Békésmegyei közlöny, 1905 (32. évfolyam) január-június • 1-64. szám

1905-05-14 / 50. szám

I Teléfon-szám 7. Szerkesztőség : Főtér, 876. számit ház, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők Kéziratok nem adatnak vissza. megjelenik hetenként kétszer : vasárnap és csütörtökön. ELŐFIZETÉSI DI3: Egész évre 12 kor. Félévre ö kor. Negyedévre 3 kor. Előfizetni bármikor lehet évnegyeden belül is. Egyes szám ára 16 fillér. Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Dr. SAILER VILMOS PALATÍNUS JÓZSEF. Laptulajdonos : SZIHELSZKY JÓZSEF Kiadóhivatal : Telefon-szám 7 Főtér, 876. számú ház, hova a hirdetések és az előfizetési pénzek küldendők. A hirdetési dij készpénzzel helyben fizetendő, tlvilttér-ben egy sor közlési dija 50 fillér. Ha volna ami nincs. Békéscsaba, május 13. Szokás-mondás : minden volna, ha a volna ott nem volna. És talán már megoldás is volna, ha most is, volna az országnak nádorispánja. Ámbár törvényileg van, csak betöltve nincs ez & díszes közjogi méltóság, amely mindenkor közvetítő kapocs volt ko­rona és nemzet között. E^elöu két évvel történt, hogy az öreg Madarász apó törvényjavaslatot nyújtott be a képviselőház elé, a ná­dbri méltóság betöltése iránt. A javas­latot leszavazták. Hanem bizony kár volt leszavazni. Mert ha elfogadják, a mostani válságos időkben a nádor lenne a nemzetnek azon hivatott vezére, akinek szava, megjelenése tiszteletet parancsolna mindenfelé, fölfelé és le­felé egyaránt. Mennyivel könnyebben és bizto­sabban menne a kibontakozás, a parla­menti uj szervezkedés, az alapozó munka a nemzeti törekvéseknek és erkölcsöknek megfelelőleg, ha mind­azt oly férfi vezetné, aki nagy közjogi méltóságot tölt be a nemzet törté­nelme és a valódi hazafiúi érdemek által megszerzett közbizalom folytán. Aki a királynak szükségképpeni tanács­adója és törvényes közbenjáró a ki­rály és nemzet között, aki a koroná­zásnál a király fejére teszi a koronát ; aki a kiskorú király gyámja és az ország gyám kormányzója, az alkot­mány hivatalos őre, az ország legelső választott tisztviselője, a kit még a ki­rály sem mozdíthat el állásától. Akit legmagasabb közhivatali állásának fénye is támogat és ezen állásánál fogva a nemzet politikai életébe is folyton be­vonva marad és folyton elég erős lene fölfelé is, meg a hazának független­sége iránt ellenszenves idegen érdekek és összeütközésekkel szemben is. A nádori méltóság a magyar köz­jog és magyar géniusz egyik legszebb, legfényesebb alkotása. Az ilyen régi intézményeknél, ha azok életrevalók, (pedig ilyen a nádori intézmény), a legszigorúbb konservativismusra van szükség. A történelem szülte, az fejlesz­tette, az is legyen fentartó ereje. A nádori méltóság uj életre kel­tése, gyakorlati életbeléptetése nemzeti megizmosodásuuk egyik alapföltétele. De alapföltétele az ország függetlensé­gének is. A nádorispánság hatalmas intéz­ménye nélkül Magyarországnak na­gyon nehéz lett- volna és nagyon ne­héz lenne alkotmányos önnállóságát fentartani az idegen beolvasztási tö­rekvések ellenében. A nádorispánság ősi intézménye a parlamentárizmusnak sok mindenféle hiányait pótolná, kinövéseit akadá­lyozná: mint a párturalom elfajulása, a tekintélyek lejáratása stb. Hazánk története bizonyítja, hogy a nádori intézmény az a nyugvó pont volt alkotmányunkban, mely mindig a királyhüséget, a törvényességet és nemzeti érdekeket képviselte, mely egyedül volt sziklaszilárd akkor is, midőn minden ingadozott, bomlott, szakadozott, ropogott és amidőn alkot­mány és trón a küzdő pártok erősza­kos gyűlölködése miau egyaránt vesze­delemben forgott. A nádori méltóság betöltése nem­csak a jelenlegi körülmények közt birna fontossággal, hanem oly esetek­ben is, midőn a nemzet a kormány­hoz intézi követelését, a kormány pe­dig a király akarata szerint foglal ál­lást; vagy midőn a király abszolutiku­san jár el, a kormányt pedig az alkot­mány felelősségre kötelezi; vagy mi­dőn a kormány oly helyzetben van, hogy egyrészt azonosítani akarja ma­gát a nemzettel és ennek aspirációival, másrészt pedig számolni akar a korona érdekeivel és dinasztikus igényeivel is. Ily esetekben föltétlenül szükség van arra az abszolút nemzeti méltó­ságra, melyet nádorispánságnak neve­zünk, amely független a politikai pártok­tól, de független a koronától is, mert a nemzet választja, mig a kormányt a korona nevezi ki. Reprezentálja a ko­rona mellett a nemzetet is; már puszta megjelenésével hódit, a nemzetet hat­hatósabban képviselné a király előtt, mint a felelős kormány, melyet a ki­rály bizalmatlansága bármely pillanat­ban megbéníthat és elbocsáthat. Most már évek óta dühöng a poli­tikai válság. Valóban helyénvaló volna, ha a törvényhozás komoly megfonto­lás tárgyává tenné a nádori méltóság betöltését. A helyzet. Pénteken befejezést nyert a feirati vita. A nemzet irása elment a király elé és ezóta már olvassák Bécsben. Hogy milyen eredménynyel jár ez a nagype­csétes levél, azt ma még bizonyosan tudni nem tehet. Politikai körökben re­mélik, h'tgy a felirat közelebb hozza a válság megoldását. Magának, gróf Tisza Istvánnak az a véleménye, hogy a király most már valószínűleg a koaliciót bízza meg a kormányalakítással. Vannak azon­ban vélemények, amelyek kételkednek Bécsben, ahonnan még mindig Burián­féle neveket fújdogál a májusi szellő, amit azzal ellensúlyoznak, hogy felülről addig semmtnemü kísérletet nem tesz­nek más irányban, amig a koalícióval a korona el nem intézte a kérdést. Beavatottak szerint a király való­színűleg a jövő hét első napjaiban gróf Andrássy Gyulát rendeli magához, hogy megbizza a többséggel való tár­gyalással. A király pedig az eddigi meg­állapodások szerint e hó 27-én érkezik a szokásos budapesti tartózkodásra. Egyébként mintha holtponton állana a politika. A Ház letárgyalta a kitűzött munkarendet. A további program meg­állapítása végből pénteken ülésezett a koalíció. K o s s u t h Ferenc és J u s t h Gyula azon a nézeten voltak, hogy op­portunus volna, ha a tanácskozásokat határozatlan időre felfüggesztenék s az elnökségre biznák, mikorra hivja ismét össze a Házat. Az indítvány nagy ellen­zést keltett s számos felszólaló hivatko­zott arra, hogy a vezérlő bizottság már határozatot is hozott arra nézve, hogy a képviselőházat a válság tartama alatt permanenciában kell tartani. Erre a bi­zottság arra a megállapodásra jutott, hogy a képviselőház munkaprogrammja dolgában hétfőn délelőtt tiz órakor tar­tandó ülésen dönt, s elhatározását attól teszi függővé, vájjon addig nem áll-e be a helyzetben változás. Ha minden a mostaniban marad, ugy a képviselőház folytatja a tanácskozásait s egyelőre a kérvényekkel foglalkozik. Nagy vita volt a vádinditvány dol­gában is. A bizottság legtöbb tagja ezt is ki akarta tárgyalásra tűzetni s Kossuth Ferncnek egész befolyását latba kellett vetnie, hogy a határozathozatalt elodáz­Békésmegyei Közlöny tárcája. A cigány. Faluvégi szalmaviskó a háza, Rossz födelét egy gyönge szél lerázza : Hó és eső fzakad rajta keresztül, Vakolata néha-néha be is dül. Az udvarán gyereksereg; sikoltoz, Ruházatuk nincsen szokva a folthoz. Az asszony az eresz alatt pipázik, S füstöt fúj a tenyerébe, ha fázik Igy a család. A gazda meg azalatt Vályogot vet az alvégi kert alatt, — Térdig tapos a polyvába, a sárba, Mely nem egyszer belefreescsen arcába. Meg se mossa, le se törli s estére Ugy megyen el a legények elébe ! S nn'j vonója a hegí-dűn sír, szilád, Lecsókolják az arcáról a sarat. Balla Miklós. Van-e túlvilág? — A „Békésmegyei Közlöny" eredeti tárcája. ­Irta : Ancus Martius. — Nincs anzixkártya-albumod ? Sajnállak ! A kultura iránt annyira sem érdeklődök, mint egy modern szo­balány. — Nem rendelkezel néhány ezer ócska bélyeggel? Mondhatom, fura gusztusod van! Talán azt hiszed, hogy még Ázsiában vagy. — Szivarvéget sem gyűjtesz ? Szívtelen ember, a ki a szegény I rokkantakon sem könyörül. Nagy kö­zönyösséget árulsz el ezzel a társadalmi kötelességek iránt. — ? ! Meguntam már az ilyes kérdésekkel való zaklatást, fáj a folytonos lesajnálás, azért elhatároztam, hogy beállok kultur­embernek. Felcsapok gyűjtőnek. Jobb későn, mint soha. De mit gyűjtsek ? Patkó, gomb, szeg, dugó, vignetta és villamvasuti jegyek már annyi gyűj­tőt foglalkoztatnak, hogy kitelne belő­lük egy harmadik orosz hadsereg. E tárgyakat ma már a föld alól is kezdik kikaparni. Egy tudós barátom keféket gyűjt. Nem rossz gondolat. Gyűjteményében csak kiváló kefék foglalhatnak helyet. Ott van pld. az a kefe, mellyel Júdás Iskariótesz utoljára kefélte ruháját. A Nóé bárkájából két kefe maradt fenn az utókor számára. Ezek is az én tudós ba­rátom birtokában vannak. Némi fejtörés után különös eszmém támadt. Legokosabb lesz, ha egy nem min­dennapi kérdést vetek fel és sorra járom vele azokat, akiket ezen kérdésre meg­interviewolni érdemes. Más szóval inter­view-kat gyűjtök. Ezzel a gyűjtés terén legalább valami ujat produkálok. Az interview-nak alapulszolgáló kér­dést nehéz volt megtalálni. Végre talál­tam olyant, amely minden élő embert érdekelhet. Életbevágó, komoly kérdés, melyet tudós és nem tudós uraktól be­! szeízendő vélemények lesznek hivatva megvilágítani. E kérdés: Van-e tulvüág? Aki komoly dolgok s igy ezen kér­dés iránt nem érdeklődik, tegye félre e lapot. I. Pipek, a tudós. Pipek barátom még fiatal s már is a halhatatlan tudósok között foglal he­lyet. Jeles kritikus, kiváló esztetikus, nagynevű füozófus. Európában nincs tu­dományos akadémia, mely ne irigyelné tőlünk. Zseniális könyveket irt a mate­rializmusról, melynek ő hivatott apos­tola. Dolgozószobájában, Íróasztalánál ta­láltam. Ujabb nagy müvén a „Homuncu­lus"-on fáradozott. Ezzel a londoni tu­dományos akadémia nagy diját fogja elnyerni. Nagyon megörült a ritka látogatás­nak s mielőtt jövetelem célját elmond­hattam volna, karon ragadott és híres kefemuzeumába vezetett. Két szobában elhelyezett keféi a ke­fekötés művészi színvonalát tárják fel a kefeiparban gyönyörködő szem előtt. Keféi különböző rangokban, osztályokba és alosztályokba vannak sorozva. Első, másod és harmadranguak. Kiskefe, kö­zépkefe és nagykefe osztály. Ókor, kö­zépkor és újkor. Fényező, mázoló és sárosztály. Haj, fog és ruha. — És te semmit sem gyűjtesz ? — kérdé végre látható kíváncsisággal. — Csak nem tartasz olyan faragat­lannak, aki semmit sem gyűjt ?! — És mit gyűjtesz ? — Én véleményeket gyűjtök. Mi-i-i-t... ? Véleményeket ? Meg­bolondultál. És mi hasznod belőlük ? — Legalább annyi, mint neked ke­féidből. Különben majd meglátom. Le­het, hogy később én is a kefékre vetem magamat. Kefék helyett azonban egy­előre véleményeket" gyűjtök. Hozzád" is csak azért jöttem, hogy meginterjuhol­jalak. E közben dolkozószobájába értünk. Pipek barátom intett, hogy foglaljak helyet. És megkezdődött az interview. * * * — Véleményedet kérem azon kérdé* semre : van-e túlvilág ? Pipek barátom e kérdése kissé za­varba jött. Ugy látszott, fogósabb kér­dést várt tőlem. Leolvastam arcáról gon­dolatát : no látod, ilyen egyszerű kér­déssel kár alkalmatlankodni. Némi szünet után megnyílt a böl­csesség kapuja. — Előbb azt kell kérdezned, hogy van-e az embernek lelke ? Ha e kérdés tisztázva van, akkor a túlvilág kérdése is meg van oldva. Ha ugyanis van lel­ke az embernek, akkor — feltéve még, hogy a lélek a halál után nem enyészik el, — van túlvilág is. Ha pedig el nem enyésző lélek nincs, akkor túlvilág sem lehet. — Ez igen helyes következtetés. Te­hát kérdem : van-e ez embernek lelke ? ______ a legkiválób tanárok és orvosoktól mint hathatós szer: tüdőbetegfsé^oknél, légzőszervek üiurutos bajainál úgymint idült bronchitis, szamárhurut és különösen lábbadozóknál influenza után ajánitatik meli az étvágyat és a testsúlyt, eltávolítja a köhögést és a köpstet é3 megszünteti az éjjeli izzadást. — Kellemes szaga és jó ize miatt a / gyermekek is szeretik. A gyógyszertárakban üvegenkint 4 koronáért kapüató. Figyeljünk, hogy minden üvag alanti céggel legyen ellátva F. Hoffman-Lan Roche & Co. vegyészeti gyár Basel (Svájc).

Next

/
Oldalképek
Tartalom