Békésmegyei közlöny, 1905 (32. évfolyam) január-június • 1-64. szám

1905-04-02 / 38. szám

vegyeskar dalai. „Nevető ember" cimü monológ. Négy kezes zongora játék. „Megjött a papa" cimü vigjáték. „Rákóci zászlója" cimü melodráma, zongora, he­gedű, gordonka, harmónium és vegyes kari kísérettel. A közönség már érdek­lődik a fényes sikerűnek ígérkező hang­verseny iránt s a legnagyobb előzékeny­séggel és szívességei ajándékozza a tom­bola tárgyakat. Április. Köznyelven a bolondok hónapjának nevezik. Azért is, hogy sok embert falhoz állítanak első napján, de talán jobban azért, mert kiismerhetetlen, bolond, szélsőséges az időjárása. Hol kellemes tavaszi, szinte tűző nyári nnp­sugárrat, hol meg hideg, lucskos, nem ritkán havazással. De más jelentőségei van áprilisnak, amitől sokan irtóznak, a bérlők. Április a költözés hónapja, ám­bár ennek hivatalos napja a Szent­György. De az uj évnegyed, amely gon­dokat rejt méhében, már most is sok helyütt jelentkezik. A házbérfizetés és költözködés ikerjelenségi mostanság az uralkodó csillagzat. Költözködni ugyan nem mindenkinek kell, de házbért min­den „partájnak"-nak kell fizetnie. És bizony a fizetségek eszközlése mindig szomorú dolog, de talán ebben a bizony­talan és vigasztalan politikai helyzetben még szomorúbb, mint máskor. Mert az még vigasztaló volna, hogy a békességes állapot előbb-utóbb visszatér, nem vész el a haza, de hajh, annál vigasztalanabb hogy bár mennyi is legyen a bérlőnek becsületes polgári keresménye, az mind elvész, — a házi ur zsebében. Mert aki­nek az isteni gondviselés nem telekköny­velt a nevére hajlékot, egy a sorsa: fi­zetni és újra fizetni. Adomány a kondorosi uj templomnak. Ifj. Kovács János kondorosi lakos nejének és 9 éves kislányának egy na­pon történt elhunyta alkalmából ezek emlékére 40 korona adományt juttatott az ev. egyháznak külömböző egyházi célokra. L u k á c s i k György kondorosi lakos pedig családja nevében diszes fe­hér selyem oltári teritőt adományozott a húsvét ünnepéhez a templomnak. — Halálozás. L a c z ó Pál, Csaba egyik legtehetősebb gazdája, pénteken délután élte 38-ik évében elhunyt. Fele­sége szül. K e s j á r Zsófia, négy gyer­meke és nagy rokonság siratja korai ha­lálát, temetése ma délután 2 órakor lesz. — Vizsga a gazdasági ismétlő iskolá­ban. A csabai m. kir. gazdasági ismétlő és háztartástani-iskolában az idei vizsgá­latokat április 5-én szerdán délután 2 órakor tartják meg a volt Németh-féle iskolában. A vizsgálatokra az iskola ve­zetősége ezúton is tisztelettel meghijva az érdeklődő közönséget. Szabászati tanfolyam. Csak alig né­hány hete, hogy végétért Békésen a zöld­ségtermelő tanfolyam. Az az óhaj, ame­lyet "akkor kifejezett Békés lakossága nevében az elöljáróság, hogy más szak­máju ipari tanfolyamok is rendeztesse­nek a községben, teljesedésbe ment. — Hétfőn ugyanis az ipartestület nagyter­mében szabászati tanfolyam vette kez­detét. A három hétig tartó tanfolyamot, melyet nagyszámú szabóiparos látogat, a békési ipartestület kérelmére a keres­kedelemügyi miniszter engedélyezte. A tanfolyamon a legmodernebb szabászati szakoktatást Csontos Imre budapesti szabászati vándortanító vezeti. — Kik akarnak kiskatonák lenni ? A honvédelmi miniszter legutóbbi rende­letével közölt pályázati hirdetmény sze­rint a fiumei cs. és kir. hadtengerészeti akadémiában az 1905/1906. tanév kezde­tén 35 ingyenes vagy féldijmentes kincs­tári és alapítványi, illetve fizetéses, a sop­roni honvéd főreál-iskolában 50, a buda­pesti honvéd Ludovika Akadémiában 62 díjmentes, államköltséges, alapitványos és részben féldijmentes, részben fizeté­ses hely fog betöltetni. A részletes pá­lyázati 'feltételeket magában foglaló pá­lyázati hirdetmény az alispánnál, vala­mint a járási főszolgabíróknál ós Gyula város polgármesterénél megtekinthető. — Elveszett a csabai főtéren csütür­tökön délelőtt 10 és 11 óra között az aradi ipar és népbank fiókintézete helyi­ségétől a csabai takarékpénztár egyesü­let intézetéig vezető uton 2 db. 1000 koronás bankjegy. Moldoványi Sán­dor tisztviselő kéri a becsületes megtalálót jutassa kezeihez illő jutalom mellett, an­nál is inkább, mert a szegény tisztviselő lása és jövője forog kockán. — Saját érdekében tegyen kísérletet minden csuz és köszvényben szenvedő a hírneves Zoltán kenőcscsel, mert a leghíresebb orvosok és ezer meg ezer gyógyult beteg igazolják annak páratlan csodás hatását. Üvegje 2 kor. Zoltán gyógytárában, Budapest V, Szabadságtér. — Kéménydüz. Kondoroson a napok­ban tüzilárma verte fel a község csend­jét. Lerner Hermán kereskedő házá­ban kigyulladt a kémény s a lángok nagy erővel törtek kifelé. A gyorsan / elősiető tűzoltóknak köszönhető, hogv a szeles időben nagyobb veszedelem hem történt. szo. onnan egy esztendeje, hogy átvetlörfí a Békésmegyei Közlöny szer­kesztését. Becsületes intenciókkal indul­tam az uj munkásság elé és a közönség ítéletére bízom, mennyiben teljesítettem kötelességemet. Szent meggyőződésem, hogy a közjóra törekvő szerény mun­kásságomban nem mentem túl a hírlap­írói tisztesség keretein, s ha mégis vol­nának bűneim, ugy azokat ártatlan bo­hémiának tudok be részemről, amelyek által sem közvetve, sem közvetlenül nem ártottam a köznek, de se a saját egyéni becsületemnek. Egyébként ennek az el­bírálását is a nagyközönségre bízom. Csabán türhetetlenségig fajultak a viszonyok. Nem szükséges azt bővebben fejtegetnem, hogy mely okok idézték elő. Egyszerűen a hatalmi tultengődés­ben tobzódó népegylet, annak vezérei, Áchim L. András képviselő és hűséges laibzsurnálja, a krajcáros újság, annak pofonokkal és kutyakorbácsokkal terhelt szerkesztője, Szentmiklósi József, akik együttesen minden békét felforgató mű­ködésükkel előidézői a mai helyzetnek. Ezeknek az uraknak a részéről az utóbbi napokban — mert megmondtam az igazságot, s mert Szentmiklósi Józse­fet nyilvános helyen méltó felháboro­dásomban megkutyakorbácsoltam, anél­kül, hogy csak hajam szála is meggör­bült volna ugy lapokban, mint orv­támadás folytán tettleg, - olyan meg­támadtatásokban részesültem, amelyek a legnagyobb mértékben felháborítók. A Csaba közállapotaira szégyenteljes orv­támadás esetét kikapcsolom e részből. Az egyéni becsületemet ért gálád és hazug kirohanásokról szólok. Miután Szentmiklósi Józset saját lapjában nem rendelkezik elég bátor­sággal támadni, — hogy saját állítása szerint Csabáról félév alatt kiugrasszon, amelyből pedig nem eszik — a vidéki és fővárosi lapokban keresett szennyes rágalmainak teret, hogy befeketítsen az ország közvéleménye előtt. Ebben az alattamos gaz munkájában valószínűleg hűséges munkatársa volt Biró Emil. E források alapján az Aradi Hírlap és Pesti Hírlapban olyan hazug tar­talmú hirek jelentek meg személyemre vonatkozólag, majd ezek alapján a csa­bai krajcáros férclapban, hogy azok ellen az elégtótelvevésnek egyetlen módját, a sajtópert választottam ós indítottam meg. Ezzel talán részemről befejezettnek tekinthethetném az ügyet. Ámbár nem kenyerem a mosakodás, a nagyközönség tájékozására mégis tartozom az ügyre vonatkozólag felvilágosítással szolgálni, hogy tisztán ítélhessen. A Békósmegyei Közlöny olvasó közönsége nem szokott ilyen természetű személyes ügyek olva­sásához. Szíves elnézést kel! hát kérnem a nagyközönségtől, hogy ilyen sajnálatos természetű ügyeket kell prektraktálnom. A Pesti Hirlap, Aradi Hírlap, a Füg­lensóg és csabai fércelmény híreire vo­natkozólag a következőket kell kijelen­tenem : Biró Emil nem újságíró, hanem egy éretlen tacskó, aki még az iskola porát sem rázta le magáról. Biró Emil engem tettleg nem inzultált soha, hanem igenis én a mult vasárnapi kávéházi affér al­kalmával arculüttöttem és ezt tette vele S e 1 1 y Mátyás dohánybeváltó hi­vatali felügyelő úr is ugyanakkor, amit ta­nuk bizonyítanak. Biró Emilt egy sértő szó kifejezéséért provokáltam. Segédei azonban tárgyalásba sem bocsájtkoztak megbizottaimmal. Miért, azt nem tudom. Talán mert elintézetlen ügyeim lenné­nek ? Nincs hála Istennek. De még akkor is, föltéve, de meg nem engedve, ha lennének ilyenek, Biró Emil segédei­nek tudnia kellett volna azt, hogy ilyen esetben becsületbiróságot kellett volna kérniök. Mert hogy a tényleg elintézet­len ügy elég ok-e az elégtétel megtaga­dására, azt becsületbíróság dönti el, mert igen gyakran nem maga az ügy el nem intézése diszkvalifikál, hanem annak előzményei. Világosan megmond­ják a párbajszabályok: Ha olyan egyént sért meg valaki, akinek elintézetlen ügyei vannak, vagy akit birói itélet diszkvalifikált, azzal szemben ugy ke­rülhetjük el a bonyodalmakat, ha segé­deinkkel kihivatjuk, de azután becsület­biróságot kérünk annak eldöntésére, hogy adhat-e a sértő elégtételt, illetve tartozunk-e vele megverekedni ? Azért kell becsületbiróságot kérni, nehogy a sértésnek hallgatag abbanhagyásával, esetleg a tárgyalások megtagadásával magunknak is elintézetlen ügyünk szár­mazzék. Később értesültem róla, hogy ez a tacskó kölyök nem sérthet. Ez hát a lovagias ügy egyik része. Ami a P. H. szóban forgó hírének többi részét illeti, szintén merő hazug­ság. E helyütt nem bocsátkozom a rész­letes bizonyításokba, majd megteszem azt a bíróság előtt. Cudar rágalom a plagizálás és a többi vád esete is. Bakos Mátyással soha afférom nem volt, ami pedig a Berényi Ármin dr. esetét illeti, szintén hazugság. Mert nincs tudo­másom róla, hogy B e r e n y i Ármin dr. engem a gyulai törvényszék folyo­sóján megsértett volna, ha pedig ezt tette, ugy tudtomon és hallomáso­mon kivül történt. Ez pedig közönséges gazember tempó. Igenis Berényi Ármin drral volt lovagias ügyem, amelyről itt itt vannak a felvett jegyzőkönyvek: Jegyzőkönyv. Felvétetett Gyulán, 1904. december 31-én alulnlirottak jelenlétében. Dr. Berthoty István és Kiss László, Palatínus József úr megbízásából előad­ják, hogy felük f. hó 30-án délben a vármegyei közgyűlésről a vasút felé ment az Árpád-utcán. Egy ideig előtte haladt dr. Berényi Ármin úr ós két más úr kíséretében, később felük megelőzte az előtte haladókat és amikor dr. Berényi Ármin úr őt meglátta, rögtön a Békés­megyei Közlönyt említette fel és ezzel kapcsolatban hosszú ideig különböző, a legnagyobb fokban sértő kifejezésekkel illette a vele szemben követett ós általá­ban tanúsított magatartásáért. Miután dr. Berényi úr ezeket a sértéseket akkor használta, mikor őt meglátta ós az egész sértegetésnek oly színezete volt, hogy az megbízójuk személye ellen irányul, felük nevében a rajta elkövetett szóbeli sértésért elégtételt kérnek dr. Berényi Ármin úrtól. Dr. Képpich Frigyes és dr. Biró Béla mint dr. Berényi Ármin úr megbízottai tudomásul vették az előterjesztést és azt felükkel közölvén, válaszukat 1905. jan. 1-én d. e. 11 órakor fogják megadni. Kmf. Dr. Berthóty István, Kiss László, Keppich Frigyes, Dr. Biró Béla. Folytatólag: felvétetett ugyanazon napon d. u. 5 órakor. Dr. Biró Béla ós dr. Keppich Frigyes, mint dr. Berényi Ármin úr megbízottai kijelentik, hogy felük előadása szerint a kérdéses időben csak általánosságban beszólt, sem neveket nem említett, sem újságra, sem újságcikkre nem hivatko­zott. Arról beszólt két társával, hogy őt gyanúsítják, himpellér gazemberek rágal­mazzák. És mikor kísérőinek egyike megütközni látszott, kijelentette, hogy ezt természetesen nem Palatínusra ér­tette. Felök ezen előadását óvatosság­ból Lóderer Rudolf békésszentandrási birtokossal is megerősítette. Felök továbbá kijelentette, hogy Palatínus József urat a szóban levő al­kalommal nem ismerte fel; csak akkor vélte felismerni, a mikor Palatínus úr már tőlük távolba elhaladva megbottlott. Palatínus József úr megbízottai, mi­után a birt előadásból arról szerzettek tudomást, hogy dr. Berényi Ármin úr szóban forgó nyilatkozatával Palatínus József urat egyáltalán nem érintette, további eljárás szükségét fenforogni nem látják. Kmf. ur, akinek az arcán a pofonok és kutya­korbácsok helyének egész serege van. Ez az ur, akit Debrecenből, Gyuláról, Hódmezővásárhelyről kivertek. Akit meg­pofozott több debreceni pincér, a debre­ceni Szabadság kiadóhivatalának egyik alkalmazottja, aki Debrecenben az ipar­testület elnökének beugrasztásával Ru­zitska nyomdájában ipari lapot adott ki, annak előre felszedett előfizetési és hir­detési pénzeiv-.l megszökött, aki neki­rontott a debreceni törvényszék iroda­igazgatójának és ezért elitélték, akit Hódmezővásárhelyről kutyakorbácscsal vertek ki, akiről Békéscsabán nyilvá­nos közgyűlésen mondották, hogy nem sérthet, mert maga is a szenyben fetreng, aki a választások alatt pénzért felajánlko­zott a csabai szabadelvüpárt szolgálatába, s amikor elutasították, akkor olyan politikai magatartást tanúsított, mely általános felháborodást keltett, egyazon időben Gyulán a szabadelvüpárt jelöltje mellett zengett dicshimnuszokat, ugyan­akkor Csabán a függetlenségi jelöltet támogatta, majd ennek kisebbségben ma­radásával a szociálista jelölt szolgálatába szegődött; aki nem átallotta bevallani a vármegye előkelő emberei előtt, hogy neki az üzlet az első : aki férclapjában a legdurvább támadásokat intézte a köz­élet legtiszteletreméltóbb férfiai ellen ; aki szégyenfoltja a magyar újságírás­nak, s akivel tisztességes újságíró nem fog kezet. Ez az úr prédikál Csabának morált és kürtöli tele hazug hírekkel az országot. Ez az úr nem sérthet senkit. Kérje az illetékes fórum előtt eme igaz­ságok bizonyítását. Kérje szennyesének mosogatását. A-tól Z-ig bizonyítok mindent hiteles adatokkal. Végeztem. Több mondanni valóm nincs. Es e lap hasábjain többet nem reágolok semmiféle gaz rágalmakra, gálád támadásokra. ítéljen a bíróság és a közönség érdem szerint. Annyit azon­ban megjegyzek még, hogy becsületes és közjóra váló törekvéseimtől nem riaszt el semmiféle támadás. Pont. Békéscsaba, 1905. április 1. Palatínus József. Dr. Berthóty István, Kiss László. Keppich Frigyes, Dr. Biró Béla. Ennyit a P. H. besajtóperelt híréről. A többi bizonyítékokat a bíróság előtt tartom illetékesnek és helyénvalónak előterjeszteni ugy föntebbi, mint a kö­vetkező sorokra. És most ítéljen a közönség. Szent­miklósi József erkölcsbiráskodik a nép­egylet ós Áchim L. András vódszárnyai I mögül elevenek ós holtak felett. Ez az I évi 57* - 57a - 6% kamatra, vagy évi 5T3 — 5 50 amor­tizáczióra, földbirtokokra, első helyre, a becsérték 60 - 65%-áigengedélyez és magasabb kamatozású tarto­zásokat előnyösen konvertál a Békés-Csabai takarékpénztár egyesület, Tarkaságok. Április és a szamár. Ezek a legkevésbé sem rokon fogal­mak úgy kerülnek a krédóba, hogy bizo­nyos könnyen tálhoz állitható embereket kevésbé becsapható emberek szamár titu­lussal, esetleg az „április bolondjával" illetnek április első napján, mint azt az alábbi eset is bizonyítja : Van Csaba úgynevezett aranyifjuságá­nak egy roppant szórakozott tagja, aki­nek közelebbi ismertető jele, hogy nem utálja a szőlő nedvét és szemüveget hord. Ez a bizonyos nevezetű nevén meg nem nevezett arany ifjú (az apjának tényleg sok aranyában van) tegnap délelőtt a Fő­téren sétált több társával. Velük szemben a járda mellett szamár közeledett, egy üres kordét húzva. Amint a fiuk meglát­ták, azonnal készen voltak a tervvel. Rá­kiáltanak a szórakozott ifjúra : — Te, mi van a kalapodon ! Az pedig ijedve kapja le fejéről a kalapot és nézi, mialatt a többiek kaca­gábba törnek ki. — Április bolondja 1 Kinek köszöntél ? A szamárnak ? A tapsifiiles, néhány lépésnyire a járda mellett, ekkor haladt el a szórako­zott ifjú eiőtt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom