Békésmegyei közlöny, 1905 (32. évfolyam) január-június • 1-64. szám

1905-03-16 / 33. szám

Mellékle a Békésmegyei Közlöny 33-ik számához. ige, amit becsületes lelkesedéssel hirdetünk. Csak ki ne aludjon a láng, mely olyan hatalmasan ölelte körül a mi lobogónkat, hogy lépésről lépésre közelebb jussunk ahhoz a földhöz, mely nekünk az ígéret földje, mert az a szabad, független Magyarország . . . Kató József. * A nagyszerű nap emlékét, március idusát, méltó fénnyel ünnepelte az országgal Békésmegye is. Mindenütt, ahol magyar sziv dobog, oltárt emeltek tegnap, a dicsőséges emlékek tavaszi napján a hazaszeretetnek. Egyetlen templom volt az ország s egyetlen fohász az imádság : Isten álld meg a magyart! . A megyében lefolyt márciusi ünnepségekről itt adjuk a tudósítást: A csabai márciusi ünnepségek sorát az iskolák nyitották meg, amelyek mind kegyeletes módon emlékeztek meg a magyar szabadság ujjáébredésének emlék napjáról. Az első iskolai ünnepség az állami felsőbb leányiskolában folyí le. Ez ünnepségre a nagyközönség a helyszűke miatt nem volt hivatalos. Az ünnepélyt a Himnusz nyitotta meg, amelyet a növendékek énekeltek. T e v a n Flóra és G a 11 i Boriska alkalmi költeményeket szavaltak igen ügyesen. A nagy nap jelentőségét D o n n e r Lajos igazgató méltatta szónoki szárnyalású beszéd keretében. Végül a növendégek elénekelték a Szózatot és a Talpra magyart és ezzel az ünnepség 9 órakor végetért. A második ifjúsági ünnepély az áll. polgári fiúiskola emeleti rajztermében folyt le 10 órakor. A nagy termet zsúfolásig megtöltötte az ifjúság, a nagyszámban megjelent szülők és tanügybarátok. Ott voltak valamenyi tanintézetnek vezetői és a hatóságok, testületek képviselői. A szép ünnepséget itt is a Hymnusz vezette be, melyet az ifjúsági énekkar énekelt. Ezután Nagy János II. osztályú tanuló Petőfi Sándor nemzeti dalát szavalta el nagy hatással. Feltűnést keltett Rókái Lajos II. osz. tan. egy szabad előadással. Jókainak „Egy nemzeti hadsereg" cimü gyönyörű beszédjét mondta el lelkes hangon, csodálatos ügyességgel, bátorsággal. A tehetséges kis fiút zajosan megtapsolta a közönség. Az énekkar Hunyadi indulója után 0 sv á t h János dr. igazgató megható szép beszédben tárta fel az ifjúságnak 1848 eseményeit, március idusának jelentőségét. Az ünnepi beszéd után K a s z n e r János ÜL oszt. tanuló, Tóth Kálmán Előréjét, R a c s k ó Béla IV, oszt. tanuló. Jakab Ödön Március 15 cimü költeményét szavalták ügyesen. A lélekemelő ünnepséget az ifjúság a Nemzeti zászl6 és a Szózat eléneklésével zárta be. A Rudolf főgimnázium ifjúsága délután 3 órakor áldozott március 15 emlékének. A válogatott müsorú és nagyszabású ünnepség az intézet tornacsarnokában folyt le, ahol megjelent Csaba társadalmának sziue-java, előkelősége. A zsúfolt teremben a szék sorokat a hölgyközönség foglalta le, mig a karzatot az ifjúság töltötte szorongásig. A nagysikerű és fényes ünnepélyt a főgimnázium zenekara nyitotta meg a ,Kossuth-indulóval. Az ifjúsági daloskör ' G a 11 i János énektanitó dirigálása mellett nagyhatású kuruc dalokat adott elő. L a u t n e r János VIII. o. tanuló zajos tetszés mellett Váradi „Petőfi visszatér" cimű költeményét szavalta el. Az ünnepi beszédet R e 1 í Lajos dr. tanár tartotta. Eszmegazdag szép beszédben mutatott rá a nagy nemzeti hősök hazaszeretére, erős akaraterejére, jellemére buzdítva az ifjúságot dicsőé mlékü elődeink eme szép erényeinek elsajátítására. Ezután ismét a zenekar szerepelt, mely először Áchim Károly tanár vezetése mellett szép kurucdalokat, majd a közönség szűnni nem akaró tapsára Gremsperger Lajos VIII. oszt. tanuló prímás ügyes dirigálásával hangulatos magyar nótákat játszott; D a x e r Henrik VIII. oszt. tanuló nagy tetszés mellett Jókai és a szabadságharc cimü pályanyertes dolgozatát olvasta föl. A daloskör énekelte még el a Kossuth Lajos szent sírjára hazafias dalt, majd az ifjúság legügyesebb szavalója, Sipos András, VIII. oszt. tan. lépett a pódiumra. Ábrányi egyik legszebb hazafias költeményét, az Erős hitet szavalta el páratlan hatással. A minden pontjában impozáns és fényes sikerű ünnepséget a zenekar a Rákóczi-indulóval fejezett be. * A csabai polgári kör, mint minden ^évben, tegnap is megülte a szabadság ünnepét. Ez az ünneplés azonban ugy külsőleg, mint tartalmilag sokban felülmulta az eddigieket. Az ünneplő polgárság sok százait kivilágított diadalív fogadta a kör helyisége előtt. Az ünnepség, amely közvacsorával volt egybekötve, hét órakor vette kezdetét. Az ünnepséget Fábry Károly képviselő-elnök távollétében, aki választói körében ülte meg március nagy napját, a kör alelnöke, Áchim János nyitotta meg. Az éljenzéssel fogadott megnyitó után ."a dalárda hazafias dalokat adott elő. Az újjászületés ;emlékalapjának jelentőségét Re 11 Lajos dr. méltatta hazafias szép beszédben, amelyet általános nagy tetszéssel fogadtak. Ismét a dalárda szerepelt ezután, majd kezdetét vette a vacsora, íamely alatt az alkalmi szónoklatot Domokos István kir. aljárásbiró mondta. A vacsora alatt még számos sikerült szónoklat hangzott el a hazaszeretetről, a nagy nap eseményeiről. A polgárság az éjféli órákig maradt együtt kedélyes hangulatban. A csabai kereskedők egyesülete Főtéri helyiségében tegnap este 8 órakor felolvasó estével ünnepelték március idusát. A nagy számban megjelent tagok és érdeklődőknek a nap jelentőségét Reisz Jenő méltatta hangulatos felolvasásban, amelylyel nagy tatszést aratott. Alkalmi költeményeket Ambrózy Béla és B a u e r Boldizsár adtak elő. Ezután a megjelentek a Nádor éttermébe vonultak át társasvacsorára, amely alatt szintén számos sikerült hazafias beszéd hangzott el. De ünnepeltek a tegnapi napon Csabának többi egyesületei, körei is. Ugy az iparos olvasókörben, mint az erzsébethelyi olvasókörben közvacsorával egykötött ünnepséggel adóztak a nagy nap emlékének. Az iparos olvasókörben az ünnepélyt Zvaratkó Pál elnök nyitotta, meg. Az ünnepi beszédet P á n d y István dr. tartotta, mig Z 1 eh o v s z k i János alkalmi költeményt szavalt. A lakoma folyamán még többen felszólaltak, így Áchim L. András országgyűlési "képviselő is. Gyula város polgársága délután nagy külső fény mellett ünnepelte a március 15-ikét. A polgárság ezrei zászlók alatt és zenekíséret mellett az állomás elé vonult Bartha István csanádapácai plébános fogadására, akit meghívtak az ünnepélyre. A menet ezután Kossuthtérre vonuit, ahol Schriffert József képviselő, Bartha István lelkész, N é v e r y Albert pártelnök, Simonka György dr. tartottak a folyton éljenző népnek alkalmi szónoklatokat. Este az összes függetlenségi pártkörökben társasvacsorával egybekötött felolvasások, szavalatok és szónoklatok voltak. Hasonló fénynyel ünnepelték a szabadság nagy napjának évfordulóját Békés és a vármegye többi községeinek tanintézetei, társaskörei és egyletei. Március 15-ének ünnepét a csabai színtársulat is megülte azzal, hogy díszelőadást rendezett. Szinre került Katona Bánk bánja, a melyben Gertrudis|királynét F á y Szeréna, az ünnepeelt tragika személyesítette. Az előadás előtt a társulat plénekelte a Hymnuszt, Gyárfás pedig nagy hatás mellett Jókai ódáját, „A nemzet dalnokához" szavalta. . - .-.. r » „Békésmegyei Közlöny" táviratai. Andrássy a királynál. Politikai körökben erősen tartja magát az a hir, hogy gróf Andrássy Gyula holnap reggel Bécsbe utazik, és hogy a király holnap vagy holnapután fogadni fogja. Andrássy Gyula a délelőtt folyamán megjelent a Nemzeti Kaszinóban és ott disszidens barátainak a következőket mondotta: E pillanatig nem kaptam meghívást a királyhoz. Mind a mellett nem tartom lehetetlennek, hogy ö felsége magához kéretni kegyeskedik ; nem tartom lehetetlennek pedig annál az oknál fogva, mert a legutolsó audienciám olyan természetű volt, hogy az a föltevésem nem jogosulatlan. . . . Andrássy barátai biztosra veszik, hogy a grófot a napokban fogadni fogja a király. Mit mondott Andrássy a királynak? A koalíciós táborból közlik ezt a hirt: A királyi audenciákról nem igen szivárognak ki érdemleges dolgok. A meghívottak csak a vezérlő-bizotságban vagy titkos pártértekezleten referálnak a királylyal folytatott tanácskozásokról, Andrássy Gyula gróf, a homo regius, az ő legutolsó audenciájáról, mely oly feltűnően rövid volt, annak idején a Nemzeti Kaszinóban mondott el egyetmást néhány benfentes disszidensnek. Andrássy a királynak a többi között ezeket mondta volna: „Ha felséged a magyar nemzet által követelt engedményeket most megadja, ugy azok királyi kegyként fognak feltüuni és az egész magyar nép üdvrivalgással fogja azokat fogadni. Ha azonban felséged nem enged, ugy egy-két év múlva abban a kényszerhelyzetben lesz, hogy háromszorannyit kell engednie, mint amennyit most kérünk." A király nagyon megütődve hallotta e szavakat Andrássy szájából, egy szót se szólt, hanem felállott, ami azt jelentette, hogy a kihallgatásnak vége. A szatmári püspök meghalt. M e s z 1 é n y i Gyula püspök tegnap este féltiz órakor meghalt. Közvetlenül azután, hogy a pápa áldása Rómából táviratban megérkezett. A nagyerejü főpap halála könnyű volt. Eszméletét már tegnapi el vesztette. A püspök végrendeletében sok kegyes alapítványt tett. A háború. A „Daily Telegraph" jelenti Tókióból 13-áról: Az orosz foglyok között, akik Mukdentől nyugatra adták meg magukat, van a 16. hadtest legénysége is. Azok, akik a szomszédságból elmenekültek, nagy hadoszlopot alkottak és amidőn Pokánál megtámadták őket, fehér zászlót lobogtattak. Kinai házakban még sok orosz rejtőzik. Az hirlik, hogy Bilderlin tábornok elesett. A Reuter-ügynökség Kuroki tábornok hadseregében lévő tudósítója jelenti, hogy az ország tele van éhes és félénk oroszokkal, kik csapatosan adják meg magukat a japánoknak. Eközben folytatják az üldözést. A „Daüy Chronicle"-nek jelentik Washingtonból, hogy az amerikai nagykövet kijelentette, hogy Vilmos német császár hajlandó a háború dolgában a közvetítés munkájára. A császár állítólag azzal indokolja ezt a hajlandóságát, hogy a mukdeni csata után Európát is nagyban fenyegeti a sárga veszedelem. Kiáltvány az orosz proletárokhoz. Az oroszországi egyesült szociáldemokrata szervezetek lelkes hangú kiálltványt bocsátottak ki és ebben a következő pontokba foglalták az orosz nép követeléseit: Követeljük: Az alkotmányos népképviselet összehívását. A háború azonnali befejezését. A politikai és vallási ügyek miatt elfogották, száműzöttek azonnali szabadon bocsátását. Az autokrata kormányzat eltörlését és helyébe demokrata köztársaságot A rendiség megszüntetését. ÚJDONSÁGOK. Pánszlávizmus Tótkomlóson. Lapunk mult számában a közigazgatási bizottság üléséről hozott tudósításunkban a tényeknek megfelelően közöltük azokat a súlyos vádakat, amelyek több közigazgatási bizottsági tag ajkáról is elhangzottak a Tótkomlóson lábrakapott pánszláv mozgalom miatt. E sorainkra a következő nyilatkozatot küldi be lapunknak H r d 1 i c s k a Lajos tótkomlósi ág. ev. lelkész: „Tót vagyok, s leszek is — az igaz, de az is igaz, hogy magyar hazámnak jobb fiának érzem és tudom magamat, mint azok a sivárlelkű rágalmazók, akik becsületes emberek meggyanusitása által ellenségeskedést szítanak hazánk nemzetiségei között. A pánszlávizmus vádját ennek következtében — ha ugyan egyáltalán jelent e kopott szó valamit — a leghatározottabban visszautasítom. Ami pedig közelebbről a „pánszlávisztikus tárgyalásokat illeti Bórral és Sztikkel", azok csak egy beszámithatlan, degerenált agynak szörnyszülöttei és rémlátományai lehetnek, mivel én nevezett urakkal soha semmiféle tanácskozást nem tartottam, a nt. Boór Lajos nagylaki lelkész úrhoz Tótkomlóson se éjjel, se nappal egyáltalán nem volt szerencsém. S végül mint a tótkomlósi ág. hitv. ev. egyház iskolaszékének elnöke jelentem, hogy S z t i k tanitó ur ellen hivataloskodásom óta semminemű panasz nem volt és nincs beadva. Sapienti sat." És S z t i k Gyula, meg a nagylaki Bór lelkész hallgat ? . . . Nem zörög a haraszt, ha a szél nem fújja. Különben nagyon örülnénk, ha Hrdlicska Lajos lelkész állításai igazak volnának. De ez a cáfolat nagyon egyoldalú, s a vádak, amelyek a közigazgatási bizottságban elhangzottak, oly súlyosak és olyan forrásból kerültek elő, hogy nincs okunk valótlanságukban még most sem kételkedni. Mutassa meg Hrdlicska lelkész, hogy jó hazafi, ne adjon okot az illetékes köröknek gyanakodásra, s akkor ezer örömmel szolgáltatunk neki védelmet, elégtételt. Csaba képviselőtestületének közgyűlése. Csaba község képviselőtestülete március havi rendes közgyűlését március 20-án, hétfőn tartja meg. Az eddig napirendre tűzött ügyek után itélve, a hétfői közgyűlés, ha nem is Ígérkezik szenzációsnak, elég érdekes lesz, amennyiben a képviselőtestület több jelentősebb ügyet intéz el. A hétfői közgyűlés napirendjét röviden a következőkben ismertetjük. A képviselőtestület a rendes havi jelentések tudomásul vétele után a vármegye törvényhatóságától visszaérkezett határozatokat tárgyalja. Ezek között legjelentősebb a munkásházak építésére vonatkozó képviselőtestületi határozat, amely jóváhagyást nyert, továbbá a községi helyettes árvaszéki elnöknek megszavazott pótlék ügyében beadott felebbezés, amelyet a törvényhatóság elutasított. A tanácsi előterjesztések, illetve javaslatok közül megemlítjük azt, amelyet a tanyai lakosoknak orvosi ellátása ügyében nyújtanak be. A tanács ezidőszerint még nem javasolja a külön tanyai orvos szervezését. Előterjesztés történik a tanács részéről a helypénzszedési díjtételek pótlása, illetőleg kiegészítése tárgyában is, amint azt már mult számunkban megírtuk. Az elöljáróság a kormánynál 13 wagon burgonyát rendelt meg, amelynek kiosztása tárgyában szintén terjeszt elő javaslatot. Választás is lesz a közgyűlésen. A Kossuth szobor bizottság tevékeny elnöke, Varságh Béla lemondott e tisztségéről. A bizottsági elnökség betöltése után a tanács C h r i s z t i á n György községi iktató kérvényét terjeszti elő, amelyben lemond a munkásközvetitöi állásról. A tanács nem javasolja a lemondás elfogadását. A napirend e pontjaihoz csatlakoznak a később érkező ügydarabok. — Időjárás. Az országos központi időjelző állomásmára mára változékony, enyhe időt jelez sok helyütt csapadékkal. — Békésmegye márciusa 49-ben. A magyar nemzet legdicsőbb és legszentebb ünnepe volt a tegnapi. Az ötvenhetedik évfordulója március idusának. Érdekes ez alkalomból visszatekintenünk az első márciusi ünnepségre. Az első évfordulót már 1849-ben, Budapest kivételével, amelyet osztrákok tartottak megszállva az ország minden részében kegyeletes módon és fényes ünnepségek keretében ülték meg. Hogy ünnepelt ekkor Békésmegye? Az alispán rendelete folytán az összes községek templomaiban hálaadó istentiszteleteket tartottak és a lelkészeknek különösen kötelességévé tétetett napi imába Kossuth Bem és Görgey neveit belefoglalni és a mindenhatóhoz ügyünk diadalmas előhaladásáért fohászkodni . . . Foglaljuk most is imáinkba a nagy idők félisteneit, fohászkodjunk, vajha az ő dicsőséges szellemük, s március idusának emléke beragyogná az elméket, vajha a nemzeti egység szövétnekének lángjánál soha pártviszály ne dúlná a hármas bérc hazáját: a • jövő Nagy-Magyarországát! Egyháztanácsi gyűlés. A hmvásárI helyi ev. ref. egyház március havi presj biteri gyűlését hétfőn tartotta íivg, am;ilyen több vármegyénket érdeklő ügye