Békésmegyei közlöny, 1905 (32. évfolyam) január-június • 1-64. szám

1905-01-10 / 4. szám

BEKESMEGYEí KÖZLÖNY. 3-ik oldal. Endre dr. ajánlatára elnöknek egyhangú lelkesedéssel és szűnni nem akaró éljeiv rés közepett Varságh Béla eddigi elnököt választotta meg. Varságh Béla köszönetet mondva a bizalomért, kijelentette, hogy azt olyan előlegezésnek tekinti, amelyet annak az ügynek a szolgálatában csak majd ezután fog kiérdemelni, annak az ügynek, amelynek becsülettel megfelelni polgári és hazafias kötelességének tartja. Java­solta ezután, hogy az elnökséget egé­szítsék ki, mire a nagygyűlés indítvá­nyára alelnöknek lelkes éljenzéssel egy­hangúlag Szeberényi Lajost és Zsilinszky Endre drt választotta meg. A!nagygvűlés ezután Zsilinszky Endre dr. előterjesztésére az intéző elnökségbe beválasztotta B e 1 i c z e y Gé­zát, Seiler Gyulát, F á y Samu drt., K e r é n y i Soma drt., Kovács L. Mi­hályt, K o c i s z k y Mihályt, Németh Lajost, Z s i r o s Andrást,K i t k a Györ­gyöt, Wagner Józsefet, L a u r i­n y e c z Györgyöt, Petrovszky S. Jánost, id. Rosenthal Ignácot, K 1 i­m e n t Z. Györgyöt, ÁchimF. Tamást és Révész Hermant, a jegyzőségbe: S a i 1 e r Vilmos drt., Mazan Jánost, U h r i n Károlyt, J á g e r Józsefet, Ty e h­1 á r Károlyt, Vilim Istvánt és id. Schuch Jánost. Megalakították továbbá kerületenkint a százas bizottságot, a me­lyet egyben megbízták, hogy egészítse ki magát. Zsilinszky Endre dr. még kijelentette, hogy a nagygyűlés alkalmá­ból többen nyilatkozni akartak, de tekin­tettel a szocialisták zajongására, szóno­kok elállanak a beszédektől, amely ki­jelentést a nagygyűlés tudomásul vette. Ezután emelkedett szólásra Szebe­rényi Lajos. Beszéde a következő: T. pártértekezlet! Köszönöm a meg­tisztelő bizalmat, melyei engemet a csabai szabadelvű párt elnökévé válasz­tottak. 14 éve lelkészkedem Csabán és ezen idő óta soha politikai választásba tevőle­gesen nem elegyedtem. Ma veszélyben látom a hazát s éppen ezért minden pol­gár kötelességének tartom, hogy a síkra szálljon és meggyőződéséért helyt álljon. (A karzatról közbe kiáltanak: Menjen a szószékre prédikálni). Oda is elmegyek és mint pap teljesíteni fogom kötelessé­gemet ; de itt is teljesíteni akarom hon­polgári kötelességemet. Népem szeretete késztet a felszólásra. Ma előttünk, külünösen itt városunkban három párt ösmeretes. Kezdem a legifjabb párttá' a szoci­áldemokratákkal. Meggyőződés, im, hogy követőinek legnagyobb része *zt sem tudja, hogy mit is jelent az a szt szociál. (Közbe szólás : szabadság!) Nem szabad­ság, éppen annak az ellenkezője, izociál körülbelől közösséget-társaságot 'elent. A szocialista tudósok szerint mindi n baj kútforrása az egyéni vagyon és létt rése. Minden bűn onnan ered, hogy pénz ran. : Hogy milyen lesz az a társadalom, ahol többé nem lesz egyéni vagyon a sok kö­zül csak egy képet mutatok. Bábel, a né­met szocialisták vezére (Die Frau)Jelitélve a családi tűzhelyet és konyhát. A jövő szocialista államban nem főzhet senki otthon, hanem nagy állami ételgyárak lesznek — és ott csapatosan, tömegesen fogják az embereket etetni — nem lesz éhező ember, a vályú mindég izlétes étel­lel lesz megtöltve. — De ilyen a többi „eszme" is. Nem is akarom a képet to­vább festeni. Nézem nem a jövő tökéle­tesség országát, hanem szociáldemokrata valóságot. Sok a baj, sok a kín, szegény­ség és nyomor. A kinek szíve van, együtt érez a néppel. A nép nyomora és sze­génysége csak eszköz a szociáldemokra­ták kezében, hogy izgathassanak min­den ellen, forgassák fel a társadalmat, veszítsék össze az osztályokat, uralkod­janak mint diktátorok a nép felett. Ha valamelyik mozgalomra, úgy erre elle­het mondani: „az ő gyümölcseikről is­meritek meg őket." Nézetem szerint ez az örökös izgatás és uszítás nem fogja a nép nyomorát enyhíteni, hanem ve­szedelembe fogja sodorni a könnyen­hivő és hamis jelszavakra hallgató né­pet. A sok izgatásnak börtön és golyó lesz a vége, de úgy, hogy a vezérek ép bőrrel fognak menekülni. Régibb párt az, amelynek zászlajára az van írva: 1848. Ez már magában véve is program. Nincs egy sem kö­zöttünk, aki azon évnek áldását ne érezné. A jobbágyság eltörlése, az egyenlőség érvényesítése a törvény előtt, a vallás szabad gyakorlatának biztosítása mindez oly kincs, amelyért a haza minden pol­gára hálás. A mai 48-as part csak utánzata a réginek, mélyebb tartalom nélkül. A rajongás és túlzás sajátságos keveréke — amely a fő üdvöt abban látja, ha hazánk teljesen elszakadna Ausztriától. Kissebb adó, teher csökkentés, gyalá­zatos kormány, ezek a piacon gyakran elmondott jelszavak. De a valóságban már magával a külön vámterülettel csak ismét nagyobb teher szakadna a föld­mivelő nép nyakába. Ez a párt a közvélemény terroris­musával a hatalmat kezeibe ragadta. A kormány is teljesen behatása alatt állott. Minden lépést csak e pártnak udvarolva tett. De a szövetség tarthatatlannak bi­zonyult. Obstrukció ujabb obstrukcióra jött.' A kissebbség akart diktátor lenni. És az örökös izgatás sajtóban, utcán, parlamentben csak bomlasztólag hatha­tott. A hazafiasság csak e párt tulaj­dona, más békés, munkás honpolgár hazaáruló, bérenc, talpnyaló! Társadal­munk ez általános bomlásában jön egy erős férfiú, — aki nem a kissebbség szerint akarja kormányozni az országot. A beteg vért nem leplezni, hanem gyó­gyítani akarja, aki mer rendet csinálni s ez a férfiú Tisza István, akit pártfo­golnunk ós minden erőnkből támogat­nunk kell — ha csak nem akarjuk, hogy a parlamenti rombolók és verekedők példája tönkre tegye társadalmunkat és hazánkat ? E kormányt óhajtja támogatni teljes erejével az itt egybegyűlt szabadelvű­párti választó közönség. Képviselő je­lölő gyűlésre gyűltünk egybe. Lehat-e másra gondolnunk, mint városunk szü­löttjére, Zsilinszky Mihály, vallás- és közoktatásügyi államtitkárra'? Büszkék lehetünk, hogy a múltban ily férfiú képviselte a legfőbb törvényhozó tes­tületben városunkat, ki önzetlen és ha­zafias munkásságával saját szülővárosá­nak dicsőségét emelte. Reánk nézve nem közönyös, hogy ki viseli a város képét, kit tartott a város lakosságának többsége méltónak ama díszes állásra. Nem akarom itt említeni a nevezett fér­fiúnak nagy érdemeit, csak utalok arra a csabai munkás, egyszerű, minden gőg­től mentes férfiúra — kinek ajtaja és szive nyitva állott minden csabai lakos számára, ki atyai jósággal viseltetett mindenki iránt. Méltóbbat nem találha­tunk, hiába keresünk; azért egy sziwel és lélekkel segítsük győzelemre azt a jelszót: Éljen Zsilinszky Mihály ! A párt hiveí helyükről felállva és kalaplevéve éltették Csaba nagynevű szülöttét. Megismétlődött ez a megha­tóan lelkes jelenet, amikor az elnök Zsi­linszky Mihály drt, mint a párt je­löltjét enunciálta. A nagygyűlés ezután elhatározta, hogy a párt elhatározását ötven tagu küldöttség utján hozza a jelölt tudomá­sára, akit egyben felkérnek a jelöltség elfogadására és programbeszédje meg­tartására. A küldöttség, amelynek tagjai Be­liczey Géza, Szeberényi Lajos, Fáy Samu dr., Seiler Vilmos dr., Áchim F. Tamás. Áchim F. János, Wagner József, Hor­váth Mihály, Kerepeczky György, Lauri­nyecz G. Mihály, Petrovszky S. János, Aradszky Pál, Kovács Sz. Ádám, Kiszely Pál, Botyánszky Pál, Macák Ádám és a pártnak több más oszlopos polgára, akik elhatározták, hogy még éjjel felutaznak Budapestre. A nagygyűlés ezután Zsi­linszky Mihály dr. nevének éltetésével véget ért. A küldöttség Budapesten. A küldöttség tagjai Budapesten teg­nap délelőtt a Pannónia szállóból indul­tak a kultuszminisztérium palotájába, ahol szívélyes üdvözlettel fogadta őket Zsilinszky Mihály dr. állsmtitkár, aki a fölajánlott jelöltségei elfogadta és kijelentette hogy programbeszédet vasár­nap délután fogja megtartani. A küldött­ség tagjai délben'az államtitkár vendé­gei voltak. Á „Békésmegyei Közlöny" táviratai Lengyel Zoltánt elövezetik. Ma vonták kérdőre Lengyel Zoltán volt országgyűlési képviselőt még a clopyi hadiparancs idejében megjelent egyik cikkéért, királysértés, becsületsér­tés és lázitásért. A tárgyalást vezető Zls i t v a y Leó elnök az esküdtszék megalakulása után konstatálta, hogy habár Lengyel Zoltán az idézést átvette, a tárgyaláson még sem jelent meg. A bíróság rövid tanácskozás után kihirdeti a biróság határozatát, amely Lengyel Zoltán azonnali elővezetését rendelte el. Tekintve, hogy Lengyel Zol­tán nincs Budapesten, hanem választó­kerületében időzik, valószínű, hogy le­tartóztatják. Gyermekgyilkosság a szülészeti klini­kán. A Baross-utcai szülészeti klinikának a folyosóján ma reggel Székely Bri­gitta 25 éves cseléd, aki a klinikán szol­gált, gyermeket szült. Alig hogy a vi­lágra jött a csecsemő, a bestiális anya azonnal fojtogatni kezdte. Egy apáca, aki történetesen arra ment, kirántotta az új­szülöttet az anya kezéből, de már késő volt. Néhány perc múlva meghalt. Szé­kely Brigittát, aki súlyos betegen fekszik a klinikán, a rendőrség felügyelet alá helyezte. József főherceg állapota. József főherceg állapotában a teg­napi nap folyamán nem volt különös vál­tozás. Orvosi jelentés szerint a főherceg állapota a tegnapihoz képes ismét javult, a szívverés és hőmérséklet rendes, a szívműködés kielégítő. Halálos verekedés. A Vörösmarty-utca 27. számú ház­ban halálos mérkőzés folyt le két fiatal suhanc között. A mérkőzés oka szere­lem volt; a két ifjú egy hölgybe volt szerelmes, aki csapodár volt "és meg­csalta egyiket a másikkal. Az egyik szerelmest Valkó Károly­nak hívták, a másikat Felek Lajosnak, a szivük hölgye, aki miatt halálos gyű­lölséget tápláltak egymás ellen, egy ház­mesternek a leánya volt. Valkó nem bírta tovább nézni, hogy a leány kegyeivel ellenfelét tünteti ki, kezében éles késsel nekirontott a diadal­mas ellenfelének. Véres küzdelem fejlő­dött ki köztük. Felek is elővette a kését s a két legény vadul támadta, szurkál ta'egy­mást. Tíz percig tartott a véres vereke­dés. Akkor Valkó szivén szúrta az ellen­felét, aki egy pilllanat alatt holtan ro­gyott össze." Valkót a rendőrök letartóztatták.

Next

/
Oldalképek
Tartalom