Békésmegyei közlöny, 1905 (32. évfolyam) január-június • 1-64. szám

1905-03-05 / 30. szám

Melléklet a Bék ésm egyei Közlöny 30-ik számához Ls ezt az embert a község tűri, a hatóság pártfogolja. Valóban egészség­telen, szégyenteljes állapot.,, A cikk alá, a közönség rovatában foglal helyet, alá van irva: Bikády Antal dr. A vádak bizonyítása. A közlemény felolvasása után az el­nök megkérdi a vádlót ügyvédet: — Elismeri ön a cikk szerzőségét? — Igen! — Bűnösnek érzi magát ? — Oh nem! — hangzik a válasz. — Mi volt önnek a célja a közle­ményekkel ? — A célom az volt, hogy a pana­szost közérdekből leleplezzem! Ezután sorra bizonyítani iparkodik a vádpontokat, amelyekre nézve adato­kat sorol fel. Közvetlen inditó oka a tények fel­tárásának az volt, hogy meg kellett győződnöm arról, miszerint Bézy engem ügyvédi reputációmban kivánt a közön­ség előtt kisebbíteni. Még 1902-ben Oros­háza községe dr. Schossbergertől meg­vett egy közel 4000 holdas birtokot, hogy azt a községi lakosok közt par­cellázza. Az ezen vétel és parcellázás körüli ügyvédi és jogi funkciók ellátá­sára a község engem kért fel. Én ke­resztül is vezettem e munkálatokat, azonban ezenközben Bézy teljesen in­dokolatnul magának igényelte a szüksé­ges szerződések elkészítését és az ezzel jövő dijakat s midőn én a község meg­bízása alapján megtagadtam kívánságát, izgatott ellenem, gyűléseket hívott össze, melyeken engem és megbízóimat kiseb­bítette és azzal fenyegetett, hogy ügy­védi irodámat tönkre teszi. Ezért kellett sikra lépnem és táma­dóimat ugy a közérdek, mint jogos ma­gánérdekem megoltalmazása végett a nagyközönség előtt lelepleznem. A panaszos. Még a dél folyamán megkezdte az elnök a panaszos Bézy Balázs jegyző kihallgatását is, aki rendkívül bőbeszé­dűen adja elő a tényállást és az előtte levő aktahalmazokból az elnök minden kérdésére konkrét számadatokkal felel s a sérelmes közleményben felhozott vádakra írásbeli adatokat hoz fel cáfo­latul. Délután folytatták a kihallgatást, amelynek végeztével a vádlott ügyvédje több mint negyven kérdést intézett a panaszoshoz s mikor megesketésre ke­rült volna a sor, arra kérte a törvény­széket, hogy megesketését mellőzze vagy legrosszabb esetben addig halaszsza el, mig a tanúvallomások megtörténnek. A bíróság helyt is adott a védő kérelmé­nek s a panaszos tanukénti megesketé­sét egyelőre függőben hagyta. Ugyancsak a délután folyamán reá­tértek a tenukihallgatásokra is, amelyet másnap folytattak. Az itélet. Pénteken a bizonyítási eljárás véget ért, mire a törvényszék a felek indít­ványa alapján megszövegezte az esküd­tekhez intézendő kérdéseket, a rágalma­zás és a becsületsértés vétségére vonat­kozólag. Késő este került sor a perbeszédekre. Dr. Berényi, a magánvádló képvise­lője hosszasan fejtegette, hogy a Dézi Balázs ellen felhozott vádakból még semmi sem nyert bizonyítékot s nem adott okot és engedelmet arra, hogy oly sértő hangú cikkel a közinegvetés­nek tegyék ki. Hosszú, másfélórás be­széde végén fejtegette, hogy Bikády dr. tollát az elvakult düh vezette. Kéri a sérelem méltó megtorlását. Dr. Bikády Antal álláspontját T e­1 e s z k y Béla dr. védelmezte. Meggyőző erejű, nagy intelligenciával megszerkesz­tett'és előadott vádbeszédében rámuta­tott a tárgyalás bizonyítékaira, hogy a cikk állításai valóságok s ha erősebb kifejezésekkel íródtak is, nem tartalmaz­nak alaptalan sértéseket 'vagy rágalma­kat. Kéri Bikády Antal dr. felmentését. Az elnök rezüméje után az esküdtek visszavonultak s mintegy háromnegyed órai tanácskozás után meghozták hatá­rozatukat. Az esküdtek a vádlot­tat nem találták bűnösnek sem a rágalmazás, sem a becsü­letsértés vétségében. Ennek a verdiktnek az alapján a törvényszék Bikády Antal drt a vád alól fölmentette s Bézy Balázs főmagánvádlót kötelezte, hogy a fölmerült 610 korona költséget az államkincstárnak fizesse meg. Ezenkívül elmarasztalta Bikády Antal költségeiben is. Az itélet ellen Bézy Balázs képvise­letében Berényi Ármin dr. ügyvéd sem­miségi panaszt jelentett be. A csabai tejszövetkezet köz­A csabai gazdák részéről a tejszö­vetkezet fejlesztése és illetőleg az abból származó előnyök megérzésejiránt nagy­fokú közönyt, nemtörődömséget tapasz­taltunk abból az alkalomból, hogy a csabai tejszövetkezet vasárnap délután évi rendes közgyűlését tartotta a csabai községháza közgyűlési termében. A tejszövetkezet anyagilag veszte­séggel zárult, éppen a kellő gazdaközön­ségnek lanyha támogatása miatt. Emiatt aztán hangzottak ott el beszédek, arae­kóban, subán, mint a verébfiókok. A nap­számos elkesergett, az ágyat fogdosta és nézte a halottat és hosszukat húzott a füledt levegőből. — Rossz szag van itten, nyissa kend ki az ablakot, mondta valaki. Egy templomos vén asszony, aki ott kuporgott az ágy előtt, keresztet ve­tett magára és félbeszakította a megható siratot: — Jaj, szentjeim, meg ne próbálja­tok. Jó keresztény nem nyitja ki a ha­lottas ház ablakát — Miért? No. — Itthon van még a szegényke lelke. Fölnézett jámbor pillantással a szent képre. Aztán a halottra vetette a tekin­tetét, — mintha tőle várna ezért a ke­gyeletért áldást. Oh, hát igen; itthon van még a sze­gény napszámos-asszony lelke ... A férfiember mereven körülhordozza te­kintetét. Mintha keresné : holvan ? A kis pohár fényesen csillant meg az almárium tetején. Tán abban van ... A fehér bo­gyós koszorú ott van nyolc esztendeje az üveg alatt, falon . . . Tán bizony oda­szállt a száraz levelek közé? A gyermekek közt lárma támadt a kuckóban. A kisebbik belekapaszkodott a nagyobbik kezébe, a melyben a ke­nyeret tartotta és kiabált, mint egy kis tigris ... A nagyobbik gyerek megér­tette a szótlan beszédet és tört egy da­rabot a kenyérből a kisebbnek . . . Már bizonyos, hogy az asszoy lelke ott van köztük. Az egy esztendős Palkó beszédét bizonyosan ő magyarázta meg Jankónak . . . A napszámos aztán föltette a kalap­ját és elment. Kapott hamarosan fekete gyalulatlan koporsót, két liliomszál volt ráfestve, olyan fehér festékkel, mint a hó és mellére mázolta a nagy Írástudó ur, aki árulja, hogy : Patyolat Andrásné, Benei Julis. Szép finom és olyan fehér betűk voltak, mint a szemfedő. Azon pedig nagylevelü virágok is voltak. Minden kitellett szépen a két párna toll árából. De jó, jó puha pehely volt mind. Lágy, mint a felhő, Julis asszony maga fosztotta. S Patyolat Andrást Isten igazában dicsérték a jó emberek. Patyolat András szerette az asszonyt. A halálban is tiszteletben tartja — mondták. Ugy nyúlt a hideg asszonyhoz, mintha élne. Mikor a doktor megvizsgálta a ha­lált, a napszámos asszonyt az ura fel­ölelte és belefektette a tiszta koporsóba. Szépen fel volt ágyazva benne a for­gács. Arra az örökös ágyra fektette. Utoljára volt az asszony a karjában. — Mikor halt meg ? kérdezte az or­vos a munkástól. — Kakaskukorikoláskor. — Hány óra volt ? — Három felé. A doktor megirta a< Írásait. Aztán azt mondta az embernek,. aki ott állt a mellére hajtott fejjel: — Holnap délután temethetik. A napszámos ember megfogta az ágy szélét és megütődve szólt vissza. Holnap? — Igen csak holnap. — Előbb szeretnénk, nagyságos ur. Előbb. — Nem lehet. Ha éjfél előtt halt volna meg, eltakaríthatták volna ma, de mivel ma halt meg, huszonnégyóra előtt semmiesetre se lehet . . . A napszámos elkeseredett. Rászólt a gyerekekre, hogy ne rijjanak. Nem érti az ember a szavát. Aztán az orvos­nak mondta keserű, szomorú szóval: — Nagyságos ur, mán csak akkor kérem, ugy tessék érni a cédulát, hogy éjfél előtt halt meg ... El szeretnénk takarítani még ma, el muszáj . . . —Hát én hazudjak maga miatt? A halott ura, a szegény napszámos keserűséggel kiáltotta. — Én pediglen, uram, még egy nap­számot veszejtsek el ?! . . . lyek a szövetkezet feloszlatását kérték teljesen indokolatlanul. Szerencsére, hangzottak el olyan érvek is, amelyek a tejszövetkezet fenállásának szükséges­ségéről győzték meg az értelmes több­séget. A közgyűlés lefolyásáról különben ezeket adjuk: A közgyűlést, amelyen számosan je­lentek meg a részjegy tulajdonos gaz­dák, a megjelentek üdvözlésével V i­d o v s z k y Károly elnök nyitotta meg. Az évi jelentést Pfeiffer István titkár terjesztette elő. A jelentés szerint a szövetkezet a mult évben sem ment előbbre, mint az előző esztendőben. A nagy szárazság csökkentette a tejbeho­zatalt, de leginkább az, hogy a szövet­kezet iránt a gazdák nem tanúsítanak kellő érdeklődést. A szövetkezet egyéb­ként bevett 237643 liter tejet 24076 kor. 42 fillér értékben, eladott 56188 liter fö­lösleges tejet 8183 kor. 24 fillér érték­qen. Eladott továbbá 31822 liter tejfölö­zött tejet 1937 kor. 84 fillér értékben, 4466 kiló vajat 1276 kor. 12 fillér érték­ben, 6446 kiló túrót 2232 kor. 27 fillér értékben. 9046 kiló iróvajat 522 korona 32 fillér értékben, 60493 liter savót 336 kor. 38 fillér értékben, 3687 kiló gomo­lyát 1270 kor. 70 fillér értékben és 7 kiló sajtot 13 kor. értékben; összes be­vétel tehát 28592 kor. 06 fillér. Az évi mérleg 494 kor.-69 fillérrel zárult. Hogy a gépekből leirást is lehes­sen eszközölni, a szövetkezet 700 kor. segélyért fordult Csaba község képvi­selőtestületéhez, amelynek a közgyűlés jegyzőkönyvi köszönetet szavazott a fo­lyósított segélyért. Ebből 494 kor. 69 fillért a veszteség fedezésére, 100 koro­nát leírásra, a hátralevő összeget pedig a leltár-számla leírására fordítják. A jelentések tudomásul vétele után egyesek a feloszlatást javasolták, miután veszteséggel zárult a mérleg. S e i 1 e r Elek főszolgabíró nincs ezen az'állásponton. Indítványozza mindenek­előtt azonban, hogy jövőben az igazga­tóság jelentését már a közgyűlés előtt közölje a tagokkal, hogy azok tájéko­zódhassanak, az igazgatóság tartsa na­gyobb rendben a szövetkezet helyiségét, s végül az igazgatóság a nyáron reggeli 6 órakor kitűzött hivatalos órát 5-re tűzte ki. Szabó János azt hangsúlyozza, lépjen be minden gazda a tejszövetke­zetbe, szállítsa be minden tejét, s akkor a szövetkezet nem veszteséggel, de ha­szonnal zárul, mint más tejszövetkeze­teknél. Állításait tapasztalati példákkal illusztrálja. S e i 1 e r Elek is ezt hangsúlyozza, hogy legalább annyi tejet szállítson be minden gazda, amennyi tehenet jegy­zett. De helyesebbnek tartaná az első módot és ezért indítványozza, hogy az igazgatóság efölött értekezzék és tegyen előterjesztést a közgyűlésnek. Szerinte a közös cél a tejszövetkezet támogatása és ezáltal a marhatenyésztés fejlesztése, amely egyedül haszonhajtó foglalkozás ma. Ezután még hosszasabban hatáses érvvel beszél a tejszövetkezet hasznáról. Szabó János is amellett érvel, hogy a reményt nem szabad föladni, hanem küzdeni kell a kitűzött célért. A közgyűlés ezután kimondta, hogy a szövetkezetet fentartja, annak fejlesz­tése érdekében minden lehetőt elkövet, a gyűlésen elhangzott indítványokat el­fogadja és az igazgatóságnak, felügyelő­! bizottságnak a fölmentvényt megadja. Végül az Áchim Gusztáv lemondásá­val megüresedett felügyelő-bizottsági el­nökségre K á 1 1 a y Ödön földmives iskolai igazgatót választották meg és ezzel a közgyűlés véget ért. Farsangi levél. Igen t. szerkesztő úr ! Lapjának legutóbbi számában olvastam a farsangrovatba irt Carneval búcsúztatót. Igaz, hogy fényes báltermek felragyogó csillárjairól, andalító zenéiről, sima parkett­ről, táncot lejtő párokról is volt benne szó, de több holmi hamuról, amit az em­bernek a fejére kellene hinteni Hamvazó szerdán, vagy mindjárt húshagyó kedd éj­jelén, amint az óramutató rámászik a 12-es numerusra. Már engedjen meg szerkesztő úr, hamut nem szórok a fürtjeim közé és azt hiszem, egy leánytársam se. Vagy szer­kesztő uram még abba a régi korba kép­zeli magát, amikor Carnevalt úgy temet­ték, hogy húshagyó kedd éjjelén, éj fél után a pap kezében feszülettel megjelent a bál­teremekben, elhallgattatta a zenét és hamut szórt a vidámságból szomorúságba esett bálozókra. Szerkesztő úr tudja, mit jelent tempóra mutantur . . . Ma már a szupé csárdás hajnalig tartó ujrázása közben húshagyó kedd éjjelén is egyre azt kiáltozzák : rr — Sohse halunk meg! — Most jön az igazi ! — Kezdődnek a böjti mulatságok ! Ha tehát húshagyó éjjelén valahogy mégis eszünkbe jut a nemesítő muri, nem szomorkodjunk el nagyon, mert hiszen a böjti időszakban nem fog minket minden az enyészetre emlékeztetni, gondoskodik erről sok sikerültnek Ígérkező böjti mu­latság. Ezt kellett volna megirni szerkesztő úrnak. Vagy legalább is megvigasztalni a farsangból kimaradt leányokat, jó tanácso­kat adni nekik, hogy mihamarabb főkötő alá jussanak, mint én. Ezt mondja az uram, — mert asszony vagyok ám már két hete ! — és mindjárt tanácsokkal is szolgál. Tollba is diktálta a tanácsait az uram. Azt mondja a hamis, azért lettem az övé, mert én is követtem ezeket a tanácsokat, a leányok tízparancsolatát. Tollba diktálta a férjem, hogymások is használhassák, ittküldöm szer­kesztő úrnak. Aki követi, a jövő farsangon nem marad pártába. Tehát olvassák: I. Szeresd a te mamádat, oh leány és fogadj szót neki. Mert a te mamád nálad­nál százszor okosabb és hamarább meg­látja, melyik fiatal emberrel érdemes fog­lalkozni ós melyikkel nem. Szeresd a ma­mádat, oh leány, fogadj szót neki, ha jól akarsz férjhezmenni és boldogulni a tűzhely mellett, mely neked rendeltetett. II. Ne tekints irigy szemmel a fiatal asszonyokra, azt gondolván, hogy ők erő­sebb eszközökkel küzdve, nagyobb hatásokat érnek el náladnál. Tudd meg, oh leány, hogy a fiatal asszonyok elvesztették azt a két fegyverüket, amelyekkel egyedül lehet győzni a mai blazírt férfiakon: a naivitá­sukat és a hozományukat. III. Ha egy fiatalember azzal henceg előtted, hogy ő milyen romlott, blazírt, cinikus fráter, — tekints reá bámulattal és ne mondd, hogy te őt jónak ós tisztes­ségesnek tartod. Mert a mai fiatalemberek semmit se gyűlölnek annyira, mint ha őket jó és tisztességes embereknek tartják. IV. Ne bánj rosszul a fiatal kis tán­cosaiddal, ha jól megy a dolgod és sok elegáns harmincéves táncos vesz körül. Mert a hét kövér esztendő után eljön a hót sovány esztendő ós akkor nem lesz egy táncosod sem. V. Jegyezd meg magadnak, oh leány, hogy a szellemes férfiak nem a legjobb férfiak. A szellem nem az a fűszer, melyre gyakran van szükség a jó házi kosztnál; a házasság pedig olyan, mint a jó polgári konyha, ahol ritiián főznek franciás dinert. VI. A második négyesbeli párodnak ne tulajdoníts semmi jelentőséget, oh leány ! Mert az a férfi, aki valószínűleg örökös párod lesz, nem is tud négyest táncolni, fogadok. VII. Ha egy férfi azt mondja neked : „szeretem magát kisasszony !" akkor nevess a szemébe, még ha te is szereted. Ha ezt tizedszer mondja, akkor is nevess a sze­mébe. Ha századszor mondja, akkor is ne­vess a szemébe. Ha a mamád előtt mondja, akkor süsd le a szemed. Ha az anyakönyv­vezető előtt mondja, csak akkor felelj neki: „Éti is szeretem magát — uram !" VIII. Csak olyan limonádét igyál, melylyel a mamád kinál meg. Az olyan limonádé, melyet fiatal ember hoz számodra úgyis csak — limonádé. IX. Légy büszke és önérzetes, oh le­ány, mert tudd meg, hogy a társaságod az az az oázis, melyre a fiatal ember élete apró ütközeteiböi folyton visszavágyik. Es mennél nehezebben találja meg ezt az oázist, annál jobban megbecsüli ós annál kevésbbé rándul* ki majd férj korában —a sivatagra. X. Ne bizd ni magad, oh leányzó ! azt hívén, hogy a bálon meglelted igazi pá­rodat ós ő is megtalált téged. Mert hátra van még a legfontosabb : a pontos infor­máció. * Szerkesztő urat szükség esetén szívesen informálja tisztelő híve: Menyecske. FERENCZ JÓZSEF KESERŰVÍZ A központi választmányból. Békésvármegye központi választ­mánya pénteken délelőtt ülést tartott D a i m e 1 Sándor dr. főjegyző elnöklete alatt. Jelenvoltak az ülésen Z ö 1 d y Géza dr., Márky János, Jancsovics Emil, Dombi Lajos és Szénásy József tagok és Somogyi Ákos jegyző. Áz ülés megkezdése után az újonnan beválasztott tag, D o m b y La­jos letette a törvényben előirt hivatalos esküt. Azután a vármegye két választó­kerületébe, a gyomaiba és orosháziba választották meg az 1906. évi választók névjegyzékének összeállítására és kiiga­zítására kiküldött bizottságokat. Ezek a gyomai kerületben a követ­kezőképpen jelöltettek ki: Elnök K o n c s e k Gy. József, gyomai tagok: Csapó János gyomai ós Koloch az egyedül elismeri, kc­lemes izű, termeszetes hashajtószer- =====

Next

/
Oldalképek
Tartalom