Békésmegyei közlöny, 1905 (32. évfolyam) január-június • 1-64. szám

1905-02-26 / 28. szám

Melléklet a Békésmegyei Közlöny 28-ik számához I fíTT gócpontok, mert a nagy publikum háziipari készítmények alatt - elég tévesen - csak a kalotaszegi varrottasokat és az ilyen inkább különlegesség számba menő iparcikkeket érti és fogalma sincs arról, hogy mi minden játékszert, pléhárut, faszékeket, nádfonást, kosár árut, cipőt és százféle egyéb cikket — az '.vgyag- és vasárukról nem is szólva — lehetne előállítani a háziipar keretében, sikerrel. A kivitel volna ez : Az akciót egy központból akként kellene megszerezni, hogy minden megyében, vagy — hogyha ez igen aprólékos volna — az országot kerületekre felosztva, minden kerületben egy központot vagy fiókot lehetne létesíteni, a melynek feladata az volna: kipuhatolni a" lakosságnak milyen ipari cikkek előállításához volna legnagyobb készültsége, hajlandósága. Talán — a dolog egyszerűsítésére és nagyobb költségek megtakarítása céljából — az iparfelügyelőket lehetne a már beosztott kerületenként megbízni a puhatolódzások eszközlésével és a folytatólagos eljárások megindításához szükséges előmunkálatokkal, ugyancsak az ő feladatuk volna, vagy lehetne ezt megfelelő közlemények utján, publicitás utján is eléri, a megfelelő nagykereskedőt, előállittatót, vagy gyárost megszerezni, aki az anyagot adná ós igy megállapítandó munkadijak fejében, elkészíttetné az őt érdeklő ipari cikkeket. Tisztában vagyunk azzal, hogy a mit nagy vonásokban, szinte incidéntaliter vetünk oda, azt in praxi keresztül vinni nem lesz oly könnyű, mint a milyen könnyű volt az eszmét felvetni, de hát meg kell küzdenünk a minden kezdet nehézségeivel, akadályaival és bizonyos, hogy ha a gyakorlati keresztülvitel elé akadályok fognak gördülni, ugy ezek nemcsak fel nem tartóztathatják a fejlődést, az eszme kiépülését, hanem éppen ez akadályok fognak bennünket megtanitanitani arra, min, hol kell javítanunk, mit, miképen kell megváltoztatnunk és akkor a testet öltött eszmét oly egészséges életre való vérkeringés fogja át meg átjárni, a mely az egyszer életre keltett akciót csak növelni, csak erősbbiteni fogja, automatice. Nem kell ehhez egyéb, csak néhány szegényebb néplakta helyen megcsinálni megfelelő formákban a munkástvevő, illetve munkaelosztó intézetet, kapva kap a nyújtott munkán minden dolgozni akaró, minden dolgozni tudó és dologra kénytelenült kéz, valamint örömmel, hazafias örömmel fogja szállítani a nyers anyagot a feldolgozáshoz a nagykereskedő és a gyáros is, mert hazafiúi felbuzdulásán és azon meggyőződésen felül, mely szerint hozzájárulhat minden különös áldozatok nélkül ezrek megélhe téséhez, közgazdasági életünk feljavításához és az égető szociális kérdések egyrészének - mert hiszen kenyéren fordul meg' minden eltüntetéséhez, meg fogja találni a maga számítását is. a mélylyel lassan-lassan, teljesen nélkülözlietővé teheti Ausztriát és a vámkülföldet. Mondjuk : az eszme nyers vas melyet az indolencia a nemtörődömség méhéből, miként a vasat a föld mélyéből ki kel emelnünk. Alapos, érett megfontolás tárgyává kell tennünk, valamint a nyers vasat is a kohóba kell tenni, hogy az abból, minden salaktól megtisztulva könnyen idomítható, cseppfolyós formában jusson ki, amely azután a szükségletnek megfelelőleg idomítható, alakit ható és felhasználható. Bizunk benne, hogyha a hivatoti körök az eszme igénytelenségét felru házzák tudásuk, tapasztalatuk és az üg} iránt táplált jóakaratukkal, az oly hatal mas, hasznos rugójává válhatik közgaz dasági életünknek, amely következményeiben messze kiható, beláthatlan é; amely hivatva volna talpra állítani e; ország vergődő százezreit, akik ma, min den munka, minden kereset nélkül, min den foglalkozás hiján lézengenek a tél hónapokon keresztül, anélkül, hogy Í természetadta munkaerejüket, bármily csekély mértékben is, értékesíteni tudnák Gondolkozzunk az elmondottak fe lett; kötelessége minden igaz magyar nak e nagy horderejű kérdés sikeres megoldásához a maga erejéből hozzá járulni és annak megvalósulását előse giteni . . . Százezrek mindennapi imájába fog lalt hálája fogja munkájukat kisérni amelynél nemesebb, fontosabb és szebl feladat aligha akad széles ez országban.. Képviselőtestületi közgyűlés. Csaba képviselőtestülete február hav rendes közgyűlését csütörtökön délelc tartotta meg ugy a képviselők, min . közönség élénk részvéte mellett. Éh\ a közönség alatt Csaba követének hL

; akik az utóbbi idő közgyűlésre lefoglalták ma- karzatot, amely máskor unottan, in sen ásított lfe a városatyákra. A m • ráérnek az emberek ; A c h . ! - rás megkedveltette velük a • intézésének általuk eddig ismeretlen aktusát és a kíváncsiság ingere az uj törvényhozónak, mint városatyának első funkciónálása iránt. A csütörtöki közgyűlésnek különben szürke képét azok a tulbuzgó érvelések tették színessé, amelyek mint aktuális és kevésbbé aktuális interpellációk és a tisztviselők drágasági pótléka ellen hangzottak el. A rövidre szabott, de elnyújtott közgyűlés részletes lefolyását itt adjuk: Napirend előtt. A közgyűlést a megjelentek üdvözlésével Ác'hi m Tamás nyitotta meg. Szomorú kötelességet teljesít — úgymond, — amikor ez alkalommal bejelenti, hogy a képviselőtestületnek hosszú időn' át volt érdemekben gazdag tagja, minden közügynek lelkes harcosa, Rosenthal Ignác meghalt. Indítványozza, halála felett jegyzőkönyvileg fejezze ki részvétét a képviselőtestület és erről jegyzőkönyvi kivonatban értesítse a gyászoló családot. Komoly, ünnepies csendben hangzott el az általános helyeslés. Indítványozom tovább — kezdte a biró — szerezzen be a képviselőtestület gyászlobogót és ezentúl annak kitűzésével adjon gyászának kifejezést minden egyes tagja "elhalálozásánál. Alig mondta ki a biró az egyhangú határozatot, Áchim L. András napirend előtt kért szót. Interpellált és hogy interpelláció legyen, egy szuszra három ügyben. Kezdte azzal, amivel már végzett a képviselőtestület. Miért nem lengett gyászzászló a községházán Rosenthal Ignác elhunytakor? Ezt mulasztásnak tartja, (hát biz' az volt, de csak volt,) és kéri a gyászzászló beszerzését. Aztán jött a másik. Iparosok ós gazdák részéről panasz érkezett hozzá. Á megbotránkozás egy nemével értesült arról, hogy a községi helypénzszedők, akiket nyüzóknak nevezett, nem kötelességszerűen járnak el, hanem privát érdekeiket szolgálják, amikor kétszer, háromszorannyi dijat szednek, mint eddig. Az elöljáróság vizsgálja meg ezen ügyek menetét s ha szabálytalanságot talál, vegye el a bérlőktől a helypénzszedési jogot és zavarja ki őket a városból. A harmadik interpellációra is az fft^tt okot, hogy panasz érkezett hozzá. ^ ,1 f i s c h Ferenc dr. községi orvos jóidon orvosi dijakat szed a kivándoiólni akaróktól az egészségügyi bizonyítvány kiállításáért. Az utolsóra W a 1 f i s c h Ferenc dr. azonnal megfelelt. Egészségügyi bizonyítványért a kivándorolni szándékozók bármelyik orvoshoz fordulhatnak. S ha községi orvos is, e bizonyítványért joga van a belügyminiszterileg megállapított legkisebb díjtételt, 2 koronát szedni. Korosy László főjegyző a harmadik interpeilációra nézve megjegyzi, hogy az az előhozott formában nem tartozik a képviselőtestület plénuma elé. Ha panasz van az illető tisztviselő ellen, hogy nem törvény szerint járt el, ellene panasznak iiletékes felettes hatósága előtt van helye. A dolog lényegére nézve pedig kijelenti, hogy minden kivándorló t irtózik egészségügyi bizonyítványt felmutatni. Azt bármely orvos kiállíthatja és azért olyan díjtételeket állapíthat meg, aminőt a belügyminiszteri rendelet részére előir. A főjegyző azután nyilatkozik az állítólagos helvpénzszedósi mizériára vonatkozólag. Nem tartja helyénvalónak a tisztességes polgároknak egyoldalú panaszra azonnal n y u z ó és hasonló sértő kifejezésekkel való illetését. Az illetékes elöljárósághoz erről az oldalról még nem érkezett panasz. Ha nincs panasz, nem lehet biró. Azt pedig mindenki tudja, hogy panasztételre, illetőleg a panasz felvételére egyedül illetékes a közs éjg, ha pedig elöljárósághoz panasz érkezik, az minden esetre vizsgálat tárgyává teszi az ügyet. Különben interpellálónak azt is tudnia kellene, hogy a mult év augusztus elseje óta magasabb tarifát állápitott meg az elöljáróság a helypénzszedésre és így az interpelláció tárgyává tett panasz tárgytalanná válik, mert a helypénzszedők jogos dijakat szedtek. Áchim L. András még azt jegyzi meg, hogy amért nála tesznek panasz: i zdák, az annak a bizonysága, h.igy bizalmuk az elöljáróságban. fí o r o s s y László : Azt tagad< >m Áchim L. András : A főjegyző azoi; ki jelentésére, hogy nem tartja helyén valónak sértő kv.ttkáját, az a megjegyzése, hogyne- og 1 senkitől tanítást, utasítást, ha :em u ii.td a kitűzött utján. K o . - - •• Mihály : Megnyugszik a főjegy>. > k jelentésében, s osztja abeli nézetét] < • , közönségnél a tévedést a tarifa , illózás okozta. Indítványozza, térjenek az ügy felett napirendre. Jelentések, határozatok. A napirend előtti vita után K or o s s y László előterjesztette a rendes havi jelentéseket, amelyek észrevétel nélkül tudomásul szolgáltak. Jelentette továbbá, hogy a vármegye törvényhatósága jóhagyta a község Í905 évi költségvetését, a kórház építése ügyében hozott határozatát, a község 1905 évi közmunka előirányzatát, a rendőrlegénység létszámának fölemelését és fizetésének rendezését és a villamos telep 1905. évi költségelőirányzatát. Kociszky Mihály a kórházépítés ügyében hozott jóváhagyási határozatot tudomásul veszi, de kérdést intéz az elöljárósághoz, hogy a kórház kezelésére nézve készülnek-e alapszabályok ? Korosy László megnyugtatja felszólalót, hogy a kórházügyi bizottság erre nézve már elkészítette a javaslatot. Napirend. Kisebb jelentőségű jelentések, apróbb előterjesztések következtek ezután, kérvények, amelyek egyikénél-másikánál rövidebb-hosszabb vita kerekedett. Először a Kun Miksa és fia cég bérlet meghosszabbítási kérvényénél. A kérvény évi 800 koronáért három, esetleg 6 évre kérte a hosszabbítást. A tanácsi javaslat a mult év 1200 bérösszeg helyett 10% béremelést javasolt. Áchim L. András nem tartja helyesnek az egyszerű meghosszabbítást. A község jövedelmének fokozása szempontjából szabad versenyajánlatot kell hirdetni a telek bérbeadására. Kocziszky Mihály ezúttal még hozzájárul a tanács előterjesztéséhez, de a jövőben kéri, hogy a bérleteket nyilvános árverésen adiák ki. Korosy László nem minden esetben tartja gazdaságosnak a nyilvános árverést. Például felhozza földbérleteket. A földmivesek olyan horribilis árakra verik föl a bérleteket, hogy hasznot sem tudnak maguknak csinálni.",

5Ajánlja a tanácsi javaslat elfogadását. Zsilinszky Endre amellett érvel, hogy a bérletekre nézve szabályt megállapítani nem lehet. Az előterjesztést figyelemmel kisérte, s mivel az teljesen megnyugtatja, meghosszabbítja. A közgyűlés ezután elfogadja a tai nácsi előterjesztést. Következett a tisztviselők drágasági pótléka, amelyről lapunk más helyén szólunk. A csabai italmérők a szeszadópótlék g egszüntetése érdekében kérvényt intéztek az elöljárósághoz. Indokuk, hogy ez az adó, amely semmi formában meg nem térül, sújtja őket, hogy a közönség a szomszédos községekből szerzi be italnernü szükségleteit, ez létfentartásukat veszélylyel fenyegeti. A kérelmet Korosy László terjesztette elő, s jelentette, hogy a szeszadópótlék cimén már az idei költségvetésbe 5000 korona bevétel van előirányozva. A januári közgyűlés, ahol már ez a memorandum megfordult, tájékozásra hivta fel az elöljáróságot, vájjon indokolt-e az italmérők kérelme. Ezt megtette az elöljáróság, amely javasolja, hogy a kérelem ne vétessék figyelembe, mert a pótlék legkevésbbé sem fenyegeti az italmérők létfentartását, de a tanács a pótlék fentartásával különben is a pálinkaivás csökkentését akarja célozni. (Helyeslés.) Áchim L. András örömét fejezi ki a tanács nemes intenciói felett és a maga részéről azt szeretné, ha nemcsak figyelembe nem vétetnék a kérelem, de fölemelnék a pótlékot, hogy kevesebb pálinkát ihassék a nép és énnek rovására a hús- és borfogyasztást tennék olcsóbbá. A közgyűlés a tanácsi javaslat értelmében határozott. Molnár János ós Salamon Károly csabai illetőségű egyetemi hallgatók segélyezést kértek a községtől. A tanács elutasítani javasolja a kérelmet, mert az illetők jogi pályára készülnek, ahol máris nagy a túlzsúfoltság, s a község támogatása ilyen esetben legtöbbször kárba vész. Varságh Béla nem osztja ezt az álláspontot, kivételt kell tenni, mert az illetők, lehet, hogy a közélet tényezőivé válhatnak és a jövőben _ szolgálatokat tehetnek a városnak. Varságh nézetét osztja K o c is z k y Mihály is, s szerinte az a kérdés, hogy méltók-e az illetők a község támogaf.-sára. Szen a nézeten van Sztraka Gy'.rgy is és indítványozza, hogy e teki :• íben szereztessenek be a szükséges adatok. A közgyűlés ez értelemben határoz. A tejszövetkezet, mely harmadik éve íolytat harcot a régi hagyományok ellen, 70Ó korona sogélyt kért, hogy az állattenyésztést jövedelmezőbbé tegye s hogy a szegényebb néposztály részére olcsóbb tejet szolgáltathasson. Á tanács javasolja a 70Q korona segélyt. Áchim L. András is megadja a segélyt, ha a szövetkezet állandóan olcsón adja a tejet a szegényeknek. Szeberényi Lajos nincs ellene a segélynek, de helyesnek tartaná, ha a község biztosítaná magát, hogy a szövetkezet valamikor visszafizeti a segélyt. Áchim L. András nem osztja ezt a nézetet, csupán azt kéri kikötni, amenynyiben a szövetkezet a tejárat emelné, vonassék meg tőle a segély. Z s il i n s z k y Endre dr. ezt a föltételt nem tartja helyesnek, mert ki áll érte jót, hogy egy ujabb, Ínséges termésű esztendő jő s akkor a szövetkezett fennmaradásának kockáztatása nélkül nem adhatja olcsón a tejet. Ez eshetőség kivételével a tejszövetkezet mindenesetre olcsón adja a tejet. A képviselőtestület a tanácsi javaslatot fogadja el. A közgyűlés ezután Nagy István községi állatorvosnak a közvágóhíd jövedelméből eddig élvezett 1%-át ujabb 3 esztendőre megszavazta, Pataki Szilárd községi dijnoknak írnoki fizetés folyósítását szavazta meg, G é c s Mihály volt községi kocsisnak azon kérelmét, hogy a januári közgyűlés által részére megszavazott 500 korona kegydlj helyett havi 20 korona kegydij folyósittassék, elvetette, jegyzőkönyvi köszönet szavazásával vette tudomásul Rosenthal Adolfnak és Haraszti Sándor és nejének lapunkban már ismertetett nemesszivü alapítványát, tudomásul vette a virilisek névjegyzékét és végül néhány lakositási kérelmet és bérszerződés meghosszabbítását intézte el. A közgyűlés egy negyed 12 órakor ért véget. Tarkaságok. Hol követ Mezőíi ? Mint tudvalevő, Mezőíi Vilmos, a szegvári kerület szocialista képviselője, a osabai pótválasztáson személyes jelenlétével támogatta Achimot. Akkor mesélte neki egyik poigáltárs : — Tudja-e nagyságos uram, hol követ ? — Szegváron, — volt a felelet. — Ott, ahol dobszóval házasodnak. — ? ? ? — Szegváron nincs újság, vagy nyomtatásbéli alkalmatosság. Igy a lakodalomba szóló meghívásokat is dobszóval adják tudtul azoknak, akiket illet. Történt, hogy bizonyos Barna Illés Kovács Mária leányasszonynyal a szerelem dolgában annyira előrehaladt, hogy vasárnapra már az esküvőt 'is kidobolták. Már előtte ^aló hétfőn bejárta a kisbiró szépenszóló, mulatságra hivó szerszámjával a községet, meghiván azokat, akiket a Barna-Kovács házasság, mint vacsora juttatás érdekelt. Szombaton azonban újra dobol a kisbiró. A Kovács Máriának ugyanis akkor kellett volna letenni a Barna Illés kezébe a. kétszász forintokat, mint hozományt, a. legény kérte a pénzt, de nem kapta meg. Megharagudott hát Barna Illés. Benyúlt a mándlija zsebébe és kivett onnét két koronásat. Odaadta a kisbirónak, hogy dobolja ki azt, hogy nem lesz lakodalma. Aki vacsorára készül, az maradjon otthon, mert ő nem nősül, amíg a pénzt meg nem kapja. Igy vegyül a modernség a hagyománynyal, a dobszó a hozománynyal . . . Kappanpeosenye társaság. Csaba uj képviselője, Áchim L. András a csütörtöki közgyűlésen, a .tisztviselők drágasági pótlékánál azt a megjegyzést tette, hogy: kevesebb kappanpecsenyét egyenek a tisztviselők ! . . . Mivel Csaba község pótlékot kérő tisztviselői a lukullusi eledelt csak Áchim L. András megjegyzése révén ismerik, annak megízlelése végett nagy dolgot cselekedtek. És pedig: A nevezetes kijelentés napján, február 28-án társaságot alapítottak. Választottak elnököt, titkárt, jegyzőt, ellenőrt, pénztárost, sőt díszeinőköt is, Csaba uj követének személyében. A társaság tagjai hetenkint 10 fillér tagsági dijat fizetnek, amely tagsági dijakat takarékpénztárba helyeznek és gyümölcsöztetnek. Az ilyen módon összegyűlő pénzből — ha futja — az évforduló napján, tehát 1906. tebruár 23 án a kappanpeosenye első megízlelése végett kappanpecsenye estélyt rendeznek, amelyre akkor, — ismételve hangsúlyozzuk, ha lehet a begyült tagsági díjon elegendő mennyiségű kappanokat vásárolni, — illő tisztelettel meghívják a diszelnököt is, akinek addig a társaságban nem engednek funkcionálást. -latia.