Békésmegyei közlöny, 1904 (31. évfolyam) július-december • 54-104. szám

1904-12-11 / 100. szám

Melléklet a Békésmegyei Közlöny 100-ik számához k „8ésnie?yel Közlöny" táviratai A helyzet. Tehát nem lesznek téli választasok, akár bukik Tisza, akár nem. Ha Tisza István megkapja az indemnitást, a Házat csak el fogja napolni királyi kézirat nélkül. Az elnapolás tartama alatt a lex-Dániel segítségével rövid uton kiküldött huszonegyes bizottság elkészíti a végleges házszabályt és csak ennek megtörténte után lesznek a választások, vagyis legkorábban március végén. Az ellenzéki táborból. Ma délelőtt kilenc órakor ismét találkoztak a függetlenségi párt helyiségében! az ellenzéki pártok. Nem tartottak formáliz értekezletet, hanem megbeszélték az elkövetkező napok vérható eseményeit. A hangulat: komoly, és mindenre kész. Az ellenzék ugy értesült, hogy az országgyűlést egybehívó királyi kézirat a holnapi hivatalos lapban jelenik meg. , Holnap az ellenzék nagy része elszéled vidékre, hogy népgyűléseken hirdesse a nemzet igazát, de hétfőn reggel már találkoznak a függetlenségi körben, ahol összejövetel lesz, hétfőn este hat órakor pedig értekezletet tartanak, amelyre az összes ellenzéki pártok minden egyes tagja köteles megjelenni. A kilépettek mai értekezlete. Gróf Andrássy Gyula tegnap este tőketerebesi birtokáról Budapestre érkezet. Ma délelőtt a kilépettek a Nemzeti Kaszinóban értekezletet tartottak, melyen a képviselőház megkezdődő ülésére való tekintettel, szabályozták a magatartásukat. Orosz-Japán háború. Sankianmtunkból táviratozzák, hogy Linsiapnál a vasútvonal le van rombolva és egyre fordulnak elő összeütközések. Itt a legkisebb a távolság az orosz és japán csapatok közt, néhol alig 150 lépés választja el a két sereget egymástól. Az ágyúzás sohasem szünetel. Mihelyt valakinek a feje vagy keze kilátszik az orosz sáncokból, a japánok azonnal golyókkal árasztják el az erődítési müveket. Néhány nap előtt a japán balszárny közelében 20.000 főnyi orosz sereg tünt fel, de nyomban másfelé kanyarodott és elérte Basingtakut, ahol Kuropatkin szemlét tartott a védelmi művek felett. Odesszai orosz tengerészeti körökben azt mondják, hogy az orosz admiralitus teljesen lemondott arról, hogy a port-arthuri flotta maradványait megmentse és megparancsolta a port-arthuri tengernagynak, hogy a hajókat röpítse a levegőbe. A „Daily Telegraph"-nak jelentik Tiencsinből, hogy Oku tábornok három napig bombázta a Liaojangtól 40 kilométernyire fekvő Szaffan szigetet. Az oroszok kénytelenek voltak állásukból visszavonulni. A japánok ötezer embert vesztettek. Jövő évi esküdtek. A kisorsoltak névsora Lapunk mult számában teljes névsorát adtuk azoknak az esküdtbiráknak, akik a csabai és gyulai polgárság köréből 1905. évben esküdtbirói szolgálatra kisorsoltattak. Most e névsornak folytatását adjuk s ezzel a vármegye összes községeire vonatkozó kimutatás teljessé válik. Oyoma : dr. Bácsi Lajos, Beinschrott József, Biró Benedek, Bodrogi Lajos, dr. Christián Kálmán, Géczi Dezső, Hüke Lajos, Kéri Lajos, Kherndl György, dr. Kis István, Klein Vilmos, Kner Izidor, Kovács G. János, Krausz Samu, Nagy Ákos, Mesinger Mór, Nagy Lajos, Németh Lukács, Pap Gábor, Belcsák Zoltán. Endrőd: Tenger László, Félix Andor, Hunya I. Elek, Kuczkay János, Kalmár Bálint. Békés: Asztalos Sándor, ifj. Cs. Balog István, Cs. Balog László, Baji István, Baki István, Bánistván, BelentaFerenc, Belenta Frigyes, B. Bereczky Ferenc, Bérczy Sándor, Blau Lipót, ifj. Bondár Gábor, Csató Gergely, Csató Sándor, Czira Ferenc, Darabos Gábor, Durkó Gábor, ifj. Durkó Gergely, id. Durkó Gergely, Durkó István, Emperl Ernő, ifj. Grűnvaíd Vilmos, Halka István, Hegedűs Ede, Hegyesi András, ifj. Hidvégi Imre, Hídvégi Mihály, dr. Igaz Pál, Kovács János, Körösi János, Lavatka Gyula, Lavatka József, Messer István," Méderi György, Morvay Mihály, Natland János, Rocher János, Stark Gusztáv, dr. Szegedi Kálmán, dr. Telegdi Lajos, dr. Török Gábor. Mezőberény: Adamik Pál, Borgulya György^ Hirschfeld Mór, Horváth János, Kollár János, dr. Kovács László, Kurlánder Antal, dr. Liska Nándor, Mudarecz János, Winter Mihály. Köröstarisa : Boros Károly, Nagy Imre, Weiszbrunn Zsigmond. Szarvas: Bárány Béla, Grosz Ármin, Haviár Dániel, dr. Dancs Szilárd, Konstantinovits György, Plavetz Béla, dr. Reismann Adolf, Sterbetz Gábor, dr. Szemző Gyula, Wolf Gyula. Szentetornya : Beltai Andor, Karácsonyi János, Jurenák Sándor, Borér József, Székács István, Székács József, Szánthó Dezső. Szeghalom: dr. Grosz Mátyás. Vészt : Kolozsvárv Elek. Öcsöd: Dr. Oláh Antal. Orosháza: Alberti Kornél, Alcser Lajos, Aniszfeld József, Benkő József, dr. Bertóthy Károly, Bohus Mihály, ifj. Prete v'oszky Mihály, Brünner Ármin, Drucker Simon, Forti Zsigmond, Fülöp Jakab, Friedrich Nándor, Garai Béla, Gémes Ferenc, Groszman Károly, dr. Hauser Mór, Herceg Géza, Hódi Károly, Iszlay Károly, Koncz Zsigmond, Reiner Péter, Kunos József, dr. Külei Pál, Mecseri Lajos, Moldovai István, dr. Nagy Elemér, Pollák Kálmán, Rózsa Miksa, dr. Schiff Jenő, dr. Singer Béla, Singer Miksa, Supkégel Gyula, Süléi Jenő, Tafler Jakab, Tennér Lipót, Mekvard László, Váradi Gyula, Hibrandt Ferenc. Csorvás : Englender József, Farkas József, Vogel Ferenc, Kraft Viktor, Kudelka Antal, Moldoványi Gábor, Pécsy Albin, Prág Bonifácz, Tóth Mihály, Zalay György. Sámson: Eöröm Ede, Kun Árpád, Sierban Viktor. Tótkomlós: Povázsay Mihály. Nagyszénás: Jurcsek Győző, Váry Szabó Elemér. Tarkaságok. Anyós boszú. - Berohanok az égő házba, de annak még a tájékát is kerülöm, ahol anyós van, mondta egyik jeles emberünk. Hát bizony a régi igazság, hogy az anyósok iránt csak ellenszenv nyilatkozik meg Tudják ezt maguk az anyósok is, és talán éppen ezért, amikor csak alkalom nyilík, azt pedig mindig találnak, megboszulják magukat. A legkomikusabb jelenetek kimeríthetetlen kincsesháza az anyósok boszúja. Nem utolsó ezek között az alábbi, amelyet csak egy árgus szemű, dugóhózó csavargójú agyra berendezett anyósi elme gondolhatott ki. Egy megyebeli, szép, fiatal asszonynyal történt meg. A csinos menyecskével, aki mellesleg megjegyezve, kitűnő gazdasszony hírében áll, 'a napokban megtörtént az a baleset, hogy megkozmásodott a sültje. Hát ez még nem lett volna baj, ha nincs anyós, aki akként boszúlta meg magát, hogy a megkozmásodott csirkét zsinegre kötötte és kiakasztva a kapura, mutatta boldognak, boldogtalannak a menye remekét. Kétszeres kötél Ha már anyósokról van szó, az ;!;i'obi • i« jóizű. A gyulai Komlóban folyt le ez km .1. esküdtszéki tárgyalások alkalmából k p • !:i -ó között: — Mit tárgyalnak ma ? — Gyilkosság és emberölés kisérle e. -- Mit csinált a vádlott ? — Rálőtt a feleségére. — Akkor kötelet kap. — De az anyósára is rálőtt — Akkor ártatlan, föl fogjuk menteni. És legalább meghalt-e az anyósa. — Nem. — No hát akkor nem fölmentést, de kétszere kötelet érdemel. Nádor. gisztrátus révén hivatalosan fordult a maga nevezetes kollégiumának jeles vezetőférfiaihoz, hogy Lehocky Jánost ós Sinkovits Pétert haladéktalanul csapják ki intézetükből, mivelhogy e két diák az ő hajmeresztő istentelenségeivel, ország-világháboritó csinyjeivel fenekestől fölkavarja a békés adófizető polgárok becsületben megőszült, tisztes családapák nyugalmát. És megtörtént a csoda, Lehocky Jánost és Sinkovics Pétert ama nevezetes dunántuli kollégium, amely csak az ország minden részéből kicsapott diákokat vett föl kebelébe, sietve kicsapta. Ezzel a ténnyel Lehoczky és Sinkovics életének egy nevezetes fejezete záródott be. Az északi és déli ember elkerültek egymástól. II. A pesti egyetem aulájában találkoztak hosszú esztendők multán Lehoczky János és Sinkovics Péter. Hogy e találkozásukat az egymás nélkül töltött esztendőknek minő zajos eseményei előzték meg, arról nehéz volna leirást adni. 6! qh«

v .kyt saját szerény önvallomása . v • ' \p&k két katonai .intézetből, Iiá;w .

tgi kollégiumból és kicsaptak v jyarország összes kapcsolt , „uiikovics semmiben sem rna1 fa, csakhogy ő a katonai és o .^sági intézeteket még erdészeti inté. - i is tarkította s végül mindketten igántanfolyam utján jutottak el addig . a nevezetes pontig, amelynél utjuk összeért. Lehoczky és Sinkovics csúffá akarták tenni az öregeiket és beiratkoztak filozoftereknek. A vége mégis az lett a dolognak, hogy a jogot végezték el és tiz esztendő alatt mindketten megszerezték az ügyvédi diplomát. És okkor utjuk ismét elvált. Lehoczky a felsővidéknek, Sinkovics a délvidéknek lett hires fiskálisa. Mindkettő szaktekintély a pörvesztések terén. III. Lehoczkynak Zólyomban egyszer, évek multán eszébe jutott Sinkovics ós igy szólt magában: Fölkeresem ezt a Pétert. Leviszem a feleségemet is. Hogy fog csodálkozni az istenadta, hogy én már ennyire jutottam ! Lehoczky ugyanis megházasodott. Szép, szőkehaju, világos szemű felvidéki lányt vett el feleségül, a legszebb lányát a felvidéknék. És Lehoczky a feleségével leutazott a Bánátba. Itt vagyok! — mondotta Sinkovicsnak. - Ls itt a feleségem is . . . Sinkovics megölelte Lehoczkyt és kezet csókolt az asszonynak, aztán fordult egyet. Csak a másik szobába ment s aztán visszajött és igy szólt: Itt vagyok! És itt az én feleségem is . . . És a feleségét, egy szép feketehajú, bogárszemü asszonyt, legszebb lányát a délvidéknek, a kezén vezette Lehoczky elé. Lehoczky kacagott : No, mi nem főzzük le egymást! És semmi sem természetesebb, hogy erre a két különösen eaiber kölcsönösen belóbolonduit 1 másiknak a feleségébe. Az északi ••>••.#HI- megkívánta a déli aszszonyt, a déli ember a»'északi asszonyt. Lehocsky János és Sinkovics Péter utja ismé: összekerült. Évente hűségesen ellátogattak egymáshoz az ország egyik \ égéből a másikba és vitték magukká: asszonyálkat is. Ősszel Lehoczky szüretelt s a vendégek Sinkovicsék voltak. le!e0 Sinkovics disznótorozott s a vendégek Lehoczkyék voltak. Egyszer, szüreten, vagy .disznótoron volt, felvidéki, vagy bánáti bor mellett, igy szólott Lehoczky Sinkovicshoz : Te, Péter, jó fiskális vagy? — Az volnék. Hát vállald el pörömet. Válok az asszonytól. — Hm . . . Sinkovics megcsóválta a fejét. Aztán igy szólott. Te, János jó fiskális vagy? — Az volnék. — Hát vállald el te is egy pörömet. Én is válok az asszonytól. A csudába is! A két ember összenézett. Aztán megkérdezték egymást kölcsönösen : Hát miért? S mindaketten ezt felelelték egymásnak : — Mert a feleségedet akarom feleségül venni! Erre aztán összeölelkeztek-csókolóztak és megindították az egymás valópörét. A dolog rendben ment. Ez volt az egyetlen pör, amit nem vesztettek el. S az asszonyok kicserélődtek. Ők is akarták. Az északi asszony a déli ember mellé került, a déli asszony az északi ember mellé. És ha jött az "ősz, Sinkoviesók útra keltek. Fölrándultak Zólyomba szüretelni. Sinkovics meglátogdtta az első feleségét a második feleségével, Sinkovicsné az első urát a második urával. Télen Lehockyék mentek le disznótorra a Bánátba. Lehocky fölkereste az első feleségét a második feleségével, Lehockyné az első urát a másodikkal. És igen jó érezték magukat mindenütt, kiváltképp az asszonyok, akik itt is, ott is otthon voltak. A két férfi pedig mindannyiszor boldogan magasztalta égig egymás előtt az egymás feleségét . . . rj ÚJDONSÁGOK. A szanatóriumi hölgybizottság. Az egész orsságban rendkívüli buzgósággal karolták föl a hölgyek a népszanatóriumok eszméjét és vállvetve igyekeznek azon, hogy a népmentés érdekében indított hatalmas mozgalmat minél előbb diadalra segítsék. Bizunk abban, hogy ebben a szép akcióban megyénk hölgyei is teljes lelkesedéssel vesznek részt. A József-főherceg Szanatórium Egyesület igazgató választmánya a lelkes magyar hölgyek iránt akként óhajtja leróni háláját, hogy egy elsőrendű művészünk által diszes oklevelet rajzoltat, a mely a magyar hölgyek tevékenységét szimbolizálja, a mit a Jszegénysorsu tüdőbetegek szanatóriumának felépítése érdekében kifejtettek. Ám bármily szép is lesz ez a hölgy oklevél, melyét az egyesület fenséges védnöke is aláír, nem' ez teszi azt becsessé, hanem az a nagy emberbaráti eszme, melynek szimbóluma, mely méltó rá, hogy mindazok büszkék legyenek, kik fáradozásuk emlékeül kapják. Itt emiitjük meg, hogy Clotild főhercegasszony iii egyénk hölgyeihez a következő szózatot intézi. Magyar Nők! Enyhíteni azt a nemzeti veszedelmet, a mely a tüdőbetegséggel édes hazánkat fenyeti, nemes, nagy, emberszerető föladat. Megindulva látom, hogy ujabban a magyar nők állanak a népmentés zászlaja alá. Lelkesen is hivők minden magyar szivet e zászló alá. Mentsük meg a tüdőbetegeket! Alc.suih. 1904. íovember hó. Klotllfl oherceg-nö. Vajha megyénkben minden magyar irf megértené a Fenséges asszony '"fenséges szózatát és írnának az egyesületnek, m e 1 y'Ü a4 a p e s t e n a k i r á 1 y házában oly 1*81 kese'n fárad « magasztos célért. ' • — Időjárás. Az országos központi időjei_o állomás mára enyhe, szeles időt jelez, nyugaton elvétve csapadékkal. A csabai szinügyi bizottságból. A csabai szinügyi bizottság a héten ülést ' tartott R o s e n t h a 1 Ignácz elnöklete mellett. Az ülésen néhány folyó ügyet intézett el a bizottság, amely örömmel vette tudomásul Maros György titkár azon jelentését, hogy a mult hó 27-én tartott kerületi választmányi ülés a bizottság felhívására a jövő 1905—1906 évi színházi szezont nov. 15-től jan. 15-ig terjedő időszakra állapította meg. Tárgyalás alá került még Zilahy Gyula aradi színigazgatónak azon kérelme, hogy támogassa őt a bizottság egy Csabán rendezendő hangverseny érdekében. A bizottság felhívta Zilahyt, hogy mielőtt a színház átadására nézve határozna

1, az előadás megtartására kérjen hatósági engedélyt és küldje be a bizottságnak a tervbe vett estély műsorát, nemkülönben a szereplő művészek névsorát. Ezután az ülés véget ért. — A csabai Vörös kereszt egylet estélye. Azoknak a humánus egyesületeknek a sorában, amelyek nemes célja a szenvedő emberiség arcáról letörölni a bánat, a fájdalom, a nélkülözés keserű könyeit, első helyet foglal el az országos Vörös kereszt egylet, melynek csabai fiókja egyike a legbuzgóbbaknak. Elsősorban az volna a hivatása, hogy a háborúban megsebesült harcosokat ápolja, azok fentartásáról gondoskodjék.