Békésmegyei közlöny, 1904 (31. évfolyam) július-december • 54-104. szám

1904-08-18 / 67. szám

viselőtestület ez évi február 5-én hozott határozata szerint a föld vételi pénztáiból fedezi. E 13000 korona kölcsön miként: megtérítésére vonatkozólag azt javasolja az elöljáróság, hogy az kamatmentes egy összegben 1913 é/i december 31-én fizettessék vissza a földvételi pénztárba. A javaslatot elfogadják. A képviselőtestület még 1901. év folyamán anyagi segélyt szavazott meg a luxus lóvásárokra, a segély összege azonban nem volt precizirozva. Ezért az elöljáróság azt a javaslatot terjesztette elő, hogy luxus lóvásároknak évi 400 korona segélyt szavazzon meg a képviselőtestület, s ez összeget mindenkora vásár után a gazdasági egyletnek szabályszerű nyugtája alapján fizesse ki. A közgyűlés hozzájárult a javaslathoz. Az iparos és kereskedelmi tanonciskolák mintegy 739 korona 81 fillér tartalék alapot gyűjtöttek. Az elöljáróság azt javasolta, hogy hivassék fel a két intézet gondnoksága fönti összegnek a közpénztárba való befizetésére. A javaslatot elfogadják. Érdekes pontja következett ezután a közgyűlésnek. A második állatorvosi javadalmazás emelése, amely annyiban érdekes, hogy minden kérelem nélkül maga után vonta az első állatorvos fizetésének emelését is. A község a második állatorvosi állásra, a javadalmazást csekély voltánál fogva nem kapott pályázót, s azért a juniusi közgyűlés kimondta hogy epaeltessék a javadalmazás. Az elöljáróság javaslata az volt, hogy a második állatorvos javadalmazása 800 koronáról 1000 koronára emeltessék föl. Szeberényi Lajos : Akkor az első állatorvos fizetése is emeltessék föl '200 koronával. Bel i c z e y Rezső pártolja Szeberényi inditványát, mert az első állatorvos teendői sokkal nehezebbek, mint a másodiké. Ezek után a közgyűlés ugy határoz, hogy az első állatorvos fizetését 1000 koronáról 1200-ra, a másodikat pedig 800-ról 1000 koronára emeli. Haan Béla ügyész, az alföldi első gazdasági vasútnak megalakulása óta képviselte a község érdekeit annak közgyűlésein. 1899-től beterjeszti napidíj számláját, mely 240 koronát tesz ki. A kö gyűlés az összeget kiutalta. A báró Prónay-alap. A vármegye alispánja felhívást intézett a képviselőtestülethez, hogy a községi alapokat és alapítványokat rendeltetésüknek megfelelőleg különítse el egymástól és tegyen jelentést az egye3 kölcsönök elszámolásáról. AZ elöljáróság az alispán rendeletét végrehajtotta s erről jelentést tett a képviselőtestületnek, mit a közgyűlés elfogadott. Egyik ilyen különválasztott alap a báró Prónay-féle alapítvány, melyet nagynevű adományozója közvetlen a nagy árvíz után léi esitett azzal a célzattal, hogy annak kamatai nagyobbszerü tűz vagy árviz esetén a károsultak felsegélyezésére lesznek fordítandók Az alapítvány közel 23 ezer koronára rug, melyre eddig szerencsére nem volt szükség. Itt egy kis vita kerekedett. Haan Béla szerint ugyanis a Prónay féle alap lekötött alap, amelyet, tekintettel arra, hogy Csabának már a jövő nemzedéke is alaposan meg van terhelve, egyéb szükséges célra is fel lehetne használni. Ma még él aa alapító, tehát nincs kizárva az alapítvány rendeltetése s megváltoztatásának lehetősége. Indítványozza, intézzenek báró Prónayhoz aziránt kérést, hogy egyezzen bele az alap ezidő szerinti rendeltetésének megváltoztatásába és amennyiben a báró erre az engedélyt megadja, ugy egy kiküldő bizottság tanácskozást folytasson az alapítvány ujabbi rendeltetésének megállapításáról. Zsilinszky Endre nem zárkóznék el a végleges tárgyalástól, ha a megváltoztatás irányát is tudná. Indítványozó precizirozza inditványát, ugy hajk.ndó elfogadni . Haan Béla : Először azt kell tudnunk, hogy báró Prónay egyáltalán hajlandó e beleegyezni a célzat megváltoztatásába, csak akkor lehet tanácskozni az alapítvány uj rendeltetéséről. Maros György Haan ügyész inditványát pártolja, mert minek addig kiküldeni bizottságot, minek addig tanácskozni, ha azt sem tudni, hogy alapító megengedi-e a változtatást. V a r s á g h Béla nem ért egyet Marossal, mert lehet, hogy alapító hajlandó, lehet, hogy nem, a változtatásra. Hozzájárul a bizottság kiküldéséhez, mert illőbb is az, hogy kész javaslattal menjenek az alapitó elé. A közgyűlés ez értelemben határoz és a bizottságba Haan Béla dr. ügyész elnöklete alatt beválasztja Szeberényi Lajos, V a r s á g h Béla, Zsi linszky Endre és Bakos Mátyás képviselőket. Szabadságolások és egyébb apróbb ügyek. K o r o s y Kászló főjegyzőnek 4 heti szabadságot engedélyez a közgyűlés. Az ezt követő vitáról lapunk más helyén számolunk be. Hasonlóképp megadja a közgyűlés K u l p i n Dániel községi orvosnak két részletben 4 heti. M a c h á c s Jánosnak 5 heti és K n y i h á r Jánosnak,^ aki közigazgatási tanfolyamra megy 10 hónapi szabadságot 200 korona segélylyel. Meghosszabitja a közgyűlés A 1 b e r c ht o v i c s Gusztá^né erzsébethelyi óvónő segélyét és megengedi, illetőleg utólagosan jóváhagyja a tanácsnak S zta mp a Bertalanná részére engedélyezett nyári utcai elárusító kioszk felállítását. Néhány kevésbé jelentékeny ügy elintézése után rákerült a sor Molnár György és társai csabai lakosok kérelmére, akik a „Pokol" utca nevének megváltoztatása iránt folyamodtak. A közgyűlés a „Pokol" utcát „P r ó n a y" utcára keresztelte és ezzel véget ért a közgyűlés. Békésmegyei rfiradó — kontra Korosy László. Hírlapi meghurcolás. Elégtétel. Történeti hűséggel ezt kellene tudó' sitásunk címéül írnunk : dúlni. Először is a gyermek akadt útjába, aki örömmel szaladt elébe. A durva ember, akinek szivéből már a gyermeke iránti szeretet utolsó csirája is kipusztult, hangos káromkodással lökte föl a gyermeket ós rekedt hangon, bosszúsan dörmögte: — Nem elég az embernek a maga baja. Még ez a poronty is keseríti az életemet. Minek a szegény embernek gyermek, mikor maga sem tud megélni. A halálra rémült gyermek alig birt föltápászkodni a földről. Gyönge kis teste remegett, orrán, száján bugyogott a vér. Ijedve szaladt ki az utcára. Majd mikor látta, hogy a lelketlen apa utána megy, a félelemtől, hogy újra verést kap, beszaladt Gyürei udvarába. A sikoltá. ra előjött az asszony is. Ahogy meglátta a piros vórcseppeket, szinte őrjöngve rohant a gyermeke után. — Mit tettél a gyermekemmel, te szerencsétlen ember ! — sikoltotta tántorgó urára. — Hol van a gyermekem ? — Az bárgyún nézett rá, majd vadállatias hangon orditot .a. — Hol van a gyermeked ? Bent van a szeretödnél ! Erzsók ellökte útjából az ittas embert és rohant gyermeke után. Mikor belépett Gyürei udvarára, az éppen mosdatta a véresarcu fiúcskát. Az asszony elhalványodva lépett a gazda elé. — Köszönöm a kelmed jóságát, fizesse meg a jó Isten, rebegte, szemlesütve, miközben a siró gyermeket keblére ölelte ós édesen cirógatta, csittitgatta. Csakhamar vad káromkodással tört be az ajtón Gajdos. Fenyegetőn közeledett a felesége felé. — Te . . .te cudar ! — tört ki a boros ember száján a szitok, — eljöttél a szeretődhöz ! Erre a szóra felháborodott Gyürei is. Hatalmas erejű ember volt. Mint pelyhet nyalábolta át az ittas embert és kilóditotta az utcára. — Menj előlem te lelketlen, mert olyat teszek veled, hogy magam is megbánom; — mondta szikrázó szemekkel. Gajdos hangos szitkozódással düllöngött hazafelé. Már bent volt a házában és még onnan is áthallatszott, • hogy tört-vert, ami a keze ügyébe akadt. Mikor Gyürei visszament az utcaajtó ból, Erzsók asszony a kút mellett ült. Gyermeke ölében feküdt, ő meg kötényét szemére fogva, sirt-sirt keservesen. A férfi megihletődéssel nézte a szenvedő asszonyt. Fölujultak szivében az emlékek. Ugy érezte, hogy megtébolyodik, hanem szól az aszszonynak. Közelebb lépett hozzá és kezét a vállára tette. Az asszony fölrezzent. Elárulta arca, hogy különös érzés fogta el, amint szeme annak a becsületes embernek a tekintetével találkozott. — Erzsók húgom, — kezdte megindulva Gyürei, — maradj itt nálam. A gyermekeddel együtt. Én most is szeretlek, mint régen szerettelek. Nem érdemli meg az a roszember, hogy szenvedj miatta. Az asszony zavarba jött. Fölemelte a gyermekét és akadozva válaszolt: — Köszönöm a kelmed nagy jószívűségét. De ... az uramat, a gyermekem qpját, nem hagyhatom. Megyek haza. Ezóta már kijózanodott s most épp olyan jó ember, mint régen volt. Isten áldja meg kigyelmed Gyürei uram ! Erzsók asszony hangja remegett, szemében pedig könyoseppek rezegtek. És tántorgó léptekkel sietve hagyta el Gyürei portáját. Békéscsaba község közönsége — kontra Békésmegyei Híradó. Mert az az egyhangú ítélet (pardon ! egy hang kivételével a teljes községi képviselőtestület ítélete), melyet a csabai elsőjegyző jó hirének méltatlan hírlapi meghurcolása felett felháborodott, elmúlt keddi közgyűlés hozott — az a testület tehát, mely Békéscsaba község közönségének törvényszerint hivatott képviselője, — eklatáns kifejezője a csabai közönség józan gondolkozásának, annak a gondolkozásnak, mely minden tisztelete mellett a szabad sajtó iránt, elitéi, megvet ós visszautasít olyan sajtónyilatkozatokat, melyek a köz védelmének diszes palástja alatt, kicsinyes, tendenciózu indokokból, személyes ellenszenvtől elvakultan a rágalom fegyverével támadnak jobb Ítéletre érdemes egyént. Távol áll tőlünk az a szándék, hogy tagadjuk a sajtónak azt a jogát, hogy ítéletet mondjon, s bírálatot gyakoroljon nem csak közdolgok, de azon egyének felett is, akik tettükkel vagy

(, mulasztásukkal közügyet, erkölcsöt, vallási vagy nemzeti érdeket sértenek. Ez nemcsak joga a sajtónak, de legszebb kötelessége is. Ezt a jogot és kötelességet magunk számára is fenntartjuk s gyakorolni kívánjuk. Az is tisztán áll előttünk, hogy a közfunkoionáríus a nyilvános birálatnak fokozott ellenőrzése alatt áll s magára vessen az a köztisztviselő, akire az igaz kritika borús fényt dérit. Azonban akár egyén, akár sajtó él a bírálat jogával, legyen a bírálat mindenkor igazságos; mert ha a biráló kritikájának megalkotásánál ezt az alapelvet szem elől téveszti, annak minden következése a saját fejére hull vissza. És legyen a bírálat aszemélyi vonatkozásoknak salakjától tiszta; mert az a kritikus, aki bírálatában személyi motívumokból indul ki, elveszti a talajt lába alól, s abba a posványba sülyed, amelybe áldozatát kívánta rántani. Ezeket az alapelveket tévesztette szem elől a Békésmegyei Hiradó, amikor K or o sy László békéscsabai főjegyző felett igaztalan, személyi elvakultságból keletkezett bírálatot gyakorolt. Ez már nem kritika, nem nyilvános bírálat, hanem rut hajsza, mely erkölcsileg lehetetlenné, a közvélemény előtt nevetségessé kivánt tenni olyan köztisztviselőt, akit nemcsak Csabán, de e község határán tul is köztisztelet környez, s aki jellemének tisztasága, becsületes és eredményes munkája folytán teljesen megérdemli a közbecsülést. A megrágalmazás, a meggyanusitás, a nemcsak igaztalan, de nevetséges vádaskodás, melyet egész halmazzal zúdított a Békésmegyei Hiradó Korosy Lászlóra, íme visszafelé hullott arra a sajtóorgánumra, mely az igazságos közvéleményt mérget okádó hangzatos frázisokkal akarta megtéveszteni. A községi képviselőtestület és elöljárói tanács bizalmi nyilatkozatával fényes elégtételt szolgáltatott Korosy László főjegyzőnek, melyből a Békésmegyei Hiradó — ha akar — okulhat. • A hétfői közgyűlés tárgyalásának erre a kellemetlen ügyre vonatkozó részéről alábbiakban számol be tudósítónk : Korosy László első jegyző augusztus 22-től kezdődőleg négy heti szabadságot kért, mely idő alatt Maros György jegyző helyettesíti. Ebből az alkalomtól szólalt fel S z eberényi Lajos. Minden felvilágosodott ember — úgymond, — szükségesnek tartja a tisztességes sajtót. De egy idő óta azt tapasztalni, hogy a lapok, a gomba módra szaporodó friss ós krajcáros, újságok ezek az úgynevezett szellemi patkánymérgek, melyek minden vonalon veszedelmére vannak a közönségnek, kihívják maguk ellen a tisztességes kritikát. Külö nősen a köztisztviselőket gyanúsítják, azokat az egyéneket, akik iránt, a legnagyobb becsületességük mellett is gyanakszik, teljes bizalommal nem viseltetik a köznép. A csabai képviselőtestületet tartja olyan testületnek, amely tudja, hogy mit kell csinálni azzal a sajtóval, mely tisztakezü tisztviselőit gaz rágalommal, hamis, alaptalan gyanúsítással illeti. Mert Csabán is van egy ilyen szellemi patkányméreg, a Békésmegyei Hiradó, mely a ki tűzött szent cél: a gscheft érdekében lábbal tiporja a köztisztviselők tisztességét, jónevét, A maga szemenszedett gaz tónusában itámadja különösen a község érdemes első jegyzőjét, Korosy Lászlót. Sokszor harcolt Korosy ellen, talán nélia élesan is, de soha meg nem gyanúsította. De még arra sem adna sokat, hogy ez a szellemi patkányméreg támadja a főjegyzőt. De arra igen, hogy a városban szerte beszélnek a dologról. Ezért indítványozza, mondja ki a közgyűlés, hogy mély megbotrányKOzással veszi a főjegyző meggyanusitását ós teljes bizalommal viseltetik iránta. (Altalános éljenzés, elfogadjuk I) Áchim L. András a sajtószabadság korlátozását látja Szeberényi indítványában. Akinek baja van a sajtóval, forduljon elégtételért a saj tóbirósághoz. Kéri az indítványnak napirendről való levételét. B e 1 i c z e y Rezső nagyra beosüli Szeberényi érzelmeit, de jobb szerette volna ez ügyet itt a képviselőtestületben nem fölemlíteni, mert Csaba oly szerencsés viszonyok közt volt, hogy mindenkor szerencsésen választotta meg vezetőit. Az ilyen dolgokat ignorálni szeretné. Zsilinszky Endre dr.': Nagyra* becsüli a sajtószabadságot, s nem is szólalna föl, ha nem konkrét esettel állana szemben. De kötelessége megszavazni minden képviselőnek a bizalmat, mert ellenkező esetben őnönmagán hagyná száradni a gyanút. Részéről tehát bizalmát fejezi ki a főjegyző iránt ós felteszi, hogy ez a bizalom egyhangúan nyilatkozik meg. (Fölkiáltások : egyhangúlag elfogadjuk !) V a r s á g h Béla : Olvasta a Békésmegyei Hiradó kérdéses cikkeit, melyeket a képviselőtestületre nézve is mélyen lealacsonyitónak, lealázónak tart, mert a tendenciózus cikkek szerint itt a főjegyző zsarnokoskodik a képviselőtestület fölött, melynek tagjait, mint tehetetlen bábokat mozgatja. Hozzájárul Szeberényi indítványához. Maros György: A főjegyző meghurcoltatása fölött az elöljáróság kötelessének tartotta f. hó 15-iki ülésén a következő határozatot hozni. „Miros György jegyző jelentést tesz az elöljáróságnak arról, a sokszorosan ismétlődő hirlapi támadásokról, melyekkel a Békéscsabán megjelenő Békésmegyei Hiradó cimü lap intézett a község érdemes főjegyzője ellen, s melyekben tendenciózus vagy apokrif forrásokból merített adatok alapján a község belső közigazgatását méltatlan kritika tárgyává teszi, meggyanúsítja, sőt megrágalmazza a községi közigazgatás vezetőjét, a közvélemény előtt jóhirnevét meghurcolja s az avatatlan közönséget rosszakaratú híresztelésekkel félre vezeti, sőt az erre amúgy is hajlandó kevésbé értelmes elemet a község, különösen annak első jegyzője ellen lázítja. Az előljáró tanács felháborodással utasítja vissza a Békésmegyei Hiradó rosszakaratú támadásait s Korosy László első jegyzőnek fáradhatatlan buzgó, s a község érdekeit mindenben előmozdító munkássága iránt osztatlan bizalmát, személye iránt igaz nagyrabecsülését fejezi ki. Miről Korosy László ezen határozat kézbesítésével értesíttetik." Aközgyülésezután egyhangúlag bizalmat szavazott a meghurcolt főjegyzőnek. Korosy László emelkedett ezután szólásra. Huszonnégy év óta szolgálja — úgymond, — a községet, meggyőződése szerint lelkiismeretes igazságossággal és a közérdek szellemében, soha semmi körülmények között nem egyenekért, vagy egyéni érdekekért való küzdelemben. E bizalom nyilváuitás hálás köszönetre készteti. E bizalom nyilvánítás a meggyanusitásokkal szemben egyedüli elégtótele. Mint eddig, a jövőben is hasonló magatartással fogja vezetni a község ügyeit, melyektől nem fogja eltántorítani soha semmi. Ha módot talált volna magának az elégtételvevésre, nem hagyja magán száradni a saennyet. De itt nem volt mód az elégtétel vételnek, mert maga a gyanúsító szennyben fetreng. Ismételten köszönetét fejezi ki a bizalom nyilvánításért, mely csak buzdításul szolgál a jövőben való működéséhez. (Éljenzés.) fiékéSFármegye rendkívüli közgyűlése. Békésvármegye törvényhatósága tegnap tartotta meg rendkívüli közgyűlését, mely nem csekély örömére a megjelent kevésszámú törvényhatósági bizottsági tagoknak, nagyon rövid lólekzetü volt. Három tárgy szerepelt a napirenden, melyek elsője, az a miniszteri rendelet, melynek folytán a községi jegyzők fizetésének rendezése tárgyában 'alkotott törvényből kifolyólag a természetbeni jegyzői járandóságok megbecslésére járási bizottságok meg választása tette szükségessé a gyűlés egybehivását. A rendkívüli megyegyülésről a' következő tudósításunk szól: Lukács György dr. elnöklő főispán üdvözölve az alig 15 egybeverődött bizottsági tagot, előterjesztette a tárgyat, mely szükségessé tette a rendkívüli közgyűlés egybehivását s az ülést megnyitotta.