Békésmegyei közlöny, 1904 (31. évfolyam) július-december • 54-104. szám
1904-07-31 / 62. szám
Melléklet a Békésmegyei Közlöny 62. számához a kedvező feltételeket, amelyekkel Békésvármegye rendelkezik, s melyek gyáriparágak alapítására alkalmasak. A törvényhatóság e fölterjesztésére a napokban érkezett meg a kereskedelmi miniszter válasza. A leirat ezidö szerint nem ad ugyan semmit, de reményekre jogosító. De e remény megvalósulása már nem teljesen a kormánytól függ, hanem a vármegye nagybirtokosaitól, tökével rendelkező nagyiparosaitól, akik, hogy életjelt adjanak magukról, felkarolják az eszmét, mely életszükséglet a vármegyére, itt a legfőbb ideje. A kereskedelmi miniszter leirata egyébként teljes szövegében a következő : Kereskedelemügyi magyar királyi miniszter, 46148. VII. szám. Bókósvármegye Közönségének 1 Folyó évi május hó 24-én tartott rendes közgyűléséből 144. szám alatt . kelt felterjesztésére értesítem Cimet, hogy megelégedéssel vettem tudomást a törvényhatóságnak a hazai gyáripar iránt nyilvánított érdeklődéséről ós szívesen fogom alkalom adtán a gyáralapitások érdekében hozzám forduló vállalkozók figyelmét Bókésvármegyére irányítani. Ami Cim azon óhaját illeti, hogy a hazai nagybirtokosokat buzdítsam gyárak alapítására, e részben teljes mértékben osztom a törvényhatóság felfogását, mert a gyáripar nemzeti alapon való fejlődésének egyik alapfeltétele épen az volna, hogy nagybirtokosaink résztvegyenek a gyáripar megteremtésében ; s ezért minden alkalmat felhasználok Eyrca, hogy ezen közös óhajunk minél előbb valósuljon. Budapest, 1904. évi jul. hó 15 én. Hieronymi. Tarkaságok. Csabai vendégszeretet. Mint általánosságban ismeretes, a csabaiakat és szegedieket jóbarátság fűzi össze, amely még az 1879-iki nagy árvízkatasztrófától dotálódik, amikor a csabaiak elsőknek siettek a Tisza hullámsirjaiba eltemetett Szegednek segítségére. Erről a szeged-csabai jóbarátságról folyt a beszélgetés a minap egyik nagyobb csabai társaságban, ahol egy jóizü történetet elevenítettek föl a csabai vendégszeretetről. Mezőgazdasági termény és állatkiállitás volt Csabán. A kiállításon Szegedről is többen vetlek részt. A szegedi küldöttség között volt a többek között a messze hires és jóizü adomáiról kedvelt Virág biztos, a régi Szeged rettegett tögtönitélőszéke. Virág biztos a csabai vendégszeretet miatt már harmadik napja vesztegelt, mert mindig lekésletették. Végre, mikor negyedszer is az orra előtt szaladt el a gőzbika, felkiáltott: — Node kedves jó csabai barátaim, ide vendégeskedés, jda vendégszeretet, engedjetek haza, mert kidobnak a hivatalomból, amiért engedély nélkül itt lebzselek. A biztos urat aztán megvigasztalták a jó csabaiak. — Soh'se félj öreg, van nekünk doktorunk, aki még tud kiállítani bizonyítványt valamelyes marasztaló nyavalyáról. Ugy is lett. Virág biztos uramnak a markába nyomták a paksamétát, mely bizonyította vala, hogy nagyjó uram ilyen és olyan bajok miatt három napokig kénytetelen volt Csabán az ágyat őrizni. Boldogan ment azután hazafelé. Kíváncsi volt azonban az orvosa nevére. Kivette a paksamétát zseböből és amint belenézett, bosszankodva kacagott : — No én ugyan megjártam ezzel a furfangos csabaiakkal ! Az állatorvossal állíttatták ki a huncutságos bizonyítványt. Entres noua. Egy megyénkbeli vonatkozású jóizü adomát beszéltek el a héten a képviselőház folyosóján anekdotázó honatyák. Az eset L e n gy e 1 Zoltánnal történt meg Gyulán, akit mint ijmeretes, a legutóbb megtartott választás alkalmával nem akarták meghallgatni a gyulai választó polgárok. A gyűlés után egy ájtatos izraelita polgártárs odalépett Lengyel Zoltánhoz, és bizalmasan megkérdezte tőle: — Nemde a nagyságos képviselő ur izraelita? — Nem vagyok én ! — felelté'Lengyel Zoltán. Erre a polgártárs ravaszul hunyorgatott a szemével és oda hajolva Lengye! Zoltánhoz, suttogva mondta neki. — No, no, hiszen entres nous bevallhatja, nincs abban semmi, én is zsidó vagyok. Eltévedt vallomás. Egy eltévedt, vagy jobban mondva elvesztett rózsaszín levelet söpört be redakciónkban a héten a csúnya poros szél. Nagy verébfejü betűk sorakoztak rajta ékes rendetlenségben, tótágast állva. Ez egyszer indiszkrétek leszünk és eláruljuk a levelet, melynek a tartalma viszont azt árulja el, hogy irója egy francia nyelvben botorkáló diák, akiben tótágast áll a szerelelem. Amint alább látható, a levél vers lenne, mely szól vala ekképp az imádott „Ő"-hozzá : Je vous aime édes I Ugyan miért tagadnám ? Én se vagyok tuskó Agg földünknek hátán. És vous ne pas aussi Szűz Mária szobra, Nous vous aimons tehát, Mig itt van a napja! A versike szerzőjének nevével kíméletből adósak maradunk. Megkülönböztetésül. Vannak a vármegye egyik községében mindenféle nevezetű emberek, a többek között három Gál. A három Gált, akik egyike csinos és rátarti hivatalnok, a másik kereskedő és a harmadik (itókás állapotban verekedős természetű) tisztes munkásember, rendesen össze szokták téveszteni. A névcsere már többrendbeli kellemetlenségre szolgáltatván okot, a további kellemetlenségek elkerülése végett, mintegy közös megállapodással elhatároztatott és életbeléptettek a következő megkülönböztető nevek : A hivatalnok = f u m i-G ál. A kereskedő == s z a 1 a d-G á 1. A munkásember =- t á n-G á 1. Nádor. Cine mintye, Rejtélyes gyilkosság Orosházán. Még le sem csillapodtak a gerendási rémes gyilkosság nyomán az izgalmak, ahol mint ismeretes, egy emberi mivoltából kivetkőzött oláhsuhanc egy pofon miatt kegyetlen módon meggyilkolta gazdáját, már ujabb hasonló gyilkosság, amely Orosházán törtónt csütörtök éjjel, hozza izgalomba a kánikula által elpetyhüdt kedélyeket. Az eset rövidesen az, hogy megöltek egy tisztes korú ós vagyonos orosházi polgárt. Az éi sötét leple alatt elkövetett gyilkosság oka ezideig rejtély. A tettesek, a nyomozás eddigi adatai szerint, szökésben levő oláhbéresek, akiknek kiléte amellett szól, hogy az ismeretes és rettegett „Cine mintye !" játszik bele a rémes gyilkosságba. A vizsgálatot vezető hatóságok ebbeli föltevését látszik megerősíteni az a jel is, hogy a gyilkosok, bár'összehánytak mindent a meggyilkolt lakásában, értéket nem, vagy nagyon keveset vittek magukkal. A rejtélyes gyilkosságról különben orosházi tudósítónk a következő részleteket jelenti: Orosháza községnek majdnem kellős közepén, a Katona-utcában lakottFehér András, 82 éves orosházi vagyonos polgárember a feleségével, aki hosszabb idő óta tehetetlenül fekszik és szélütés folytán még beszélni sem képes. Egyedül lakott az öreg házaspár, még cselédet sem tartottak. A házi teendők elvégzésére egy oláh béresfiut fogadott az öreg Fehér András, aki csütörtökön este is minden baj nélkül tért nyugalomra. A háznál a béresfiun ós ennek két barátján kivül ekkor sem volt senki. Reggel azután feltűnt a szomszédoknak az öreg Fehér András portáján levő nagy csönd. Rosszat sejtve, egyesek bekiváncsiskodtak és borzalmas látvány tárult szemeik elé. Az ősz polgár megüvesedett szemekkel, szederjes arccal feküdt ágyában. A szája a fején keresztül oly erősen be volt kötve kendővel, hogy annak szorításától kiserkedt az emberneü a füléből Az asszony a másik ágyon feküdt, önmagával is tehetetlenül. Azonnal kitűnt, hogy Fehér András gyilkosság áldozata. A tettesek éjnek idején törtek az ősz emberre, akit minden erősebb küzdelem nélkül lenyomtak és bekötötték a száját, nehogy segélyért kiáltson. Az öreg Fehérnót nem bántották, mert attól szabadon végezhették bűnös munkájukat. A borzalmas esetről a felfedezők azonnal értesítették a község elöljáróságát. A helyszínén megjelent hatóság azután megállapította, ho y F e h é r András halálat fulladás idézte elő. Megállapították továbbá, hogy a gyilkosok nem éppen rablási szándékból követték el a gyilkosságot, mert a láda fiában majdnem érintetlenül találtak 6000 korona papírpénzt, egy csomó aprópénzt és egy 24 ezer koronárol szóló takarékpénztári könyvecskét A .gyilkosság végrehajtásával a vizsgálat első szálai is odamutattak, hogy azt nem követhették el mások, mint Fehér András oláh bérese és annak barátai, akiknek a vizsgálatot vezető hatóság csak hűlt helyét találta. A csendőrség az eltűnt béresek kézrekeritésóre a legszélesebb mederben megindította a vizsgálatot, eddig azonban eredménytelenül. A kegyetlen módon meggyilkolt orosházi polgárt boncolás után tegnap temették el a község óriási részvéte mellett. Kincsásó cigányasszonyok. - Csalás Endrődön. Agyafúrtabb furfanggal még aligha követtek el csalást, mint két felsrófolt eszű cigányasszony a napokban egy hiszékeny endrődi asszonyon. Fáraó kormos képű ivadékai azon ürügy alatt fosztogatták hosszabb időn át az áldozatukul ejtett asszonyt, hogy egy egész üst pénat szereznek a számára, mely pénz a ház alatt van elrejtve. Mivel azonban az emlegeti tt üst* pénzt sehogysem tudták előkuruzsolni, a szegény asszony vagyonkája pedig már meglehetősen elkopott a kuruzsolásokra, rosszat sejtett az asszony és csendőrökhöz fordult, akik leleplezték és letartóztatták a szélhámos cigányasszonyokat." Erről a furfangos csalásról endrődi tudósítónk a következő részleteket jelenti: E hónap 25-ón történt, hogy Kardos Mihály és Balogh Péter endrődi csendőrök előtt megjelent Latkóczki Istvánná szül. Farkas Mária endrődi nagyszőllősi tanyai lakos ós panaszt emelt két ismeretlen nevű cigányasszony ellen, akik őt hoszszabb időn át fosztogatták. A cigányasszonyok azzal állítottak be hozzá, hogy a háza alatt egy nagy üst pénz van elrejtve. Ők értenek ennek az elővarázsolásához és ha Latkóczkinó aszszonyom nem riad vissza a csekély áldozattól, ők előteremtik a rengeteg kincset, amely akkor sem fo^y el, ha L. ócík. . j asszonyom kanállal e*zi. A hiszékeny természetű asszony b • • ment a csapdába és a csekélyke áldo/.atok kezdtek vándorolni a szélhámos cigány asszonyokhoz. Ezek pedig a varázslat ellenszolgáltatásául elvittek Litkóczkínótól két abból nemcsak egész falvak jóravaló székelységére származnék jól megérdemlett jövedelem, de ami által milliók maradnának idehaza abból az óriási összegből, mely külföldi fürdőkre s ásványvizekre vándorol ki tőlünk csak azért, mert azok divatosak. Korántsem azért, mintha a külföldi vizek jobbak volnának. Nem. Hatásukban, összetételükben nincsenek olyan források a külföldön, melyekhez hisonlók vagy gyógyerőben azokat felül is múlók hazánkban ne volnának. Csak egy kis jóindulattal, egy kis hazafias érzéssel pártolnók a magunkét. Nemcsak hazafias cselekedetet mivel az, ki honi fürdőinkben keres gyógyulást, enyhülést bajára s hazai ásványvizeket fogyaszt, de a saját egészségének tesz vele jó szolgálatot föz az Erdély pedig erdős-bérces tereivel mintha kiválasztottja volna a gondviselésnek gyógyító tényezők tekintetében. Bármerre nézzünk széjjel, csak itt a környéken, akár Elapotakon, akár Málnásfürdőn, akár Bálványosfürdőn, mindenütt olyan források buzognak föl a föld mélyéből, bőségesen tartalmazva vasat, sót, timsót és szónsavat, hogy a külföldön az ilyen gyógyhelyekre kiválóan alkalmas helyeken kapva kapnának a tőkepénzesek, hogy világíürdővó varázsolják őket s hogy a természet kincseiből a saját kincseiket gyarapítsák. Itt meg sajnálattal látja az ember, hogy csak pénzügyi akadályokon szenved hajótörést ezeknek a helyeknek megtelelő , kifejlesztése. Bálványfürdőn pl. ahol a hegy tetejéhez közel egy barlangban kénképződmónyek s a hegyek bensőjében dus vastartalmú források vannak ós amely helynek sürü erdeiből tiszta levegő J árad s hegyeiről gyönyörű panoráma tárul J elénk : a Háromszéki havasok — ott 29 fürdővendéget találtunk. Málnásfürdön, hol az ember lába alatt annyi mindenféle a földben a szénsav, hogy egy természetes szénsavat süritő gyár, a „Siculia" (Székelység) naponta 1400 kgr. szónsavat kap egy 150 méternyire furt helyről, honnan egy 1200 mtr. hosszú csővezetéken át hatol a szénsav-gáz a gyár süritő gépeibe — mindössze 80 fürdővendég van. Vajha e komor képek derűsekké válnának az által, hogy akadna ember, aki a természetadta feltótelekhez a szükséges kellékeket e helyek fellendítésére megadná. Felderül az arcunk, midőn kirándulásainkból visszatérünk az Erdélyi gyógyfürdők ékességébe a regényes fekvésű, bájos, csodásan tiszta fenyőillattal telitett levegőjű Tusnádra Mintha a természet önmagát akarta volna felülmúlni, oly bőkezűen elárasztotta adományaival ezt a gyönyörű helyet. Mig vizei jód, só, vas és szénsav tartalmuknál fogva a vérszegénység s különféle női bajoknál jótékony hatásúak, addig kristálytiszta, fenyves levegője a tüdő- ós gógehurutos betegségeire gyakorol rövid idő alatt kiválóan kedvező befolyást. Nagyobb betegségekből lábbadozó, továbbá a mai kor kimerítő versenyében túlfeszített idegzetű ember, valódi oázist lel itt a kies helyen, hol a természet bájos ölén való pihenés, nyugalom s a hideg viznek enyhe alakban való alkalmazása néhány hót alatt a hétköznap zajában való dologra megerősíti, felfrissíti és fokozottabb munkára serkenti. Ha nincsenek is meg a természetnyuj totta kedvezések mellett még mindama emberi kéz által alkotandó mesterséges felszerelések ós követelmények, melyek egy gyógyhelyet a „világfürdő" színvonalára emelnek, mégis Tusnádfürdő két ambiciósus és tetterős vezérférfia: Dr. Safranek a modern képzettségű, rokonszenves fürdőorvos és Albertini az ügybuzgó, tapintatos fürdő-igazgató, kik vállvetve oly céltudatos működést lejtenek ki úgy a szükséges kényelem létrehozatalára, mint más egyéb, minden igényt kielégítő gyógyfürdői kellékek megteremtésére irányuló ténykedésükkel, mely biztosítékot nyújt arra, hogy a máris nagy látogatottsággal dicsekednető s kedveltsógnek örvendő Tusnádfürdőt olyan fokra emelik, hogy a most óvenkint 1400—1600-at kitevő íürdővendógek létszáma mihamar megkétszereződik s hogy ez a kis paradicsom nemcsak a hazai, de a külföld elsőrangú fürdőhelyei mellett foglalhat helyet. Már most ^s nyomukban jár, mert parkjának gondozott séta utjai, hegyi serpentinjei, sajátos erdélyi alkotású nyaralói s épületei, bazárja, állandóan zenétől hangos terei, olyanok, hogy őket a világfürdői előnóv, cim is jelleg díjmentesen megilletné. Páratlan gyönyörű a „régi országut"-i kedves, pázsittal benőtt sűrű fenyőerdőtöl szabályosan segélyezett sétány. Éz a kilométernél hosszabb ut egy nyirott élősző nyeggel van vógesvégig beterítve s a fenyves, melyen az ut át van vágva (régente országút volt) csak ugy ontja magából a kristálytiszta, üditő levegőt, melyet az ember nem győz elég mohón magába szivni s melytől tágul a tüdő s megtisztul minden földi portól. Azonban itt a lélekről is lehámlik minden földi — és felemelkedik az eszmények hónába, amint az ut egy hajlatánál egyszerre szemünk elé tárul a mellettünk emelkedő s égnek törő hegyek fenyősorának távoli perspektívájaképpen a felosiki bérceknek a lenyugvó nap rnegvilágitotta kókellő csoportja, melyek közül idelátszik a fehéren felfele kigyódzó felcsíki országút. Nem tudunk egykönnyen megválni ettől a lebilincselő panorámától, melyben — mintegy eleven körképnél — banne vagyunk, benne mozgunk. Fel is keressük naponta ezt a feledhetlenül lelkünkbe vésődő helyet s kiválaszt mindenikőnk magának egy lombos, magasra nyúló fenyőt ós dicsekszik ki-ki a magáéval, hogy övé a szebb, de — „post aequitem sedefc atra cura" — az elteltséget nyomon követi a lemondás sajnálkozó kijelentése: mórt nem bűvölhetjük haza, hogy otthon díszelegne ? ! . . . Remekebbnél remekebb pontokon nyugszik meg a szem a fürdőhely külső részén fekvő eme fejedelmi részletből a központba jövet, mert lépten-nyomon kisór bennünket az Olt folyó hol lassan hömpölygő, hol, amint a meder lejtősé válik, sebesen alárohanó hullámai által átszelt völgyét két oldalt segélyező felhőknek meredő hegység őserdőboritotta teteje. Ezek felé sovárogva tekint egy alactomos nagy betegségből ide erősödni jött édes kislányka, az asztalunk kedveno kis Bözsikóje ; ő felszeretne oda mászni, de gondosan szerető s minden mozdulatát éber szemmel kisérő édes anyja nem engedi. Pedig gyönyörűség nézni a szemlátomást erősödő virágocskát, hogy nála is milyen jótékonyan fejti ki hatását ez az éltető levegő, épp u»y mint ahogy elevenné teszi a kartársam másfél éves kisfiát, ki kedves élénkségével sok derült pillanatot szerez nekünk. legolcsóbb bevásárlása forrás Dr. W. F. nagyban és kicsinyben ruhaszövetek, selymek, vászon! neműek, Sz őn ye a £ jö wy Jakab L. e« Társa Bélkéscs^ahán^Fö^ér! es függönyökben Előnyös és pontos kiszolgálás Vidéki minták kívánatra bérmentve küldetnek.
