Békésmegyei közlöny, 1904 (31. évfolyam) július-december • 54-104. szám
1904-12-25 / 104. szám
5-ik old. Nyugodt, hűvös őszi estve Borítá ránk gyászleplét; Halkan suttogtak a füzek Méla altató zenét. Elhalt már az estharang is, Kigyúltak a csillagok, Millió kis csillag között Te lelked is ott ragyog Nyugat felől vész tornyosul, Tompán morog, búg a szél; Felhők mögül a méla hold Ezüst fényével kikél. Bágyadt szemét rászegezte A borongó sírhantr* Megszánt . . . szemébe könny tolult, Orcáját eltakarta. Leszállt az éj, sötét a táj; Eltűntek a csillagok ; Az egész égbolton csak egy J. Az ő kis lelke ragyog. Értünk virraszt ő, az angyal, Elkísér tűzhelyünkre; Ott sem tudunk elválni, mert Lelkünkben él emléke. Sok év mullott el azóta ; Behegedt a vérző seb, Sok év múltán im' itt vagyok, Imádkoztam szívem könnyebb. Könnyáztatta sírhantodon Kéknefelejtset lelek Haló poraidból kelt kí, Hogy el ne feledjelek ! Szirmay József. A tettessel kóválygott a világ, tántorgott és ugy nyögte szinte sirva : — Én voltam, csókolom kezeit, de ne bántson. Ekkor az őrmester odafordul Csengeryhez : - Lássa, méltóságos uram, igy kellett volna megcsinálni a büntetőtörvényt. Magyar kedélyesség. A magyar emberrel veleszületett természete hogy a legnagyobb bajban, még halálos perceiben sem hagyja el a humora. Éppen erről folyt a szó a közvélemény kávéházi asztalánál, amikor a következő jóizü gyomai epizódot beszélték el: A napokban a gyomaiak messze hires református papja, Kálmán Farkas rosszul lett. Hozzátartozói azonnal telefonáltak Endrődön lakó orvosvejének, Jakus Benőnek. A kedélyes telefonüzenet igy hangzott: - Orvos úr, ha örökölni nem akar, azonnal gyüjjék, mert baj van ! Tarkaságok. Aki urakkal mulat. Van Gyoma községnek egy uri civise, akinek mellesleg megjegyezve, a tudj' Isten hanyadik Xantippe a felesége. Az uri civis nemrég Qyoma intelligenciájával együtt mulatott a községi nagyvendéglőben. Éjfél után járván az idő, pezsgőre tértek át. Közben a vendéglős megsúgta vendégeinek, hogy a civis felesége rajta ütött a társaságon, tehát meneküljenek, mig ?elő nem tör a zivatar. Az urak csakugyan elpárologtak, ugy hogy mire berontott a fergeteg, a civis csak egyedül gajdolt a pezsgővel megrakott asztalnál. — Hát te szép maszk, magad mulatsz ilyen uri ital mellett? -- dohogott a hősies oldalborda csipőre tett kezekkel. Nem szégyenled magad, vén lump ! A becsudálkozott atyafi fölkelt és a legtermészetesebb borizü hangon szónokolt: — A helyzet magaslatára emelkedve, mulatok az urakkal. — Micsoda urakkal ? — sivított az asszony ? , A civis csak akkor vette észre, hogy egyedül van az asztal mellett, mire természetesen elpárolgott a bátorsága. Levél a kis Jézusnak. Egyik megyei postahivatal leveles ládájába nagy ákom-bákom verébfejü betűkkel irott, nem mindennapi cimzésü levél érkezett. Ez állott a borítékján : — A kis Jézuskának küldi Pityu. Mivel pedig a m. kir. posta ezidőszerint még nincs berendezve menyországi levelek kézbesítésének eszközlésére, vulgo, menyei postások nincsenek, a kezelő postatiszt levéltitok sértést követve el, felbontotta a levelet, amelyben .szórói-szóra ez állott; Kedves jó Jézuska! Nagyon szépen kérlek, kriszkindlibe hozzál nekem selyemsörényü falovat, puskát, meg görbe kardot, de virgácsot ne, mert mindig jó fiu leszek. Nagyon kéri szépen Pityu, hallgasd meg kérését édes jó Jézuskám. Óh édes gyermeki tudatlanság 1 Ha nem is jutott el piciny leveled a Jézuskához, bizonyára meghallgatja a kérésed. A helyes módszer. A büntető paragrafusokról volt szó a márványasztal körül. Természetesen nem feledkeztek meg Csengeryről sem. Ő volt ugyanis az, aki behozta a vallatásnál a humánus bánásmódot. No de meg is járta vele. Közvetlen, hogy elkészült az uj bűntetőtörvénykönyv, Csengeryt egyik vidéki rokona táviratilag értesiti, hogy az éjjel elkötötték a lovait. Csengery táviratilag felel, hogy leutazik Budapestről és maga fogja vezetni a vizsgálatot. Ugy is történt. A főcinkos kézrekerült és Csengeri elkezdte vallatni. Hogy példát mutasson, ugy bánt a lókötővel, mint himes tojással. A legatyaibb hangon kérdezgette tőle: — Hát mért nem vallja be a cselekményt, édes fiam ? A töredelmes vallomás nagy enyhitő körülmény. De nem használt semmi. A megátalkodott gazember tagadott. A dolgot megsokallotta a vallatásnál jelen volt csendőrőrmester. Odafordult Csengeryhez ; — Engedje meg méltóságod, hogy csak néhány percre én vallassam a saját módszerem szerint. Csengery látva a sikertelenséget, beleegyezett Ekkor az őrmester megfordította ujján a köves gyűrűjét és egy hatalmas pofont teremtett a lókötő képére. — Jómadár, elkötötted-e el a lovakat ? Az idei szárazság tanulságai. Azt mondja a magyar példabeszéd, hogy nincs az a kár, a miből más oldalról valamely haszon ne háramlana valakire ; igy vagyunk az idei száraz esztendő okozta károsodásokkal is, a melyekből igaz, hogy egyes haszon senkire sem háramlott, de a gondos megfigyelő, a körültekintő és számitó gazda mégis veheti hasznát az abból leszürődő tanulságoknak. Szinte hallom egyik másik gazdatársam kifakadását, látom gúnyos mosolyát amiatt, hogy miféle kificamodott észjárással akar valaki az idei károk mellett még hasznot is keresni, vagy pláne találni, holott nyilvánvaló az, hogy egyedül csak a buza adott az idén kinek-kinek némi hasznot, egyébb terményére minden gazda ráfizetett. Pedig a dolog nem egészen igy áll. Nincs a gazdálkodásnak az az ága, a melyre az idei szárazság kihatással ne lett volna s amelyből hasznos tanulságot a gazda ne meríthetne arra nézve, hogy mit ne tegyen és mit hogyan kell tennie. De vegyük a dolgot sorrendben, ugy a mint következik: a levonható hasznos tanulság a talaj művelésből, növény termelésből, állat tenyésztésből és az állatok takarmányozásából. Mielőtt az első pontra választ adnék, kérdem a gazdatársakat, mit tapasztaltak a tengeri kikelésétől fogva, a buza learatása és a répa felszedéséig való időközben a maguk terményeit össze hasonlítva a szomszédokéval ? Bizonyára azt látták, hogy az egyiké még jól állja a szárazságot, mig a másik már-már kisül a perzselő melegben harmat és eső híján. Es minek tulajdonították ezt a nagy külömbséget ? Ez gazdatársaim tisztára a talaj mély müvelésének tulajdonitható, mert a mélyebben megszántott föld több tartalék nedvességet bir elraktározni s ezáltal a belé vetett növény jobban kiállja a nyári szárazságot mint a tavasszal szántott földbe vetett gabona. A mély szántásra tehát, illetve a talajnak ősszel való feltétlen felszántására és mélyítésére az idei nyár megtaníthatta a kétkedőket. Különösen ha a növény termelésben szemléltük a külömbségeket, feltűnőek voltak azok az ura :almi területeken, leginkább a tengeri és cukorrépánál. A tengeri ós répa ott kell ki legegyenletesebben, ahol tavasszal nem szántott, csak felbolygatott, vagy fogasolt földbe vetettek, mig a kis gazdáké, akik tarló szántásba egy kissé elkésve vetették tengerijöket, csak junius hónapban kel az ki ugy, hogy kapálni lehetett előszörré, holott ekkor mások már töltögették azokat. A mi alföldi gazdaságunkban olyan számottevő termény a tengeri, hogy megérdemli, miszerint egy kis Igyelemre méltassuk azt, különösen a kisebb gazdaságok zempontjából, a hol annek terméséből előálló jövedelem mindjárt a buza után következik és a kórójában nyert takarmány értéke sem megvetendő. Tehát az idei szárazság alatt tett megfigyeléseink között nem utolsó haszon lesz az, ha a jövőben tengeri termésünket olyképp igyekszünk biztosítani, hogy talaját ősszel mélyen felszántjuk és tavasszal csak fogasolás után géppel vetjük be, géppel aztái a tengerit háromszor kapáljuk, de nem töltögetjük, mert ez által is kiszáradásnak tesszük ki a talaját. A kik tengerijüket igy termelték, azok az idén is a közepesnél valamivel jobb terméssel dicsekedhetnek, holott a régi rendszerüez ragaszkodik bizonybizony zsákban, a hátukon vihették haza egy hold termését. Az állattartásnál is sokat ckulhat ez idén a gazda, nevezetesen a takarmány • termés lehető biztosítására s a meglevő készlet okszerű felhasználására való törekvésében. Bő takarmány termő években bizonyára képtelenségnek tartotta volna a jelenlegi termény mellett e kiteleltetést, mig most, megvakarta ugyan a fejét az ősz beálltával, de neki ment a télnek, szecskavágót és néhány mázsa erőtakarmányt vásárolván be. Kiteleltetheti állat állományát, csak okszerűen ossza be a készletet és takarékoskodjék a meglevőkkel. Megtanulta tehát a takarékosságot ott is, a hol ezt eddig rendszerint nem gyakorolta, megtanulta továbbá az erőtakarmányok feltétlenül nagy és nélkülözhetlen értékét becsülni. Megtanulhatja az idei óv mostohaságai után a számítani, a gondolkozni tudó és akaró gazda azt is, hogy a mi száraz tavaszunk és nyarunk nem igen kedvez a nyári takarmányok termesztésének, hanem a ki magát többé ilyen kellemetlen meglepetéseknek kitenni nem akarja, az termesszen lucernát és vessen őszi takarmányokat, mint pl. az őszi borsó és őszi bükköny, árpával vagy rozszsal keverve, mert ezek termése mindig biztosabb, mint a tavasszal vetetteké. Az állattenyésztés irányára is lehet befolyással a szárazság, mert kevesebb, olcsóbb takarmánnyal lehet felnevelni az igénytelenebb szarvasmarhát, mint a finyásabb lovat, mert az alföldön törek, polyva, tengeri kóró, répa stb. mindig biztosabban termelhető, mint a széna, zab és az abrakfélék bármely neme. Azért különösen a kisgazda sokkal helyesebben cselekszik, ha állattenyésztését inkább a szarvasmarha, mint a lótenyésztésre alapítja. Még egy fontos dologra figyelmeztetett bennünket az idei esztendő, és ez a társulás, a szövetkezet eszméjének felkarolása, különösen a kisgazdák részéről. Mert mig a nagy uradalmak könnyen segíthettek magukon, pl. az olcsóbb takarmányok megszerzésével és elszállításával, addig a kisgazda a kormány ezen üdvös intézkedése áldásait nem élvezhette, nem pedig azért, mert legalább 10000 kgrmot vagyis egy egész waggon rakományt kellett volna hozatnia akár korpából, akár szénából, akár a marhasóból stb., hogy az olcsó díjtételt számítsák nékik a vonatoknál. De kinek is kellene kisgazdáink közül fOO mm. korpa, vagy só, ki hozat egyszerre ennyit, ha csak 10—20—100 gazda nem társul ? Még egy igen nagy hasznát ajánlhatnám a társulásnak kisebb birtokosaink részéről a gőzeke szövetkezetek alapítása körül, mert e nélkül hasztalan a bizonyság, hogy csak mély szántással lehet dacolni a szárazsággal, soha sem áll módjában a kisgazdának 12—14 colra telszántani földjeit. Osszéegezzük mindezek után a leszűrhető tanulságokat, hogy a iáját magunk erejéből tudjunk megküzdeni az időjárás mostohaságával, szántsunk ősszel, lehetőleg mélyen; igyekezzünk növényeinket ugy művelni, hogy azok a szárazsággal mentül tovább dacolhassanak, létesítsünk öntöző müveket ott, a hol csak lehetséges ; szövetkezzünk a sors csapásai leküzdésére is, mert tudjuk azt, hogy a szövetkezés erőt ad, mig a magára hagyott a küzdelemben könnyen elvérzik. mint a vevők, tartózkodó álláspontra helyezkednek s ennek eredménye a teljes üzlettelenség. Ily körülmények között az irányzat ismét csak lanyhább s ehhez még hozzájárul az amerikai olcsóbb árjegyzés, mi leginkább a határidő-üzletre van kedvezőtlen befolyással. A csabai gabonapiacon igen csekély a hozatal s a következő árakon vettek : I- prima piros exp. buza. . 9-60—9'70 II. r. sárgás búza .... 9-10—9'50 Tengeri 7"80-7-80 Budapest, dec 24. (Saját tud. táv.) Készbuza 5-el olcsóbb, tavaszi búza 1011, tengeri 7"63—65. Irodalom. — 27 óv nagy idő egy lap életében A Pesti Hirlap, a hazánkban kétségtelenül legelterjedtebb napilap, most lép immár 27-ik évfolyamába. E hosszú idő alatt valóban oly mély gyökereket vert a magyar olvasóközönség szivében, hogy arra szinte nincs is példa az országban. Pedig nincs benne semmi csodálni való. Hiszen a Pesti Hírlapot mindenki olvassa, — az is, aki nem ért egyet a politikájával ; legtöbb és legváltozatosabb tartalommal jelenik meg napróln pra, vasárnapi és ünnepi számai egész kötetek . előfizetőinek a szerkesztői üzenetek gazdag minden, napi rovatában jó tanácscsal, fölvilágositással szolgál, kitűnő divatlapot küld nekik féláron s egész évre szóló hasznos könyvet — diszes képes naptárt - - ad nekik karácsonyi ajánkékul. Specialitásai is vannak a Pesti Hírlapnak, melyek minden napilap fölé helyezik : minden nap közöl eredeti és külföldi tárcát, humoros cikkeket (Kis komédiák). Esti levelet aktuális kérdésekről a kitűnő és bölcselő Tóth Béla tollából; szinház és vegyes-rovata a leggazdagabb Előfizetési ára egy hóra csak 2 kor. 40 fillér s az a kiadóhivatalba címezendő : Bndapest, V. Váci körút 78., honnan mutatványszámokat is lehet kérni. —er. TORVENYKEZES. — Látomás. Csodálatos módon van berendezve a véges emberi élet. Néha olyan látomásai, viziói vannak az embernek, hogy majdnem valóságnak, nem ritkán pedig tényleg annak hiszi. Értelmes, művelt ember megtudja ezt magának magyarázni, de a föld egyszerű népe a legtöbb esetben babonát, csudát fejt ki belőle, néha pedig szinte halálos rémületbe hozza. íme, itt egy eklatáns példa rá. A gyulai kir. ügyészséghez feljelentés érkezett, hogy B e r g József tanyáján szeptember 5-ikének éjjelén tolvajok jártak. A dolog igy történt. Bergnek Magdolna nevü leánya a kérdéses éjjelen egyedül aludt apjának tanyáján. Álmából fölriadva, ahogy kinézett az ablakon, tolvajokat látott az udvaron. Annyira megijedt, hogy a következő pillanatban föltépte az ablakot, kiugrott és sikoltozva, majdnem önkívületi állapotban rohant a szomszéd tanyára. Ott fölverte a gazdát és kérte, hogy szállítsa őt haza apja házához. Az ember azonnal befogott és kocsira ültette a megrémült leányt, aki, mikor egy pár lépést haladtak és a gazda pipára gyújtott, újra megrettent és kiugrott a kocsi; ból. Most már egy másik szomszéd tanyába futott be és költötte fel a gazdát, aki aztán hazavitte a leányt. Az ügyészség megindította a vizsgálatotés csak akkor derült ki, hogy az egész dolog nem volt más, mint a leány képzelődése. — Egy bundáért — 6 hónap. A nóta szerint a bunda mindenféleképpen csak bunda, amely sajátságát még akkor is megtartja, ha ellopatik. Igy bunda maradt Lipták Mihály csabai kőműves bundája akkor is, amikor Dobozon dolgozva, ellopta szobájából Kárnyácki László napszámos. A bunda kedvelő atyafival a héten végzett a gyulai kir. törvényszék bírósága, 6 hónapi börtönnel sújtotta Kárny áckit . ti ÖZGAZ DASAW. Gabona árak. Békéscsaba, dec. 24. Az ünnepi hangulat a bpesti gabonatőzsdén is észlelhető. Az eladók, ugy legjobb Kapható minden gyógyszertárban kereskedésben. Elhaltak Csabán. Dec. 16-tól 23-ig. Zsiros Mária, napszámos leánya, 3 éves, roncsolótoroklob. Koszecz Dorottya, főldmives leánya, 20 hónapos tüdőgyulladás. Rajtár Ilona, földmiv?s leánya, 2 éves, vörheny. Such Oyörgy, főldmives fia, 5 éves, vörheny. AndóJPálné, csősz neje, 60 éves, agyszélhűdés. Felczan Paulina, csizmadia leánya, 5 éves, tüdőgyulladás. Varga Mihály, béres fia, 7 éves, vesegyuladás. Molnár Mária leánya, 17 hónapos, roncsoló toroklob. Such Pál, főldmives, fia, 3 éves, roncsoló toroklob. Vantara András, kőművessegéd fia, 2 hónapos, rángó görcs. Juhász Pálné, főldmives özvegye, £6 éves, tüdőtágulás. Jankucz Oáborné, napszámos neje, 39 éves, tüdőgümőkor. Kovács Pálné, főldmives neje, 61 éves, agyszélhűdés. Uhrin Pálné, napszámos neje, 66 éves, agyszélhűdés. Sztankó Oyörgy. napszámos fia, 9 éves, kanyaró. László Erzsébet, kertész leánya, 2 hónapos, hörggyuladás Pribék Ferencz, napszámos, 62 éves, szervi szívbaj. Pleákó András, béres, 78 éves, agyszélhűdés. Tóth Oyörgy, béres fia, 6 éves, gümős hashártyagyulladás. Péli László, üveges fia, 4 éves, kanyaró. Szerkesztői üzenetek Több munkat&rsunknak. A térszüke miatt kimaradt dolgozatokat lapunk legközelebbi számában hozzuk K. Gy. J. Qyoma. Szives tudósítását köszönettel vettük. A hirt hozzuk, azonban a cikket, mely egy intézmény két éves történetét ismerteti, a legnagyobb sajnálatunkra mellőznünk kell. Majd akkor szívesen, ha legalább is a huszonötödik évfordulót jubilálják. Vlrágkedveiők figyelméba, Szegfii, rizsa, ibolya stb. naponta friss szedés Kapható, ngyszintín mindennemű csoKrolj, Hos^oruH megrendelhető!; lm y v a i J áuos, mű kartésznél BÉKÉSCSABAN. Vidéki megrendelésekpont san eszközöltetnek Egy szépen bútorozott ^ o b külön bejárattal azonnal kiad* Bővebbet a Corvina kö»- ' kedésben.
