Békésmegyei közlöny, 1904 (31. évfolyam) július-december • 54-104. szám

1904-12-15 / 101. szám

A 301. ,-imén, a i vagyon én (három ;a meg az n. védeke­,iez, amely­>y kötelességü­z a és Perczel ma­izták akként a dolgot, hogy az ő kivezettetésére beren­>antokat kidobhatta az ülés­' anélkül, hogy ezáltal $kár a en, akár az elnökön vagy a jrokon bármiféle sértést is el­tolna, mert hiszen a parlament y meg sem nyittatott, az elnök n volt, a házszabályokat nem azták. S igy az ellenzéki kép­énye jogilag nem volt egyéb, jarlament üléstermének kitisztí­)da nem való illetéktelen ele­Tehát világos, hogy az ellenzék ent immunitását nem sértette elük szémben még a házszabá­•rerint sem lehet eljárni s még Ami bizottság elé sem vihető az elnök részéről, mert hiszen az benn sem volt s az ülést meg yitották. közigazgatási bizottságból. iékésvármegye közigazgatási bi­iga december havi rendes ülését J IV n Ví ((i tv.tta meg Lukács György dr. főispán elnöklete mellett. Bár az esztendő utolsó ülése volt, a külső kép máris változott. Hiányzott egy régi alak, akinek a helyét uj ember foglalta el: Szekér Gyula, az uj közgazdasági előadó, a kinek ezúttal ment végbe az installációja. Az ünnepélyes aktuson és a rendes havi jelentéseken kivül egész sereg fon­tos ügyet intézett el a bizottság. Igy az és egyik legjelentősebb mozzanata volt Z alispáni jelentésnek ama része, mely udtul adja, hogy január hó folyamán megkezdik a beruházási kölcsönökből az útépítéseket, amikor egész sereg sze­gény munkásnép megfelelő téli kereset­hez jut. Az ülés lefolyásáról különben a kö­vetkező részletes tudósításunk szól: Az uj közgazdasági előadó. Az ülést Lukács György dr. fő­ispán a megjelent tagok szives üdvöz­lésével nyitotta meg. Felhasználja az .men ai k ai m at __ úgymond ezután, — hogy i ­/ a >r­üt­jed­ter­söző a bizottság nevében üdvözölje Z1 i n s zky István utódját, Szekér Gyulát, akit a földmivelésügyi miniszter Békésvár­megye uj közgazdasági előadójává neve­zett ki. Kifejezést ad abeli reményének, hogy ezután is ismert szakmunkásságá­val szolgálja a vármegye közgazdasági érdekeit. (Éljenzés.) A főispán üdvözlésére Szekér Gyula meghatottan mondott köszönetet az előlegezett bizalomért s ígéretet tett arranézve, hogy a reáváró feladatoknak, kötelességeknek mindenkor törekedni fog megfelelni. (Éljenzés.) Az alispán jelentése. Ezután Daimel Sándor dr. fő­jegyző felolvasta az alispáni jelentést a vármegye mult hónapjáról. A jelentés szerint a személybiztonság a mult hó­napban csak kisebb verekedések által támadtatott meg, megemlítvén a Puszta­földváron fölfedezett gyilkosságot is. A téli idő beálltával a vagyonbiztonság a vármegye területén, mint minden évben, ugy az idén is megromlott. Az elköve­tett lopásokból mindazonáltal megnyug­vással konstatálható, hogy azok tettesei legtöbbnyire nem hivatásos gonosztevők, hanem inkább a nyomorúságnak és az alkalomnak tolvajai". Jelenti tovább az alispán, hogy a mult havi közigazgatási ülésen történt felszólalás nyomán felhivatott figyelme arra, hogy egyes vidékeken baptista szónokok a vallási térítés mellett az osz­tály és hatóság elleni gyűlölet szitásá­val is foglalkoznak; e részben jelentés­tételre hivta fel a helyhatóságokat, s a jelentések alapján azon megnyugtató előterjesztést teheti, hogy a baptista prédikátorok havonként részt vesznek ugyan e gyűléseden, de ott a hatóság észleletei szerint osztály és hatóság el­leni izgatással nem foglalkoznak és ig rt működésük ellen közigazgatási és köz­biztonsági szempontból kifogás egyálta­lán nem emelhető. Az öngyilkosságok száma az elmúlt hónapban 5, a baleseteké 4 és a tüzese­teké 19 volt. A földmivelési, ipari ós kereskedelmi viszonyok változatlanok. A mult hóban a szántás, vetés, répa­szedés és trágyahordás voltak folya­matban. A vetések állása a kedvező idő­járás folytán kielégítő. Január hóban megindittatnak a beruházási kölcsönből tervbevett útépítések. A közigazgatás menete november hó folyamán zavarta­tan volt. Jelentések, rendeletek. Az alispáni jelentés tudomásul vó­telete után D a i m e 1 dr. főjegyz.ő egy sereg rendes jelentést és több mi­niszteri rendeletet terjesztett elő, erae­lyek észrevétel nélkül tudomásul szol­gáltak. A jelentések szerint az állat­egészségügy elég kedvező volt az egész megyében. A belügyminiszter a közigazgatási bizottság féléves jelentésére vonatkozó eddigi rendelet hatályonkivüli helyezé­sével uj rendeletet küldött a megyéhez, amelyben utasítja a bizottságot, hogy a féléves jelentésekben a közigazgatás összes ágainak állapotára vonatkozólag csak azon konkrét jelenségek említen­dők, melyekre a közigazgatási bizottság célszerűnek tartja a kormány figyelmét felhívni. A rendelet célja, hogy egyrészt a közigazgatást egyszerűsítse, másrészt, hogy a kormány tudomást szerezzen az egyes törvények és rendeletek helyes vagy célszerűtlen voltáról. Két fegyelmi ügy. Daimer Sándor dr. jelentette, hogy a csabai árvasz. helyettes elnöke a csabai főszolgabiróság előtt hivatali hanyagsá­gért és kötelességmulasztásért feljelen­tést tett Karaszy Ödön árvaszéki ki­adó ellen. A bizottság a főszolgabiróság jelentésére föntemlitett okból elrendeli a fegyelmi vizsgálatot s annakvégrehaj­tásával a csabai főszolgabiróságot bizza meg. Főjegyző jelenti továbbá, hogy a szarvasi főszolgabiróság azon értesítéssel küldte vissza a G o 1 i á n Soma szarvasi katonaügyi jegyzőnek küldött és ellene fegyelmi vizsgálatot elrendelő határo­zatot, hogy azt címzettnek kézbesíteni nem lehetett, mivel elmebajban szenved. A bizottság ennek, és az elmeintézeti főorvos jelentésének alapján a Golián Soma ellen elrendelt fegyelmi eljárási beszünteti. Feliratok. A vármegye anyakönyvvezető helyet­tesei kérvényt terjesztettek a bizottság elé,hogy írjon fel érdekükben a kormány hoz, hogy hagyják meg őket régi állá­sukban, miután ettől az uj anyakönyv törvény értelmében elesnének.' A bizott ság a* kérelmet pártolólag terjeszti t kormány elé. A közigazgatási bizottság mult íilé séből felirt az igazságügy mini szterhe; aziránt, hogy Békésmegyében rendelje el a betétszerkesztéseket, miután a rende zetlen telekkönyvi állapotok miatt nagj hátrányt szenved a lakosság. Az igazságügyminiszter értesített* a bizottságot, hogy a telekkönyvrende zést ezúttal nem teljesítheti, mert annal .eszközléséhez alapos helyszínelés szűk ségeltetik. A bizottság tehát ugy hatá rozott, hogy újra felirattal fordul a: igazságügyi kormányhoz, ezúttal a hely­színelés mielőbbi eszközlésének érde­kében. Pánszlávizmus Tótkomlóson. R e z e y Szilviusz kir. tanfelügyelő távollétében a tanfelügyelői előadmányo­kat a főjegyző terjesztette elő. A tan­felügyelői jelentésnek figyelemre méltó az a pontja, mely arról ad számot, hogy Tótkomlós községben az utóbbi időkben erős pánszláv velleitások kaptak lábra. A tanfelügyelő felkéri az alispánt, hogy kisérje figyelemmel ezt a veszedelmes mozgalmat és saját hatáskörében intéz­kedjék annak megszüntetésére. A bizottság a kérdést leveszi a napi­rendről, s akkor bocsátkozik tárgyalá­sába, amidőn a tanfelügyelő személyesen és teljes felvilágosítással adja elő az ügyet. Egyéb ügyek. A tiszti főorvos jelentése szerint a közegészségügy általában kielégítő volt. A pénzügyigazgató jelentette, hogy no­vember hóban egyenes adó cimén 1.135,116 koronával' és hadmentességi dij cimén pedig 20,958 koronával több folyt be, mint a mult év hasonszakában. A bizottság behajhatlan adók cimén összesen 56,876 korona 61 fillért törölt. Gyula városa a kezelése alatt álló 5 tanyai iskola államosítását kérelmezte. A bizottság a kérvényt pártolólag ter­jeszti a kultuszminiszterhez. Több kisebb ügy elintézése után az ülés 12 órakor véget ért. A tagosit.si töFvény előkészítése. A véget nem érő politikai küzdel­mek kerékkötői minden becsületes törek­vésnek, minden munkának. A politikai harcok lekötnek minden erőt és csak fehér-holló számba egy-egy üdvös intéz­kedés emiatt a kormány részéről. Két­szeresen jólesik tehát," hogy ezekben a zűrzavaros időkben, a kormány egyik tagja, T a 11 i á n Béla földmivelésügyi miniszter valami pozitív eredményt tud fölmutatni egy régen megvalósulás váró kérdésről: a tagosításról. A földmivelésügyi miniszter ugyanis vastag kötetben számol be arról a mun­káról, amelyet a birtokrendezési kérdé­sekre vonatkozó adatok és vélemények gyűjtése terén ő és hivatali elődje végzett. A földmivelésügyi miniszter kiad­ványa nem kevésbbé érdekli vármegyénk gazdaközönségét is, de országos fontos­ságú abból a szempontból, hogy be­pillantást enged birtokviszonyaink ujabb, az urbériség megszűnte után való fejlő­désére. Ujabb erősségeket ad annak- az álláspontnak, hogy mentől behatóbban foglalkozzunk a magyar föld gyakorlati, most való viszonyaival, annál égetőbb és mélyebb sebeket találunk s e sebek orvoslása az uj Magyarország erőtelje­sebb, alaposabb megalkotásának nélkü­lözhetetlen előföltétele. A könyv megemlíti, hogy a jelen­legi miniszterelnök, Tisza István gróf már 1902-ben, az erdélyi birtokrendezési törvény tárgyalásakor'megdöbbentő ké­pet rajzolt a kisbirtokosoknak éppen ilyen törvény hiánya miatt kényszerű, súlyos és bajos gazdálkodásáról, a mely­hez az adatokat az általa közvetlenül ismert vidékről, Bihar vármegyéből vette. Tudjuk, liogy a kisbirtokok szétdara­boltsága az ország többi részén sem jár kisebb kalamitásokkal kis gazdáinkra nézve. A földmivelési miniszter kiadványa | három főrészből áll. Az első rész a maga rövidségében is mélyreható tanul­; mány, a mely a birtokrendezési kérdés történeti fejleményeit s az egybegyüj­\ tött adatok és vélemények érdemének . egybefoglalását tartalmazza. A második , részben a tagosításra és birtokrendezésre . vonatkozó törvények és rendeletek szisz­, tematikus összeállítását találjuk. A har­, madik részben a törvényhatóságok, gaz­í dasági egyesületek és szakértők vélemé­, nyeit találjuk csoportosítva, arra a tizen­hat kérdésre, a melyet a földmivelési és igazságügyi miniszterek ezelőtt öt • esztendővel, a tagosítás ügyének főbb • részleteit illetőleg állítottak össze s küld­• tek szét. • Igen derék dolog volna, ha a még 1 nem rég ébredezett modern magyar 3 birtokpolitika el nem aludnék s há a - földmivelésügyi miniszter szóban levő 1 munkája e reménységnek egyik záloga - lenne. A birtokrendezés ügyét többek között már legalább is illendő dolog 1 i volna egyszer dűlőre vinni. 1 A tagosítás ügye uj törvényhozási . rendezését igen markáns vonásokkal 1 tllitja elénk a Tallián könyve. Bizony, • iia már ezelőtt tizenkét évvel sürgős volt, most meg inkább az. Röviden ugy lehet összefoglalnunk a dolgot, hogy az is arról a nem mindennapi verseny­futtatásról csiripelnek a megyében és megyén tul, amely a gyulai Polgári körből kiindulva, az ott elterülő furbic körül folyt le nem csekély mulatására a gyulai publikumnak. Ami azt illeti, ér­demes is volt azt megnézni. Egy nemes vérű, tüzes katonaparipa mellett egy cüinderes kalapú, frakkos ur futott ver­senyt. Kétszer megkerülték az utcatöm­böt és csodák csodája, a fogadó ur győ­zött, mert egy lófejjel, (pardon!), egy­néhány emberfejhosszal hamarabb be­futott, miután a nemes állatt megijedt a nézőközönségtől és megállt. T 1 ~>k után pedig nagyon valószínű, hog,; . kmékerek a legközebbi túrion a legjuLr 'írsenylovakkal szemben Kpcskeméty Győzőre ajánlanak fel fogadá­sokat. Hjah! változnak az idők! . . . Sőt megesik, hogy a pihenő kazán be­tegsége átragad a szomszédaira is . . . CourseMne, a kitünű karcolatiró, el­mesélte nekünk egyszer valami őrültnek a tréfás históriáját, aki lóvá tette a bú­torait, áprilisi bolondot járatot a karos­székével és fölültette a szmirnai szőnye­gét. Ne kacagjunk a derék bútorokon, amelyek elhitték a bolond tréfáit ós rá­szedették magukat; otthonunknak ez élettelen társai amint a tudomány ki­sütötte épen ugy örvendenek és bán­kódnak, mint az emberek. A tudós Julién Gugli diákéveiben nagybecsű megfigyeléseket tett a kávé­ház törzsasztalánál a kabát-könyök szőr­tifuszáról, melynek következtében a ka­bát könyökrésze kopaszodásnak indul. Dr. Saint-C/osy számtalan kísérlettel rájött arra, hogy a ruhaneműnek éppen ugy, mint az embereknek, nélkülözhe­tetlen a jó levegő. A rendőrségi fog­házakban tett megfigyelései alapján ha­tározottan azt következtette, hogy a város .légi sáncai között, vagy a hidak ivei alatt való tartózkodás sokkal inkább árt a ruhaszövetnek, mint a nagykövet­ségi paloták termeinek a levegője. Továbbá kétségtelenül megfigyelték, hogy a hosszas ébren való tartózkodás és a gondtalan heverés egyenes ártal­mára van a fehérneműnek, nevezetesen az ing keményre vasalt mellrészének. A cilinder-kalapok hosszas ébrenlét után a kávéházakból és dalcsarnokokból szin­tén megrongált egészséggel kerülnek haza. Némely embernek az a szokása, hogy a cipőtalpát az utcai kövezette! hozzál érintkezésbe. Ez a szokás bizo nyög idő multával súlyos veszedelme okoa. Több tudósítónk jelenti, hogj hu^mosabb idő után a cipőtalp rohá mos sorvadásnak indul, amely még rák szerű tünetekkel is komplikálódik. - latin. A télikabátsorvadás és cipő­talp rákbetegségéről. A Temps tudományos krónikása né­hány nappal ezelőtt tömérdek friss meg­figyeléssel teli tanulmányt irt egy fűtő­kazán eddig ismeretlen és bámulatra­méltó betegségéről. A betegség neve: emésztő mzsda-hólyagkiütés. — Ez a 1 tény l<Wkevésbbó- sem ve­hető tréfának, jegyei meg a z érdemes cikkíró. Igazi betogsfg eZ j hasonló az emberek himlóbetegsígéhiez ... A ka­zán belsejének lapját Megszámlálhatatlan mennyiségű holyagsze„ ü kiütóg lepi e l T v Megállapították, — hogy immár más tárgyra térjek át a kezdetben erő­teljesnek látszó télikabátok beteges sza­kadásoknak indulnak. Ismertem egy ehhez hasonló esetet, amely meglepő példáját nyújtotta annak, hogy a téli­kabátok minő lelki betegségekbe eshetik. Ez az általam személyesen ismert kabát a gombjainak elhullatása után oly bús­komorságba jutott, hogy a legrövidebb idő alatt teljesen foszlásnak indult . . . Ugyancsak magam figyeltem meg egy természeti jelenséget, amely egyene­sen belévág az elmegyógyászat körébe: nevezetesen az időjárás hatását az eser­nyő lelkiállapotára. Tőbb izben alkalmam nyilt meggyőződni arról, hogy az esős idő különös rendellenességet idéz elő az ernyőben. Ha szép, napfényes időben magammal vittem délutáni sétámra, egé­szen normális állapptban került haza, s oly sima volt a selyme, mint amikor vá­sároltam. fia azonban esett az eső ; s ér kávéházba menekültem az ernyővel, as eső annyira megbomlasztotta az ernyc elmebeli állapotát, hogy nem találta me£ a haza vezető utat! Nem fejezhetem be tudományos ta nulmányomat anélkül, hogy a pszichiá terek figyelmébe még a következő való ban kutatásra méltó esetet ne ajánljam Ugyanannak a háznak a folyosóján, aho én lakom, van egy hölgynek a hónapos szobája. Ez a hölgy sajátságos hipnoti kus* erővel rendelkezik . . . ugy el tudj; hódítani az üzletekben heverő napernyő ív.' selyemkendőket és csipkéket, hogj azok" "-"agj ,ák az üzletet ós köwtik '; hölgyei {kására. Ez az érdekes . néhány kivrfíicsit hozott látogatói>a hozzá többek közi a kerületi rendörbizh >st, r.ki ez a tipikr , kóreset különösen érdekeit

Next

/
Oldalképek
Tartalom