Békésmegyei közlöny, 1904 (31. évfolyam) július-december • 54-104. szám

1904-12-01 / 97. szám

zott indemnitási törvényjavaslatot aláírja, mint a törvény rendeli, az elnök és a jegyző, azután átküldik a főrendiházhoz. A főrendiháznak nincs joga felülbírálni a képviselőház határozatát; kisebb-nagyobb vitát indit, egy-két beszédet mondanak, azután szavaznak. A főrendiház elfogadja az indemnitást. A két Ház egyező határozatát, mint az országgyűlés kifejezett akaratát, fölterjesztik azután a királyhoz, szentesítés végett. A király megnézi a törvényt; látja, hogy forma szerint korrektül van kiállítva, mást vizsgálni ily szükséglet dolgában nem szokás és — szentesíti azt a törvényt, amelyet felelős kormánya elébe terjeszt. Az ellenzék mondhatja ós erősítheti, hogy a határozat törvénytelen s a király szentesítése semmis. És megtagadhatja az adófizetést. De a kormány végrehajtat és — föloszlatja az országgyűlést, kiirja az uj választást. Itt közbevetjük azt a megjegyzést, emelyet egy szabadelvű párti politikustól hallottunk: - A király meg nem tagadhatja a szentesítést az olyan indemnitástól, amelyet a kormány, mint a Ház többségének határozatát, korrekt formában, az elnöktől és jegyzőtől aláírva, elébe terjeszt. A király, ha ezt a szentesítést megtagadja, forradalmi területre lép. E kitérés után megyünk tovább a várható események rajzában. Következik tehát a választás s itt nyilik meg az a tér, amelyen az ellenzék kifejtheti teljes erejét a kormány ellen. Fölvilágosithatja, fölrázhatja a nemzetet s ha a választáson többséget tud szerezni : ez volna aztán a diadal. De várható és remélhető-e az ellenzék győzelme a mai választási törvény keretében ? Ha csak tetemesen megerősödve jutna be az uj Házba az ellenzék: már ez is súlyos erkölcsi vereség volna a kormányra nézve. De ha a kormány sértetlenül, vagy talán megnövekedett többséggel kerülne ki a választási hadjáratból: milyen helyzetbe jut akkor az ellenzék ? A bonyodalmak azonban az uj Házban még korántsem szűnnek meg. Tisza István grófnak az a fölfogása, hogy minden jognak végső forrása a nemzet s ha a nemzet alkotmányos választás útján igazolja az elkövetett jogsérelmet s igazolja akként, hogy nagy többséget ád a kormánynak: akkor ez előtt a veridiktum előtt mindenki meghajolni tartozik. Az ellenzék viszont azt vitatja, hogy a házszabály sérelmét a választás eredménye nem "igazolja. S az uj Házban is tiltakozni fog és nem engedelmeskedik az uj házszabálynak és ismétlődnek az erőszakosságok. Az ellenzék vissza akar csinálni mindent ós meg akar reparálni mindent. De lehet-e ? Az indemnitás főrendiházi elfogadását és a király által történt szentesítését meg nem történtté tenni nem lehet. Marad tehát valami kompromiszszum, vagy pedig uj házföloszlatás ha csak közben meg nem bukik a kormány ! De tudnivaló, hogy olyan harcba, minőt Tisza gróf kezdett, nem megy készületlenül és mindennemű fő-fő fontosságú biztosítékok nélkül a kormány. A kormány kétségtelenül fölszerelte magát minden lehető hatalmi eszközzel, holott az ellenzék csak az agitációra, az eszmék hóditó erejére ós a közönség támogatására van utalva. A kormány ereje a hatalmában, az ellenzéké a törvény sérelmében van. Az ellenzék és a kormány: mindegyik egyaránt végtelenül nehéz föladat előtt áll, amely teíe van váratlansággal és meglepetéssel. De egy dologról tisztában lehet az ellenzék: amig vagy a király, vagy a többség a kormánytól el nem fordul, addig Tisza István- grófot nem lehet megbuktatni. Az ellenzék föladata, hogy ezeket az alkotmányos tényezőket megingassa, vagy eltérítse a kormány politikájának támogatásától. Ha ez sikerül, az országos mozgalom hullámcsapásai révén: akkor Tisza István bukott ember, a nélkül nem az. fel a fejét, mikor újra kellett tölteni valamelyik pohárba. Amint igy csöndben ültek és pipázgattak, egyszerre kívülről hangos kiáttozást hallottak. Kocsis! Kocsis !! Hé, magát hivják. György felcihelődött s nehézkes lépésekkel indult az ajtó felé. Kilépett a bolt elé. Akkor újra hallatszott a türelmetlen kiáltás a sarok felől. No, tán mozogna, öreg! Arra nézett s csak akkor vette észre, hogy mig benn voltak, szép nagy hó esett, amely puhán, egyenletesen fecíi el az utcát, mint valami óriási bársonyszönyeg. Csak állt ott egy helyben és apró szemével pislogott. A részegség szentimentálizmusa egészen lenyűgözte. Az ur a sarkon dühösen toppantott a lábával és rázta a kis kézitáskáját. Talán jönne már; nem késhetem el a vonatomat! Hó !! A kocsis azonban meg sem mozdult, csak a szép sima, havat nézte. Ezt nem értik az urak. A hó az olyan, mint a kis gyerek. Azt nem szabad bepiszkítani, meg összetörni. . . Szépen vigyázni kell rá, hogy ugy maradjon, amint az égből hullott. Az ur a sarkon dühösen káromkodott és a rendőrséget emlegette. Aztán elsietett. György tovább dönnyögött. A szegény ember gyereke se kutya. Nekem is van csak szivem. Nem hajtok neki ennek a szép fehérségnek senki kedviért. Aztán újra bement a butikba. Pár perc múlva újra nyílott az ajtó és jöttek ki a többiek. Szakértő szemmel nézték végig a havat. — Két óráig betart. Aztán elindultak a lapátjaikért. Az utca másik vége felől pedig a fehér hóba sáros barázdát vágva, nesztelenül vágtatott két kocsi az állomás felé. A gazdasági egyesületből. - őszi közgyűlés. Békésvármegye Gazdasági Egyesülete az uj alapszabályok értelmében első rendes őszi közgyűlését vasárnap délelőtt tartotta meg a csabai kaszinó nagytermében. Nagy jelentőségű kérdések kerültek napirendre, amelyek bizony nagyobb érdeklődést érdemeltek volna a tagok részéről, mint amilyen mutatkozott. A közgyűlés napirendjét képező ügyek túlnyomó részét különben már az igazgató-választmány legutóbb tartott ülése alkalmából részletesen ismertettük lapunkban, mint az egyesület jövő évi programját, költségelőirányzatát stb. A gazdák gyűlésének lefolyásáról a következő részletes tudósításunk szól: A közgyűlést délelőtt 10 'órakor Zsilinszky Endre dr. igazgató-elnök nyitotta meg, kimentvén az elnököt, gróf Wenekheim Dénest, aki elfoglaltsága miatt nem jelenhetett meg. Elnök jelentette, hogy az egyesület az uj alapszabályok értelmében ezentúl két rendes közgyűlést tart és pedig tavaszit és őszit, mert nem tudnak eléggé gyakran összejönni, hogy ne 'lenne témájuk, megvitatni való fontos és elintézésre váró ügyeiket, melyek hivatva vannak a magyar mezőgazdaság fejlesztését előmozdítani. A kedvezőtlen gazdazági' esztendőre gondolva, látva a munkásnépnek napról-napra növekedő idegességét, meggyőződhetni annak szükségességéről, hogy a 'gazdaközönségnek együtt kell működni, mert a gozdának| nemcsak az eke szarvánál van a helye, de kell, hogy méltó helyet foglaljon el az állam szervezetében, az önmaga életének irányításában is. Példákat hoz fel a külföld, különösen pedig Németország mezőgazdaságának fejlettségéről, majd üdvözölve a megjelenteket, az ülést megnyitotta. Ezután P f e i f e r István titkár terjesztette elő az egyesület jövő évi programmját, melyet annak idején lapunkban részletesen ismertettünk. A programot a közgyűlés egyhangúlag helyesléssel fogadta. A következő felszólaló B e 1 i c z e y Rezső volt. Dacára a kedvezőtlen termésnek — mondotta, a mezei munkások nem akarják belátni, hogy az idén is a gazda rövidült meg, mig a munkások megkapták a törvényes bért; a munkások nem akarják beösmerni, hogy a gazdák jóakarójuk, hanem ujabban olyan feltételeket szabnak, amelyek kielégítése a lehetetlenséggel határos. Ezután ismertette a csabai népegyletnek lapunkban is közölt és méltatott bérminimumát és indítványozta, hogy a munkásnépet figyelmeztetendő, már most mondja ki a közgyűlés, hogy amennyiben a munkások ragaszkodnának e feltételeikhez, a gazdák annak idején idegen munkásokat alkalmaznak és gépekkel pótolják a munkaerőt. Zsilinszky Endre dr. szerint a munkások oly vérmes " minimumot állapítottak meg," hogy azt a gazda a legjobb termés esetén sem 'adhatja maximumként. Mivel pedig a kérdés nagyfontossággal bír, kéri azt áttenni az igazgató választmányhoz. A közgyűlés ilyértelemben határozott. Titkár bemutatta az egyesület jövő évi költségvetését, melyet szintén közöltünk már lapunkban. A közgyűlés észrevétel nélkül elfogadta. A költségvetéssel kapcsolatosan bejelentette titkár, hogy az egyesületben évről-évre felszaporodó munka anyagot legnagyobb igyekezete mellett sem képes elvégezni. Kéri a közgyűlést, hogy járuljon hozzá egy segédtitkári állás szervezéséhez. Zsilinszky Endre dr. jólólekkel mondhatja, hogy az egyesület ügyforgalma az elmúlt néhány év alatt megötszöröződött és igy tagadhatatlan, hogy szükség van a segédtitkári állás szervezésére. A közgyűlés ezután elvben elfogadta az indítványt és utasította az igazgató választmányt, amennyiben elérkezettnek látja az időt, léptesse életbe a segédtitkári állást. Bejelentette továbbá titkár azon szándékát, hogy a legközelebbi törvényhatósági közgyűlés elé terjeszti a varmegyei dohánybiztosi állásáról való lemondását ; amit azzal indokol meg, hogy egyrészt nagyfokú elfoglaltsága miatt nem rendelkezik felelős állással járó teendők elvégzésére elegendő idővel, másrészt nem akarja, hogy egyesek részéről vád érje, hogy ez állás után is díjazást élvez, amely pedig ráfizetéssel járt. Kéri tehát lemondási szándékát tudomásul venni, egyben ez állás betöltésére alkalmas egyénről gondoskodni. B e 1 i c z e y Rezső a dohánybiztosi állásra megfelelőbb egyént nem tud az egyleti titkárnál, aki az egyesület érdekeit mindenben szemelőtt tartja. Annak a reményének ad kifejezést, hogy a közgyűlés rábirja P f e i f f e r Istvánt állásának megtartására, ha nem tovább is, de legalább az idén, mig utódjára nézve határoznak. (Helyeslés). Zsilinszky Endre dr. hasonszellemii felszólalása után Pfeiffer István titkár kijelentette, hogy a közóhajnak engedve, ezidénre megtartja dohánybiztosi állását. Egy széjs aktusa következett ezután a közgyűlésnek. Zsilinszky Endre dr. szép beszéd keretében adta át a földmivelésügyi miniszter kitüntető oklevelét M á t é György csabai gazdának, aki 5 éven át mintaszerűen, a földmivelési kormány intencióinak megfelelően vezette paraszt mintagazdaságát, amelyhez adott segélyek most korlátlan tulajdonába mennek át. A kitüntetett gazda köszönete után K á 11 a y Ödön főldmives iskolai igazgató, mint a parasztmintagazdaság felügyelője szólott még elismerőleg Máté György szorgalmas munkásságáról. A földmivelési kormány minden évben nagyobb összeget állit' be a költségvetésbe, amely összeg jóravaló gazdasági munkások és cselédek jutalmazására szolgál. Ilyen jutalmazásra érdemes 6 munkás nevét a megye főispánja fölterjeszti a földmivelésügyi miniszterhez. A közgyűlés hozzájárult a főispán fölterjesztéséhez. Egyhangúlag kimondta ezután a közgyűlés, hogy szükségesnek tartja baszerzési szövetkezet létesítését és annak szervezését kezébe veszi. B e 1 i c z e y Rezső helyesli az eszmét, de a szövetkezet élére szakembert ajánl, aki egyben kellő garanciával is rendelkezzék. Zsilinszky Endre dr. kijelenti, hogy az egyesület a tervbe vett szövetkezethez nem adja tőkéjét, hanem azok a gazdák, akiknek a szövetkezet létesítése érdekük. Ezekután az indítványokra tértek át, amelyek során általános derültséget keltett Klein Jakab nap- és esernyőkészitő és aféle ezermesternek indítványa, amelyben az egyesülettől támogatni kéri 2000 darab 20 koronás részvénnyel létesítendő vegyészeti gyárát. Az indítvány felett napirendre tértek. Vidovszky László két ingitványt terjesztett elő. Irjón fel az egyesület a földmivelésügyi miniszterhez, egy Csabán létesítendő tejgazdasági cselédek részére fejő tanfolyam felállítása, továbbá a Körözs mentén egy mintarét és öntözőcsatorna létesítése érdekében. A közgyűlés az első indítványt egyhangú helyesléssel elfogadja, mivel a második indítványban fölvetett eszmét pedig az egyesület már megvalósítani kérte a kormánytól, ez ügyben a fölterjesztett kérelmet megsürgetik. S i m k ó József dr. egy gazdaegyesületi malom felállítását indítványozta. Szerinta ma a malmok döntő befolyást gyakorolnak a buza és liszt árának hullámzására, ami jelentékeny kárára van a gazdaközönsógnek. Indítványozó akként akarja a létesítendő gazdaegyesületi malom üzemének sikerét biztosítani, hogy minden egyes részvényes gazda kötelezze magát bizonyos mennyiségű buza őrletésére. R e i s z Simon nem tartja kivihetőnek, • sem célszerűnek a kérdéssel foglalkozni. Ezzel szemben B e 1 i c z e y Rezső nagyfontosságunak tartja az indítványt és azt az igazgató-választmány elé javasolja terjeszteni. A közgyűlés ezt elfogadta s ezzel a gyűlés véget ért, kz alföldi szinikerüiletből. Kerületi választmányi gyűlés. Budapest, nov. 27. Az Alföldi Szinikerület igazgató választmánya az elmúlt vasárnapon délután 4 órakor Budapesten az Országos Szinészegyesiilet Baross-téri palotájában Festetich Andor gróf országos felügyelő elnöklete alatt tartotta a kerület megalakulása óta első gyűlését. Ez alkalommal volt módjában első ! izben behatósan foglalkozni az igazgató választmánynak a kerület ügyeivel ! s tekintettel arra, hogy a kerületi áll oi mások képviselői jelentékeny számban Ivettek részt a gyűlésen, a nagy magyar ' alföld színészetének kérdései ezúttal alapos rendezést nyertek. Hosszas és beható eszmecserét folytatott a választmány a szini-idény beosztásáról, mellyel eltérőleg az első évre érvényes megállapodástól, az 1905 1906. színházi évben az egyes állomások igényei, kielégítőbb módon nyernek megoldást. Igy Csabán az 1905. évi sziniidény november 15-től 1906. január 15-ig terjed. Elhatározta a kerületi választmány az is, hogy a kerületi igazgatói állásra pályázatot hirdet, s tekintettel arra, hogy az Alföldi Szinikerület iránt a vidék legjelesebb igazgatói érdeklődnek: remélleni lehet, hogy a jövő társulat a kerület jogos igényeit minden tekintetben ki fogjaelégiteni. A gyűlés lefolyásáról a következőket jelenti tudósítónk : Az Alföldi Szinikerület választmánya e hó 27-én, délután 4 órakor tartotta Budapesten,, az országos szinészegyesület Baross-téri székházának tanácstermében első gyűlését, a melyen Festetich Andor gróf, országos felügyelő elnöklete alatt részt vettek: Csaba képvisoletében Maros György ügyvivő alelnök, Szentes képviseletében Bánfalvi Lajos, Abony képviseletében lovag T e8 z á i' y László főszolgabíró, Véli Miksa takarékpénztári főkönyvelő, Kalocsa képviseletében Tarajossy Sándor dr. és Kolecsán yi Endre, Kiskunfélegyháza képviseletében Szer el em hegyi Károly dr. polgármester. Nagy Mór dr. Kiskunhalas polgármestere levélben mentette ki távolmaradását. Lukács György dr. főispán, a kerület elnöke erős meghűlésből származó gyöngélkedése folytán a gyűlésen nem vehetett részt. Festetich Andor gróf országos felügyelő a választmány tagjainak szívélyes üdvözlésével megnyitván a gyűlést, Maros György olvasta fel terjedelmes ügyvivői jelentését. Ebből a jelentésből közöljük a következőket: A kerület Budapesten 1904. évi március hó 6-án alakult meg 1907. virágvasárnapjáig terjedő 3 évre; igazgatóul Palotay Antal hivatott meg, akinek szerződése a jövő év virágvasárnapján jár le. A kerület a kir. kormánytól 2400 korona állami javadalomban részesül. A teljesen kielégitő módon szervezett társulat Cegléden ápril 6-tól május 3-ig 28 előadást, Kiskunfélegyházán május 4-től 24-ig 25 előadást, Kalocsán május 26-tól junius 13-ig 20 előadást, Abonyban junius 15-től julius 10-ig 15 előadást, Csongrádon julius 16-tól augusztus 25-ig 40 előadást, Szentesen augusztus 27-től november l-ig 60 előadást tartott. Hátra vannak még Kiskunhalas december 1-től 20-ig, Kiskunfélegyháza december 21-től január 31-ig és Békéscsaba február 1-től virágvasárnapig. Az előadásokkal a kerületi állomások kivétel nélkül megvoltak elégedve; az igazgatónak anyagi erőtlensége azonsan sok bizonytalanságnak kútforrása. Azért az ügyvivői jelentés az igazgatói állásra a pályázat kiírását paranj csoló szükségnek tartja. Cegléd a kerületből kilépett; ennek helyébe Nagykőrös, Orosháza és Szarvas mutkoznának alkalmas álomásokul, melyekkel a tárgyalások a csatlakozás ügyében sürgősen meginditandók. Az ügyvivői jelentést a választmány jegyzőkönyvi köszönet kapcsán tudomásul vette. Az 1905—1906 színházi évben az egyes évadokat a választmány következőképpen osztotta be : April: Kiskunfélegyháza, Május: Nagykörös, Junius: Abony, Julius: Csongrád, Aug.—szept. 15 Orosháza, vagy Szarvas. Szept. 16-tól nov. 15: Szentes, Nov. 16-tól január 15: Csaba, Január 16-tól febr. 28: Kiskúnhalas. Március : Kalocsa. A választmány jegyzőjéül Korosy László csabai főjegyző, £pénztárnokául Rosenthal Ignác, a csabai szinügyi bizottság elnöke választatott meg. Majd egyhangúlag kimondta a választmány, hogy a jövő színházi évre az