Békésmegyei közlöny, 1904 (31. évfolyam) július-december • 54-104. szám

1904-11-24 / 95. szám

tervek szerint az uj ház márciusban gyül össze. Akkor, ha a helyzet nem tisztul, csak a házszabályok módosítását (rendes bizottság utján) viszi keresztül Tisza István, s ha megtörténik, kész lemondani. Ha ezeket a terveket végrehajtja, akkor a mostani időtől kezdve nyolc hónapi válságos helyzetre lehet számítani. Egy további terve a kormánynak a sajtó megrendszabályozása. Erről a hétfői 4 órás minisztertanácson volt szó, ahol a miniszterek megbeszélték azokat a teendőket, amelyeket a kormány a válságos helyzetből való kibontakozás érdekében szükségesnek tart. A sajtó megrendszabályozásának terve szerint a miniszterelnök rendeletet ad ki, amelyben a lapok szétküldésének megakadályozását akarja eszközölni mindaddig, amig meg nem állapítják, hogy a lapok egyes cikkeiben nincs-e olyasmi, amival az országot a kormány ellen izgatják. A krajcálos lapoknak a kolportálását pedig egyelőre okvetlen be akarja tiltani a kormány. A kiélezett politikai helyzet mindinkább bonyolódik. Nem történik semmi, ami biztató reményt nyújtana arra, hogy rövid időn belül megszűnik a válság. Sőt napról-napra ujabb zavarok támadnak. A legérdekesebb események egyike az, hogy Széli Kálmán volt miniszterelnök csakugyan beváltotta azon igéretét, hogy képviselői mandátumáról leköszön. Biztosra veszik továbbá Percei Dezső lemondását a házelnökségről és utódjaként Vojnits István báró nevét hozzák forgalomba. De talán a legérdekesebb valamennyi terv közt a kormánynak az a szándéka, hogy az országot kerületekre osztva, minden kerületben a kormány egy-egy tagja nyilatkozzék a helyzetről és hogy ebben is az oroszlánrész Tisza István gróf miniszterelnöknek jusson, eddig 21 pontot választott ki, ahol személyesen óhajt megjelenni és személyesen tájékoztatni a közönséget az eseményekről, előzményekről, a helyzetről és következményekről. És végül nem kevésbé jelentős körülmény a politikai zűrzavarban az, hogy a magyar parlamenti válság mai stádiumában európai kérdéssé emelkedett. Mint illetékes forrás mondja ugyanis, a hármas szövetség nagyhatalmai: német és olasz, ezenfelül az angol kormányok a legközvetlenebbül érdeklődnek az ügy további fejleményei iránt és a magyarosztrák birodalom nagyhatalmi állását, Ausztria és Magyarország sorsát erősen hozzáfűzik ahhoz a feltételhez, lehet-e, sikerül-e a magyar parlamentben rendet csinálni és a technikait obstrukciót egyszer s mindenkorra kiirtani ? Községi választások. Lapunk mult számában fejtettük ki éppen, mennyire helytelen és eléggé el nem Ítélhető abuzus az, ha községi vagy megyei képviselők választásánál politikai szempontok irányítják a választó polgárságot. Hála a többség bölcs belátásának, ez nem igen volt tapasztalható a szombaton lezajlott megyebizottsági tagválasztásoknál és a megye legtöbb községénél sem szokás a közérdek, a közjó rovására előtérbe tolna a politikát. Annál inkább dühöng ez a megrögzött politikai korteskedés Szarvason, ahol évről-évre nagyobb arányokat ölt a politika a községi képviselőválasztásoknál. A hétfőn megejtett szarvasi községi képviselőválasztáson is elkeseredett küzdelmet vivott egymással a függetlenségi ós a kormánypárti tábor. A győzelem a kormánypárté lett, ami annál feltűnőbb, mert Szarvason a függetlenségi elem dominált, mely tavalyi tiz mandátumából most egyszerre ötöt elveszített. Az I-ső kerületben Sziráczky János, dr., B e n k a Gyulával, a Il-ik kerületben Fuchs Ignác Sonkoly Mártonnal szemben választattak meg, a Ill-ik kerületben Grimm Mór biró helyére T e p 1 i t z k y Jánost választották meg, mig a IV-ik kerületben K i t a András, az V-ik kerületben pedig Kovács János győzött. A Vl-ik kerületben Wo 1 f GyulánakésGerhardt Györgynek egyenlő szavazat esett, ezek között tehát sorshúzás döntött s G e rhardt György nevét húzták ki. A VH-ik kerületben M e 1 i s Mátyás győzött két szótöbbséggel Kriesha'ber Samu ellen, a YHI-ik kerületben S t e r b e t z Gábor M e 1 i s Pál ellen. A IX-ik kerületben Reismann Adolf dr.-t és a X-ik kerületben Elefánt Jánost választották meg képviselőknek. Kondoroson hétfőn megtartott községi képviselő választás alkalmával beadatott összesen 108 szavazat. Megválasztott rendes tagokul : B e d á k Mátyás, Fekete Kálmán, id. V i s z k o k János. L u k á c s i k György, Petrovszky S u s k ár János, B a r i s s Árpád, Mra vi'k György, Jelen Mátyás, ifj. Nagy Sándor és D e m c s á k János. Póttagok: Szenes Mihály, Kond a c s György, H n á t h Mihály, H o n t i Kálmán és Süveges János. A választás elnök F e j ér Imre birtokos volt. Andrássy Gyula gróf kilépését meg- összeütközés volt. Nagyon sokan megokoló levelét választóihoz azért nem adta sebesültek és az oroszok részéről 1000 A „Békésmegyei Közlöny" táviratai. Uj pártalakulások. Avatott körökben biztosra veszik, hogy Andrássy Gyula gróf és a vele kilépettek pártot alakítanak. ki eddig, mert meg akarja várni, a mig az uj párt dolga rendbe jön. Ez minden valószínűség szerint még a mai nap folyamán, de legkésőbb holnap fog megtörténni. Ezzel kapcsolatosan ma beavatottak azt beszélik, hogy az ellenzéki pártok is uj párttá forrnak össze, még pedig A p p o n y i Albert gróf és B á n f f y Dezső báró párthiveinek egyesüléséből alakulna meg ez az uj párt, melybe a többi ellenzéki pártalakulásokból is lépnének be többen. Adrásnsy Gyula gróf levele. Budapest, november 23. (Saj. tud táv,) Andrássy Gyula gróf választóihoz nyilt levelet intéz, mely a holnapi reggelén lát napvilágot. Ennek a nyilt levélnek tartalmáról annyi kiszivárgott, hogy a gróf a mandátumáról nem mond le; ellenkezőleg meg fogja jelölni azt a cselekvő irányt, melyben a kormánypártból kilépetteknek müködniök kell, hogy a helyzetből ki lehessen bontakozni. A levél azt is ki fogja fejteni, hogy Andrássy már előzőleg ki akart lépni a pártból, de mult keddi elutazása előtt biztosították, hogy egyelőre semmiféle intézkedés nem várható. Uj báró. A király Csávossy Gyula nagybirtokosnak, valamint Benigna, Irma, Olga, Adrienne, Alice, Elemér, József és Endre nevű gyermekeinek a magyar bárói méltóságot és ugy neki, mint fentnevezett és még netán születendő fiainak és ezek törvényes fiutódainak ajándékozta. Öngyilkos százados. Varga Mihály 79 évés nyugalmazott százados éjjel Kispesten levő lakásán morfiummal megmérgezte magát. Varga Mihály 1848-ban mint hadnagy Görgei tábornok alatt szolgált és jelen volt a hires világosi fegyverletételnél. Utóbb, miután két évig távol volt hazájától, az osztrák ármádiába lépett, ahonnan amikor a honvédséget szervezték, átlépett ide és a századosi rangig vitte. Orosz-Japán háború. A „Daily News"-nek jelentik Mukdenből: Mukden mellett nagy ütközet kezdődött, amit abból következtetnek, hogy hajnal óta óriási ágyúzás hallatszik. A japánok jobb szárnya az oroszok balszárnyát megkerülő mozdulatot tett. A kozák és japáni lovasság közt heves halott maradt a csatatéren. Pétérvárról jelentik : Wladivosztok ellen a japánok csapatmozdulatokat tesznek és ostromra készülnek. Céljuk, hogy nem várják be, mig a balti flotta megérkezik, hanem még addig le akarnak számolni Wladivosztokkal. Wladivosztok ostromlását Togo admirális vezeti. A Reuter-ügynökségnek jelentik mai kelettel Mukdenből: Mindkét hadsereg oly erős állásban van, hogy úgy látszik, egyik sem hajlandó átmenni az ostromra, ha nincs számbeli túlsúlyban, ami lehelővé tenné a hatásos oldalmozdulatot. A japánoknak valószínűleg több hasznavehető csapatuk van és mozgékonyabbak. Ugy látszik, hogy mind a két sereg egyenlő mértékben kapott megerősítéseket. s ahogy ráesik szeme a fiúra, mintha rémet látott volna, felugrik, kacagása sikoltásba vész és a bénitó rémület tekintetével nézi . . . csak nézi . . . A levelek csak hullanak a fákról . . . A fiu szomorúan hajtotta le a fejét. — Fél tőlem, Olga, ugy-e? Ijesztő vagyok. Tudom, félelmes találkozni a halállal. Tudom . . . A leány magához tért. Mosolyt kény" szeritett rémülettől vértelen ajkaira és mondani akart valamit. De a fiu hallgatásra intette átlátszó, aszott kezével. — Ne vigasztaljon. Nincs rá idő. Jöjjön, üljön ide mellém. Ne féljen tőlem. _ ljön le, hiszen csak jó éjszakát akarok kívánni magának, Olga. A leány gépiesen, szótlanül leült. — Röviden beszélek. Mindent elmondok röviden. Ugyan már a sok beszéd sem árthat. Nincs, ami használjon. De időm sincs. Sietnem kell. Nagyon sietnem. Figyel, Olga ? A leány némán inti rá az igent. — Ugy-e, Olga, tegnap óta nagyon megváltoztam ? Nagyon. Az árnyéka vagyok annak az árnyéknak, ami tegnap voltam. Tudja-e, miért, Olga ? Kérdő, mohó pillantást vetett reá a leány. A fiu hallgatott egy kis ideig. Az arca még jobban elborult és a szeméből ismét egy forró könycsepp gördült alá a sárguló harasztra. A leány nem merte megkérdezni, miért sir, csak a kerekre nyitott szemei mutatták, hogy a lelke csügg a fiu szavain. Szomorúan, csendesen folytatta az: — Minden hazugság ezen a világon, Qlga. Hazugság a virág, hazugság a dalosmadár, a mosolygó szin, az édes melódia. Csak egy igazság van. Az a rettenetes igazság, amely az én arcomra van irva. Erre a zöldesszürke, száraz pergamentra irta az élet az egyetlen, kérlelhetetlen, örök igazságot, a feneketlenül mély, a láthatatlanul magas, végtelen igazságot. Erről a pergamenről olvasta le tegnap az a hires egyetemi Írástudó, akit az apám küldött ide. Csak rámnézett és már leolvasta, már megértette. Hallottam, amint odasúgta a fürdőorvosnak, meg a körorvosnak. Hallottam. Odalopóztam az ajtóhoz. Hallgatóztam . . . Olga . . . Olga . . . meg fogok halni . . . egy hét alatt . . . legfeljebb egy hétig élhetek, Olga. Ez az igazság ... ez ... ez .. . A leány tompult, zsibongó agygyal, szédülve hallgatta a fiut. Jóformán nem is tudta, miket mond. Csak valami nagy, nagy szürke pergamenlapot látott, amiről csúf, rémitő halálfő vigyorgott le . . . A fiu pedig lázasan, gyorsan beszélt tovább: — Azt mondta, hogy öt roham feltetlenül megöl. Talán' keveseb is . . . És az éjszaka három rettenetes rohamom volt . . . Ezt is megjósolta a tanár . . . Micsoda éjszaka volt ez, majd megfúltam . . . Es megörjitett a félelem, hogy meghalok, a nélkül, hogy magát . . . hogy magát láthattam volna . . . Olga .. . A leány ezt már nem hallotta. Már nem is látta a fiut. Semmit. Olyannak érezte magát, mintha vizben, mély, tiszta vizben lett volna, ahova nem hat már hang s ahol a kinyitott szem is csak szürke semmit lát . . . A beteg lihegve folytatta: — Megtiltották, hogy kijöjjek ... A szabad levegő rögtön megölhet, azt mondták. De nem . . . nem maradhattam ... Jó éjszakát akartam mondani magának, Olga ... jó éjszakát ... jó éjszakát . . . Kezébe vette a leány kezét. — Ne sirasson meg engemet... Ki siratja meg a különcöt, amelyik a nyakán volt. Én az voltam. És most esem lefelé. Elszakadt a kötelék, amelyik magához fűzött. Esem . . . esem . . . de mielőtt meghalok . . . Olga . . . úgy-e, sohse kértem . . . egy csókot . . . egy csókot . . . csak egyet . . . Lázas erőlködéssel húzta le magához a leány fejét. Az nem tudta mi történik vele. Engedte magát öntudatlanul. Arcuk már-már összeér, mikor a leány révedező tekintete a fiu eltorzult arcára esik . . . Egy rémeset sikolt, szabadulni akar, de a beteg ellenállhatlan erővel húzza magához. A fiu arcán izzó, veres rózsák gyulladnak ki, a melle hörög és mikor a leány az irtózat erejével eltolja magától, akkor meginog, melléből kinos köhögés szakad fel, teleköhögi a leány ruháját vérrel, térde megcsuklik ós erőtlenül, mint egy korhadt, elnyúlt faoszlop, végigterül a földön . . . A leány tébolyodott sikoltással rohant a fürdőépület felé: — Segítség! Orvost! Orvost! Előtte az útra susogva, zizegve szállingóztak alá a száraz levelek. És a fiu ott feküdt a fakózöld fűben. Az arcán ott látszott a nagy igazság. Tüdejéből lassan szivárgott" elő ajkaira a vér s az összeszorított fogak között nehezen lehellődött keresztül a bucsu: Jó . . . éjszakát . . . Olga . . . Népgyűlés Csabán. Az a parlamenti határozat, amely a mult péntek óta foglalkoztatja a politikai világot, ma már országszerte izgalomba tartja a közvéleményt. Mindenfelé megmozdultak a pártok, hogy kifejezést adjanak álláspontjuknak. A szabadelvű pártkörök üdvözlik a kormányt, s viszont alig van az országnak zuga, ahol az ellenzék ne tiltakozna. Rövidesen tehát jóformán mindenütt elhangzik a nemzet ítélete a kormány mellett, vagy ellen. A csabai ellenzék vezető férfiai is mozgalmat indítottak az iránt, hogy Csaba ellenzéki polgárai népgyűlésen tiltakozzanak a pénteki határozat ellen. Ez ügyben kedden este előórtekezletet tartott az előkészítő bizottság, amely abban állapodott meg, hogy Csaba összes ellenzéki polgárait, beleértve a szociálistákat is, szerdán este nagy értekezletre hivja egybe, hogy véglegesen megállapítsák a tervezett tiltakozó népgyűlés helyét, idejét és programját. A keddi előértekezleten olyan irányú viták is folytak, hogy a népgyűlés bizottságot küldjön ki kebeléből, amely bizottság feladata leend, — tekintettel a közeli választások eshetőségeire, a csabai ellenzéknek arra alkalmas képviselőjelöltet állítani. A tiltakozó népgyülós**érdekében egybehívott szerdai nagy értekezletről, amely a Fiume szálló éttermében folyt le, az alábbi tudósítást adjuk: Az értekezlet, melyen mintegy 70 csabai polgár jelent meg, az ellenzéki pártok vezető embereivel élén, F á b r y Károly nyitotta meg. Röviden ismertette a körülményeket, melyek miatt összehívta az értekezletet: a csabai egyesült ellenzék tiltakozó népgyűlést szándékozik tartani. Felkéri az értekezletet, hogy szóljanak a kérdéshez. P á n d y István dr. három indítványt terjeszt elő. Az első az, hogy a csabai különböző pártárnyalatú ellenzéki polgárok egyesüljenek abból a célból, hogy közös erővel verjék le a közös ellenséget, a kyrmányt. Ez egyesülés sikerét abban látná, ha a szövetkezés állandósítható volna. Azért ez értekezlet célja, hogy nagyobbszabásu népgyűlés tartassák Csabán, amelynek előkészítésére szűkebb körű végrehajtóbizottságot javasol kiküldeni lehetőleg a különböző pártok vezérembereiből. Indítványozza, hogy a tervezett népgyűlésen fejezze ki Csaba polgársága rosszalását az alkotmányon ejtett sérelem fölött. A népgyűlés idejéül vasárnap délután 3 órát, a helyéül pedig a Kossuth-teret ajánlja. És végül indítványozta, hogy a következő szövegű sürgönyt menesszék az országos szövet kezett ellenzék elnökségéhez: A mai napon Csabán az összes ellenzéki férfiak részvételével megtartott ellenzéki értekezlet egyhangú ' lelkesedéssel kimondotta a . csabai ellenzéki pártok egyesülését, megvetésének ad kifejezést a kormány törvénytelen, jogtipró eljárása felett, s egyidejűleg szive mélyéből üdvözletét küldi, elismerését és őszinte ragaszkodását fejezi ki a szövetkezett ellenzék hazafias, lelkes eljárása felett. Az értekezlet egyhangúlag elfogadta az indítványokat, csupán Haan Bélának volt észrevétele a tiltakozó népgyűlés megtartásának idejére nézve. Taktikai szempontból azt indítványozta, hogy azután tartsa meg a csabai polgárság tervezett népgyűlésót, ha a kormánypárt már megtartotta. Hosszasabban beszélt még a helyzetről B e 1 i c z e y Rezső, aki Pándy