Békésmegyei közlöny, 1904 (31. évfolyam) július-december • 54-104. szám

1904-10-20 / 85. szám

nyújtott s állásától megfosztatott, majd elitéltetett, lakásáról eltűnt. Ki­játszotta a detektivek éberségét. Eskudtszéki bűnügyek. A novemberi ciklus sorrendje. — Városatya választás Az év végé­vel Csabán ugy a községi elöljáróság­nak, mint a képviselőtestület választott tiz tagjának a mandátuma lejár. A vá­lasztás megejtésére most teszi meg a szükséges intézkedést S e i 1 e r Elek fő­szolgabíró. A képviselőtestület tagjai kö­zül a következőknek jár le a megbiza­tásuk : az I-ső kerületben M a c z á k L. György, a Il-ik » G á 1 i k János, a Ill-ik » Lepény Pál, a IV-ik B e 1 i c z e y Géza, az V-ik » Laurinyecz Ján., a Vl-ik » Kovács Sz. Ádám, a VTI-ik V S e i 1 e r Gyula, a VlII-ik ?> Szeberényi Lajos, a IX-ik J> Áchim L. András, a X-ik JJ Wagner József. A választás december hó közepe tá­ján fog megejtetni. — A miniszter Békésmegye munkásai­nak- T a 11 i á n Béla földmivelésügyi miniszter ama államsegélyéről, melyet az orosházi gazdasági munkás lakóházak felépítése céljaira adott, annakidején hirt adtunk és részletesen közöltük esetről esetre a munkásházak ügyét. Tallián miniszter helyes és ésszerű gazdasági politikáját dicséri az az adomány, amelyet most adott Békésmegyének, hogy a vár­megye túlnépes községeiben a gazdasági munkásnépnek lakóház szerzését meg­könyitse. E célbői a földmivelésügyi miniszter 12 ezer korona államsegélyt engedélyezett a törvényhatóságnak s ezenkívül az orosházi munkáslakásokra a már engedélyezett 12 ezer koronán felül 4200 korona pótsegélyt adott, hogy a lakház nélkül maradt .szegény mun­kások is nyerhessenek otthont. A mi­niszter ujabb segélyeinek kiosztása iránt a legközelebbi közgyűlésen hoz határo­zatot a törvényhatóság. Itt helyénvaló­nak tartjuk megemlíteni, hogy a csabai munkásnép volt az, amely á munkás­lakóházak állami segélyezése iránt meg­indította az első akciót. Azóta a minisz­ter immár a negyedik ráta segélyt engedélyezi, de mindezideig a segélyből nem jutott a csabai munkásnépnek, amely pedig várja, mint a falat kenyeret. Csaba 4000 munkásnépe joggal elvárja, hogy a vármegye törvényhatósága megvaló­sítsa álmukat és e legújabb összegből nekik juttason otthon-alapitásra. —- Előléptetés. Az igazságügyminisz­ter V a n d 1 i k Virgil csabai kir. járás­bírósági aljegyzőt alkalmaztatása helyén jegyzővé nevezte ki. — Esküvő. I r i t z Aladár, csabai ter­mény-nagykereskedő kedden délután 4 órakor vezeti oltárhoz a csabai izrael. templomban Szamek Soma nagybérlő leányát. G i z á t. — Uj kórházi orvosok. A vármegye főispánja, Lukács György dr.,, K u r­tuc Valéria dr. vármegyei közkórházi segédorvost alrvossá, Vas Albert dr. szigorló orvost pedig segédorvossá ne­vezte ki. Egy furcsa miniszteri rendelet. Köz­igazgatási és bírósági tisztviselők napon­kint találkoznak egy-egy ujabb miniszteri rendelettel, amely ellentétben áll egy korábban kiadottal, de azt hatályon kivül nem helyezi. Aztán a végnélküíi, tenger­rendeletben, amelyek legtöbbje ellentétes egymással, legyen okos az illető tiszt­viselő. Ha akarom vemhes, ha akarom nom vemhes. Ilyenformán vannak ezek a rendeletek is, amelyek egyik legújabb torzszülöttje a bábjátékokról szól s ame­lyet a belügyminiszter adott ki. A ku­cséberek és vásári játékosok által meg­honosított szerencsejátékok között egyik leghazárdabb a bábjáték, amelyet egy időben be is tiltottak. Most gondolt egyet a bölcs belügyminiszter úr és engedé­lvezte a bábjátékot. Az erről szóló ren­delet a napokban érkezett meg a vár­megye törvényhatóságához. Hogy ennél hasznosabb rendelet jelent már meg, annyi bizonyos. — Kinevezés. A pénzügyminiszter Dankó Dezső gyulai pénzügyi szám­gyakornokot a pozsonyi pénzügyigaz­p'atósághoz sególydijas számgyakornok­nak nevezte ki. Ösztöndíj alapítvány. Rosenthal Adoli csabai gőzmalomtulajdonos már több ízben adta tanújelét humánus gondolkozásának. Legutóbb a napokban azzal, hogy fia konfirmatiója alkalmából 200 koronás alapítványt tett a csabai izraelita hitközségnél. Az alapító levél értelmében az alapítvány kamataiban jó előmenetelüés kifogástalan magaviseletű, szegénysorsú tanulók részesülhetnek. - Szárazság ok-e adóelengedésre. Az ínséges esztendő számtalan kisgazdának tette annyira keserűvé a napjait, hogy adóját sem képes fizetni. Uton-utfélen fölmerül tehát a kérdés: A szárazság ok-e az adóelengedésre ? A pénzügyi törvények szerint elemi károk eseteiben adóelengedésnek van helye: 1. ha jég­eső, árvíz ós tűzesetekben ; 2. ha a vetést a rovarok nagyobb dűlőket magukban foglaló területeken elpusztították; 3. szántóföldeknél adóelengedésre okot ad a rozsda, ha az is elemi csapásként mu­tatkozott ; 4. a folytonos esőzésből szár­mazó árviz szintén elemi csapás, végül és ez mostani időben leginkább ér­dekelheti a gazdát, 5. ha tartós szá­razság egész dűlőket magában foglaló területeken a bevetett földeknek termé­sét oly módon ós időben semmisiti meg, hogy a megkárosított földek abban az évben már ujabb veteményezés által jövedelmezőkké általában nem tehetők. Tehát a szárazság által sújtott földek gazdái folyamodhatnak adóelengedésért. A gyermekek réme. A hidegebb napok beáltával ijesztően közeledik a gyermekek réme: a vörheny is és szedi mindenfelé ártatlan áldozatait. Várme­gyénkben ezidőszerint Dobozon pusztít a vörheny. A járvány miatt az ottani áll. elemi népiskolát alispáni rendeletre le­zárták. Csabán is fellépett a veszedelmes betegség M. Balogh járásbirósági ik­tató apró gyermekei napok óta szenved­nek vörhenyben. Uj segédlelkész. Korén Pál csabai ág. e v. lelkész, B e z e g Jánost segédlel­készül meghívta. Egy megyei vicinális előmunkálati engedélye. Annak idején megírtuk, hogy Márkus Ágoston mérnök előmunká­lati engedélyt kórt a gyoma-endrőd-kon­dorosi vicinális vasút építésére. A keres­kedelmi miniszter a kért engedélyt meg­adta. Változás a csendőrség beosztásában. Folyó évi szeptember hó 1-je óta a Bé­késvármegyében elhelyezett őszes csend­őr-szakasz, járás- és őrsparancsnokságok, — melyek eddig az aradi szárnyparancs­nokság alá tartoztak — a belügyminisz­ter rendelete folytán a debrecéni m. kir. csendőr-szárnyparancsnoksághoz csatol­tattak s igy felsőbb fokban még a buda­pesti csendőrkerületi parancsnokság alá tartoznak. A megküldött elhelyezési ren­delet szerint a debreceni szárnynak pa­rancsnoka gróf Csáky Zsigmond szá­zados, kinek parancsnoksága alá tartoz­nak ? gyulai és orosházi szakaszok. A gyulai szakasz parancsnoka Ádámossy Béla főhadnagy, az orosházi szakasz pa­rancsnoka Márialaky Imre hadnagy. A gyulai szakaszba területileg tartoznak Gyula város, a gyulai, békéscsabai és szeghalmi járások, Gyula ós Szeghalom járásparancsnoksági szókhelyekkel. Ezen szakasz parancsnoksága alatt állanak a gyulai járásőrs, a kétegyházi, dobozi, békéscsabai, ujkigyósi őrsök, a szeghalmi járásőrs, a körösladányi, vésztői és fü­zesgyarmati őrsök. Az orosházi szakasz működési köre az orosházi, békési, gyo­mai és szarvasi járás. Járásőrsök vannak Orosházán, Gyomán, ezenkívül őrsök vannak Mezőberényben, Köröstarcsán, Endrődön. Szarvason, Kondoroson. Az őrsök élén áll összesen 7 őrmester, kik közül a gyulai és az orosházi lovas, őrsvezető van 16, kik közül a gyulai, füzesgyavmati ós orosházi lovasok. A legénység létszáma gyalogos 73, lovas 12, kik az egyes őrsökbe 4—6-ával van­nak beosztva. Az egész vármegyei csend­őrség létszáma a két szakaszparancsno­kon kivül 108. A csabai öszi vásár. A békéscsabai országos vásárok legerősebbjének, az őszi vásárnak tegnap zajlott le a kezdete, az állatvásár. Tulajdonképpen pénteken kel­lett volna már kezdődnie, de a sertés­vásár a még mindig uralkodó vész miatt elmaradt. A tegnapi állatvásár elég for­galmas volt, bár nem mondható másnak, mint középszerűnek. A nap folyamán mintegy 1600 járlatot áhítottak ki. Ezek körülbelül igy oszoltak meg: 400 ló, 1200 szarvasmarha és 200 sertés meg juh. A fel­hajtás elég nagy volt de a takarmány hiány miatt nagyon sok romlott jószág volt. A jól táplált állatoknak magas ára volt, mig a soványaké igen alacsony s nem is igen keresték őket. Ma, vasárnap a kirakodó vásárt tartják meg, mely az előjelek után ítélve, igen élénknek és forgalmasnak mutatkozik. Egy csabai jótékony asztaltársas g A szeretetnek legszebb gyakorlása a jó­tékonyság. És aki hathatósabban, na­gyobb összegekkel gyakorolja a jóté­konyságot, annak sincs nagyobb szive, mint annak, aki csekélyebb vagyoni ere­jéhez mérten, filléreit rakja a jótékony­ság oltárára. Ézt cselekszik a csabai „Kedélyes asztaltársaság" tagjai. Sokan még nem is ismerik ezt az" önzetlen polgárokból álló társaságot, mely *csak éppen egy évvel ezelőtt alakult, hogy a kedélyes összejövetelek alkalmából ösz­szerakott filléreken télire meleg ruhával lássák el azokat a szegény iskolás gyer­mekeket, akik rászorulnak a jószívű em­berek támogatására. És fillérenként egy év alatt 160 koronát gyűjtöttek egybe, amelyen, mint a napokban tartott kedé­lyes közgyűlésükön elhatározták, 20 Orosz-Japán háború. Budapest, okt. 22. (Saját tud. táv.) A harctérről érkezett jelentések szerint Kuropatkin főhadiszállása még mindig a Saho jobb partján van. Az útvonal a vasúttól Jangsingtuenig, Fankiangtól délre öt kilométernyire orosz kézben van. Sahopu és Lincsipa körül, melye­ket a japánok tartanak megszállva, leg­közelebb erős küzdelem várható. Podya­vazar mellett, amely a Mukdenbe vezető uton fontos szerepet játszik, Csacsiv tábornok foglalt állást erős tüzérséggel, amit megerősítettek a japánoktól elvett ágyukkal és muníciókkal. A japán harc­vonal Lingcsiputól a Saho folyó hosz­szában Csansicsaj felé Fusun irányában terjed. Vladivosztokból jelentik: A vladi­vosztoki hajóraj összes hajóit már tel­jesen kijavították, ugy hogy valamennyi kifogástalan harcképes állapotban van. A japánok Lanzutyen mellett hat municiós szekeret, 53.400 fegyvert, 5970 tábori ágyukhoz való löveget, 78,000 töl­tényt, valamint nagy kardkészletet ejtet­tek zsákmányul. ítélet a kereskedelmi bank sajtópörében. Reggel, mikor az őszi világosság már beszűrődött az alkotmány-utczai esküdtszéki terem ablakain, hirdette ki az ítéletet Zsitvay Leó, a tárgyalást vezető elnök. Az esküdtek bűnösnek mondot­ták ki Fényes Lászlót, Tisza István gróf, Roszner Ervin báró, Beöthy László főispán és Schwartz Félix ellen elköve­tett két rendbeli rágalmazásban ós e verdik alapján a bíróság Fényes Lász­lót rágalmazásért három havi fogház­büntetésre és 18 esetben megállapított vétség után egyenkint husz-husz korona pénzbüntetésre ítélte. Az elásott negyedmillió. Bécsből telefonozza tudósítónk: A J e n n e r banksikkasztó által elásott 250 ezer koronát, melyről tudvalevőleg azt vallotta, hogy a Práterben elásta, egész éjszaka fáklyafény mellett keresték, de eredmény nélkül. Ma reggel a sikkasztó a vizsgálóbírót kérette s azt mondotta, hogyha pihenni hagyják, délben meg­mondja, hogy hová rejtette a lopott kincset. A katolikus nagygyűlés. Ma folytatta az országos katolikus nagygyűlés tanácskozásait, miután előbb a kongresszusi tagok 12 órakor a bel" városi főplébánia templombana Kohl Medárd felszentelt püspök celebrálta szent misén résztvettek. A gyűlést nagy és előkelő közönség jelenlétében — különösen a főrangú vi­lág hölgyei jelentek meg nagy számban — valamivel tizenegy óra után nyitották meg. Meghallgattak néhány üdvözlő táv­iratot és elnöki bejelentést, aztán rög­tön áttértek a napirendre, amelynek első szónoka dr. D u d e k János „A katolikus tanügy állapotáról tartott érde­kes, tartalmas ós mindvégig figyelemmel hallgatott szabad előadást. Szerinte a katholikus iskolákra az állami és köz­ségi iskolák mellett azért van különö­sen szükség, mert azok a valláserkölcsi nevelésre fektetik a fősúlyt s csak ilyen nevelés mellett lesznek fiainkból egész emberek: jó katolikusok és derék hazafiak. Az előadót lelkesen megéljenezték. Utána dr. Mihályffy Ákos, „A kat. autonómiá­ról", majd Ándor József főgimnáziumi tanár „Védekezés az erkölcstelen iro­dalom ellen" — címmel tartottak elő­adást. Ezzel a délelőtti program kimerült. Egy órakor a Vigadó éttermében diszbanketre gyűltek össze a kongresz­szus tagjai. Délután 6 órakor a „Szeplő­telen Fogantatásról"-szóló dogma jabi­leuma' alkalmából a Vigadó nagytermé­ben diszgy ülés vo lt. Mint már jeleztük lapunkban, az es­küdtszék őszi ülésszaka november 7-én kezdődik a gyulai kir. törvényszók, mint esküdbiróság előtt. A ciklus érdekesnek ígérkezik, amennyiben több nagyobb bünügy kerül tárgyalás alá. Az ülésszak starja lesz Fehér András orosházi föld­birtokos rablógyilkosainak, továbbá a ge­rendási gyilkosnak a tárgyalása. Mivel azonban ez ügyekben még nem nyert befejezést a vizsgálat, az elnök még nem tűzhette ki tárgyalásra. Az ülésszak első öt napjának tárgya­lási bűnanyaga a következő: Nov. 7-én: ifj. Czikora József orosházi lakos, rablás büntette. Ez a vád­lott ez év január 21-én este megtámadta K i s z e 1 y i János orosházi lakost, a föld­reteperte és 36 korona készpénzt tartal­mazó bőrtárcáját elrabolta tőle. Nov. 8-án -.Schneider József gyu­lai lakos, szándékos emberölés bűntetté­nek kísérletével vádolva. Schneider ez év május 3-án reggel revolverrel több­ször rálőtt Mult Györgyre, akinek szom­szédja volt. A vádlott tettének okául az vallja, hogy boszuból akarta lelőnni szomszédját, mert az elszántotta mesgyé­jét. Mult csak jelentéktelen sérüléseket szenvedett. Nov. 9-én: ifj. B a 1 o g h István és társai ujkigyósi lakosok, szándékos em­berölés kísérletének bűntettével vádolva. E bünügy tényállása a következő: Ez év február 24-én történt, hogy M a á r József erdész és K o s z 1 u András me­zőőr, amint erdőkerülni jártak, orvvadá­szaton érték ifj. Balogh Istvánt. A kerülők felszólították a vadorzót, hogy álljon meg és adja át fegyverét. Balog azonban elmenekült, mire a kerülők utána lőttek. Balogh is lövéssel felelt, ugy hogy valóságos párbaj fejlődött ki az erdőben. Az élet-halál harcban mind­három ember sebesülést szenvedett. Nov. 10-én: Major István és Egri Imre békésszentandrási lakosok, gyújto­gatás bűntettével vádolva. Ez a lelketlen két ember a mult év szeptember 7-én éjjel haragból Léderer Rudolf alvó csőszére gyújtották a házat. Szerencsére a csősz idejekorán észrevette a vesze­delmet ós megmenekült. Nov. 11-én: P é k Gyula és Kovács János kőrösladányi lákosok halált okozó súlyos testisértés bűntettével vádolva. Ebben a bűnügyben is az engesztelhe­tetlen boszú működött. A haragosok ez év április 11-én oly súlyosan össze­verték KovácsG. Sándor kőrösladányi lakost, hogy a boldogtalan ember heted­napra belehalt sérüléseibe. A következő napok tárgyalási anya­gát a napokban tűzi sorrendre az esküdt­bíróság elnöke. ÚJDONSÁGOK. „Hier!" Sok, nagyon sok magyar fiu sirva gondol erre a rövid német szóra, ame­lyet hogy meg nem tudott tanulni a magyar hazában, keservesen megbűn­hődött érte. Mert a katonai szemléken állandóan napirenden volt az a stikli, hogy a kapitány urak, akik a szemlét tartották, bebörtönözték, megbüntették azokat, akik anyanyelvükön mertek je­lentkezni. K rali esek Vilibáld ur, a vitéz kapitány (aki nyugdíjaztatása után Grác­ban mint uj „magyar nemes" fog sé­tálni,) azt hitte, hogy Hier nélkül nincs hadsereg, nincs fegyelem, nincs győze­lem. Kralicsek Villibáld. a vitéz kapitány, az ő gyönge kis eszével azt képzelte, hogy ha a magyar legény jelent kiált, akkor a monarkia egyensúlya meginog. Tehát börtönbe a Kóssuth-Hunddal! Ezek a vitézkedések azonban, mint katonai körökből kiszivárgott hirek je­lentik, meg fognak szűnni. Azt mondják ugyanis ezek a hirek, hogy a hadügy­I miniszter rendeletében utasította az ezredparancsnokságokat, hogy ezentúl az j ellenőrzési szemlék alkalmával el kell fogadni, ha a legénység anya­nyelvén jelentkezik. A rendelet mindenütt élénk feltűnést kelt. — Időjárás. Az országos központi időjelző állomás mára enyhe időt jelez, helyenként csapa dékkai.

Next

/
Oldalképek
Tartalom