Békésmegyei közlöny, 1904 (31. évfolyam) július-december • 54-104. szám

1904-10-09 / 82. szám

az obstrukció idejében benyújtottak volt, s amelyet Thaly Kálmán béke indítványa alkalmából tettek félre. Ez indítványt változtatják meg a viszonyokhoz képest, minthogy az abban foglalt javaslatokat azóta már letárgyalták. Ámde meghagyják benne mindazon pontokat, amelyek a káros hatású teknikai obstrukció megakadályozására voltak szánva. A házszabály revízió el akarja törölni azt, hogy a szavazók megszámláltatásával tölthessék el az időt. Eltörölnék a szavazások közötti szüneteket. Megakadályozzák, hogy a jegyzőkönyv kifogásolásával és jegyzőkönyvi indítványok feletti szavaztatásokkal lehessen órákat elfecsérelni haszontalanul. Korlátoznák a napirend előtti felszólalásokat, az interpellálás jogát, a zárt ülések tartását, a névszerinti szavazásokat és intézkedéseket tenhének a rendzavarók eltávolítására. És ez a szándék annyira komoly, hogy a kormánynak már arra nézve is van terve, hogy a házszabály változtatást miképpen léptethesse majd leggyorsabban életbe és miképp akadályozza meg, hogy a revízió tárgyalásával sok időt töltsenek. És aktuális most a Ház megnyitása előtt az a kérdés is, hogy a kománynyal szemben milyen az ellenzéki pártok magatartása. Ezt a kérdést eldönteni csak ugy lehet, ha az összes ellenzéki pártok hangulatát egybevetjük. Ezekből pedig végeredményként nem lehet azt az impressziót kapni, mintha valamely jelentékenyebb háboruságrakészülnének. Ezidőszerint még a harciasok is kétségeskednek, tanakodnak, számítgatnak és várakoznak. Általában lenyűgözi őket a gondolat, hogy ha a parlamentben háborúság keletkezik, a kormány feloszlatja a parlamentet ós uj választásokat rendel el. Ami pedig a kormány táborát ületí, annak a helyzetét leginkább megv

;'á'gitja a kormány félhivatalosának a következő kommünikéje: — Azok a hirek, melyek a szabadelvű párt hangulatáról, összetartásának megbomlásáról, a kebelében r'Htólag folyó tusákról stb. regélnek, szán^mas vergődés bizonyítékai. Szánalmas vergődésnél nem egyéb mindaz a sok jövendölés és hangulatkép, amely szeretné elhitetni naiv lelkekkel, hogy az e^enzék kemény, kíméletlen harca egy önmagában meghasonlott, egyenetlenségbe és cselszövényekbe merült szabadeh a pártot találna magával szemközt. A szabad. elvű párt összetartásáról és együttérzéséről lesz alkalmunk meggyőződni nemsokára a zavarcsinálás szabad füzeinél sürgő-forgó politikai szakácsoknál. Lesz alkalmunk meggyőződni főleg arról, hogy ennek a hatalmas kormánypártnak minden tagja szilárdan és férfiasan el van határozva fentartani a parlamenti élet mai normális rendjét s hogy ez a párt a magyar közéletet az anarchia örvényébe belehullani többé nem engedi. A kormány magatartását eléggé megvilágítja ez a kommüniké és még teljesebben gróf Tisza István miniszterelnöknek az ugroai. választópolgársághoz intézett nyilt levele, amely az öszszes pártokban nagy feltűnést keltett. A szabadelvű és néppártban a legnagyobb elismeréssel fogadták e levelet, mely főbb pontjaiban a fönnebiekben foglaltakat tartalmazza. A szabadelvüés néppárt tehát a nyilt levél hangjával, szellemével teljesen egyetért, csupán csak az ellenzéken okozott nagyobb konsternációt. -s A esabai Kossuth-szobor helye. Most, amikor a csabai Kossuth-szobor ügye még csak bontogatja szárnyait, amikor a művész alkotó ereje nemes versenyre hivatott, hogy a magyar nemzet történetének ezen legnagyobb, legnemesebb alakját életreóbreszsze, hogy mint ennek a népnek élő lelkiismerete, az idők végtelenjéig azoknak a nemzetfenntartó örök igéknek legyen hatalmas serkentője, melyekkel ő, a hallhatatlan az új Magyarországot megteremtette; most tehát, amikor még nem késő, tüzetesebben kívánunk foglalkozni azzal a kérdéssel: hogy a csabai Kossuthszobor hol kaphat méltó elhelyezést? Erre a kérdésre a szoborbizottság többsége már megadta a feleletet. A pályázatra felkért művészeknek a Kossuthtért jelölte meg olyanul, ahol a szobrot felállítani kívánná; mindamellett felkérte a művészeket, hogy ha a kombinációba vett köztér ellen művészi szempontból kifogásaik lennének, azőKat közöljék a bizottsággal. Teljes tisztelettel fogadjuk a szoborbizottság többségének véleményét, mert meg vagyunk arról győződve, hogy a bizottságot e véleményének megalkotásánál a legjobb meggyőződés s azon törekvés vezette, hogy a Kossuth-szobornak kellő érvényesülésére a legalkalmasabb helyet jelölte ki. S tagadhatlan, hoii'v a Kossuth-tér mellet felhozható indokok elég tetszetősek: Békéscsabánál legmonumentálisabb köztere; a község nek legforgalmasabb helyén fekszik, ha tárolva két templomtól, ahonnan az áhi tatos közönség istentisztelet után Kossuti szobrának tövébe siethet a hazafiúi ke gyelet oltárához; a tér elnevezése ma gában foglalja azt a rendeltetést, melyet a Kossuth-szobornak itteni elhelyezésével tölthet be teljesen. Azon általános, különösen hazánkban elterjedt gyakorlat is, hogy szobrokat köztereken helyeznek el, a bizottság felfogásának helyességét látszik igazolni. Mindezek dacára nefii habozunk a magunk részéről kijelenteni, hogy a bizottság által kijelölt tér éppen nem alkalmas Kossuth-szobrának elhelyezésére, sőt valóságos veszedelmet rejt magában; annak veszedelmét, hogy az itt felállítandó szobor nem csak művészi hatásában, de nemzeti jelentőségében is célt fog téveszteni. Nem a többség véleményével való okvetetlen szembehelyezkedés, de az ügy iránti hazafias buzgalom diktáltatja e sorokat. Azt szeretnők, hogy Kossuth Lajos szobra oly helyen állittassék fel, ahol méltó környezetet nyer az az eszme, amit a szobor képvisel. Erre a Kossuthtér nem alkalmas ; nem alkalmas annak dacára sem, hogy Csabának egyetlen számbavehető köztere, s aanak' dacára sem, hogy a Kossuth nevet viseli. Az, hogy a Kossuth-tér Csabán egyetlen számbavehető köztér,, szomorú világot vet a csabai városi' ndez-'s mai viszonyaira, melyek következtében már ma elértük azon csimborasszói magasságot, melyen Budapest büszkélkedik: minden szabad tért beépíteni! De hát nem célunk most emiatt rekriminálni. Lássuk azonban, hogy Csabának ezen egyetlen köztere hogy néz ki ? Területe közel 7000 • méter; elől a 'őutca, két oldalán a méreteiben s épiUszeti kiképzésében óriási evang. nagytemlom, illetve a rozoga r. kath. templom, hátú 1 emeletes, földszintes ós nádfedelű Spüetekből álló házsor határolja. Közepéi e gy szobros ártézikút osztja a tért í szabályos részre; az ev. nagytemphm ós az ártézi kut közé eső részt A. E. br. V. vonala ferdén metszi keresztül, a rkat. templom és ártézi kút j közé esi terület főtéri sarkjára az A. E. | G. V. Virakozó és raktár szobája fogí felépittetsi. Maga a tér piac helyéül

1 szolgál, áiol iparosaink rakodnak ki j áruikkal. . U ' i íme tehát! A Kossuth-tér, mint piactér, olyan közszükségleti hely, melyet ezen közgazdasági jellegétől megfosztani nem lehet; már pedig a felállítandó szobor, s a környezetét ós hátterét képező elmaradhatlan bármily kicsiny park a piactérnek jelentékeny részét fogja elfoglalni, holott iparosaink már igy is panaszkodnak helyszűke miatt. A tér kérdésének ezen közgazdasági vonatkozását igen fontosnak, azonban nem megoldhatlannak tartjuk. Sokkal fontosabb ennél a kiképzés s a környezet kérdése. Addig, mig a Kossuth-tér összhangját az A. E. G. V. Széchenyi-ligeti vonala meg nem zavarta, a szobornak a Kossuth-téren való elhelyezését olyformán véltük megoldhatónak, hogy a tér összhangzatos elrendezését egy pandant-szobor felállítása fogja biztosítani, amire a Luther-szobor mozgalom is bő tápot ad. A motoros vasútvonal azonban a térnek az ág.*ev. nagytemplom felé eső részét az átló irányában ferdén oly szerencsétlenül metszi ketté, hogy az igy két részre osztott terület szoborelhelyezésre örökre alkalmatlanná vált. Még bonyolultabbá teszi e kérdést az A. E. G. V. várakozószobája. A Kossuth-szobor arányait a rendelkezésre álló tőke összege szabja meg ; 16000 koronáért nagyméretű szobrot nem remélhetünk. Most már kérdjük azt, hogy egy kisebb arányú szobor miként érvényesülhet egy aránylag óriási téren a kolosszális méretű ág. ev. nagytemplom közvetlen szomszédságában? A környe7 5 " ^ ozt a diszharmonikus hatását a rövid itsiő múlva t lépülő uj r. kath. templom iví\<j növelni fogja; ugy, hogy kétségtelenül áíi ejtünk, miként a Kossuth-szobor . .. ória?d két nagy irányú templom közi Hl t.Hjs - u ol %<» veszni. És eltörpül ily köiKiimények körött az a hatás is, amit á .szobor felálliásával elérni kívánunk ! \ Ugy hisszük, hogy a Kcfeaurh-léniek t Kossuth-szobor elhelyezésére, aik,'

! natlan voltát a'fentebbiekben

1 >i;nWríunk sikerült. Háa > még Í

J o- t a> a térdós: hay^ Tloggu er e "élra' alb'lnatlan, akkor mmí .ol helyezzük el izol roft ? , ^ —.A ?etöMigétben. A ' IVtöi'i-ligetben a vasut-utcai beárónál van; egy 300—400 D-ölnyi sza>ad t <.';•, ahol a szobor a legpoetikusabi íöriiyezetfen, melyet a szabad termezet alkofcft, örökzöld fenyvessel a hát. -- — —

'. i

i i . . teni azokat a fiukat, veszítsd el őket, mert ha embernyi emberekké nőnek fel, nagyobb lészen a vérontás a magyarok között, mint valaha. — Nem tudom hogyan kerülhetnénk ki? —• szólt Török. — Fogadj be engemet bizalmadba, hallgasd meg titkos tanácsomat és nagyobb ember leszel Magyarországon, mint voltál. Ha magadra véüplod ezt a dolgot és hiven jársz el benne, aszerint, amint tanácsolom, ami magyar vér tisztséged alatt vagyon, mind neked adom függő pecsét alatt levő törvényes levelekkel. Erre a csábos Ígéretre kezes lett a hatalomsóvár, gonosz Török Imre. De mivel csak készpénznek hitt, igy szólta királynéhoz: Mindent megteszek, amire buzdítasz. Mindazonáltal előbb adasd kezembe a függő pecsétes leveleket és annakutána el fogok járni parancsolatodban. Mondta pedig a királyné : Megteszem, amit óhajtasz, de te is cselekedd meg szorgalmasan ennyi jószágnak bírásáért, amit parancsolok. A királyné ezután előhozatta irótábláját és Török Imre sajátkezüleg magára irt egész sereg várat, de elsőbben is körösközi Oyulavárát. Ezenkívül a királyné drága ajándékokkal együtt négy lovat, legelőt és kétezer arany márkát adott a gonosz főúrnak, aki erre csakugyan meg is mérgezte Korvin János gyermekeit. Gyilkosság árán lett tehát királyá II. Lajos, aki meg is bűnhődött . . .* Igaz-e hát, hogy judáspénz Gy ula "Szerémi felhasználásával. Aa^kor ő borzasztó munkáját vé. j;,:zte itt, egy jó öreg barátomat, aki már l|25-ben képviselő volt, 1848-ban . pedig/Kossuth elnöklete alatt álló honvédelmi bizottmányban mint tag szerepelty megidézték a vértörvényszék elé. i ''Nyolc ná£r<v ült az újépületben, amikor egyszer csak váratlanul szabadon bocsájtották. Sietett haza, hogy még csak közelében se legyen az újépületnek. Három nap mub i , ztnn ".„, ].., poít ÍIOl • köszönje , . '. ti£|jj naunak. ' Feljött hát Peste é

s kihallgatásra ! jelentkezett a - • ,

nú CíSászárj b

i 3?í hogy nyolcad napra - .zfinifc^r^

szerint idéze

m Hjah, tudja az igy v

oif \

7 x

n ehem az, hogyha zsidó,' vegyók el a peizet ha pap: ötven bot, várfogság ha prókátor, akkor fel kell kötni kf.' reiztbe kell törni, olajban kell megfőzni • . hegyha birtokos gazda: menjen haza' fiz a felfogás az ügyvédekről a franci; forradalommal kezdődött és a júliusi' a februári forradalommal megerősalott 0 • . m

éS íi

eg,v vennyolc város is küldött követeket. Ezek- közt sem volt iparral, keresik delemmel foglalkozó, vagv tudomány nuvelo. Á A városokis polgármestert, főügyészt jegyzőt, főkapitányt, néhány város penif-második követnek tanácsbélit küldött Nem volt akkor képviselő bankigazné

0;v

m

ert ba

rí neni vol

í' sen

i takarékVÍSU

;

T részvényes, sem vas.tipg^, sem vizszabályozó mer ilye^tair* hiruk-hamvuk sem volt • azaV hogy,,it mégis egy részvénytársaság a melyök még Deák Ferenc is Szvénvfse V° 'L°T-f'í

0

t •

sohas

e»

1 kapott Janclnd alapításának kérdése volt nalui az első nagy közgazdasági ós vára, szomszéd? kérdezte diadalmasan a csabai ember. — Hát igaznak igaz lehet, ' - mondta elkeseredve a gyulai Majd cinikus- mosolylyal tette hozzá: — Hanem azért szomszéd, mégse lehet áfii a csabai b'don áttolni a g,v alai törvényszéket! Inkompatibilitás 1848, előtt. Irta: Eötvös Károly. Mindenek előtt megjegvzem, hogy amikor inkompatib

:

,itásról írok : sem a politikát nem akarom érinteni, sem tudományos alapossággal nem akarok a fejtegetésekbe bocsátkozni, mert hiszen 1848. előtt a mai értelemben vett összeférhetetlenség nem is lehetett minálunk. Nem függött senki az államtól, az az állam sem függött senkitől. Az államnak nem voltak vasutai, sem tengere, sem folyamhajózása, távirója, postája, egyedárusága, telefonja, gépgyárai, vasművei, nem volt tulajdonképpen semmije, még tisztviselője sem a mai értelemben, amikor ma több mint 50,000 tisztviselő felett rendelkezik. Akkor volt egy kancellárja Bécsben, egy helytartó tanácsa Budán, néhá>

K tisztviselője, néhány harmincados;!. pár vicispánja, egy íőtörvénys//!

K

('> Í

V'

J állam pedig egyébként nem i" átkozott a társadalom dolgaiba. Az j nem is kért tőle semmit. ^szen a szazad elején Magyarország -^'ész hadi adója j 2 millió kétszázezer tonnt volt, ma ellenben 500 millión felül mozog budgetünk. Hogy mi lehetett akkoriban az inkompatibilitás. azt ugy tudjuk meg, ha vizsgáljuk, kikből állott az akkori országgyűlés. , ' Veszem az .1848-iki országgyűlést, amelynek vtgjai voltak: négy píépós j nyolc apáttr;, hat kanonok, harminc ki: ! táblai biró, izáznégy vármegyei köve akik közül aonban csak 98 jelent me

r Ezek között 'olt 25 alispán; 3 jászktii hajdú főkapitny, aki manapsá:. főispán szántba mennfc volt 12 megyei főjegyzí 8 megyei fősolgabiró, 5 Megyei fő ügyész, 2 hadifőadószedő, 4) táblabíró 1 helytartó tankos, 1 kerületi tábla biró. Ez volt kkor az igazi népkép •viselet. Látnivaló, ho>;y az iparral, kereske delemmel foglalkoóknak, a tudományoi karoknak ezek kör. semmi nyomuk, de az ügyvédeknek sen! A régi rendi íáradalom furcsán volí az ügyvédekkel. 1848 előtt Magyaországon az ügyvéd' kar észintézmény bizonyos tekintetbm más volt, mint Európa nyugatán az úgynevezett müveitnemzeteknél. Nálunl az ügyvédek négy osztályba tartozkk. Az elsőt a tabuláris pro*mratorok alkották, akS csak Pesten * uktak, egykettő Budái volí es akik asak nemesi pörökkel fo^'k'^tik; asután voltak tiszti fisk^i ' a m

aSisztr&tuáiis prokurátorok, ffy

é

k,' -Y

árosok, egyháztestületek ^P

talanok ugy

véde\A ügyvéd ezen lá>fil esett, azt n Jtékcampestis advoKatusnak, magya^í mezei ügyvédnek, adknok sorából a régi remesi karok és rendek az ország törvényhozásába bizonyára nem választattak senkit képviselőnek. Hifeen Magyarország legnagyobb ügyvóíje és nagy történelmi alakja: Kossiik Lajos csak 1817-ben, ^ éves koráin tudott bejutni a törvényhozásba. Az gyvódben az akkori rendiség a társ4aluii rend ellenségét látta, a békesség megzavarójának, minden jó ügy mefontójának tartotta. Semmi sem jelleiíőbb a régi rendiségnek az ügyvédből alkotott felfogására és az avas áimférfiaknak róluk táplált véleményre, mint Haynannak egy mondása.