Békésmegyei közlöny, 1904 (31. évfolyam) július-december • 54-104. szám

1904-09-22 / 77. szám

a következő községek és egyesületek küldtek babérkoszorút : Békésszentandrás, Szentetornya, Kondoros, Orosházi ág. ev. egyház (Bulla Sándor), Orosházi ev. ref. egyház (Kódi Márton), Orosházi izr. hitközség (Dégi Gyula), Tótkomlósi izr. hitközség, Orosházi függetlenségi és 48-as pártkör (Bikády Antal dr.), Orosházi áll. polg. isk. tantestülete (Nagy Lajos), Orosházi áll. elemi iskola tantestülete (Paulovits József), Orosházi ág. ev. isk. tantestülete (Grósz János), Orosházi dalegylet (Ágosta János), Orosházi 48-as olvasókör (Tabak István), Orosházi kaszinó (László Elek), Orosházi ipartestület (Kohn Ferenc), Orosházi iparoskör (Tóth Sándor), Orosházi kereskedő ifjak egyesülete (Kohn Gyula), Orosházi katolikus kör (Csomor Gyula), Szarvasi ipartestület, Orosházi iparos ifjúság (Dénes József), Orosházi gépészek szakegylete (Zoli Demeter), Orosházi földmivelő és gazdálkodó lányok (Német Erzsike), Orosházi honleányok (Kis Emília), továbbá az összes pénzintézetek ós asztaltársaságok ; a vidékről a tótkomlósi függetlenségi párt (Schweizer Vilmos), a gyulai 48-as kör (Néveri Albert), Gyoma községe, a csabai szabadelvüpárt (V a r s á g h Béla), a hódmezővásárhelyi szabadelvüpárt (Ernyei István dr.), a csabai polgári kör (Fábry Károly ügyvéd), a hóomezővásárhelyi 48-as pártkör (Kovács József), a szentesi 48-as kör (Tusnádi Antal), a tótkomlósi ipartestület, a tótkomlósi polgári kör, a tótkomlósi kereskedők olvasóköre, a nagyszénási polgári olvasókör, a tótkomlósi polgári társaskör, a tardoskuti olvasókör, az crosházi összes cigányzenekarok, a nagyváradi színtársulat (Somogyi Károly), és a magánosok részéről számosan, ugy hogy 1 óra elmúlt, mire végetért a koszorúzás, amely után a közönség Kossuth Ferenc zajos éltetésével szétoszlott, a vendégek pedig ünnepi lakomára a polgári körbe vonultak. A szobor. De a szobor környéke ezután is, egész estig népes volt. A közönség gyönyörködött a babérerdőben, mely magasan elbontotta a szobor talpazatát és bírálgatta a szobrot, amelyről bizony olyan vélemények is hallódtak, hogy többet vártak volna a híres ceglédi Kossuth szobor alkotómesterétől, Horvay Jánostól. Horvay az orosházi Kossuth szobrot 16500 koronáért készítette, amely költség a község mint erkölcsi testület és a község hazafias lakoságának adományaiból gyűlt egybe aránylag rövid idő alatt. A főalak, mely 2 m. 80 cm. magas és másfélszerese az életnagyságnak, szónokló állásban ábrázolja Kossuthot, aki jobb kezével előre mutat, mig balkezében kardját tartja. A fő alak 3 méter magas talapzaton áll, mely talapzatot szintén maga a művész faragtatta antalfalvi mészkőből, Horvay budapesti műtermében márciusban fogott a. szobor munkálataihoz és augusztus közepén készen volt vele. A szobrot Haraszty József budapesti órcöntő öntötte bronzba. A talapzat felső oldalfalát faragott ós aranyozott relifek díszítik, amelyak bizony művészietlen kivitelűek. A relifeket már korábban ismertettük lapunkban. A talapzat pázsitos dombjától mintegy másfélméternyi távolságban a szobor négy oldalán egy-egy kőoszlop emelkedik, amelyek lánccaljjlesznek egybekapcsolva. Ami az orosházi szobor kivitelét illeti, mondhatni, hogy általában szép.de nem minden részében sikerült ós több tekintetben kifogás alá vehető. Akármelyik alkotása szerencsésebb Horvaynak, aki már eddig is több szobrot készített. Igy vésője alól]került ki a hires ceglédi Kossuth-szobor, a törökszentmiklósi, a hajdúnánási, amelyet a jövő hó 2-án lepleznek le, a rozsnyói Andrássy Dénes és a pécsi Zsolnay Vilmos szobor. A bankett. Az ünnepség alkalmából dél) 1 órakor Orosháza község 600 terítékű lakomát adott a vendégek tiszteletére a polgári kör nagytermében. Lakoma alatt az első toasztot Veres József országgyűlési képviselő mondotta. Kossuth Ferencz munkásságáról, érdemeiről szólott és beszédét az országos függetlenségi párt nagynevű vezérének éltetésével fejezte be. Kossuth Ferencz beszéde. Utána Kossuth Ferencz emelkedett szólásra. Hazafias tűztől duzzadó, lelkes szavakkal válaszolt. Mindvégig lelkes éljenzéssel és tetszétnyilvánitással fogadott beszédében rámutatott arra, hogy ez az ünnepély nem pártpolitikai természetű, mert Kossuth Lajos emléke az egész nemzet talizmánja ós nemcsak egy párt tulajdona. De neki talán mégis megfogják engedni azok is, akik más utakon járnak, hogy szólhasson, kapcsolatban politikai hitvallásáról, — a függetlenségi eszmék diadaláról. Az ő útját Kossuth Lajos eszméinek megvalósítása képezi, erre már születése kijelölte és szégyen lenne nem ci=ak rá, de a magyar névre, ha ő más lenne, mint függetlenségi párti. A függetlenségi pártnak ma egyik legszebb hivatása a függetlenségi eszmét és törekvéseket ébren tartani. De más hivatása is van a pártnak, az tudniillik, hogy folytonos küzdelemmel vigye előre a nemzetet a függetlenségi eszmék megvalósítása utján és előkészítse azt a helyzetet, amikor a függetlenségi eszme a maga teljességében meg fog valósulni. Az ö egyetlen ambíciója az, hogy a haza javára folytatott e lankadatlan munkásságból minnél nagyobb részt vegyen magának, de kell, hogy e munkásságot ne csak szivével, de eszével is végezze és sohase feledje el a nagy Mester tanítását, akinek oldala mellett tanulta, hogy miként kell a hazát szeretni ós szolgálni. A nemzetet bizonytalan vállalkozásokba belevinni nem szabad s a küzdelmek nemét ós mértékét gondosan mórlegelt körülményekhez kell alkalmazni, mert a politikábau a hiba még jobban megbosszulja magát, mint a „Sikkasztottam uram, ós ezt nem bi rom elviselni, mondta a levelében. Bűnhődni akarok és feljelentem magamat. Magam irom meg az egész nagy sikkasztás történetét és körülményeit a helyi lapban". A direktor majdhogy a nyelvét el nem harapta, ugy rohant a sikkasztóhoz, s éppen elcsípte a kapuban, amint a rendőrkapitányhoz indult volna. — Hova megy ? mit akar ? maga szerencsétlen ! — Kérem alássan, megyek és feladom magamat. — Ön azt nem teheti, nem fogja tenni! Meg ne próbálja ! ne merészelje ! mennyit sikkasztott ön ? — Nem sok hija a húszezer koronának, vagy talán egy kicsivel több is, kérem szépen. Az igazgató fellélekezett. — Hála istennek, iszen ez potomság. Kivette nagy kék zsebkendőjét és megtörölgette vele a homlokát. Aztán karonfogta a sikkasztót és beültette a kocsijába. — Jöjjön barátom, máskép intézzük el ezt az ügyet. A főemberek előtt is mindent beösmert a sikkasztó, s ekkor • azok a következőképen döntöttek : „Nem kell lármát ütni, mert az csak árt az irtézetnek; a kárt mi viseljük, főemberek. A sikkasztó hadd fusson". Ekkor különös dolog törtónt. A sikkasztó tudniillik felállott ós méltatlankodva mondta : — Szegény családapa vagyok; mit csinálok a gyerekemmel, ha nincs állásom ? Még ha legalább kivándorolhatnék Amerikába, — Hát vándoroljon ki, biztatta a direktor. Szerzünk mi útlevelet. — Csakhogy az útlevél nem elég ám J nekem pénz is kell. Ha itt maradok, előbbutóbb hallgatni fogok a lelkiösmeretemre ós feladom magamat. A vezérfórfiak felugráltak. —• Azt merészelje, kiabálták. — No nézze meg az ember Mennyire van szüksége, hogy Amerikába menjen ? A sikkasztó papirost és ceruzát vett elő. Jó ideig számolt. Végre megszólalt. — Minthogy becsületes ember vagyok, nem hagyhatok itt fizetetlen adóságokat. Odaát is csak élnem kell valamiből, amig itt vagy amott bankpónztáros leszek. Summa summárum : kell vagy ötezer forint. A főemberek egymásra néztek, megvakarták a fejőket, végül a zsebökbe nyul1 meg gyakorlatban is ez a nemes törekvés, tak s összeadták az ötezer forintot, a be- (Zajos éljenzés), csület nevében. vétek. Poharát a függetlenségi eszme diadalára üriti, (Hosszantartó éljenzés.) ós üríti Fábry Sándor dr. alispánra. (Zajos éljenzés, Éljen Fábry Sándor.) Mindnyájan egyek vagyunk, amikor a haza boldogitásáról van szó. Mindnyájan egyek vagyunk, amikor arról van szó, hogy hazánkat önállóvá, függetlenné, nagygyá és boldoggá tegyük. Csakhogy vannak, akik kerülő utat választottak. A függetlenségi párt az egyenes utat választotta ós legyen ez bár tövises, célhoz vezet erólylyel, ha célt nem tévesztenek. Ismételten élteti a függetlenségi eszmét. (Hosszas éljenzés.) Fábry Sándor dr. beszéde. A következő lelkes felköszöntőt vármegyénk érdemekben gazdag alispánja, Fábry Sándor dr. mondotta. Kossuth Lajos alakja — úgymond — a népnek és történelemnek egyaránt olyan eszményi alakja volt és marad, amelyet nem törölt el és nem fog eltörölni soha az emlékezés. Hogy eszménynyó válhasson, magának is eszménynyé kellett lennie. Kossuth Lajos pedig az volt, mert lángra gyújtotta ezt a nemzetet, az volt, mert az eszmét egész életén át szolgálta, még akkor is. mikor munkássága megszűnt. Minden képességekkel megáldott egyén volt Kossuth Lajos, aki nemzetét kivette az évszázados letargiából. Voltak más nagyjaink is Kossuth Lajoson kivül. De mégis csak ő lett eszménynyó. De mért lett nagygyá Kossuth Lajos, holott küzdöttek vele olyanok, akik nagyobbak voltak, mint Kossuth, de mégis eltörpültek az ő nagysága mellett ? Mert ő volt a hivatott, ő volt az apostol 0 volt hivatva a nemzet ügyét előre vinni. Apostolságát bizonyítja az, hogy bár számkivetésben élt, de meg nem alkudott a megváltozott viszonyokkal. Az ideált, az eszmét negációjában képviselte. Ezzel a következetes magatartásával teremtette meg az ő eszményét, mely ma az egész nemzeté. Ezt ünnepli az egész ország pártkülönbség nélkül. Üdvözli Orosháza községét, üdvözli Veres József képviselőt, a szobor megteremtőjét. Kívánja, hogy Orosháza Kossuth szobra szolgálja azt az eszményt, amit képvisel és vigye diadalra. (Szűnni nem akaró éljenzés). Justh Gyula beszéde. J u s t h Gyula országgyűlési képviselő volt a következő szónok. Köszönetét nyíl vánitja Orosháza közönségének, amért meghívták ez ünnepre. Szívesen megjelent, mert ifjúsági emlékek kötik Orosházához, megjelent, mert elhozta ide elnöke" (éljen Kossuth Ferenc!) és eljött, mert tudta, hogy itt nem adnak hitelt a Kossuth Ferenc ellen intézett rágalmaknak, mert Kossuth Ferenc rendithetetlen hive azoknak az elveknek, amelyeket a függetlenségi párt kitűzött maga elé. Es a főok, amórt megjelent Orosházán, az Kossuth Lajos emléke iránti ragaszkodás. Hosszabban szól ezután az egyetértésről mert — úgymond — nemcsak a külföldön, hanem bent is van ellenségünk. Szeretet tarosa össze a nemzetet, mert csak ugy maradhatunk fönn. Nézeteltérések voltak és lehetneK is. éppen azért ne degredáljuk le azokat, akik más nézeten vannak, mint a függetlenségi párt és viszont. Tisztelni kell az ellenvéleményt is. Kövessük Kossuth Lajos példáját, viseltessünk egymás iránt szeretettel és akkor fönn fogunk maradni az idők végtelenségéig. Poharát Fábry Sándor dr. alispánra üriti, aki kifejezte azt. hogyan valósuljon esti 6 órai gyorsvonattal visszautazott a fővárosba. Az orosházi ünnep alkalmából délutánra tervezett népünnepély az esős idő miatt elmaradt, hanem ehelyett este hazafias táncmulatságot tartottak. Este a sainkörben Somogyi Károly nagyváradi gárdája díszelőadást rendezett. Szinrekerült a Cigánybáró, melyet egy allegorikus kép „Kossuth Lajos Cegléden", előzött meg. A sikkasztó igy elindulhatott Amerikába, a vezéremberek pedig bankettet csaptak elutazása napján. Minden jól lett volna, de egyszer levelet kaptak, amelyben a sikkasztó keservei sen panaszkodott nekik, hogy minő nyomorban van. Most már nincs más a számára, mint hogy haza jöjjön és feljelentse magát. A vezórférfiak táviratilag küldtek neki tekintélyes segélyt, csakhogy ott maradjon. Egy pár évig tartották igy el a sikkasztót az Újvilágban, amikor egyszer a helyi lap kiszimatolta az esetet s mindent megirt. Ekkor a bankigazgató ezt a táviratot küldte a sikasztónak : „Semmi sem akadályozza többé, hogy haza jöjjön. Siessen ; a vallomásával legalább segét rajtunk. Ön becsületes ember és ha helyettünk is ül, megháláljuk". S 1 m, a sikkasató nem hederített erre a hívásra. Semhogy gazemberként szerepeljen itthon, inkább megmaradt becsületes embernek tul a tengeren. — Ami nagyon szép volt töle, mordult fel Tar Feri elégülten, minthogy szemmel láthatólag féltette a sikkasztót, a Vajai Gábris egész elbeszélése alatt. Fábry alispán válasza. Mindvégig frenetikus tapsoktól és tetszés nyilvánításoktól kisérve, szólott erre ismét Fábry Sándor dr. alispán. Válaszában — úgymond — mindnyájan függetlenségiek vagyunk, mindnyájan egy cél felé törekszünk: hazánkat nagygyá, függetlenné es boldoggá tenni. Csak a kivitelnél térünk el. Azonban csak időbeli kérdés, hogy az eszközök használatában is egyek legyünk. De nem akar itt politikát űzni. Kossuth Ferenc politikáj ára mégis kitér, amelyet a meggondolás politikájának nevez és amely politikát és zászlóvivőit megbecsüli. Üdvözli Kossuth Ferenc pártját és poharát annak kiváló tagjára, Justh Gyulára üriti. (Éljenzés). Felköszöntöket mondottak még : Vangyel Szilárd, Bikády Antal dr., Torkos Kálmán, Oszkovics Károly stb. Lakoma után. Három óra elmúlt már, mikor az előkelő ós nagyszámú vendégsereg Kossuth Ferencz és Fábry Sándor dr. alispán zajos éltetésével szétoszlott. Kossuth és képviselőtársai, valamint a vidéki küldöttségek ezután kivonultak az állomásra és hazautaztak. Kossuth Ferencz Csabán keresztül az Csabai iskolákról. Nem lesz polg. leányiskola. — A polg. fiúiskola költözködik. Lapunk előző számaiban több ízben foglalkoztunk a csabai uj polg. leányiskola eszméjével. Részletesen ismertettük a dolgok miben állását, a helyzetet, amelyet a csabai áll. polg. leányiskolának felsőbb leányiskolává történt fejlesztése idézett elő, valamint az uj rendtartásnak ama pontját, mely határozottan előírja, hogy az ál' felsőbb leányiskola első osztályába 30-nál, vagy szükség esetén 33-nál több növendék nem vehető föl. Ilyen módon bizony, különösen a szegényebb szülők gyermekei elestek attól a kedvezménytől, hogy elsajátíthassák maguknak az életben legszükségesebb tudnivalókat, amelyeket különösen a polgári iskola nyújt az ifjúságnak. Megírtuk azt is, hogy a helyzeten segítendő, a csabai áll. polg. fiúiskola agilis igazgatója, 0 s v á t h János dr. memorandumot terjesztett a vármegye közig, bizottsága elé, melyben állami és községi támogatással engedélyt kért egy magán polg. leányiskola két osztályának még ez évfolyamban leendő felállítására. A közig, bizottság az életrevaló indítványt pártolólag terjesztette a kultuszminiszterhez s valószínű, hogy a fölterjesztés kedvező elintézést is nyer, mert Zsilinszky Mihály kultuszminiszteri államtitkár, Csaba atyai jóságú képviselője annak idején nagy tetszéssel fogadta Osváth igazgató tervét és kilátásba helyezte a szükséges államsegélyt is, mely csekély kétezer néhány száz koronát tett ki a tervezet szerint. Ezekután ugy látszott tehát, hogy mihamarabb megnyílik a csabai uj polgári leányiskola. Sajnos, reményünkben csalódnunk kellett, mert Osváth igazgató nemes igyekezete hajótörést szenvedett. Nem jelentkezett ugyanis annyi növendék, a mennyit a miniszter elé terjesztett tervezet kimutat, s igy nem lehetetlen, hogy az állam megtagadná a kilátásba helyezett segélyt. Az pedig csak természetes, bármint lelkesüljön az eszméért Osváth igazgató, saját anyagi felelősségére nincs módjában megnyitni a tervezett intézetet. A helyzet ilyetén állásáról Osváth igazgató jelentést tett a héten Rezey Szilviusz kir. tanfelügyelőnek és most már befejezett tény, hogy Csaba ezidón nem kap polgári leányiskolát, ami bizony nem kevés gondot okoz nem egy szülőnek. Erdekeit körökben azonban nem hagyják elaludni a polgári leányiskola eszméjét, amelyet jövőre minden bizonynyal megvalósítalak. Kapcsolatban e sorokkal, meg kell emlékeznünk a költözködő álJ. polg. fiúiskoláról, mely hétfőtől kezdve uj helyiséget kap. A jelenlegi helyiség, a Novák-fóle házban, ugyanis nem felelt meg a kívánalmaknak, annál kevésbé, hogy most az intézet a negyedik osztálylyal bővült. törvény előírja, hogy mindegyik tanterem akkora legyen, hogy benne minden egyes növendékre legalább 8 kbm. levegő essék. Itt pedig pl. a 4-ik osztályban pontos számítás alapján 3'15 kbm. levegő sem jutott egy-egy tanulóra, amiből következtethetni lehet az egészségtelen levegőre. E tűrhetetlen állapotokról Osváth János dr. igazgató jelentést is tett az illetékes hatóságoknak, amelyeknek közegei a napokban értekezletre gyűltek össze Csabán. Jelén voltak az értekezleten: Z s i r o s András bíró, Kor o s y László főjegyíő, V a r s á g h Béla gondnoksági elnök, A c b i m Gusztáv főmérnök, R os e n t h a 1 Ignác ipariskolai felügyelőbizottsági elnök, Osváth János és Láng Gusztáv igazgatók. Áz értekezlet beható tanácskozás után ugy határozott, hogy az á

:lami polgári fiúiskola átköltözködik a régi gimnázium epületébe, ahol emellett az iparos tanonciskola is meg-