Békésmegyei közlöny, 1904 (31. évfolyam) július-december • 54-104. szám

1904-09-22 / 77. szám

a következő községek és egyesületek küld­tek babérkoszorút : Békésszentandrás, Szentetornya, Kon­doros, Orosházi ág. ev. egyház (Bulla Sándor), Orosházi ev. ref. egyház (Kódi Márton), Orosházi izr. hitközség (Dégi Gyula), Tótkomlósi izr. hitközség, Orosházi függetlenségi és 48-as pártkör (Bikády Antal dr.), Orosházi áll. polg. isk. tantestü­lete (Nagy Lajos), Orosházi áll. elemi iskola tantestülete (Paulovits József), Orosházi ág. ev. isk. tantestülete (Grósz János), Orosházi dalegylet (Ágosta János), Oros­házi 48-as olvasókör (Tabak István), Oros­házi kaszinó (László Elek), Orosházi ipar­testület (Kohn Ferenc), Orosházi iparoskör (Tóth Sándor), Orosházi kereskedő ifjak egyesülete (Kohn Gyula), Orosházi katolikus kör (Csomor Gyula), Szarvasi ipartestület, Orosházi iparos ifjúság (Dénes József), Orosházi gépészek szakegylete (Zoli De­meter), Orosházi földmivelő és gazdálkodó lányok (Német Erzsike), Orosházi hon­leányok (Kis Emília), továbbá az összes pénzintézetek ós asztaltársaságok ; a vidék­ről a tótkomlósi függetlenségi párt (Schwei­zer Vilmos), a gyulai 48-as kör (Néveri Albert), Gyoma községe, a csabai szabad­elvüpárt (V a r s á g h Béla), a hódmező­vásárhelyi szabadelvüpárt (Ernyei István dr.), a csabai polgári kör (Fábry Károly ügyvéd), a hóomezővásárhelyi 48-as párt­kör (Kovács József), a szentesi 48-as kör (Tusnádi Antal), a tótkomlósi ipartestület, a tótkomlósi polgári kör, a tótkomlósi ke­reskedők olvasóköre, a nagyszénási polgári olvasókör, a tótkomlósi polgári társaskör, a tardoskuti olvasókör, az crosházi összes cigányzenekarok, a nagyváradi színtársulat (Somogyi Károly), és a magánosok részéről számosan, ugy hogy 1 óra elmúlt, mire végetért a koszorúzás, amely után a kö­zönség Kossuth Ferenc zajos éltetésével szétoszlott, a vendégek pedig ünnepi lako­mára a polgári körbe vonultak. A szobor. De a szobor környéke ezután is, egész estig népes volt. A közönség gyönyörködött a babérerdőben, mely magasan elbontotta a szobor talpazatát és bírálgatta a szobrot, amelyről bizony olyan vélemények is hal­lódtak, hogy többet vártak volna a híres ceglédi Kossuth szobor alkotómesterétől, Horvay Jánostól. Horvay az orosházi Kossuth szobrot 16500 koronáért készítette, amely költség a község mint erkölcsi testület és a köz­ség hazafias lakoságának adományaiból gyűlt egybe aránylag rövid idő alatt. A főalak, mely 2 m. 80 cm. magas és más­félszerese az életnagyságnak, szónokló ál­lásban ábrázolja Kossuthot, aki jobb kezé­vel előre mutat, mig balkezében kardját tartja. A fő alak 3 méter magas talapza­ton áll, mely talapzatot szintén maga a művész faragtatta antalfalvi mészkőből, Horvay budapesti műtermében márciusban fogott a. szobor munkálataihoz és augusz­tus közepén készen volt vele. A szobrot Haraszty József budapesti órcöntő öntötte bronzba. A talapzat felső oldalfalát fara­gott ós aranyozott relifek díszítik, amelyak bizony művészietlen kivitelűek. A reli­feket már korábban ismertettük lapunkban. A talapzat pázsitos dombjától mintegy másfélméternyi távolságban a szobor négy oldalán egy-egy kőoszlop emelkedik, ame­lyek lánccaljjlesznek egybekapcsolva. Ami az orosházi szobor kivitelét illeti, mondhatni, hogy általában szép.de nem min­den részében sikerült ós több tekintetben kifogás alá vehető. Akármelyik alkotása szerencsésebb Horvaynak, aki már eddig is több szobrot készített. Igy vésője alól]került ki a hires ceglédi Kossuth-szobor, a török­szentmiklósi, a hajdúnánási, amelyet a jövő hó 2-án lepleznek le, a rozsnyói Andrássy Dénes és a pécsi Zsolnay Vil­mos szobor. A bankett. Az ünnepség alkalmából dél) 1 órakor Orosháza község 600 terítékű lakomát adott a vendégek tiszteletére a polgári kör nagytermében. Lakoma alatt az első toasztot Veres József országgyűlési kép­viselő mondotta. Kossuth Ferencz munkás­ságáról, érdemeiről szólott és beszédét az országos függetlenségi párt nagynevű vezérének éltetésével fejezte be. Kossuth Ferencz beszéde. Utána Kossuth Ferencz emelkedett szólásra. Hazafias tűztől duzzadó, lelkes szavakkal válaszolt. Mindvégig lelkes éljen­zéssel és tetszétnyilvánitással fogadott beszédében rámutatott arra, hogy ez az ünnepély nem pártpolitikai természetű, mert Kossuth Lajos emléke az egész nemzet talizmánja ós nemcsak egy párt tulajdona. De neki talán mégis megfogják engedni azok is, akik más utakon járnak, hogy szólhasson, kapcsolatban politikai hitvallá­sáról, — a függetlenségi eszmék diadaláról. Az ő útját Kossuth Lajos eszméinek meg­valósítása képezi, erre már születése ki­jelölte és szégyen lenne nem ci=ak rá, de a magyar névre, ha ő más lenne, mint függetlenségi párti. A függetlenségi pártnak ma egyik legszebb hivatása a függetlenségi eszmét és törekvéseket ébren tartani. De más hi­vatása is van a pártnak, az tudniillik, hogy folytonos küzdelemmel vigye előre a nem­zetet a függetlenségi eszmék megvalósítása utján és előkészítse azt a helyzetet, ami­kor a függetlenségi eszme a maga teljes­ségében meg fog valósulni. Az ö egyetlen ambíciója az, hogy a haza javára folytatott e lankadatlan mun­kásságból minnél nagyobb részt vegyen magának, de kell, hogy e munkásságot ne csak szivével, de eszével is végezze és so­hase feledje el a nagy Mester tanítását, akinek oldala mellett tanulta, hogy miként kell a hazát szeretni ós szolgálni. A nem­zetet bizonytalan vállalkozásokba belevinni nem szabad s a küzdelmek nemét ós mér­tékét gondosan mórlegelt körülményekhez kell alkalmazni, mert a politikábau a hiba még jobban megbosszulja magát, mint a „Sikkasztottam uram, ós ezt nem bi rom elviselni, mondta a levelében. Bűn­hődni akarok és feljelentem magamat. Magam irom meg az egész nagy sikkasztás történetét és körülményeit a helyi lapban". A direktor majdhogy a nyelvét el nem harapta, ugy rohant a sikkasztóhoz, s ép­pen elcsípte a kapuban, amint a rendőr­kapitányhoz indult volna. — Hova megy ? mit akar ? maga szeren­csétlen ! — Kérem alássan, megyek és feladom magamat. — Ön azt nem teheti, nem fogja tenni! Meg ne próbálja ! ne merészelje ! mennyit sikkasztott ön ? — Nem sok hija a húszezer koroná­nak, vagy talán egy kicsivel több is, ké­rem szépen. Az igazgató fellélekezett. — Hála is­tennek, iszen ez potomság. Kivette nagy kék zsebkendőjét és meg­törölgette vele a homlokát. Aztán karon­fogta a sikkasztót és beültette a kocsijába. — Jöjjön barátom, máskép intézzük el ezt az ügyet. A főemberek előtt is mindent beösmert a sikkasztó, s ekkor • azok a következőké­pen döntöttek : „Nem kell lármát ütni, mert az csak árt az irtézetnek; a kárt mi visel­jük, főemberek. A sikkasztó hadd fusson". Ekkor különös dolog törtónt. A sikkasztó tudniillik felállott ós mél­tatlankodva mondta : — Szegény család­apa vagyok; mit csinálok a gyerekemmel, ha nincs állásom ? Még ha legalább kiván­dorolhatnék Amerikába, — Hát vándoroljon ki, biztatta a di­rektor. Szerzünk mi útlevelet. — Csakhogy az útlevél nem elég ám J nekem pénz is kell. Ha itt maradok, előbb­utóbb hallgatni fogok a lelkiösmeretemre ós feladom magamat. A vezérfórfiak felugráltak. —• Azt merészelje, kiabálták. — No nézze meg az ember Mennyire van szük­sége, hogy Amerikába menjen ? A sikkasztó papirost és ceruzát vett elő. Jó ideig számolt. Végre megszólalt. — Minthogy becsületes ember vagyok, nem hagyhatok itt fizetetlen adóságokat. Odaát is csak élnem kell valamiből, amig itt vagy amott bankpónztáros leszek. Summa summárum : kell vagy ötezer forint. A főemberek egymásra néztek, meg­vakarták a fejőket, végül a zsebökbe nyul­1 meg gyakorlatban is ez a nemes törekvés, tak s összeadták az ötezer forintot, a be- (Zajos éljenzés), csület nevében. vétek. Poharát a függetlenségi eszme dia­dalára üriti, (Hosszantartó éljenzés.) ós üríti Fábry Sándor dr. alispánra. (Zajos éljenzés, Éljen Fábry Sándor.) Mindnyájan egyek vagyunk, amikor a haza boldogitá­sáról van szó. Mindnyájan egyek vagyunk, amikor arról van szó, hogy hazánkat ön­állóvá, függetlenné, nagygyá és boldoggá tegyük. Csakhogy vannak, akik kerülő utat választottak. A függetlenségi párt az egyenes utat választotta ós legyen ez bár tövises, célhoz vezet erólylyel, ha célt nem tévesztenek. Ismételten élteti a független­ségi eszmét. (Hosszas éljenzés.) Fábry Sándor dr. beszéde. A következő lelkes felköszöntőt vár­megyénk érdemekben gazdag alispánja, Fábry Sándor dr. mondotta. Kossuth Lajos alakja — úgymond — a népnek és törté­nelemnek egyaránt olyan eszményi alakja volt és marad, amelyet nem törölt el és nem fog eltörölni soha az emlékezés. Hogy eszménynyó válhasson, magának is esz­ménynyé kellett lennie. Kossuth Lajos pedig az volt, mert lángra gyújtotta ezt a nemzetet, az volt, mert az eszmét egész életén át szolgálta, még akkor is. mikor munkássága megszűnt. Minden képességek­kel megáldott egyén volt Kossuth Lajos, aki nemzetét kivette az évszázados letar­giából. Voltak más nagyjaink is Kossuth La­joson kivül. De mégis csak ő lett esz­ménynyó. De mért lett nagygyá Kossuth Lajos, holott küzdöttek vele olyanok, akik nagyobbak voltak, mint Kossuth, de mégis eltörpültek az ő nagysága mellett ? Mert ő volt a hivatott, ő volt az apostol 0 volt hivatva a nemzet ügyét előre vinni. Apos­tolságát bizonyítja az, hogy bár számki­vetésben élt, de meg nem alkudott a meg­változott viszonyokkal. Az ideált, az esz­mét negációjában képviselte. Ezzel a kö­vetkezetes magatartásával teremtette meg az ő eszményét, mely ma az egész nem­zeté. Ezt ünnepli az egész ország pártkü­lönbség nélkül. Üdvözli Orosháza községét, üdvözli Veres József képviselőt, a szobor megteremtőjét. Kívánja, hogy Orosháza Kossuth szobra szolgálja azt az eszményt, amit képvisel és vigye diadalra. (Szűnni nem akaró éljenzés). Justh Gyula beszéde. J u s t h Gyula országgyűlési képviselő volt a következő szónok. Köszönetét nyíl vánitja Orosháza közönségének, amért meg­hívták ez ünnepre. Szívesen megjelent, mert ifjúsági emlékek kötik Orosházához, megjelent, mert elhozta ide elnöke" (éljen Kossuth Ferenc!) és eljött, mert tudta, hogy itt nem adnak hitelt a Kossuth Ferenc ellen intézett rágalmaknak, mert Kossuth Ferenc rendithetetlen hive azok­nak az elveknek, amelyeket a független­ségi párt kitűzött maga elé. Es a főok, amórt megjelent Orosházán, az Kossuth Lajos emléke iránti ragaszkodás. Hosszabban szól ezután az egyetértés­ről mert — úgymond — nemcsak a kül­földön, hanem bent is van ellenségünk. Szeretet tarosa össze a nemzetet, mert csak ugy maradhatunk fönn. Nézeteltéré­sek voltak és lehetneK is. éppen azért ne degredáljuk le azokat, akik más nézeten vannak, mint a függetlenségi párt és viszont. Tisztelni kell az ellenvéleményt is. Kövessük Kossuth Lajos példáját, visel­tessünk egymás iránt szeretettel és akkor fönn fogunk maradni az idők végtelensé­géig. Poharát Fábry Sándor dr. alispánra üriti, aki kifejezte azt. hogyan valósuljon esti 6 órai gyorsvonattal visszautazott a fővárosba. Az orosházi ünnep alkalmából dél­utánra tervezett népünnepély az esős idő miatt elmaradt, hanem ehelyett este haza­fias táncmulatságot tartottak. Este a sain­körben Somogyi Károly nagyváradi gár­dája díszelőadást rendezett. Szinrekerült a Cigánybáró, melyet egy allegorikus kép „Kossuth Lajos Cegléden", előzött meg. A sikkasztó igy elindulhatott Ameri­kába, a vezéremberek pedig bankettet csap­tak elutazása napján. Minden jól lett volna, de egyszer leve­let kaptak, amelyben a sikkasztó keserve­i sen panaszkodott nekik, hogy minő nyo­morban van. Most már nincs más a szá­mára, mint hogy haza jöjjön és feljelentse magát. A vezórférfiak táviratilag küldtek neki tekintélyes segélyt, csakhogy ott maradjon. Egy pár évig tartották igy el a sik­kasztót az Újvilágban, amikor egyszer a helyi lap kiszimatolta az esetet s mindent megirt. Ekkor a bankigazgató ezt a táviratot küldte a sikasztónak : „Semmi sem akadályozza többé, hogy haza jöjjön. Siessen ; a vallomásával leg­alább segét rajtunk. Ön becsületes ember és ha helyettünk is ül, megháláljuk". S 1 m, a sikkasató nem hederített erre a hívásra. Semhogy gazemberként szerepeljen itt­hon, inkább megmaradt becsületes ember­nek tul a tengeren. — Ami nagyon szép volt töle, mor­dult fel Tar Feri elégülten, minthogy szem­mel láthatólag féltette a sikkasztót, a Vajai Gábris egész elbeszélése alatt. Fábry alispán válasza. Mindvégig frenetikus tapsoktól és tetszés nyilvánításoktól kisérve, szólott erre ismét Fábry Sándor dr. alispán. Vála­szában — úgymond — mindnyájan füg­getlenségiek vagyunk, mindnyájan egy cél felé törekszünk: hazánkat nagygyá, füg­getlenné es boldoggá tenni. Csak a kivi­telnél térünk el. Azonban csak időbeli kér­dés, hogy az eszközök használatában is egyek legyünk. De nem akar itt politikát űzni. Kossuth Ferenc politikáj ára mégis kitér, amelyet a meggondolás politikájának nevez és amely politikát és zászlóvivőit megbecsüli. Üdvözli Kossuth Ferenc párt­ját és poharát annak kiváló tagjára, Justh Gyulára üriti. (Éljenzés). Felköszöntöket mondottak még : Van­gyel Szilárd, Bikády Antal dr., Torkos Kálmán, Oszkovics Károly stb. Lakoma után. Három óra elmúlt már, mikor az elő­kelő ós nagyszámú vendégsereg Kossuth Ferencz és Fábry Sándor dr. alispán zajos éltetésével szétoszlott. Kossuth és képviselő­társai, valamint a vidéki küldöttségek ez­után kivonultak az állomásra és hazautaz­tak. Kossuth Ferencz Csabán keresztül az Csabai iskolákról. Nem lesz polg. leányiskola. — A polg. fiúiskola költözködik. Lapunk előző számaiban több ízben foglalkoztunk a csabai uj polg. leányiskola eszméjével. Részletesen ismertettük a dol­gok miben állását, a helyzetet, amelyet a csabai áll. polg. leányiskolának felsőbb leányiskolává történt fejlesztése idézett elő, valamint az uj rendtartásnak ama pontját, mely határozottan előírja, hogy az ál' felsőbb leányiskola első osztályába 30-nál, vagy szükség esetén 33-nál több növendék nem vehető föl. Ilyen módon bizony, különösen a szegényebb szülők gyermekei elestek attól a kedvezménytől, hogy elsajátíthassák maguknak az életben legszükségesebb tudnivalókat, amelyeket különösen a polgári iskola nyújt az ifjú­ságnak. Megírtuk azt is, hogy a helyzeten se­gítendő, a csabai áll. polg. fiúiskola agilis igazgatója, 0 s v á t h János dr. memoran­dumot terjesztett a vármegye közig, bizott­sága elé, melyben állami és községi támo­gatással engedélyt kért egy magán polg. leányiskola két osztályának még ez év­folyamban leendő felállítására. A közig, bi­zottság az életrevaló indítványt pártolólag terjesztette a kultuszminiszterhez s való­színű, hogy a fölterjesztés kedvező elinté­zést is nyer, mert Zsilinszky Mihály kultuszminiszteri államtitkár, Csaba atyai jó­ságú képviselője annak idején nagy tetszés­sel fogadta Osváth igazgató tervét és kilá­tásba helyezte a szükséges államsegélyt is, mely csekély kétezer néhány száz koronát tett ki a tervezet szerint. Ezekután ugy látszott tehát, hogy mi­hamarabb megnyílik a csabai uj polgári leányiskola. Sajnos, reményünkben csa­lódnunk kellett, mert Osváth igazgató ne­mes igyekezete hajótörést szenvedett. Nem jelentkezett ugyanis annyi növendék, a mennyit a miniszter elé terjesztett terve­zet kimutat, s igy nem lehetetlen, hogy az állam megtagadná a kilátásba helyezett segélyt. Az pedig csak természetes, bármint lelkesüljön az eszméért Osváth igazgató, saját anyagi felelősségére nincs módjában megnyitni a tervezett intézetet. A helyzet ilyetén állásáról Osváth igazgató jelentést tett a héten Rezey Szilviusz kir. tanfel­ügyelőnek és most már befejezett tény, hogy Csaba ezidón nem kap polgári leány­iskolát, ami bizony nem kevés gondot okoz nem egy szülőnek. Erdekeit körökben azonban nem hagyják elaludni a polgári leányiskola eszméjét, amelyet jövőre min­den bizonynyal megvalósítalak. Kapcsolatban e sorokkal, meg kell emlékeznünk a költözködő álJ. polg. fiú­iskoláról, mely hétfőtől kezdve uj helyisé­get kap. A jelenlegi helyiség, a Novák-fóle házban, ugyanis nem felelt meg a kívá­nalmaknak, annál kevésbé, hogy most az intézet a negyedik osztálylyal bővült. törvény előírja, hogy mindegyik tanterem akkora legyen, hogy benne minden egyes növendékre legalább 8 kbm. levegő essék. Itt pedig pl. a 4-ik osztályban pontos számítás alapján 3'15 kbm. levegő sem ju­tott egy-egy tanulóra, amiből következtet­hetni lehet az egészségtelen levegőre. E tűrhetetlen állapotokról Osváth János dr. igazgató jelentést is tett az ille­tékes hatóságoknak, amelyeknek közegei a napokban értekezletre gyűltek össze Csabán. Jelén voltak az értekezleten: Z s i r o s András bíró, Kor o s y László főjegyíő, V a r s á g h Béla gondnoksági elnök, A c b i m Gusztáv főmérnök, R o­s e n t h a 1 Ignác ipariskolai felügyelő­bizottsági elnök, Osváth János és Láng Gusztáv igazgatók. Áz értekezlet beható tanácskozás után ugy határozott, hogy az á :lami polgári fiúiskola átköltöz­ködik a régi gimnázium epületébe, ahol emellett az iparos tanonciskola is meg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom