Békésmegyei közlöny, 1904 (31. évfolyam) július-december • 54-104. szám

1904-09-22 / 77. szám

XXXI. évfolyam. 1904. Békéscsaba. Csütörtök, szeptember hó 22 én 77. szám r s i BEKESM OZLONY POLITIKAI LAP. Telefon-szám 7. Szerkesztőség: Fő-tér, 876. számú ház, hova a lap szellemi részét il'ető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Megjelenik hetenként kétszer: vasárnap és csütörtökön. ELŐFIZETÉSI DIJ : Egész évre 12 kor. Félévre 6 kor. Negyedévre 3 kor. Egyes szam 16 fillér Előfizetni bármikor lehet évnegyeden belül is. Felei ős szerkeszlő: MAROS GYÖRGY. Segédszerkesztő : PALATÍNUS JÓZSEF. Laptulajdonos: SZIHELSZKY JÓZSEF. Kiadóhivatal: Telefon-szám 7 Fö-tér, 876. számú ház, hova a hirdetések és az előfizetési pénzek küldendők. A hirdetési dij készpénzzel helyben fizetendő. Nyilttér-ben egy sor közlési dija 50 fii. Orosházi hangok. Békéscsaba, szept. 21. Nemcsak a törvényhozás kupolás csarnokában hangzanak el beszédek, amelyeket érdemes elolvasni és megszívlelni a vidéken, hanem vice versa, a vidéken is hallódnak időnkint beszédek, amelyeket elolvashatnak a törvényhozás házában is és ami fő, tanulhatnak is belőle ilyen két följegyzésre és elmélkedésre méltó beszéd hangzott el vasárnap az orosházi Kossuth ünnepen: az egyik Kossuth Ferencé, a másik Fábry Sándor dr. alispáné, amelyet Justh Gyuü provokálására mondott el. Mielőtt e beszédek közelebbi rövid ismertetésére rátérnénk, álljunk meg egy kissé. A politika nyári vakációja hova-tovább véget ér. Roh imosan közeledik az Őszi kampány, amelyről Phithia utódai félelmetes dolgokat jósolnak előre is. De kik ezek a jósok ? Azok, akiknek az elmúlt obstrukció ize még mindig csiklandozza az Ínyüket és a népszerűség kedves illata száll az orruk alá Ezeknek a jósoknak, ezek imádóinak alapos lecke és a józan értelmű népnek intő figyelmeztetés volt az első beszéd, a Kossuth Ferenc beszéde. Első sorban tehát azoknak szól ez a beszéd, akik az ellenzékiség fogalmát szigorúan egybekapcsolták a parlamenti forradalom gondolatával. Ezeknek fényesen megmagyarázta Kossuth Ferenc orosházi beszéde hogy akkor, amikor Kossuth Lajos szellemével, elvével küzdenek, a parlamenti ellenzékiségnek nem uz az alapgondolata, hogy az ellenfél küzdelmét kell megakasztani, mert az ellenfél is egyazon cél felé törekszik, mint az ellenzék: függetlenné, nagygyá, virágzóvá, boldoggá tenni a hazát, hanem az ellenfii küzdelmét kell megfigyelni és azt, amennyiben t íves irányban mozogna, helyes útra terelni. Az ellenzék főcélja a függetlenségi eszmék ébrentartása. Ezt a mindenki által szentnek tartott eszmét pedig kétes és bizonytalan vállalkozásokkal nem lehet előbbre vinni, hanem mint Kossuth Ferencz helyesen megjegyezte, az eszme diadalra juttatásában a küzdelmek nemét ós mértékét gondosan mérlegelt körülményekhez képest kell alkalmazni, mert a politikában a hiba jobban megboszulja magát, mint a vétek. És amit Kossuth Ferencz itt mondott, az megfelel a parlament iskoítjában nevelkedett politikai mértékletességnek, óvatosságnak ós okosságnak, a parlament lényegének ós hivatásának, mert ha van parlament, az bizonyára nem azért van, hogy ne legyen. Aki az ellenzéki hivatást abban látja, hogy a parlament működésének megakasztása a normális, mindennapi harcmodor, az bizonyára nem fogja föl ezt a hivatást és nem tudja, hogy mire való a parlament. Nyugodt és bölcs politikushoz méltó állást foglal el tehít a haza javára szolgáló munkája teljesítésében a függetlenségi párt nagynevű vezére, amit megmutatott orosházi beszédével, amikor nyilvánvalón rácáfolt az ellene intézett ismeretes támadásokra, meggyanusitásokra és megmutatta, bogy ő most is a parlamenti pozitív munka magaslatán áll és nem siklott le arra a negativ álláspontra, mely mindenképpen a parlamenti rend fölforgatásában keresi az érvényesülést. Mielőtt tehát az ellenzék neki indnl az őszi munkának, jó lesz ha kétszer is meggondolja a dolgokat és vezérének higgadt ós.-.'komoly politikushoz ii&óltó^ álláspontjára helyezkedik. És most térjünk át a másik be svédre, a Fábry Sándor dr. alispán beszédére. Fábry alispán azon politikai párt táborában küzd a haza javáért,^ mely párt ellenfele az ellenzékiek. És mégis Fábry alispán a függetlenségi eszmét élteti és kívánja, t&gy Orosházán Kossuth szobra szolgálja azt az eszmét, amelyet képvisel. L Vannak sokan, akiket kicsinyes szempontok vezérelnek, akik a népszerűség kenyerét hajhászszák és ugy akarnak komolyabb ellenfeleiken győzedelmeskedni, hogy meggyanúsítják ar kormány táborát és az abba tartozó egyeseket, oly módon, hogy ráfogják azokra, hogy azok ledegradáljak az ellenzéket. Tagadhatlan, hogy jó fogás önző célok elérésére. Csakhogy elkövetkezett az idő, amikor r-fyen meggyanusitással már nem igen lehet kenyeret keresni s ha igen, ugy nagyon sovány ez a kenyérkereset. Nohát az ilyen sovány kenyérkeresők re Fábry alispán hazafias beszéde cáfolt rá fényesen. Rácáfolt pedig százszorosan akkor, amikor mindenek zajos tetszésnyilvánításától kísérve kijelentette, hogy a hazának minden polgára, legyen az kormánypárti vagy ellenzéki, egy cél felé törekszik - a hazának függetlenné, nagygyá, virágzóvá tótelére, csupán a kivitelnél van eltérés. De az egyforma eszközök használata is időbeli kérdés, amelyeket, eljöhet az idő, hogy együtt használ kormánypárti, ellenzéki egyaránt. Ezeket mondotta Békésvármegye felvilágosodott alispánja, akinek orosházi beszédéből éppenugy sokan tanulhatnak, mint Kossuth Ferencz hazafias bölcs szavaiból. F. J. Orosháza KossutMnnspe. Kegyeletes ünnepet ült az elmúlt vasárnap rosháza és p vármegyének ott egybegyülekezett h: "alias közönsége, abból az alkalomból, hogy felavassák a vármegye első Kossuth szobrát. Az a kegyelet, amelylyel Orosháza színmagyar hazafias közönsége a nemzet halhatatlanja emlékének ércszobrot emelt, eltöltötte a vármegye egész közönségének szivét-lelkét és éppenezért Orosháza lakossága hazafias érzületének és kegyeletes áldozatának ünnepi megnyilvánulását az egész vármegye közönségének méltó érdeklődése kísérte. Orosháza eme feledhetetlen emlékű hazfias ünnepén képviselve volt a vármegye, annak minden egyes községe, számos testületei és egyesülete. De elzarándokoltak Orosháza Kossuth ünnepére a szomszédos vármegyék és azok törvényhatóságainak, városainak küldöttei is, a szabadelvű ós függetlenségi pártok egész tábora, hogy letegyék a kegyelet babérait a nagy ércalak lábai elé, hogy hódolattal zászlót hajtsanak Kossuth szobra előtt, amely Orosháza főterén időtlen-időkön át hivatva van hirdetni a hazaszeretetet, a. szabadságot. Békésmegyei Közlöny tarcaja. D a I o k.*) i. Édes apám kőcserepes tanyája, Szebb a rózsám fonott vessző karámja, Széles pusztán se' eleje- se' vége, . Csillagos ég sátra borul föléje. Édes apám a jussomból kitudhat, Édes anyám szivszakadtik sirathat, Az én szivem a rózsámtól nem válik, Övé leszek mindhalálos halálig. II. A perjési pusztát csak a magas ég keriti, Kint a pusztán a szűz gulyát Molnár Ferkó tériti, A vihar is nekifekszik, hogy a lovát beérje, S elfulladva ragad nyakán a lobogó sörénybe. Oulyás vagyok, nem tagadom, mit tagadjam hiába, Egyebem sincs a szűrömnél semmi az ég világba' Nem is kék más ; elég egy szív a babámért dobogni, Elég egy szűr idő elül gyönge testét takarni. Karaszy Ödön. Krónikás írások. - A „Békésmegyei Közlöny" eredeti tárcája. Közli : — latin — Kossuth Lajos csabai diszpolgársága. A csabai polgári kör hétfő esti lakomáján történt, hogy Fábry Károly, a kör érdemes elnöke rendkívül érdekes dolgokat mondott el toasztjábíin Kossuth Lajos csabai diszpolgárságáról. Amikor a törvény is hontalonná tette a legnagyobb magyart, a Kossuthért lán*) „Az arany paraszt leánya" cimü népszínműből. goló hazafias magyar közvélemény azzal felelt erre, hogy sorba, minden város, község, egyesület disztagjává, díszpolgárává választotta a nagy számüzöttet. A küldöttségek ezrei zárandokoltak el Turinba és vitték nagy Kossuthnak a diszpolgárságról szóló leveleket, bizalmát, szeretetét a magyar nemzetnek. Csaba hazafias polgársága sem maradt el. A képviselőtestületi közgyűlés 1889 szeptember 12-én, amelyet soron kivül tartottak meg, Fábry Károly indítványára egyhangú lelkesedéssel díszpolgárává választotta Kossuth Lajost. A határozat azután ugy szólt, hogy a diszpolgárságról szóló diszlevelet egy küldöttség nyújtsa át a község nevében Kossuthnak. Ennek a bizottságnak a tagjai voltak Kiiment Sz. János községi biró,Szemján Sándorfőjegyző Fábry Károly, Szalay József ós SZUJÍSU Béla képviselők. A bizottság azonban nem adhatta át személyesen Kossuthnak a község levelét, mert időközben a rengeteg küldöttségek fogadása az akkor már agg hontalant nagyon kimerítették és illetékes helyről nyiltan kifejezést adtak annak az óhajnak, hogy a küldötlségek helyett posta utján juttassák el üdvüzletüket Kossuth Lajosnak. Igy is történt. Körülbelül ezeket mondotta el hétfői beszédében Fábry Károly. És ennek a beszédnek a kapcsán fölvetődött, hogy volt Kos«uth Lajosnak Csabán régebbi diszpolgársága is, a polgári körben, amely még 18K7 szeptember 1-én tartott választmányi ülésen disztagjává vála ztotta őt. Az erről szóló indítványt és határozatot igy örökítette meg a kör jegyzökönyve : „Elnök úr indítványozza Kossuth Lajos és Perczel Mór jeles hazánk fiait egyletünk tiszteletbeli tagjaiul felvenni . . . Ezen indítványt nagy lelkesedéssel fogadja a választmány, Kossuth Lajos és Perczel Mór érdemes hazánk fiait sok éljenzés közt egyhangúlag választja meg egyletünk tiszteletbeli tagjaiul és a megválasztottakat megválasztásukról levél által értesíteni Elnök úr s a jegyző bízatnak meg." Kossuth Lajos ezt a bizalmat és megtiszteltetést 1867 október 26-án kelt és sajátkezüleg irt levelében köszönte meg a polgári körnek, melynek örökké drága ereklyéje marad ez a gyászkeretes, diszalmumba kötött levél, amelyet közkívánatra felolvastak a hétfői Kossuth lakomán. Kossuth Lajos levele, amelynek minden sora minden magyarázatnál világosabban beszól, teljes szövegében a következő: Kemény Mihály urnák, a békéscsabai polgári kör Elnökének. Tisztelt Elnök úr ! Még mielőtt kezemhez érkezett volna a Békés-Csabai polgári kör nevében, mult September 13 káról hozzám intézett becses levele, több jelenségek nyilvánvalóvá tették, hogy kellemetlenségeknek s még többnek is lehetnek azon hazámfiai kitéve, kik eléggé jobb afordultaknak vélték a viszonyokat, hogy csekély személyem iránti jóindulatuknak s barátságos vonzalmuknak szabadabb kifejezést adhassanak. Minél becsesebb előttem e jóindulat tapasztalása, annál nagyobb tartóztatásra érzem magamat szemben az emiitett jelenségekkel — kötelezettnek, nehogy a nyilt bizalommal közeledésre, nyilt, bizalommal válaszoljam, bajba keverjem azokat, kik szives megemlékezéssel tisztelnek meg. Még inkább érzem e kötelességet, midőn ily egylet van szóban, mint a Békés-Csabai polgári kör. Mert én az ily köröknek nemcsak társas miveltségi érdeket, hanem elv és érzelem rokonitó befolyást is tulajdonitok s azért nagyon sajnállanám, ha akár a fájdalomnak, akár a reménynek egy szabadabb szava, melyre Önnek szívélyes levele oly természetes ös ztönt ad, az Egyletet, a közélet gyanakodó gyámnokaival súrlódásba keverné. Ez okozta tisztelt Elnök ur! hogy becses levelére ily soká késett válaszom ós ez okozza, hogy most is csak egyszerű köszönet mondásra szorítkozom. Tájékozni kívántam magamat, ha nem eshetnek-e a rendháboritás gyanújába, akik rokonszenvet vallnak irántam s a tájékozás eredménye az, hogy tartózkodom kifejezést adni az emlékezetnek és érzelmeknek, melyeket Elnök ur levelének kegyeletes hangja lelkembe felkölt. Köszönöm, szívből köszönöm az irántam tanúsított jóakaratát. A felajánlott tiszteleti tagságot örömmel elfogadom s az érzelem rokonság kapcsa gyanánt fogom mindig becsben tartani. Legyen ennyi elég ; —• A többit mit még mondani szeretnék, olvassák önök soraim között : Csak egyet engedjenek megemlítenem. Es ez az : hogy ha még valaha viszontláthatnám Hazámat, melyet mindig oly hőn, hiven, s önzetlenül szerettem, mint hőbben, hivebben, s önzéstelenebbül senki sem szeretheti : Békés megye földje volna az, melyre oly pietással zarándokolnék elrebegni Istenhez egyrészt a hála, másrészt a resignatio imáját, mint az ó-korban zarándokoltak a hit hivei a szent földre, mert Békés megye földje az: melyen mul-