Békésmegyei közlöny, 1904 (31. évfolyam) július-december • 54-104. szám

1904-07-07 / 55. szám

nagygyűlés nem szívesen veszi a vásári bajok ilynemű orvoslását. Lígyen bár ke­serű az orvosság, de használni fog. A nagy gyűlés ezután határozatilag kimondta, hogy a vásári korlátozást szük­ségesnek tartja ós elvben elfogadja a kor­látozást olyképp, hogy az árúlási idő ezen­túl nem korán reggel, hanem csak délelőtt 10 órakor kezdődjék. Elfogadja elvben továbbá a nagygyű­lés a segédek ós tanoncok továbbképzésé­nek előmozdítására vonatkozó indítványt és végül kimondja, hogy a jövőben meg­tartandó nagygyűlések helyét ós egybehi­vását a csabai ipartestületre bizza. Végül Rosenthal Ignác elnök szólott, aki összegezve a nagygyűlés által hozott határozatokat, kérte a megjelente­ket, hogy azokat betartsák és másokkal is igyekezzenek megtartatni. Ismételten kö­szöntve a megjelenteket, a nagygyűlést a jelen voltak lelkes éljenzése között bezárta. Bankett. A nagygyűlés véget értével a csiz­madia iparosok társas ebédre gyűltek össze a Fiume szálló éttermében. A tehér aszta­loknál kedélyes poharazás közt számos fel­köszöntő hangzott el minden részről, amely felköszöntők szoros összefüggésben a nap komoly munkájával, csak arról tettek ta­núságot, hogy a nagygyűlés résztvevőit tisztességes elhatározás, komoly szándék vezérli abban a fontos törekvésben, ame­lyet célul tűzték ki maguknak, sérelmes helyzetük javítására. juste még egyszer találkoztak a nagy­gyülésezők a Széchenyi-ligeti pavillonban, a hol a csabai csizmadia iparosok fényes sikerű táncmulatságot rendeztek rokkant szaktársaik és azok családjainak felsegé­lyezésére. DERCZY FERENC 1828-1904. Pusztulunk, veszünk. Ismét egy a név­telen hősök közül, aki itt hagyta a sok bajjal teljes életét, hogy felcserélje azt az örök fényesség boldog — mert fájdalom nélküli — hónával. Ott van már a magyar hadsereg szine, virága a csillagok között, s alig lézeng már itt egynehány „nyomorék." Ott küzdik ők az örök élet végnélküli csatáját és lelki szemeikkel figyelik a földi dolgok menetét, melyek bizony nem ugy folynak, miként ő k álmodták. Sír a lelkük, ha letekintenek az Isten zsámolya mellől, mert a miért ő k küzdöttek; a miért éltek ós meg is haltak, mind csak álom volt, s mindeddig nagyrészben az is maradt. Te is egyike voltál ama halhatatla­noknak, akik a honért, polgártársaink jó­létéért küzdöttek. Te is fegyvert fogtál a haza szabadságáért, a melyet a pártviszály és az idegen zsoldoshad porba tiportak ! . . . Oh ! hogy ez az ország, melynek minden talpalatnyi földjót a nemzet virágának vére festett pirosra; melynek fiai mindenkor készek voltak életüket áldozni annak sza­badságáért, még sem boldog, még sem szabad ! . . . Dérczy Ferenc 1828 ban született Szarvason szegény szülőktől. Iskoláit Szarva­son kezdte és Budapesten végezte. Mint 20 éves ifjút találta a 48-iki szabadságharc, s ő is, mint annyi ezeren, sietett a nép­szabadságáért fegyvert fogni. Beállt hon­védnak, s számos véres csatát végig küzdve, hadnagyi rangot vívott ki magának. A szabadságharc leveretése után az osztrák hadseregbe sorozták s mint köz­katona szolgált Csehrszágban, honnét — ez időben már jobbmódu szülei által ki­váltatván, haza jött, s a nemes érzésű B o 1 z a József gróf csákói gazdaságában mint gazdatiszt nyert alkalmazást. Itt alapított családot ós szolgált az öreg gróf haláláig, amikor is a birtokok bérbe adatván, az általa kezelt kondorosi birtokot haszonbérbe vette s neki feküdt az élet igazi küzdelmének. Jeles, szorgalmas és fáradhatatlan gazda volt s bár sokszor érték kissebb-nagyobb csapások, erólyét és bizalmát soha sem vesztette el, s mint Antheus, ugy ö is mindig erősebben állt talpra egy-egy csa­pás után. Kondoros község létesítésében ő járt legelöl, s P e t ő fy István és alulírott, aki akkor szintén Kondoroson lakott, átlátva, hogy a gazdálkodás nagy könnyebségóre lenne, ha a munkáskéz közelebb volna be­szerezhető a minden községtől igen távol eső pusztán, a grófi családdal egyetértve, keresztül vitték, hogy az egykor híres kondorosi csárdához tartozó mintegy 50 holdnyi területet házhelyekül kiosztani en­gedjék. A község 1875-alakult meg. Először csak adóközsóg lett, mig később Szarvas, Endrőd, Gyoma és Bánfalva községekből mintegy 50—60 család települt be, s meg­vetette alapját a most már virágzó s lako­sokban ós területben is megszaporodott községnek. A megboldogult volt a község első bírája, mely tisztét igazi önfeláldozó szor­galommal és odaadással 25 évig viselte egyfolytában, ugy, hogy a mai Kondoros igazán az ő alkotása. Igazi vallásosságának is fényes tanú­bizonyságát adta akkor, midőn a felszapo­rodott kath. hívek lelkitáplálására gondolva, majdnem saját áldozatkészségéből csinos kis templomot építtetett, melyben minden vasár és ünnep napon a szomszéd egyház lelkészei mutattak be áldozatot az úrnak. Később a templom kibővítésén és plébánia létesítésén buzgólkodott s fáradozásait itt is siker koszorúzta, mert ma már rendes plébánosa ós iskolája is van Kondorosnak. Az ő munkássága ós érdemei nem kerülték el a magasabb körök figyelmét sem s midőn a község fennállásának s egyszersmind az ö bíróságának 25 éves jubileumát ünnepelte, nyújtotta át a vár­megye jóságos és figyelmét mindenre j kiterjesztő szeretett főispánja Lukács György dr., az 0 Felsége a király által kegyesen adományozott koronás arany érdemkeresztet, melyet mint köz­hasznú tevékenységének jól megérdemlett jutalmát ugy ő, mint a község, barátai és tisztelői élénk örömmel s igazi elismeréssel fogadtak. Isten is megjutalmazta becsületes tö­rekvését s évről-évre gyarapodott, mig néhány év előtt — érezve a haladó évek súlyát — jelesen képzett fiának, a kitűnő gazdának adta át bérleteit, s ő a jól meg­érdemlett nyugalmat élvezendő, Szarvasra vonult s gyermekei ós unokáiban gyönyör­ködve, egy kellemes öreg kort igyekezett magának teremteni; ámde a sors másként akarta, mert csakhamar betegeskedni kez­dott s hosszas és fájdalmas betegség után t. hó 3-án szerető neje, családja ós bará­tai fájdalmára csendesen elszenderült. Isten veled jó barát ! Isten veled bajtárs ! Ötven éves barátságunk emléke, — melyet egy percre sem zavart meg még csak a félreértés sem — legyen koporsó­don a soha nem hervadó koszorú ! . . . Isten veled! . . . Zlinazky István. * Dérczy Ferencet kedden délután helyezték Szarvason örök nyugalomra, óriási részvét mellett. Kondoros községe nagyszámú küldöttséggel, az elöljáróság teljes számmal jelent meg s díszes koszo­rút helyezett megalapítójának ós birájának ravatalára. A „Békésmegyei Közlöny" távirata. A képviselőház ülése­Budapest, julius 6. (Saj. tud. táv.) P e r c z e 1 Dezső elnök ma is — csak úgy, mint máskor — szinte gépiesen je­lentette, hogy két képviselő szabadságot kért. Kálossi Józsefnek meg Josipovich Gézának van pihenőre szükségük. Az ilyen szabadságolásokhoz minden szó nélkül beleszokott egyezni a Ház. Ma azonban nem igy történt. 0 1 a y Lajos fölállott s fontoskodó hangon mon­dotta : — Most igen fontos tanácskozások vannak s ennélfogva nem lehet elereszteni Kálossi Józsefet. En nem adom meg neki a kért szabadságot. — Én megadom — ellenkezett Nessi Pál — hadd pihenje ki magát. — Ragaszkodom sz indítványomhoz ! — mondja Olay. — Az elnök szavazás alá akarja bo­csátani a kérdést. — Nem vagyunk határozatképes szám­ban ! — rukkolt ki Olay tulajdonképpeni céljával. Nagy zaj kerekedett erre. -A házszabályok értelmében a távol­levők tartoznak igazolni az elmaradásukat az elnöknél. Ha tizenöt napon belül nem igazolják, nem kapják meg a tiszteletdijai­kat mindaddig, amig nem jelentkeznek. Béníts László volt a költségvetés első szónoka. Nem volt szándóka felszó­lalni, ne mert báró Podmaniczky Frigyes meghosszabbította az üléseket egy órával kénytelen felszólalni. De a felssólalása a kormány politikája is készteti. (Zaj a jobb­oldalon.) G a b á n y i Miklós : Csend legyen a zsinagógában. (Derültség.) Benics László : Kifogásolja, hogy a kor­mány minden fontosabb kórdósben ankettet hiv össze, amelyre nem is hívják meg az érdekelt feleket. Pedig sokkal inkább lehetne a bajokon segíteni, ha a képvise­lők saját tapasztalataikat mondanák el a Házban. Maga is belátja, hogy a kisgazdák helyzete kétségbeejtő. Statisztikai adatok­kal bizonyítja, hogy a kisbirtokost az adó teszi tönkre. Elmondja még, hogy harminchót év óta csak azon tanácskozunk, hoyy emeljük az adókat, m*rt a katonaságnak pénz kell. A kisbirtokoson nem a kölcsön fog segí­teni, ahogy a miniszterelnök akarja, hanem az segit, ha leszállítják az óriási adókat. A boldogulásnak különben — mondta — csak egy utja van, az önálló vámterü­let. A törvényjavaslatot nem fogadja el, mert nem viseltetik bizalommal a kormány politikája iránt. Bakó József a nemzeti politikáról és a hadseregről szólott, majd az ülést Nessi Pál beszéde zárta be. Orosz-Japán háború. Japán beleegyezett az Anglia é^Orosz ­ország között létrejött egyezménybe, mely szerint Anglia a háború tartalmára átveszi a fókahalászat védelmét Szibéria keleti partján ós kötelezi magát a rablók elfoga­tására. Ezért az angol hadihajók a szén­felvételnél Petropavlovszkban olyan köny­nyebbségben részesülnek, amilyet különben a hadikikötőben egy barátságos államnak sem nyújtanak. Kuroki seregei megszállták és elfoglal­ták a Montienling szorost. A külföldi ka­tonai attassék megfoghatatlannak tartják, hogy az oroszok a legkisebb ellenállás nél­kül adták fel ezt a nagyon fontos pozíciót. Ennek abban leljük a magyarázatát, hogy az orosz hadvezetőség attól félt, hogy egy más japán dívizió elvághatja az orosz sereg visszavonulási útját. A három nap óta tartó folytonos esőzéstől a föld fel van ázva; a szállítás lehetetlen, de azért az előnyomulás nem szünetel. A Novoje Vremja jelenti Liaojangból, hogy ott erős szól fu. A hőmérő napfény­ben 30 fokot mutat. Eső nem esik. Az utak sárosak. A japánok közelednek Liaojanghoz. A Vöröst Kereszt osztályai hátrább vonultak. Egyetemes tanitó-gyülés. Budapest, julius 6. (Saját tud. táv.) Reggel nyolc órakor nyilt meg az egye­temes tanító-gyűlés utolsó napja körülbe­lül ezer tanító jelenlétében, azok élénk ós lankadatlan érdeklődése mellett. A tanítói nyugdíjtörvény revíziója volt napirendre tűzve, amelynél nagysza­bású és mindvégig magas színvonalú vita indult meg. AZ előadókon kivül ma végre a tanítóság is hozzászólhatott a kérdéshez. Tizenöten boncolgatták az ülés folyamán az előadói javaslatokat. Bikaviadal-per. Bndapest, julius 6. (Saját tud. táv.) A spanyol bikaviadalok mesterei kártérí­tési pört szándékoznak indítani az Idegen­forgalmi Társaság ellen, mert az a szerző­dés felbontva, julius hóra nem akarja ki fizetni őket. LJJDONSAGOEC Aratás a vármegyében. Hullámzó aranykalászos tenger borítja a rónákat. Megérett a búza. Az egész vár­megyében csillog a sarló, peng a kasza. Erős legények, kipirult arcú leányok gyűj­tik garmadába az Isten áldását. Korán, mikor még alig dereng, kezdődik a serény munka ós napszállta utánig, amig teljesen besötétedik, eltart. Mint az eddigi jelentések mondják, a vármegyében az eredmény kielégítően kö­zepes. Vannak egyes vidékek, ahol nagyon jó termést lehet mondani, de vannak silá­nyabbak is. A földmivelésügyi miniszternek a na­pokban megjelent termés-jelentése is köze­pes termést mutat ki. Ennek a nem remélt közepes termésnek köszönhető, hogy az arató munkások, ugy az ország többi ré­szein, mint vármegyénkben csendesen van­nak. Csak a Gyula melleti "Wenckheim Dénes gróf által adminisztrált Benedek­uradalomban ütött ki amolyan sztrájk-féle zavar, de az is mihamar elsimult. Mintegy 180 aratómunkás fölbujtoga­tásra egy mázsa búzával többet követeltek fejenkint a kialkudott a szerződésbe foglalt bérnél s mivel az uradalom nevében Pfitzner János kasznár ezt nem adta meg, megtagadták a munkát. Az uradalom ügyésze báró Drechsel Gyula ügyvéd hiába tárgyalt a felbujtott munkásokkal. A sztrájkólók lecsendesitósóre az alispán rendelkezésére Varga Gyula gyulai kapitány tárgyalást kezdett a buj­togató aratókkal, de mivel nem engedtek, bekisértette őket a gyulai rendőrség bör­tönébe s kihallgatás után pénzbüntetésre ítélie őket. Egyben kijelentették nekik, ha nem hajlandók folytatni az aratást, Mezőhegyesről hozatnak munkásokat. Erre a sztrájkolok kérésre fogták a dolgot s másnap már folytatták a munkát. A me­gyében egyebütt is teljesen rendben folyik az aratás. Atyafiságos látogatás. Csaba nagyközség elöljárósága, min^ korábban Békést, ugy a vésztői, vonal ki­épülésével Vésztő község elöljáróságát lá­togatta meg. Ezt a barátságos látogatást Vésztő község elöljárósága az elmúlt va­sárnap adta vissza Csabának, amikor a község elöljárósága sa hozzájuk csatlako­zott vósztőiek, számszerint huszonketten, átrándultak Csabára. A vésztői vendégek vezetői voltak M a r h ás András bíró, T a r d y Lajos főjegyző és Csák ev. ref. lelkész. A vósztőieket a csabai elöljáróság majdnem teljes számban a községháza előtt fogadta a legszivólyesebben. A vendégek azután a csabai elöljáróság tagjainak ka­lauzolásával megtekintették a községházát, a vigadót, a Rudolf-főgimnáziumot, és az ott elhelyezett muzeumot, majd Szeberónyi Lajos ág. ev. lelkész kalauzolása mellett az ág. ev. nagytemplomot, s annak óriási méretű, remek hangú orgonáját. Innen a vendégek a Stark-féle mintaszölőtelepre mentek, ahol a vendégszerető házigazda megvendégelte őket, visszatérőben a Szé­chenyi-ligetben tettek sétát, megtekinfet­ték a pavillont, ahol Csaba nagyközségének elöljárósága társasvacsorát adott tisztele­tükre. A lakomán, ahol mintegy 60-an vettek részt, elsőnek K o r o s y László első jegyző üdvözölte és éltette a vésztői vendégeket A vósztőiek részről Csák ev. lelkész mondott meleg köszönetet a csabaiak ven­végszerető fogadásáért. T a r d y főjegyző arra a hazafias csabaiakra emelte poharát, amelynek elöljáróság egyhangú, lelkes hatá­rozattal mondta ki, hogy díszes órcszobrot emel Kossuth Lajos emlékének. Még több lelkes toaszt hangzott el a lakoma alatt, melynek végetórtóvel a vósztőiek még az est folyamán visszautaztak Vésztőre. — Időjárás. Az országos központi időjelző állomás mára meleg időt jelez, zivatarral. — Százezer korona a csabai uj r. kat templomra. Csak a mult számunkban em­lékeztünk meg arról a nagylelkű és kegye­letes adományról, amelylyel a Wenckheim grófok tekintélyes összeggel gyarapították a csabai uj r. kat. templom alaptőkéjét. Mint most értesülünk, a napokban olyan összeggel szaporodott ismét az alaptőke, hogy kevés hiján, meg van az építési költ­ségre a teljes fedezet. Értesülésünk sze­rint ugyanis az alapokat és alapítványokat ellenőrző országos bizottság 100 ezer ko­rona építési segélyt szavazott meg az építendő uj templom alapja javára. Az ellenőrző bizottság e határozatát jóváha­! gyás végett fölterjesztettók a királyhoz. — Háziezredünk hadgyakorlata. Ezidén Magyarországon nagyobbszabásu őszi had­gyakorlatok nem lesznek, mert az ex-lex miatt a csapatok erős hátrálókban vannak a kiképzésben. így háziezredünk a próba­háború helyett csupán ezredgyakorlatokat fog tartani az aradmegyei Ternova kör­nyékén. A 101-ik gyalogezred Csabán állo­másozó zászlóalja az ezred többi zászló­aljaival ós a 33-ik gyalogezred első, har­madik és negyedik zászlóaljával áll majd szemben. Katonáink Csabáról augusztus 22-én indulnak az ezredgyakorlatra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom