Békésmegyei közlöny, 1904 (31. évfolyam) január-június • 18-53. szám

1904-05-26 / 43. szám

hálás köszönettel üdvözölje a közgyűlés. A törvényhatósági bizottság a pót-iuditványt egyhangú lelkesedéssel elfogadta. Aztán a napirend tárgyalása következett. A rendes tárgysorozat 145, a póttárgysorozat pedig összesen 24 számból állott. Az alispáni Jelentés. Az alispáni jelentés felolvasását, mely rendkívül, tartalmasan és körültekintő szakavatottsággal vblt egybeállítva, a közgyűlés mellőzte, minthogy a jelentés egész grjedelmóben ós nyomtatásban a közgyűlés tárgyai között előbb már úgyis szétosztatott. Az ismert jelentést egyébként B e r é n y i Ármin hozzászólása után a közgyűlés általában elfogadta. Berónyi az alispáni jelentés kapcsán a szociális társadalmi helyes berendezkedés elvét hangsúlyozva kívánja, hogy hasson oda a kormány, hogy a hazai tőke, hazai gyárak ós iparvállalatok gyámolitásására ós felvirágoztatására ruháztassák be. Az indítványt helyesléssel fogadta a törvényhatósági bizottság. Tudomásul vette még a közgyűlés a számonkérőszék és a vármegyei árvaszék jelentését is. Miniszteri rendelkezések. Ezután miniszteri rendelkezések hosszú sorát tárgyalta le a közgyűlés, melyek közül nevezetesebbek: A földmivelésügyi miniszter ujabb rendelete munkásházak építésére .12 ezer koronának engedélyezése tárgyában; a segélyösszeget a közgyűlés ezúttal Orosházának engedvén át. Tudomásul vették a kereskedelmi miniszternek a békési állami kosárfonó segélyezése tárgyában a törvényhatósági bizottsághoz intézett leiratát. Vasvármegye II. Rákóczy hamvainak hazaszállítása alkalmából a királyhoz intézendő hódoló felirat intézésére szólította fel a törvényhatóságot, mit a törvényhatóság már a napirend előtt egyhangúlag elhatározott. Esztergom vármegye átirt a bortermelőknek a boritaladó és fogyasztási adópótlékok alól való felmentése tárgyában a képviselőházhoz intézett feliratának hasonló szellemű felirattal való támogatása iránt. Az átiratot a közgyűlés tudomásul vette s Fábry Sándor dr. indítványára elhatározta, hogy a nevezett adó egyenlékenynyé tétele tárgyában a képviselőházhoz feliratot intéz. Ugyancsak Esztergomvármegye megkeresésére felir a közgyűlés a képviselőházhoz, hogy a csavargásnak rendőri megfékezése céljából dologházak lótesitessenek; mig Háromszók vármegye felhívására oly értelemben irnak fel a képviselőházhoz, hogy a törvényhatóságoknál levő állások betöltésénél az igazolványos altisztek csak az esetre részesüljenek előnyben, ha ezeknek magasabb a képesítettsége más pályázók felett. Végül tudomásul vették a vármegye házipénztárának 1903évi, valamint az 1903. évi közúti zárszámadást ; ez utóbbit, mivel benne hitelátruházásról is van szó, áttették a közigazgatási bizottsághoz. V&sati ügyek. Török Emil ós társa, mint az orosháza—csongrád—szentesi helyiérdekű vasút engedményése 120000 korona segély megszavazását kérte a megyétől' Az állandó választmány a már egyizbeu megszavazott fcOOOO koronának 120000 koronára való felemelését javasolja. Ez ellen K o r o s y László ós V a ngyel Szilárd felszólaltak s megyei gazdasági érdekekből minden segélynek általában való megtagadást javasolták, mert a terve ett vasút a közforgalmat Békésvármegyéből kivezeti. Fábry Sándor dr alispán felszólalása után a közgyűlés a már régebben felajánlott 80000 korona segélyt megszavazza, azután az A. E. G. V. részvénytársaság kérelmére a Géza megállóhelytől Tótkomlósig vezető vonalra a vármegye kilométerenként 4000 korona segélyösszeget szavazott meg. A közkórház költségvetése. A vármegyei közkórház 1905. évi költségvetése szerint: összes bevétel . . . 8813-74 kor. összes kiadás . . . 323212-32 „ fedezetlen hiány . . 332026'06 kor. A hiány 207729 'ápolási nap után 1 kor. 60 fillér napi ápolási dijjal befolyó jövedelemben talál fodezetet. A kórházi költségvetés során a kórház mult évi pénztári feleslegének felhasználásáról, az elmebeteg osztályon alkalmazott segédorvosok osztálypótlékáról s a kórházban foganatosított selejtezésről határozott a közgyűlés. Megyei katonai alapítványok. Bejelentetett, hogy a honvéd főreáliskolai ós akadémiai vármegyei alapítványi helyre öt pályázó jelentkezet, ezek közül a közgyűlés többek hozzászólása után első helyen Csanádi Lászlót ajánlotta az üresedósben lévő vármegyei alapítványi helyre. A csabai vlllamoavilágitás. Nagyobb vitára adott okot a csabai villamvilágitás ügye. Tudvalevő, hogy a kereskedelmi miniszter a csabai villamvilágitási müvek műszaki tervét és költségvetését felülvizsgálván, csekély pótlásokkal jóváhagyandónak találta. Az ügy a megyei közgyűlés elé most került- Fábry Károly ügyvéd nem tartja a község határozatát oly körültekintőnek, magát a községet elegendőképpen érettnek arra, hogy százezreket igénylő ily nagyszabású alkotást létesítsen. Határozathozatal előtt a terveket ós költségvetést szakértők bírálata alá kívánja bocsájtani Kon Dávid felszólalásában mindenképpen elég erősnek, érettnek ós önállónak tartja Csabát, semhogy ügyeinek a megye gyámkodása gátat vessen. O a maga részéről hozzájárul Csaba akaratához s akként kívánja azt a megye részéről is elintéztetni. Koros y László csabai első jegyző tartalmas beszéddel szállt síkra a vill,mvilágitás ós Csaba akaratának érvényesülése mellett, igen erőteljesen fejtegetvén a közgazdasági fejlődést jelentő villamvilágitás szükségét és előnyeit. Végül Haviár Lajos kir. főmérnök ismertette kiváló szakértelemmel a villamvilágitás ügyét, mire a közgyűlés a terveket es költségvetést, a villamossági szabályrendeletet s a villamostelep berendezéséhez szükséges összeg kölcsönvótelére vonatkozó községi határozatot jóváhagyta. A csabai Kossuth-szobor. Tárgyalás alá került még a csabai Kossuth-szobor ügye is. A szoborra tudvalevőleg Csaba képviselőtestülete 13 ezer koronát már régebben megszavazott; az erre vonatkozó határozatot a megyegyülés jóváhagyta. Sztraka-Varságh önnep. Díszközgyűlés és társasvacsora. Ünnepet ült elmúlt hétfőn délután Csaba társadalma ; az önzetlen munka, fáradhatlan köztevékenység megbecsülésének ünnepét. Rajokban tódult a közönség minden rétege a községházára, melynek tágas közgyűlési termét zsúfolásig töltötte meg a küldöttségek nagy serege, hogy tan uja legyen annak az ünneplésnek, melynek során vármegyénk főispánja egy emberéleten át a közjó, a kulturális és közgaz dasági előrehaladás munkájában kifejtett tevékenység legfelsőbb 'jutalmául Vars á g h Béla mellére tűzte a királyi kitüntetés jelvényét: a Ferenc-József rend lovagkeresztjét. A lélekemelő ünnepély lefolyásáról részletes tudósításunk a következő: A díszközgyűlés. Kora délután, jóval 3 óra előtt megindult az emberáradat a községháza felé ; a hivatalok és testületek, valamint az egyes jótékonysági és társadalmi körök, tanintézetek számos tagu küldöttséggel képviseltették magukat a községi képviselőtestület rendkívüli közgyűlésén. Különösen megkapó volt s a külső környezetnek valami megkapó üdeséget s bájosságot kölcsönzött a jótékony nőegyletek ós vörös-kereszt egylet monstre-hö'gyküldöttségónek megjelenése, kik lelkes vezéreik : özv. B e l i c z e y Istvánná, B e 1 i c z e y Rezsőnó ós F u c h s Jakabnó vezetése alatt mintegy 60 tagból álló csoportban szemben a zöld asztallal a terem közepén foglaltak helyet. Ott láttuk az ünneplők sorában a vármegye érdemes képviselőit: Fábry Sándor dr. kir. tanácsos alispánt s Z ö 1 d y János dr. vármegyei főorvost; megjelent a közgyűlésen S z t r a k a György ny. főszolgabíró is, akit lelkes ovációkban részesítettek. Kevéssel 3 óra után megérkezett fogatán Lukács György dr. főispán, akit a községháza lépcsőházában az elöljáróság fogadott. Ekkor kezdetét vette a közgyűlés. Zsíros András községi biró az elnöki székből melegen üdvözölte a nagyszámban megjelent közönséget; K o r o s y László, indítványára a főispánt ós az ünnepeltet küldöttség hívta meg a közgyűlésbe. * Harsány éljenzéssel üdvözölte a közönség ugy Lukács György dr. főispánt', mint V a r s á g h Bélát, mikor az előbbi H a á n Béla, Zsilinszky Endre dr., Wagner József, utóbbi B e 1 i c z e y Géza, Rosenthal Ignác ós K oc z i s z k y Mihály tagokbói álló küldöttség kíséretében a terembe lépett. A zajos ünneplés csak akkor csillapodott, amikor Lukács György dr. főispin az elnöki székből szólásra emelkedett s a következő örök szép beszédet intézte Varságh Bélához : Mint a képviselőtestület tisztelt elnöke is jelenti, a vármegye minden rétegében általánosan tisztelt polgártársunknak, Varságh Bélának legmagasabb kitüntetése az az örvendetes körülmény, melynek alkalmából a tisztelt képviselőtestület rendkívüli közgyűlésre egybegyűlt. Varságh Bóla mintaképe annak a polgári készségnek, mely ereje, ideje javát a közügyeknek szenteli, mely a fárasztó nobile oőieiumok önzetlen teljesítésével folyton keresi, kutatjatja a módokat, melyek szerint polgártársainak hasznára lehet s a közéletnek, melynek tagja, fejlesztésére, előbbre vite[ lére közremüködhetik. Varságh Bóla hosszn, munkás életet töltött el szülővármegyóje, szülővárosa és a közérdekek szolgálatában. Lankadatlanul istápolta vármegyéje ós községe közművelődési ós közgazdasági érdekeit. Ott találjuk öt mint vezetőt vagy mint közreműködő lelkes munkást mindenütt, ahol a vármegye vagy Békéscsaba kulturális fejlesztéséről vagy közgazdasági viszonyainak előmozdításáról van szó. S a legelsők között találjuk minden hazafias, minden nemzeti irányú mozgalomban. Sok oldalú tevékenységét szinte fölösleges jellemeznem itt, ahol őt a közvetlen mindennapi érintkezés révén mindenki ismeri, mindenki tiszteli, mindenki szereti. Csak mintegy futólag emelem ki, hogy Varságh Béla a vármegyei törvényhatósági bizottság buzgó, lelkes tagja sok óv óta s ugy a közgyűlési teremben, mint a közigazgatási bizottság ülésein kivétel nélkül minden fontos ügyben hallatja az ő hosszú élettapasztalat által megedzett és gondos megfigyelés alapján megszűrt bölcs életnózeteit. A vármegyei közügyek mellett lankadatlan munkása szeretett szülővárosa minden közügyének. Büszkesége a képviselőtestületnek, elnöke a muzeumegyesületnek, az iskolaszéknek, az az állami iskolai gondnokságnak, a bókécsabai takarókpénztár-egyesületnek s a békéscsabai termény- és áruraktár szövetkezetnek. Még nem is szólottam működéséről a közmivelődósi egyesületben, a vörös-kereszt egyletben, a nőegyletekben, de hát ki győzné elszámlálni az ő közfunkcióinak, nobile officiumainak nagy sokaságát? Bókésvármegye ós Békéscsaba község kiváló vezérférfiának érdemei nem maradhattak ismeretlenül urunk királyunk ő felsége előtt sem, aki az ő szeretett magyar nemzetének közügyeiben békésen elöljáró hazafiakat legmagasabb kegyelmére szokta érdemesíteni. 0 felsége folyó év április 16-án kelt legfelsőbb elhatározásával Varságh Bélának a közügyek terén szerzett érdemei elismeréseül a Ferene Józset rend lovagkeresztjét legkegyelmesebben adományozni méltóztatott. Kiválló örömre szolgál, hogy a legmagasabb királyi kegyelem tolmácsolója lehetek ós jemlékezetes perce életemnek a jelen perc, melyben a királyi kegyelem kitüntető jelvényét tisztelt polgártársunk érdemej mellére tűzhetem. (Lelkes éljenzés). Viselje ezt a kitüntető jelvényt sokáig, szellemi ereje ós testi frissesége teljességében, polgártársai annyira kiérdemelt tiszteletétől és benső szeretetétől környezve. Viselje a jól teljesített munka azon büszke öntudatával, hogy a legmagasabb királyi kitüntetést egyedül és kizárólag saját érdemeinek köszönheti. Ad multos annos ! Az óljenzósektől gyakorta megszakított szónoki hévvel elmondott beszéd elhangzása után, amikor a zajos éljen és tapsvihar lassan-lassan elült, a csillogó érdemrenddel dekorált Varságh Bóla mély meghatottsággal, könnyekig elérzékenyülve, ismert ékesen szólásával köszönte meg a főispánnak jóindulatát és kegyességét, melylyel a felség figyelmének felkeltésében közrehatni s a már reá nézve örökre emlékezetes ünnepélyre személyesen elfáradni kegyeskedett. Az érdemeket szerényen elhárítja magától azokra, akik a közügyek előbbre vitelének munkájában vele együtt dolgoztak. Köszönetet mond a képviselőtestületnek, a megjelent küldöttségeknek s a nagy közönségnek a mai feledhetlen ünnepért azzal az ígérettel, hogy míg a Mindenható kegyelme erőt ad neki, minden gondolatát, minden cselekedetót a közjó előmozdítására fogja áldozni. Szűnni nem akaró éljenzés ós taps jutalmazta a közszeretetben álló férfiú ékes szavait. K o r o s y László főjegyző indítványára a közgyűlés jegyzőkönyvi köszönetet mondott Lukács György dr. főispánnak, amiért a közönség óhajára e szép ünnepélyre szókhelyóról Csabára fáradott. Ezzel a közgyűlés véget ért. T&rBasvaosora. Este 8 órakor a Vigadó nagy terme fényárban úszott ; a terem közepét E betű | alakjára teritett s virág girlandokkal gazdagon s ízléssel díszített asztal foglalta el. Már nyolc óra előtt teljes számban együtt volt a mintegy 150 tagból álló ünneplő közönség, hogy a királyi kitüntetésben részesült két jeles férfiú: S z t r a k a György és Varságh Béla tiszteletére rendezett ünnepi lakomán a fehér asztalok mellett áldomást igyék a nap örömére. Mikor az ünnepeltek Fábry Sándor dr. alispán és Z ö 1 dy János dr. főorvos kitérésében megjelentek, a közönség zajos éljennel, a zenekar a Rákóczi-indulóval fogadta őket. A felköszöntők sorát Fábry Sándor dr. alispán nyitotta meg. Valamely állam fennállásához — úgymond — nem elég csupán az anyagiak biztosítottsága, ahhoz a nemzeti ideál ápolása is szükséges. Az államegysóget összekapcsoló szent korona birtokosára, a legalkotmányosabb királyt, kit népe szívből fakadó szeretettel vesz körül, hódolattal köszönti. E szép köszöntőt állva hallgatták meg, majd a zenekar a Hymnuszt játszotta s a zene hangjaiba bele vegyült a jelenlevők éneke. Zsilinszky Endre dr. a kitűnő tisztviselőt ós hazafit S z t r a k a Györgyöt éltette, K o r o s y László felköszöntőjót azzal vezette be, hogy a nemzetek elsőrendű feladatai közé tartozik a kulturális fejlődés sohasem szünetelő munkája, egészséges középosztály biztosítása. Varságh Bélát élteti, ki e hatalmas államtónyezőnek fáradhatatlan, szeretettel körülvett munkása. Re 11 Lajos dr. lendületes felköszöntőben a vármegye alispánját, Fábry Sándort élteti s husz éves jubileuma alkalmából, a polgárság szeretetének babérágát tűzi az elismerés koszorújába. Sztraka György baszólt ezután, akinek a királyi kitüntetést becsesebbé tette a polgárság és tisztársak szeretetének megnyilatkozása. Jóbarátai, tisztársai ós a haza boldogságára ürítette poharát. Varságh Bóla a fehér asztalnál el akar térni az ünnepélyes hangtól s a barátságos ós közvetlen kedélyhangulat alatt ugy tapasztalja, hogy a világrend megváltozott. Csaba józan, takarékos, lelkesülni nem tudó polgársága most a másik végletbe esik. Egy néhai városatya mondásával kérdi: Hova fog ez vezetni ? Arra kéri a város polgárságát, hogy személyi kultuszt ne űzzön, hanem teljes erővel, becsületes munkával a haza, a vármegye, a város boldogulásán fáradjon s az a kapocs, mely a polgárságot ezen irányban mindig összetartotta, örökös legyen. Fábry Sándor szerint királyi kitüntetés ritkán ért oly kiváló férfiakat, minő a kót ünnepelt, kiket általános szeretet és tisztelet vesz körül. Ez adjon nekik tvvábbra is erőt a társadalmi és megyei életben a közjóra való munkálkodásra. Csepregi György esperes az ünnepelteket, mint az ág. ev. egyház kiváló férfiait élteti Klein Gusztáv a kereskedők egyesülete disztagj át, Varságh Bélát ; Z ö 1 d y János dr. humoros, felköszöntőben a kót ünnepeltet éltette, mig F á y Ignác dr, ki a régi Csabát jól ismerte, a mostanira, a hatalmasan fejlődőre büszt kesóggel tekint, Csaba kiváló polgárságás köszöntötte. Az ünnepi lakoma, melyet K e t t e r Károly vendéglős jóhirű konyhája ízletesen s ízléssel, általános megelégedésre szolgált fel, az éjféli órákban ért véget. A „Békésmegyei Közlöny" táYiratai. A delegációk. Ma délelőtt megkezdődött ismét a delegációk munkája. A hadügyi albizottság ült össze délelőtt 10 órakor S z a p á r y Gyula gróf elnöklete alatt, hogy folytassa az előző delogáció határozataira a hadüg} miniszter által adott válaszok tárgyalását. A nyugdíjazásnál Rakovszky kifogásolja, hogy a nyugdíjazásoknál megelőzőleg előléptetések eszközöltessenek, csak azért, hogy a nyugdíj nagyobb legyen. Hasonlóan felszólaltak ezért Holtai, Okolesányi. Pitreich erre azt felelte, hogy a polgári életben is szokás ez, hivatalnokok akkor kérik nyugdíjazásukat, mikor előléptek. A választ tudomásul vették. Hadügyi albizottságban a katolikus I lelkészekre, az élelmi cikkek beszerzése, ezrednyelvre adta meg Pitreich a válaszokat s tudomásul vették. Letárgyalták a többi tételeket s elhatározták, hogy a hadügyi rendes költségeket, a rendkívüli hitelt ágyukra, holnap tárgyalják. _ Orosz-Japán háború. A japánok dalnitól északra erős hadállást foglaltak el, elkergették Kinhenből az oroszokat, akik 800 embert vesztettek. Hír szerint a legnagyobb csata Lianjángnál lesz legközelebb. Az oroszok is várják csapataik megerősítését az újonnan érkező csapatoktól ós a balfai flottától. Igy egyelőre még nem nagyon történhetik valami fontosabb esemény. A három sereg jelenlegi állásáról a következő távirat ad felvilágosítást : A jelenlegi helyzet a következő : Az első sereg megerősítette Föngvangtschön-