Békésmegyei közlöny, 1904 (31. évfolyam) január-június • 18-53. szám

1904-06-23 / 51. szám

Ezután Dreoksel báró alelnök bejelentette, hogy gróf Wenckheim Frigyes társulati elnök, bár a legutóbbi közgyűlés további három évre meghosszabbította mandátumát, lemondott az elnöki tisztségről. Bizottságot is küldtek ki azon megbizatással, hogy felkérjék Wenckheim Frigyes grófot lemondás visszavonásására, azonban a küldöttség fáradozása eredménytelen maradt. A közgyűlés sajnálattal vette tudomásul a lemondást jegyzőkönyvi köszönetet szavazott Wenckheim Frigyes grófnak ama felejthetetlen érdemekórt, melyeket a nemes gróf a társulat ügyeinek 22 éven át tartó bölcs és eredményes vezetése körül szerzett s melyek minden időre biztosítják számára az érdekeltség hálás elismerését, A közgyűlés utolsó tárgya az uj elnökválasztás volt. Drechsler báró alelnök úgy a maga, mint a lemondott elnök nevében "Wenckheim Dénes gróf dobozi nagybirtokost, a társulat eddigi választmányi tagját ajánlta, mint aki nem csak érdekeltségénél, de általánosan ismert közgazdasági képességeinek tevékenységénél és befolyásos egyéniségénél fogva első sorban is hivatott a megüresedett elnöki állás betöltésére. A közgyűlés a lemondott elnök utódául a most folyó időszakra, vagyis 1904—1906 évek- tartamára egyhangúlag és lelkes örömmel Wenckheim Dénes grófot választotta meg, és megbízta báró Drechsler alelnököt, hogy A s z a 1 a y Gyula és Szegedi Kálmán dr, választmányi tagok, Zachariás Gyula társulati igazgató ós Nattland János társulati főmérnök kíséretében kérje föl Wenckheim Dénes grófot az elnökség elfogadására. A közgyűlés által megbizott küldöttség tegnap délután járt Dobozon Wenckheim Dénes grófnál, aki elfogadta az elnökséget és az iránta tanúsított bizalmat szívélyes szavakban megköszönte. Motoros közlekedés a vicinális vasntakon. Jelentős reformot tervez a vicinális vasutakon a közlekedésügyi miniszter. Régi és jogosult panasza az utazó közönségnek, hogy a vicinális vonalokon oly lassú a közlekedés, — mely a mai nyughatatlan korban végső próbára teszi a türelmet és sok keserű guny és gáncsnak szülő oka. A vicinális lassúságot az tette elkerülhetetlenné, mert a személy és a teheráni forgalmat együttessen bonyolitják le. Miután a ki ós berakodások a személyzet elégtelensége folytán sok időt vesznek igénybe, ennélfogva vicinálisokon csak azok utaznak, kik ezt ki nem kerülhetik. Ez a körülmény a másodrangú vasutak jövedelmezőségét igen problematikussá teszi, s annak az óriási összegnek, m t a vicinálisok építésébe az érdekeltség belevert, alig van némi hozadéka. Ezen a ferde helyzeten kíván segíteni a miniszter, a mit a személy forgalom fellendítésével remél elélni. Ujabban a motoros közlekedésre berendezett vasutak igen szép anyagi eredményeket érnek el, mi azt igazolja, hogy praktikus beosztással és céltu datos kezeléssel szerény arányokban létesített közlekedési eszközök is kifizetik magukat, sőt szépen jövedelmeznek. A debrecen— büdszentmihályi vicinávolt-e, avagy gonosz álom, mi vele történt. De ha már igy áll a dolog, ezen segíteni kell! Nem is sokat tétovázott, hanem nyeregbe emelte az igazi menyasszonyt és nekivágtatott Maros-Vásárhelynek, hol is aztán elbeszélte a várakozóknak a gonosz tréfát. A felültetett násznép aztán Kallós Illés nótárius uram tanácsára visszafordította a kocsirudját Gyulafe' Wárnak, hogy most már valóban megtörténjék az esküvő, az előbbi pedig nyilvánitassók semmisnek. Nézett aztán a ravasz kincstartó, mikor meglátta a visszatért násznépet. De azért se azép szóval, se semminemű fenyegetés dacára nem volt rábírható, hogy lányát Dáni uramnak adja. Igy került aztán pörre a dolog. Az pör majd egy évig húzódott. Megfordult minden forumon, de sehol nem tudtak benne dönteni. Végre is a SzentSzék elé került az ügy, hol aztán nemes Bakos Gergely uram lányát, Ilonkát nemes Dáni József uramnak Ítélték, megokolván az ítéletet avval az érvvel, hogy Bakos uram beleegyezett lánya házasságába ; hogy Dáni uram avval a jóhiszeműséggel esküdött hűséget Ilonkának, hogy az Bakos uram lánya, nem pedig Fogarasió s végül a dizpenzátió sem Fogarasi, hanem Bakos Ilonka részére volt kiállítva. Igy aztán vitézlő Dáni József uram piros pünkösd utáni Szentháromság vasárnapján egy óv elteltével csakugyan Bakos Ilonkát vitte haza Kolozsvár kincses városában lévő nemesi portájára, mint a hogy ez meg vagyon irva az akkori följegyzésekben. lison próbakcpen már régebben járnak motorosvonatok, melyek a hozzájuk fűzött várakozásokat nemcsak hogy mindenben kielégítették, de a szakemberek elismerését is kivívták. Ez a siker adta meg az impulzust arra, hogy a jónak bizonyult rendszert fokozatosan a többi vicinálisokon is behozzák. Költségkimólés szempontjából motoros gépek csupán a személyszállításnál alkalmaztatnának, mig a most üzenbenlevő gőzgépek ezentúl is a teheráru szállítás lebonyolítására használtatnak fel, szóval a személy és teheráru fuvarozás egymástól el lesznek különítve. A motoros gépek beszerzése nem fog sok költséggel járni s az a haszon lesz belőlük, hogy a végállomásokról naponként több vonatot lehet indítani. A miniszter azt tervezi, hogy fővonalokon közlekedő minden fontosabb vonathoz legyen a vicinálisoknak csatlakozásuk : ilymódon a személyforgalom nem remélt arányokban fellendül, mert a nap különböző szakaiban töitónvón indulás, alig pár óra leforgása alatt az utazó eljut oda, hova dolgai elintézése végett menni kell. A motoros próbajáratokat Békésmegyében a Gyoma—nagyváradi vicinálison hozzák be először. A tervezet szerint NagyVáradról naponként négyszer indulna vonat Gyomára, s onnan annyiszor vissza. A motoros gépek csekély üzemköltsége semmi akadályt sem gördit a terv megvalósítása elé, s igy előreláthatólag ez az életrevaló ujitás pénzügyileg is kifizeti magát. Az utazó közönségre mindössze az lenne há^ányos, hogy a kocsi szakai sokba nem vihet majd magával annyi kézi podgyászt, mint a hogy azt most cselekszi. De ezzel szemben megbecsűltetlen előnye lesz a gyors utazás, mert a Gyoma—Nagyvárad közötti 85 kilométer utvonalat az eddigi 5 — 6 óra helyett alig 2 óra alatt befutja, s ilyen időbeli nyereségért s;ivesen megfizeti azt a vitelbórt, melyet a vasutigazgatóság a podgyász szállításáért felszámit. Az állami kezelésben levő vicinális vasutak tarifa politikája — viszonyítva a külföldi hasonló vállalatokéhoz — olcsónak mondható, ez okból indokolt lesz a tervezetnek az az ujitása, hogy a személy közlekedésnek gyorsabbá tótele mellett a podgyász szállítást némi megszöritásnak vesse alá, hogy ezzel legyen ellensúlyozva az a különbözet, mely a gyakoribb járatok folytán a vasutak üzemköltségében előáll. A motoros járatok megkezdésének határideje még nincs megállapítva, azonban a közlekedési minisztériumban serényen dolgoznak az egyöntetű határozni ányok rendszeres összeállításán, és remélhető, hogy néhány hó leforgása alatt azok a szaktanácskozmány retortáján is megrostálva, a vicinálisok jövedelmezőségét jelentékeny mérvben fogják előmozdítani. Thaly Kálmán Békésmegyéhez. Köszönőlevél. Békésvármegye törvényhatósági bizottságának mult havi közgyűlésén Fábry Sándor dr. alispán, a megyebizottsági tagok lelkes éljenzése közben a íőispáni indítvány kiegészítéséül azon javaslatot terjesztette elő, hogy ugyanakkor, amidőn az apostoli királyhoz Rákóczi hamvai hazaszállítása ügyében kiadott tejedeimi rendelkezéseért, hódoló feliratot intéz a törvényhatóság, — fejezze ki háláját s hazafias köszönetét Thaly Kálmánnak, Debrecen országos képviselőjének, az európai hirü jeles történetirónak ós tudósnak, aki hosszú életének minden percét a magyar nemzet régi óhajának megvalósítására, II. Rákóczi Ferenc idegenben porladó hamvainak hazaszállítására áldozta. A lelkesedéssel hozott határozat értelmében vármegyénk alispánja elküldte Thaly Kálmánnak a megye közönség üdvözletét, amire az ősz történettudós e napokban válaszolt, az alispánnak külön sorokban köszönve meg, hogy az indítványt megtette. Tisztelt vármegyei közönség! Kiváló örömmel vettem Békésvármegye t. közönségének Gyulán, folyó évi május hó 24-én tartott rendes közgyűléséből, 143 bgy. sz. a. hozzám intézett meleghangú elismerését és hazafias üdvözletét azon alkalomból, hogy a legfelsőbb királyi kézirat dicsőült II ik Rákóczi Ferenc nagyfejedelmünk hamvainak, százados hontalanság után, immáron az édes haza földjében biztosit örök pihenést. Midőu a magasstos tóny által egész hosszú életem ernyedetlen szorgalmát, s évtizedeken át hiven folytatott céltudatos történetírói és közéleti működésemet érzem legszebben jutalmazva — az e fölötti legeszményibb hazafias öröm annyival inkább áthatja lelkemet, mert az egész hazánk magyarságának lelkesedésével találkozik. S ezt fokozza még azon, reám nézve annyira megtisztelő tóny, hogy épen az ősi magyar alkotmány ós szabadság mindenkori vódbástyái : a t. törvényhatóságok fordulnak hozzám szerencse kivánataikkal és kitüntető üdvözletükkel. Ennyi ós ily nagybecsű elismerés mellett csekélynek érzem ama fáradságot, kicsinynek a munkát, melynek elvégzésére egy hosszú élet szorgalmát szenteltem. Midőn Békésvármegye t. közönségének nagyrabecsült üdvözlő iratát legkedvesebb emlékeim között büszkessóggel fogom megőrizni, tisztelettel kérem, fogadja a vármegye hazafias közönsége legforróbb, hálateljes köszönetemet. A melylyel maradok a Nemes Vármegye t. Közönségének Budapest, 1904 junius 18-án. Alázatos szolgája: Thaly Kálmán dr. s. k., orsz képviselő, a m. tud. akadémia r. tagja és osztályelnöke. Csabai iparostanonc munkakiállitás. — Kitüntetett tanoncok. Az elmúlt vasárnap egész napon át búcsújáró hely volt a csabai községháza közgyűlési terme, ahova legkiváltképp az iparos osztály tolongott. A jövő iparos generációja iparos tanoncmunka kiállításon mutatta be a haladását, képességeit. Nem lehet mondani, hogy sok volt a kiállított tárgyak száma; még talán kevesebb mint az előző években, de minőségre messze fölülhaladta az előző évek ilynemű produktumait. Valóban dicséretreméltó ambíciót tanúsítottak a kiállító tanoncok a nemes versenyben, amilyen törekvés elkelne a tanitó iparosmestereknól is ós akkor bizonyára a jövőben mennyiségben is gyarapodást mutatna a kiállítás. Hiszen Csabának közel 80G iparosa van. Ha ezek közül csak minden másodiknak a tanonca felvonul munkájával, egy számban is tekintélyes gyűjtemény állana elő. De az eredmény, igy is dicséretreméltó, az elért erkölcsi siker nem hagyott maga után kívánni valókat. A kiállításon szereplő tanoncok kitartó szorgalomról tettek tanúságot, de bizonyságát adták annak is, hogy mestereik, akiket szintén csak elismerés illet meg, mindenben megfeleltek kötelességeiknek. Ha valami baj volt, az csak a dijak és kitüntetések korlátolt száma lehetett. A biráló bizottságnak nem kevés gondot adott, hogy a jó és szép tárgyak közül melyeknek Ítélje oda a dijakat s még igy is maradt nem egy kitüntetésre érdemes munka megjutalmazatlanul. A kiállított 5 csoport, nevezetesen: fa és bútoripar, vas és fémipar, bőripar, ruhaipar és végül vegyes ipar mindegyik csoportjára 5 dij volt kitűzve, kivéve a vegyes ipart, akol csak kettő volt. A dijakat következőképp állapította meg a biráló bizottság: első dij : 1 arany és kitüntető oklevél; második dij : 4 korona és kitüntető oklevél; harmadik dij : 2 korona és dicsérő oklevél; negyedik dij : dicsérő oklevél és ötödik dij : elismerő oklevél. A biráló-bizottság a rendelkezésére álló kitüntetéseket a következő tanoncoknak osztotta ki: Első dijat nyertek: Molnár Mihály asztalos, a Magyar Mübútorgyárban; Czabarka Mihály kovács, Mokos Jánosnál; Nagy László csizmadia, Timkó Jánosnál; Uhrin Károly szabó, Molnár Sámuelnél. Második dijat nyertek : Tomka Károly asztalos, Magyar Mübútorgyárban ; Lepény Pál kárpitos, Liebe Ernő cégnél; Szalai László lakatos, Pataki Endrénél ; Moskovicz Jenő bádogos, Fógel Miksánál ; Paróczai Sándor cipész, Barta Antalnál, Wertheim István csizmadia, Timkó Andrásnál ; Molnár Lajos szabó, Szlavkovszki Andrásnál ; Sipos György szabó, Michnai Jánosnál ; Fischer Imre könyvkötő, Szikelszky Józsefnél, Harmadik dijat nyertek : Szlata András kárpitos, Magyar Mübútorgyárban ; Makovinyi János asztalos, Havra'n Pál és fii cégnél ; Gyurkó Pál gépkovács, Kovács Pálnál ; Gábor János kovács, Kokavecz Mihálynál; Bondár Imre bádogos, Kinder Károlynál; Uhrin Mihály csizmadia, Gajdács Jánosnál ; Filipinyi András cipész, Kohut Gusztávnál ; Pók József cipész, Felber Sándornál ; Miklya György szabó, Kovau nmdrénél; Ratai János szabó, Kerepeczky Mihálynál; Csernus Lajos szabó, Horváth Mihálynál; Széplaki Béla könyvkötő, Szihelszky Józsetnól. Negyedik dijat nyertek : Vereska György asztalos Liebe E -nél; Berliner Lajos és Bielik András kárpitos, Goldfinger Jenő képfaragó, Korcsok András, Gurzó János, Vitális György, Szekerka Mihály asztalosok, Magyar mübútorgyárban ; Kocziszky Mátyás kovács, Kozsuch Györgynél ; Unyatinszky Tamás kovács, Franoiszczi Dánielnél ; Such József bádogos, Kiss Józsefnél; D. Orbán Imre cipész, Adler Lajosnál ; B. Orbán Pál cipész, Adler Lajosnál ; Laczai Lajos és Szpisják Mihály cipész, Makai Ferencnél ; Kollár Imre cipész, Barta Antalnál ; B. Orbán Mihály cipész, Kelemen Jánosnál; Csordás Sándor cipész, Unyatinszki Pálnál; Liszkai István szabó, Lepény Pálnál: Szalai Lajos szabó, Hilló Mátyásnál ; Sajben Márton szabó, Horváth Mihálynál ; Ambrus Mátyás órás, ifj. Kapta Jánosnál. Ötödik dijat, nyertek; Such Pál kovács, Such Györgynél ; Vandlik Pál cipész, Bacsjanszky Jánosnál ; Ónodi Pál szabó, Szalai Sándornál ; Kubinszky Zoltán kéményseprő, Facsinay Dezsőnél. A 65 tanonc által összesen kiállított 81 tárgy közül tehát a túlnyomórész kitüntetésben részesült. E helyütt nem feledkezhetünk meg azokról a pompás szakrajzokról sem, melyeket a tanonciskola növendékei készítettek s amelyek nagyban emelték a kiállítás érdekességét. Mintegy 400 ilyen szakrajz volt látható a kiállításon, amelyek mindegyike a tanoncok ügyességéről tett tanúságot. Titokzatos gyilkosság Gerendáson. Titokzatos ós kegyetlen módon végrehajtott gyilkosság szálait bogozza napok óta a csabai bűnügyi hatóság. A borzalmas eset Gerendás puszta egyik fehérre meszelt tanyaépületében törtónt, ahol az istállóban vasárnap este felkötve találták az áldozatot, akit bosszúálló gyilkosa előbb számos baltacsapással küldött el a másvilágra. Hogy mi indította a gyilkost kegyetlen tettének elkövetésére, azt éppen ugy nem lehet az ügy jelenlegi stádiumában tudni, mint hogy ki volt a gyilkos. Az esetnek tény tanúi nincsenek. A rejtelmes titok felderítésén fáradozó vizsgáló hatóság eddig csupán olyan körülményeknek van birtokában, amelyek csak gyanúra adnak tápot. Ennek a gyanúnak az alpján már másnap letartóztatták az állítólagos gyilkost, aki mindeddig tagadja, mintha része lett volna a szörnyű tett elkövetésében. Remélhető azonban, hogy a közelebbi napok már világosságot hoznak a gerendási titokban. A rejtelmes gyilkosság részleteiről eddig a következő részleteket jelenthetjük : Az akasztott ember. Gerendáson, a fttrjesi dűlőben lakik id. D a r a b os János, fiával, ifj. D a r a b o s Jánossal. Mint afóle földből élő nép, gazdasági bérest is tartott Osjernyik János személyében, akivel különben némi részességi viszonyban is állottak. Darabosék még szombaton bejöttek a csabai hetipiacra s bent is maradtak a községben, a tanya őrizetét pedig Csjernyikre bízták. Vasárnap este felé az ifj. Darabos kiment a tanyára. Rövid idő múlva azonban visszavágtatott a csabai rendörségre és ijedten jelentette, hogy tanyájukon öngyilkosság törtónt. Béresük, Csjernyik János felakasztotta magát az istállóban. Helyszíni szemle. A rendőrság itju Darabos jelentését jegyzőkönyvbe vette és az esetről azonnal jelentést tett S e i 1 e r Elek főszolgabírónak, aki másnap reggel Reisz Miksa községi főorvossal ós K e s j á r Béla Írnokkal a helyszínre utazott. Már ekkor izgalommal tárgyalták az öngyilkorságot Gerendáson. A helyszíni szemle azonban azonnal megállapította, hogy öngyilkosság teljesen ki van zárva, hanem a legborzasztóbb módon végrehajtott gyilkosság esete forog fenn, amennyiben a felakasztott ember fején baltacsapásoktól eredő óriási vágások tátongtak ós a ruhája is merő vér volt. Ezen a nyomon azonnal hozzáfogtak a körülmények felderítéséhez, amely meglepő erebménynyel járt. Kitűnt, hogy a gyilkos a konyhában mészárolta le áldozatát és onnan vonzotta be az istállóban. A falakon, nemkülönben a földön vérnyomok voltak láthatók. Előkerült továbbá a véres balta, melylyel a hóhórlást végrehajtották. De véres volt az öreg Darabos csizmája ; továbbá az ifj. Darabos több fehérneműje, melyet levetett magáról. Találtak továbbá még két vértől átázott seprőt, melylyel a vértócsát elseperte és egy kis széket is,