Békésmegyei közlöny, 1904 (31. évfolyam) január-június • 18-53. szám

1904-06-29 / 53. szám

a buza töve, mely azt jelenti, hogy az élet, amint a nép találóan nevezi a mindennapi kenyeret adó termést, betakarásra vár. Az aratást ma még csak a homokosabb, partosabb helyen kezdik meg, legtöbb helyen az őszi árpával; a jövő héten azonban, ha az idő kedvező marad, megindul az aratás minden vonalon és egyre sűrűbben gyűlnek a vontatók és keresztek, melyekből a szemek előkerülnek. Hogy milyen lesz ennek az eredménye, azt még nagyon bajos volna megmondani, bár legutóbbi lapszámunkban a jelentések alapján hozzávetőlegesen tájékoztuk a szives olvasót. — Gróf Wenckheim Frigyesné ünneplése. A gyulai jótékony nőegylet vasárnap délután gróf Wenckhei m Frigyesnét, a gyulai jótékony nőegylet nemesszivü elnöknöjót ünnepelte abból az alkalomból, hogy a nemes grófnét 25 év óta tiszteli, mint elnökét. Gróf Wenckheim Frigyesnó ezen hosszú időn át az egylet szegényeiért annyit fáradozott, mint kevesen. n.z áldásosán működő egylet humánus céljaira adományozott rendes és rendkivüli segélyei sok ezer koronát tesznek ki. A szeretett elnököt a nőegylet tagjai az egylet közgyűlése alkalmából üdvözölték, amelyet az árvaház nagytermében tartottak meg vasárnap délután 3 órakor. A közgyűlést megelőzőleg ünnepélyes hálaadó istentiszteletre gyűltek össze a nőegylet tagjai az árvaház kápolnájában. Az istentiszteletet G ro oh Ferenc apátplébános tartotta. Az árvaházban Wenokheirn Frigyes grófnét özv. Fábry Mártonná üdvözölte az évforduló alkalmából szivből jövő keresetlen szavakkal, melyre az elnöknő meghatottan válaszolt. — Csabai érettek búcsulakomája. A csabai Rudolf-főgimnáziumnak ez évben érettségit tett ifjai vasárnap este bankettet rendeztek a Széchenyi-ligeti vendéglő termében. Búcsúzásra jöttek össze ezen a lakomán, hogy mielőtt szótszélednének, részben tanulmányaikat folytatni, részben megkezdeni a küzdelmes életet, lerázva nyolc iskolaév porát, barátságos pohárcsengések között mondjanak egymásnak isten hozzádot. Az érettek búcsúlakomájának a teljes tanári karon kivül illusztris vendégei is voltak, nevezetesen a Csabán időző Zsilinszky Mihály dr. államtitkár és Zsilinszky Endre dr. iskolai telügyelő. A kedélyes lakomán számos köszöutő hangzott el. Az ifjúság részéről D e d e Lajos az érdemes tanári testületre emelte poharát, Fehér Károly pedig a magasrangú vendégeknek mondott hálás köszönetet a megtisztelő látogatásért. Az ifjúságnak Zsilinszky Mihály államtitkár válaszolt elsősorban. Számos életigazságot tartalmazó beszédében különösen hangsúlyozta, hogy az élet forgatagába kilépő ifjak mindenkor tartsák meg nemes önzetlenségüket. A nagy tetszéssel és lelkes éljenzóssel fogadott beszéd után Zsilinszky Endre szivére kötötte az érett ifjúságnak, hogy azok az ifjak, akik az ev. egyház védőszárnyai alatt nyerték középiskolai kiképeztetésüket, sohasem feledjók el szem előtt tartani a vallásegyenlöség tiszteletben tartását, azt a nemes erényi, amelyet az ág. ev. egyház e főiskolájában mindenkor tapasztaltak. Végül Bukovszky János igazgató kivánt sok szerencsét az éretteknek, kérve őket, hogy az iskola által szivükbe plántált hazaszeretetet tartsák meg ós fokozzák az életben is. A zugó éljenzóssel fogadott igazgatói köszöntő után még többen mondlak felköszöntőket és a lakoma mindvégig a legkedólyesebb hangulatban a hajnali órákig eltartott. — Eljegyzés. Tóth Emil, a gróf Wenckheim Antal örökösei vésztői uradalom ispánja, vasárnap jegyezte el Pozsonyban özv. Bartók Bólánó áll. tanitónőképzői tanitónő leányát Elzát. — Megkerült rabolt tárgyak. Rendes körülmények között a tolvaj hurokra kerül, de lopott tárgynak nyoma vész. Most éppen az ellenkező eset adta elő magát. A mult hetekben A n d ó György csabai lakos kárára elkövetett betöréses lopás alkalmával ellopott 13 darab párnát és egyéb ágynemüeket, nemkülönben ugyanaz éjjelen Polgár György Csabán tartózkodó békési hentesnek elkötött lovát megtalálták ; a tetteseknek, akik minden valószínűség szerint kóbor cigányok voltak, nyomuk veszett. Tegnap jött jelentós a csabai rendőrséghez, hogy Gerlán az arató munkások az árpaföldek között 13 db. párnát, ágynemüeket találtak szétszórva, valamint az utmentén egy megfojtott sárga lovat, amelyet már kikezdtek a varjuk. Ezeket a tárgyakat a ló kivételével, a csendőrség, melyhez egyidejűleg érkezett jelentés, mire a csabai rendőrség kiutazott a helyszínére, beszállította a dobozi községházára, ahonnan az ügyészségi jelentés megtétele után kiadják a jogos tulajdonosnak. A vizsgálat megállapított*, hogy a betörők veszélyt sejtettek, azért szórták el a lopot holmit és azért fojtották meg a lovat is. A nyomozás erélyesen folyik. — Jóváhagyott számadások. A kereskedelemügyi miniszter értesítette Csaba község előljáró tanácsát, hogy a csabai épitö iparosok téli tanfolyamának az 1903 és 1904 évre szóló számadásait jóváhagyta. — Vármegyei tisztviselők fizetósrendezése. A vármegyei alkalmazottak illetményei szabályozására vonatkozó 1904. évi X. t.-c. végrehajtási utasítása hétfőn érkezett le a vármegyéhez. Az alispán nyomban utasította a számvevőséget a magasabb illetmények szolgálati időre vonatkozó kimutatás elkészitésére, amely rendkivüli közgyűlés jóváhagyása alá kerül, azután pedig felterjesztik a belügyminiszterhez, ki elrendeli a felemelt fizetések utalványozását, ugy hogy a f. évi január 1-től julius hó 31-ig visszamenőleg, augusztus 1-től pedig már rendes havi negyedévi részletekben kapják meg a vármegyei tisztviselők a magasabb fizetést és lakpénzt. — Lemondás. Kétegyháza község elöljáróságánál két írnoki állás jött üresedésbe, ugyanis O m a z t a Bólé anyakönyvveztö helyettes, ki Kondorosra választatván meg, Dolga Vazul irnok végrehajtó állásukról lemondtak. — Egyházmegyei közgyűlés. Az aradbékési ág. ev. egyházmegye julius 12-én Mezőberényben, a II. kerületi egyházban tartja Zsilinszky Endre dr. egyházmegyei felügyelő és Csepregi György esperes elnöklete alatt közgyűlését. Julius 11-ón délután az iskolaszék és a gyámintézet tart gyűlést. — Incédi László emléke. Hazafias és egyben kegyeletes mozgalom indult meg a napokban Szarvason, mint ottani levelezőnk irja. A szarvasi közönség a község egyik érdemes szülöttének, néhai Incédi Lászlónak, a jeles költőnek és publicistának a szülőházát emléktáblával szándékozik megörökíteni. A kegyeletes mozlom Szarvas közönsége körében éiónk visszhangra talált. — Esküvő Mendől Ernő orosházi ev. tanitó az orosházi ág. ev. templomban ma esküszik örök hűséget Hering Erzsikének. — Áthelyezés. A belügyminiszter R ák ó c i József facseti állatorvost Orosházára helyezte át, ki Kunos József volt orosházi állatorvos állását julius hó 4-ón foglalja el. — Ötvenéves tanítói jubileum. A mai modern korban emberöltőnek is beillik ötven esztendő. Még hosszabb ez az idő a munka mezején, de különösen hosszú és egyben ritka olyan tövises pályán, mint a tanítói pálya. Mégis vannak, akik elérik ezt a szép időt.E ritka szerencsések egyike B a t i z i Ferenc békési tanitó, aki ezidén az 50-ik nyilvános vizsgára vezette fel a jövendő generáció tagjait. Az érdemes, köztiszteletben ós szeretetben álló tanférfiunak, akit csak „Feri bátyánknak" titulálnak Békésen, tehát már két nemzedék növekedett föl a keze alatt. A békési ref. tanítótestület a minap tartott értekezleten elhatározta, hogy a jubiláns tanférfiut üdvözli és tiszteletére bankettet rendez. — A vármegyei tisztviselők napidija. A m. kir. belügyminiszter Békésvármegyére vonatkozólag a napdijakat és átköltözködési illetményeket a következőkben állapította meg : a vármegyei tisztviselők napdiját Vl-ik fizetési osztályban 16 korona, a Vll-ikken 13 kor., a VlII-ban 10 kor. IX-ben 6 kor. A közigazgatási gyakornok napidija 6 kor., a dijnoké 4 kor., a szolgákkó 2 kor., végül az alispán helyett eljáró vármegyei bizottsági tagoknak a napidija 16 korona. — A Kettős-Körős titka. Az elmúlt vasárnap mezőtúri rendőrségétől megkeresés érkezett a csabai rendőrséghez aziránt, ha - netán nyomára akadna T o f f 1 e r Zoltán mezőtúri joghallgatónak, intézkedjék hazaszállítása iránt. Nevezett szerencsétlen úriember ugyanis napokkal ezelőtt nyomtálanul eltűnt a szülei háztól. Hátrahagyott levelében azt irta, hogy ne keressék, mert öngyilkos lesz. Okot nem említett. A boldogtalan fiatal ember csak ugyan beváltotta igéretét. Holttestét tegnap halászták ki a Kettős-Körös hullámaiból. A tragikus végetért ifjút a mélyen lesújtott szülőkön kivül sokak részvéte kísérte utolsó útjára. — Anyagyász. Igy nevezik másként azokat a nagyremónyre jogosító csemetéket, akik alig eresztik el anyjuk szoknyáját, olyan stikliket követnek el, melyek becsületére válnának,^a hires görög betörőknek, Affendákisznak vagy akár Papakosztának. Szomorú valóság, szaporodnak ezek a kis anyagyászok napról-napra. A felületes nevelés szüli őket és a társadalom keze még nem ér el mindenhová, hogy megmentse a korán romlásnak indulókat. Találhatni ilyen kis bitangokat a világvárosok utcáin, ópugy, mint a legrejtettebb községekben. Mint a búrján, ugy nőnek fel s ezek alkotják később a társadalom rákfenósit. Ilyen kis anyagyásza van Szeghalomnak is. Szól Józsefnek hívják a gazdájától megszökött kis szabóinast, aki többször belopózott a Pipó-féle hentes üzletbe és az ott talált készpénzt mindig elemelte. A napokban, mikor rajtacsípték a tolvaj láson, 56 korona lopott pénz csörgött a zsebében. Szél Jóskát letartóztatták. — Valótlan sztrájkhirek. Amióta valami tudatlan teremtés roszszáüdékkal valótlan sztrájkhirekkel felültette a fővárosi lapokat, léptennyomon sztrájkhirek hallódnak. A napokban is az a hir volt elterjedve, hogy Gerendáson is, Gyulán is kiütött a sztrájk. Mintha az előbbi helyen, a gerendási tranzverzális uton dolgozó munkások, Gyulán pedig a kőmives napszámosok mondták volna ki a sztrájkot. Mindez, túlzott, különösen az első, ahol teljes rendben folynak a munkálatok. Gyulán támadtak egyes napszámosok és munkaadóik között némi differenciák, de nem olyanok, amelyek számbavehetö és komoly bérharcot vonnának maguk után. Egy-két napszámos nem irta alá a szerződést, ezeket elbocsájtották. Ennyi a valóság. — Ötéves találkozó. Az orosházi polgári iskola 1899. évben végzett leánynövendókei e hó 30-án találkozóra gyülekeznek a polg. iskolában az öt év előtt köztük létrejött megállapodás értelmében. — Halálos elgázolás. Csete István gyulavári lakos hétfőn sebes hajtás közben Gyulán az utcán játszó Szántó István 3 éves gyermeket elgázolta. A kis gyermek oly súlyos belső sérülést szenvedett, hogy néhány perc múlva meghalt. Csetét feljelentették a gyulai kir. ügyészségnek. — Öngyilkos hajadon. Erőszakkal el dobni a legnagyobb égi jót, az életet, sohasem indokolt, bármint hangoztassák is egyes pszychologusok. De talán néha mégis ugy tetszik, f mintha volnának mentő körülmények. Épen ezért csodálatosmód különösnek tetszik az az öngyilkosság, amely most izgalomban tartja Öcsöd község lakosait. Az öngyilkos Szatmári Júlia, 16 éves leányzó, aki forgópisztolylyal szíven lőtte magát. Az eset tragikus, de az azt előidőző ok szinte nevetséges. A hírek azt mondják, afeletti elkeseredése kergette halálba a fiatal leányt, hogy elhibázta a kenyérsütést. — Életunt családapa. Szegedről jelentik, hogy a várossal szomszédos Dorozsma községben a héten J e n e i Kálmán katonai élelmező, orosházi lakos ismeretlen okokból főbe lőtte magát ós szörnyet halt. Akik tudni vélik, azt mondják, hogy családi viszály adta kezébe a gyilkos szerszámot. Halálát felesége ós két kis gyermeke siratja. — A bellndek áldoztta. A szülői gondatlanság áldozatot követett a héten Tótkomlóson. F i an István 3 éves gyermek, mialatt szülei magára hagyták a kertben, mérges belindeket evett, amitől egy napi kínos szenvedés után meghalt. A gondatlan szülők ellen a hatóság megindította az eljárást. — Meghlusult halálbaugrás. Horváth Sándorné kaszaperi pusztai lakosnak P ip i c s János nevű 20 éves kocsisa nem akarta bevárni mig a tisztességes halál beállít hozzá, hanem egy ugrással szándékozott a másvilágra pályázni. Revolverból magára lőtt, de a golyó csak könnyebb természetű horzsolást ejtett rajta. — Tolvaj bolti szolga. A kótegyházi keresztény fogyasztási szövetkezetnél mint bolti szolga volt alkalmazva Számfira Mihály aki szolgálatát arra használta fel, hogy a szövetkezet kárára negyobb men^nyiségü bolti cikkeket lopott el, mig nyakon nem csipték. A rendőrség a hűtlen szolgát feljelentette a gyulai kir. ügyészséghez. — Lókötő cigányok garázdálkodása. Kóbor cigányok által elkövetett lopások napirenden vannak mostanában a vái megyében. A mult héten egyik éjjel Dobozon Szilágyi Gábortól 1 kocsit, 2 lóra való szerszámot, Takács Ferenctől pedig 1 db lovat s lószerszámot akartak ellopni, de az éppen arra cirkáló csendőrőrs tervük kivitelében megakadályozta, de elfogni a cigánykaravánt nem sikerült, mert az éj sötétjében elmenekültek. Búosúsó. E lap szerkesztőségéből kiválván, a mai napon a Miskolcon megjelenő „Ellenzék" politikai lap szerkesztőjeűl Békéscsabáról eltávozom. Minthogy — sajnálatomra — nincsen reá alkalmam, hogy összes ismerőseimtől ós jóbarátaimtól búcsúlátogatás avagy személyes elbúcsúzás útján „Isten hozzádot" mondhassak, kérem mindnyájukat, vegyék szívesen ez uton és e sorok kapcsán szivből jövő ós kedves emlékű búcsúzásom. Kelt Békéscsabán, 1904. június 29-ón. Frank Zoltán. A nók aranykora. A nöemancipáció mind nagyobb hullámokat ver. Szinte izzó a levegő! Komoly férfiak, tudósok vitatkoznak a nő egyenjogúságának igazságán. S e mellett mind értékesebbé válik a nő s növekszik az aszszonyi elem becsülete. Makacs kitartással, vasakarattal érte el az asszony, hogy arra e polcra emelkedett, amelyen ma áll. Tekintsünk csak vissza a múltba s szenteljünk a történet könyvének egy lapját a nőnek ; nézzük meg, hogy mi volt az asszony. Mert hogy mi lesz, azt a jó Isten tudja. A nők életében csak múltról vagy jövőről beszélhetünk. A jelen, a ma csak átmeneti állapot; a jövő fogja megmutatni az uj eszmék életrevalóságát, diadalát — vagy bukását. A történeti kor hajnalán a nő a szerelem ístenője volt, épp ugy, mint a férfi a jog védője. Az asszonynak szerelme volt az egyesek, valamint az államok jóléte. Aszerint alakult az államok élete, művelődése, amint az asszonyok a iiáz körében uralkodtak. És mégis igazságtalanul bántak velük. Tudományos könyveket írtak arról a kérdésről, vájjon az asszony angyal-e, vagy ördög ? Sokan kételkedtek benne, hogy emberi lóny-e ? Boccaccio az „Aszszonyok diadalá"-ban „ördög

u-nek, „boszorkányának mondja az asszonyt. A görög férfi nem tekintette élettársának, felviditójának az asszonyát: ha szórakozni akart, ifjú rabszolganői körében kereste és találta meg pihenő óráinak időtöltését. Homeros nemesnek, tiszteletreméltónak és — együgyűnek tekinti az asszonyt. Euripides ós Sophokles dicséri ugyan a nő szelidségét, nemes megadását és néhány hősies asszonyt is megjelenik színmüveiben, de azért nem hódol a női szépségnek anynyira, mint tették azt a középkorban és a szerelmet a nőnél alacsony szenvedélynek tekinti. A görög férfi csupán a háziasszonyt tisztelte nejében és nem tekintette a hitvesi hűség megszegésének, ha rabnőit is kitüntette kegyeivel, A spártai asszonyok több szabadságban részesültek, mint az athéni nők, kiknek helyzete sokkal rosszabb volt. Az athéni nő lakosztálya a ház elkülönített részében volt s a ház asszonya a gynaikeionban tartózkodott egész nap, rabszolganői társaságában s csak ritka esetben kereste fel férjét. Itt végezte a kézimunkát, nevelte a leányait. A nyilvános ünnepségeken néha részt vett ugyan, de a színházban csak a tragédiákat tekinthette meg. A „haeterák" szabad életmódot folytattak. Akadt közöttük nem egy eszes, müveit nő. Különösen a szópmüvészeteket, zenét, éneket s szavalást művelték, Perikies kegyencnője, Aspasia, úgyszólván Athén uralkodónője volt s még Socratesre is befolyást gyakorolt. A római nők élete színesebb, szabadabb volt, mint a görög nőké. Részt vettek a szinelőadásokban, lakomákon: A római matróna ugyan a férjének volt alárendelve, magánvagyonnal nem rendelkezett s a gyermekek házasságánál csupán az apa határozott. De amily mórtékben növekedett Róma hatalma, oly mértékben harapódzott el a fényűzés is a római nők körében. A kereszténység terjedésével ragyogó hajnal virradt fel a nőre. A fátyolos matrónákból, a rabszolganőkből vagy hetaerákból nő lett. Igaz ugyan, hogy az asszonyok egyenjogositásáról, elméjök Jmüvelóséröl szó sem lehetett, de kaptak mégis némi szabadságot s reménységet — a jövőre nézve. A germánok, e szálas, edzett, mogorva külsejű harcosok, csodálatos gyöngédséggel viseltettek asszonyaik iránt s Tacitus szerint családi életük rendkívül tiszta, rendezett ós hűséges volt.