Békésmegyei közlöny, 1904 (31. évfolyam) január-június • 18-53. szám

1904-06-19 / 50. szám

Melléklet a Békésmegyei Közlöny 19 04.évi 50. számához A rokonszenv. — Lélektani elmélkedés. — A külső világ benyomásai folytán lelkünkben támadt érzetek mindig bizonyos érzéseket is keltenek bennünk Ez az érzés lehet kellemes vagy kellemetlen. Ha valamely személyt, tárgyat vagy dolgot saját személyünkre nézve károsnak ismerünk, az a személy, tárgy vagy dolog bennünk kellemetlen érzést kelt; ha pedig kedvezőnek ismerjük, vagy tartjuk: kel­lemes, jóleső érzésünk támadt. Es sajátságos, de ugy van, hogy itt nem a tényleges, hanem csak a látszólagos, a vélt károsság, vagy kedvezőség játszik szerepet s ez váltja ki lelkünkből a kelle mes vagy kellemetlen érzést Bizonyitja e tétel igazságát, helyességót az a körülmény, hogy a mi, vagy legtöbbször a ki egy embernek kellemetlen, az a másiknak na­gyon is kellemes lehet; viszont az is meg­történik, hogy a mi eleinte kellemetlen volt, mikor meggyőznek bennünket az ellenkezőjéről, kevésbé kellemetlennek tűnik fel, esetleg kellemessé válhatik. Rokonszenv (sympathia) alatt általában és közönségesen érteni szoktuk azt a tet­szést, amelylyel valakit vagy valamit kö­rülveszünk ; ellenszenv (antipathia) alatt pedig azt a kelleiretlen érzést, a melyet valakinek, vagy valaminek a fölmerült képe vált ki lelkünkből. Ezen fiziologusok ugy magyarázzák a dolgot., hogy a rokonszenv és ellenszenv csupa merő élettani folyamat s az állati test villamdelejességén alapszik. A mely emberekben azonos minősigü és mennyiségű villamdelejességjvan, azok hasítják egymást, vagyis egymásnak ellenszenvesek ós meg­fordítva. Igazolni látszik ezt a hypotézist az a körülmény, kogy ugy a rokon-, mint az ellenszenv momentán, az első találko­zás első pillanatában szokott megszületni. Természetesen ez ma még csakis hypotézis, a mely bizonyításra szorul. Ezzel szemben a psychologusok azt vi­tatják, hogy ezek az érzelmek magasabb érzéki érzések, a melyeknek a jelentéte bizonyos fejlettebb lelki világot igényel. E tétel hirdetői ezeket az érzéseket nem is annyira a mások személyére, hanem inkább az illetők belső életére vooatkoztatják (a más fájdalmának vagy örömének az érzése, vagy nem érzése, gyűlölete.) A rokonszenv lehet önzö és önzetlen. Á gyermekeknél, rokonoknál mindig önző s hogy a felnőtteknél is csak önző, igazolja az, hogy asj ember nem azt szereti, a kire neki van szüksége, hanem azt, a kinek ö reá van szüksége. S a lélektan magyaráza­tára, hogy az önzés a későbbi korban egé­szen eltűnik, rácáfol a valóság az életre. Hogy a mások fájdalmában való rész­vétel előbb fejlődik ki, mint a mások örömében való résztvevős, azt a minden­napi élettapasztalat elég világosan bizo­nyitja. Az együttérzést, a sympathiát az állatoknál is eszközölhetjük ; ott van pl. a köiykét védő kutya, a mely képes a gazdáját, aki iránt egyébként hálával visel­tetik, megmarni; ott van a kölykeit féltő vaddisznó, a mely az életét veszélyezteti s vakon rohan a puska-cső elé, hogy mala­cát megvédelmezze. Ilyen ösztönszerű s ilyen állati termé­szetű az az érzés az anya és gyermeke között is. De mig az állatnál elmúlik, az embernél megmarad a sirig, sőt tovább él a siron tul is. Rokonszenv fejlődik ki a rokonok, együttlakók, egykorúak, egy testület tagjai, egy vallású és egy nemzetiségű emberek között ; mig végre általános, univerzális a rokonszenv akkor, ha az egész emberiség szeretetére kiterjed, a melynek legszebb példáját adta Jézus, a ki imádkozott az ellenségeiért s megalkotta a felebaráti szeretet tanát. Hogy azonban valaki erre a magas­latra emejkedjék, ahhoz nagyon is kifej­lett lelki világ s a tehetségek harmóniája kell Lassú munka ez nagyon ; látjuk az egyes ember életében; mig a gyermek érzéseiből a férfiú érzelmei kialakulnak, az sok évnek nehéz és fáradságos munkájába kerül ; a nemzeteknél meg pláne évszáza­dok müve ez a kitejlcdés. Am üssük föl a történet lapjait ; a vad népeknél nincs rokonszenv, vagy ha fellép, akkor csupa rokonszenvből meg­eszik egymást. A műveltebb törzseknél már jelentkezik, de homályosan, kezdette ges alakban: ott van pl. a római, a görög nép a saját nemzetiségét szereti, de az idegen barbárt megveti s rabszolgáját em­ber számba sem veszi. Lassankint szabadul fel a rabszolga, ki árucikk volt. (L Sein­kievic : „Quo vadis" ; — Gárdonyi Géza: „A láthatatlan ember" cimü regényeit) a jobbágy, akinek a sorsa nagyon kevéssel volt jobb a rabszolgáénál. A véres rab­szolga és parasztlázadások bizonyitják pe­dig, hogy ö is ember, aki néha napján tu­datára ébred emberi jogainak ós akkor vért iszik. A rabszolga törvények eltörlése, a jobbágyság felszabadítása, a zsidók egyen­jogosítása, mind egy-egy lépés a tökélese­dés felé s a rokonszenv lassú terjedésének mindmegannyi bizonyság tótelei. Hogy miért terjed olyan lassan, arra a természet ad feleletet, amelyben minden nemesebb egyed végkifejlődéséhez több esztendő, nem ritkán több száz esztendő szükséges. Az önző sympathia elve: „Mindnyájan egyért, egy mindnyájáért," vagy : „Segit­lek, hogy te is segíthess engem !" Az önzetlen tokához az értelem töké­letes fejlettsége kell, s erre szebb példát keresve sem találnánk Kossuth szavainál : „Uram ? Az isten saját képére teremtett mindnyájunkat, miért akarunk mi mégis külömb emberek lenni, mint a jobbágy ; dobjuk el előjogainkat, amelyeknek a kora már ugy is lejárt s tegyük egyenlővé ma­gunkkal a jobbágoságot! u — Ugy legyen 1 — dörögte rá a nép ! S a nép szava beteljesedett. Mert a nép szava Isten szava. (r. s.) Irodalom. - Az Ujsag ajándéka. A .Mikszáth Al­bum ' bő tartalmának egy kivonatát bárkinek meg­küldi kívánatra ingyen és bérmentve ..Az Újság" kiadóhivatala, VII., Kerepesi-ut 54, — mutatóba. Ez a kivonat eredeti nagyságban bár nyomdailag gyö­nyörű kiállítású, mégis csak halvány vázlata annak, a pazar fénnyel kilíitott vaskos diszmiiek, mely az illusztris szerző örökbecsű visszaemlékezéseinkivűl, foglalatja művészi alkotások és elsőrángu haza' mű­vészek eredeti képeinek is, a melylyel .,Az Újság" az előfizetők ezreinek példátlan lelkesedését és sze­retetét legalább részben iparkodott meghálálni. Újság ajándéka még soha sem idézett elő a közönségnél olyan igaz elismerést és elragadtatást, mint „Az Fn Kortársaim" cimü Mikszáth Album. ­Erre vall az ezrekre menő s napról-napra a kiadó­hivatalhoz érkező buzdító, dicsérő levél, de legin­kább az az örvendetes tény, hogy „Az Ujság"-hvz szegődő, „Az Újság" zászlája alá csoportosuló uj hivek részére már nem telt a Mikszáth Album első kiadásából és igy kénytelen volt „Az Újság" poli­tikai napilap egy második kiadást rendezni, hogy a tömegesen érkező uj előfizetőkkel szemben is íeró­hassa szeretetének és hálájának ezt az ajándékát. ­A „Mikszáth Album" második kiadása szol­gáltatja nekünk a kedves alkalmat, hogy rátereljük olvasóink figyelmét a módjára, mellyel ,azt az érté­kes müvet „Az Újság" előfizetése re, „^n díj­talanul és környü szerrel megszerezheti. — Fölösleges megjegyeznünk, hogy a Mikszáth Album második kiadása akár tartalom, akár pazar kiállítás tekintetében teljessen azonos az első kiadás­sal és igy minden uj előfizetőnek, aki félévre egy­szerre fizet elő „Az Újságra" vagy félévi kötelezett­séggel akár havonként fizet elő, módjában van az előfiz. összeg beküldése után azonnal megkapni ezt a gyönyörű ajándékot, mely ékessége a könyvszek­rénynek, vagy asztalnak, a hova kerülés lelket gyö­nyörködtető olvasmánya annak, a ki végig lapozza. A „Mikszáth Album" könyvkereskedői forga­lomba nem kerül és sehogy máskép meg nem sze­rezhető, mint „Az Újság" függetlenpolitikai napi­lap előfizetése révén. Aki postautalvánnyal már most beküldi az előfizetést, julius hó 1 -tői számítva, ha csak egy hónapra is, azzal a kötelezettséggel, hogy félévig járatni fogja „Az Újság" politikai napilapot, annak már most az előfizetési összeg beérkezte után azon­nal megindítja „Az Újság" kiadóhivatala a lapot és megküldi „Az Újság" ajándékát, a Mikszátn Al­bum-ot „Az Újság" független politikai napilap elő­fizetési ára : Egy hónapra : 2 korona. 40 fill. Ne gyed évre 7 kor. Fél évre : 14 kor. Egész évre : 28 kor. Megrendelési cim : „Az Újság" kiadóhivatala, Budapest, Vll., ker. Kerepesi-ut 54 szám. „ETERNIT" isbest-cemenl-pala. Az ETERNIT-pala arra van kivatvai hogy minden eddig elismert fedőanyagot, legyen az rézbádog, termés­pala vasry cserép, kiszorítson és arra, hogy tűzbiztonsága folytán zsindely, kátránylemez, nád stb. anyag helyett alkalmaztassák. Az ETERNIT-pala az időjárás befolyásával dacolva, elpusztíthatatlan és olcsóbb fedőanyagnál gazdaságosabb, mert Eternit-palával fedett tetőknél a karbantartási munkálatok ki vannalj zárva. Az ETERNIT-pala összetételénél fogva tökéletesen tűz- és vízálló, nem törik, nem reped; viharálló, mert a viharkapocs alkalmazása által az egyes lapok oly szorosan kapcsolódnak egymáshoz, hogy a legna­gyobb vihar sem okozhat kárt a tetőben. Az ETERNIT-pala csekély sulyu és lehetővé teszi a legkönnyebb fedélszerkezet alkalmazását, mi által uj épületeknél az építési költség jelentékeny csökkenése elérhető. Az ETERNIT-pala bármily tető, torony és kupola fedésére alkalmas és a felsorolt számos előnye mellett minden épületnek még díszére is válik. Kívánatra elvállaltatik kisebb ós nagyobb épületek fedési munkálatának eszközlése is. Az ETERNIT-pala oly falak burkolására is alkalmas, melyek az időjárás befolyása ellen védendők; az ily falak nemcsak hogy teljesen ellenállnak az időjárás befolyásának, hanem tűzmentesek is és semminemű karbantartást nem igényelnek. Az ETERNIT-pala mennyezetek burkolására is alkalmas, az ily mennyezetek teljesen tűzbiztosak, pormentesek és nem válnak le, ugy hogy alattuk a legkényesebb tárgyak is elhelyezhetők. Az ETERNIT-pala fontos alkalmazást talál istálló mennyezetek burkolásánál, teljesen tűzmentes lévén, megvédi azonkívül a fát a felszálló gőztől s meg­gátolja a gőz és a kellemetlen istálló szagnak az istálló fölött levő padlás, raktár vagy magtárba való kihatolását. A Magyarországon már eddig is eszközölt számta­lan Eternit-pala tetőfedési munkálatok közül, csak a következőket soroljuk fel. Magyar államvasutak: piskii állomás lakóháza, uj-szegedi rakodó állomás épülete, fűtőházak Miskolc, S.-A.-Ujhely és M.-^aborc stb.; Arad-csanádi vasutak: igazgatósági épület Aradon, állo­más épületek Mezőhegyes, „Concordia"-gőzmalom Buda­pest, újvidéki szerb templom, róm. kat. templom Nadap, gróf Eszterházy Béla úr kastélya B.-Szombathely, gróf Majláth Steránia uradalmi épületei D.-Mihojlac, báró Gudenus Géza kastélya Velence, Osztrák-Magyar-Bank palotája Budapest, Székesfehérvári városi kaszárnya és számos uj bérház Budapesten stb. Megyénkben Eternit-palafedés legelsőnek Szalay József úr nagybirtokos gerendási gazdaságán eszkö­zöltetett. Békéscsaba és környéke részére képviseletünk: Löwy Albert fakereskedö-cégnél Békéscsabán, hol állandó készletet tartunk s ahoi bővebb felvilágosítás nyerhető. Magyarországi Eternit-művek Hatschek Lajos Budapest, indrássy-út 33. Nyári újdonságok! Nyári újdonságok! Tisztelettel értesítjük a hölgyközönséget, hogy OJ : 03 1 ctí a nyári újdonságok megérkeztek. Valódi francia grenadin, battist, lewantitt, zephyreH, rcmcH szép selyem pongois dus Választóban, legújabb nap- es esoernyoK, Kész selyem és mosó blonseoH. A fürdőbe utazó Közönség részére kész angol costümök s aljak a legdivatosabb szabás szerint; nehezebb és könnyebb gallérok, legutolsó divat szerinti Hawellokok és köpenyek. A maradék vásár f. évi junius 1-én kezdődik, mely alkalommal idényről visszamaradt ruliakelmék, selymek és mosó cretonok mélyen leszállított árban kerülnek eladásra. : Az igen tisztelt vevőközönség szives látogatását kérik : CD fi) , 3 CD O 3 su CD­MÖ1 női divatárúháza BÉKÉSCSABA, FÖTER a városházával szemben Telefon-szám 28. Minták kívánatra bérmentve küldetnek. Telefon-szám 28. J

Next

/
Oldalképek
Tartalom