Békésmegyei közlöny, 1904 (31. évfolyam) január-június • 18-53. szám

1904-03-10 / 21. szám

Whlléklat a Békésnagyei Közlöny 190 4. évi 22. számához 7. Szózat, énekli a közönség. Este 7 órakor társas vacsora a pavillonban, személyenként 1 korona Szép ünnepély lesz Gyomán is. A rendezöbizottság felhivta a község lakosságát, köröket, testületeket és egyesületeket, hogy a saját lobogóik alá sorakozva, március 15-én délután 3 órára a városháza elé felvonuljanak s jelenlétükkel az ünnepély fényét emelni el ne mulasszák. Az ünnepély sorrendje: 1. Hymnus. Zenekíséret mellett énekli a dalárda és az ünneplő közönség. 2. Elnöki megnyitó. 3. Ünnepi beszéd. Tartja Kemény Gyula. 4. Hazafias énekek. Énekli a dalárda. 5. Talpra magyar! Petőfitől. Szavalja Wagner Márton. 6. Március 15. Alkalmi óda, irta és szavalja Ü r m é n y i Lajos. 7. Szózat. Zenekiséret mellett énekli a dalárda és az ünneplő közönség. — Este a körökben társasvacsora. Ugyancsak lélekemelő ünnepély készül Mezőberényben is. A körök zászlók alatt vonulnak a Magyar Király szálloda elé, hol délután 3 kezdődik az ünnepély a következő műsorral: 1. „Isten áldd meg a j magyart", énekli az iparos dalkör. 2. „Talpra j magyar! szavalja Strasser Sándor jogszigorló. 3. Ünnepi beszéd, tartja dr. Kovács László ügyvéd. 4. „Március IB-ike", irta Sajó Sándor. Szavalja B 1 e u e r László ügyvédjelölt. 5. „Hazádnak rendületlenül", énekli az iparos dalkör. A csabai daloskör ezúton értesiti a március idusátünneplő egyesületeket, hogy ujabb határozata értelmében minden évben más egyesületben ünnepel majd a jövőben. Teszi azt egyrészt azért, mert már annyi az egyesület, hogy fizikai lehetetlenség, mindegyikhez elmenni, másrészt maga a daloskör igy nyugodtan nem ünnepelhet. Ez évbea a polgári körben ünnepel a daloskör. TARKA KÉPEK. A legazemberezett gazda kutyái. — Evvel ni! — és kivett a zsebéből egy marék cutyaadó cédulát. De a biró nem oldta föl az Ítéletet, mire a nagyarból igy tört ki a keserűség : — Már csak elnyomott pária a magyar, mert Ilikor foglalnak, még a saját kutyáinkat sem gaz?mberezhetjük le. Szerenád az éjben. 'A rendőrség előtt egy ur volt a vádlott, aki valamelyik hajnaltájon muzsikáltatott az utcán, egy iblak alatt. A muzsikához pedig énekelt is, amihez i vele volt kompánia kontrázott. Szóval szép velencei elenetet rögtönöztek. — Ön a mult héten ezen és ezen a napon jjjeli zenét adott valakinek és nagy lármát csaptak — mondotta a rendőrbiztos. — Hohó ! — tiltakozott a vádlott. — Semmi t valakinek és semmi lárma; mert az a valaki a feleségem volt, a lárma pedig ének a muzsika mellé. A rendőrbiztos mélabúsan rázta a fejét. — Sajnálom nagyon, de ezt enyhitő körülményül nem fogadhatom el. — Nem ? — hangzik a keserű kérdés. — Nem. — No hát pedig ez az, — felel elhatározottan a vádlott, - mert ha tudná a biztos ur, hogy miért adtam én a feleségemnek éjjelii zenét . . . — Kíváncsi vagyok, hogy miért ? — Hát tudja biztos ur, ha néha tovább időzök a vendéglőben, az asszony ezt csak ugy méltányolja engesztelődéssel, ha éjjeli zenét adok neki. A biztos ezt kénytelen volt ugyan enyhitő körülménynek elfogadni, de azért az illető urat a szabályok értelmében mégis elmarasztalta 4 korona pénzbirságban utcai botrány miatt. Ekkor tört ki aztán elkeseredettem az ur: — A bírságolásba csak belenyugodnám, de a — minősítés ellen felebbezek! . . „Így s ugy" Panaszra ment egy menyecske a községi bíróhoz, hogy a szomszéd leányt hivassa fel és tegyen köztük igazságot, mert őt megveréssel fenyegette. A bevádolt lányt megjelenvén, kérdést intéz hozzá a biró, hogy miért akarja megverni a panaszos menyecskét. Erre a kötény sarka a szemhez kerül s könyhullatások közt vallja : — Nem verem én őt meg, verje meg őt az Isten, amiért becsületemben sértett. — Miben sértett ? kérdezi a biró. — Azt beszélte rólam, hogy én a szomszéd faluban „igy s ugy". - „Mi az az „igy s ugy", kérdezi a biró ?" — „Azt mondta, hogy én „igy s ugy". — Nem tudom, hogy az „igy s ugy" becsüi letiértő volna, de ha te annak találod, menj a bírósághoz — mondta a biró, — hanem ezt a menyecskét ne fenyegesd, mert akkor én „igy s ugy". Elmehettek. Piaei helypénz. A csabai piaci tarifa módosítása. Több évre vezethetjük vissza szálait azon törekvésnek, mely a csabai hetipiaci és vásári helypénzszedési dijak módosítására, s a mai viszonyokkal való összhangba hozatalára vonatkozik. A viszonyok az utolsp időben, különösen az állategészségügyi törvény életbe lépte ótsu-úgy alakultak, hogy a piac- és vásártér berendezésére, kibővítésére s jókarban tartására a piaci ós vásári helypénzekből befolyt jövedelem nem hogy elegendő nem volt, de a költségek tetemes részét a közjövedelmekből kellett fedezni. Csabán mindeddig a mult század hetvenes éveiben alkotott helypénztarifa van érvényben ; nem lehet csodálni tehát, hogy a közgazdasági viszonyok változásával négy évtized alatt a helypénzszedési szabályok alapos reformot igényelnek. Nem csak a közönség fejlődő igényei, de a közérdek szempontjai is ujabb és ujabb terheket rónak a községre ; ezeknek kielégítésére megfelelő fec'ezetet csakis azon jövedelmi források fokozásával s a viszonyokból önkénl folyó hatékonyabb kihasználásával lehel biztosítani, amelyek szerves egységet képez nek a piaci ós vásári jog gyakorlatáva s ezzel ok ós okozati összefüggésben ál lanak Nemcsak a község képviselőtestülete nemcsak a megyehatóság, de a kereskede lemügyi miniszter is a dolog termeszeiéből folyónak találta a csabai piaci és vásári helypénzszedési dijaknak — nem felemelését, hanem modernizálását. Mert kétségtelen, hogy a tarifareformot nem szabad a közönség súlyos megterhelóséve végrehajtani. S igy is történt. Békéscsaba község képviselőtestülete mult hó 15-én tartót' közgyűlésében állapította meg az uj tarifát a következő tételekben : A járásbíróság előtt furfangoskodott egy magyar. Aziránt citálta be, hogy a végrehajtót és becsüst lenyomorult kutyázla. . — Nem én ! — védekezett a magyar. — Meri tagadni ? — Azaz, hogy mondtam, de a saját kutyáimat akartam megtisztelni és nem a végrehajtót. — Ugyan ne mondja, mikor kutyái sincsenek... A biró husz korona pénzbírságot húzott a magyarra, aki egy óra multán ismét beállított a biróhoz. — Megint baja van ? — Hát be akarom bizonyítani, hogy én csakugyan a kutyáimnak mondtam, hogy nyomorult kutyák és nem a tekintetes jvégrehajtó és becsüs uraknak. — Mivel bizonyítja ? Csak legalább jönne Valaki. Reszketem AZ álom már régen cserbenhagyott. Azzal már tisztában voltam, hogy ő tőle ugy se szabadulok. Mivel pedig reggelig egyáltalában nem akartam a nyomorult társaságában maradni, hirtelen elhatározással vettem a felöltőmet, hogy kifelé induljak. Inkább újra átkóborlom az éjszakát. Amint a fényes koponyájú vendég ezt észrevette, mély sóhajjal szólt : — Hála Isten ! Tisztán hallottam, hogy sóhajtott ós megszólalt. Tehát még gúnyolódik is. Veszíteni valóm nem volt semmi, vakmerő bátorsággal léptem melléje : — Uram, miért fixirozott ön engem ? Végigszántott a koponyáján : — Mert ön is fixirozott engem. — De ön kezdte. — Nem igaz, ön. — Hát mire vár ? — Ezt én is kérdezhetem öntől. — Hát nem látja, hogy megyek. — Erre vártam. Észhez kaptam. — Ön talán ... itt . . akar . . . aludni ? . . . — Eltalálta. Aztán elmondta, hogy nyáron mindig a ligetben alszik, télen pedig a kávéházakban. Most a „Chicagó

a-n a sor. Aztán hozzátette : — Még sohse volt ilyen csökönyös emberrel dolgom, mint ön. Rendszerint öt perc alatt magamra hagynak az ucolsó vendégek. — Alászolgája. Szegény embert szivemből megsajnáltam Én már ugy se voltam álmos. Kisiettem a „Chicago"-ból. Tél volt, fáztam és nem volt lakásom. Félóra múlva borús árnyékot vetettek rám a Városliget tar fái . . . [ét kerekű kocsi, ha azon terményt vagy bárminemű cikket hoznak 4 fillér légy kerekű kocsi 8 „ >gy éven felüli szarvasmarháért, lóért stb. drbonként .... 8 „ igy éven alóli szarvasmarháért, lóért stb. drbonként .... 4 „ sertés, juh ós kecskéért drbonként 2 „ i vásártérből elfoglalt területért ha az árúcikket földön kirakva árulják, • méterenként ... 2 „ igyanazért, ha asztalon vagy sátorban árulnak 4 „ Doltok és bezárható sátrakért min den • m. után 12 „ minden áruért, mit gyalogszemély kosárban, zsákban, talicskán vagy kézikocsin vásárra visz s azzal bizonyos helyet foglal . . . 4 „ minden egyéb kézben vitt árúért vagy apróságért 2 „ falkában felhajtott liba, pulyka minden drbjáért 1 „ minden mutatványért • méterenként, hetipiacon 6 napig . . 4 „ ugyanezért országos vásárokon négy napig 10 Szopós jószág után, ha anyjával hajtják fel, helypénzt nem kell fizetni ; ha azonban külön darab gyanánt viszik vásárra, a szopós jószág is tarifaszeiü helypénz alá esik. Akik a vásárban helyet nem foglalnak el, helypénzt fizetni nem tartoznak ; ezeket ugy személyük, mint szekerük és igavonó jószágaik után a vámháznál átmeneti-jegygyei látják el. Ez a tarifaszabály csupán abban különbözik a régitől, hogy a falkákban hajtott apró baromfi után drbonként 1 fillér dijat szed, ami az előző szabályrendeletből hiányzott; egyebekben teljesen egyezik mindkét szabályzat. Az újnak csak az az előnye, hogy helyesebb rendszert léptet életbe. Kétségtelen tehát, hogy a kereskedelmi minisztérium, ahová a megyehatóság utján megerősités végett felterjesztetik, a szabályzatot jóváhagyja. A „Békésmegyei Közlöny" táviratai. A képviselőházból. Budapest, március 12. (Saját tud. táv.) A békének valószínűleg a teremőrök örülnek a legjobban. Ezelőtt három nappal még mennyire roskadoztak a karzatok az izgatott, kíváncsi, érdeklődő publikum súlya alatt s ma háromnegyed 11 órakor, amikor pedig gróf A p p o n y i Albert beszédére is kilátás van, alig került ember a karzatokra. Hiába, a harc mégis érdekesebb, mint a bókeség ! Ezt az elvet vallja a t. Ház is. Ötven ember sem jött el az ülés kezdetére. A Kossuth-párt padsorain Kállay Leopold ül egyedül s Ugronéktól a vezér : Szederkényi Nándor s a szárnysegéde, Lovászy Márton jött el. A többi párt is ilyen arányában érdeklődik az indemnitás iránt. Az ülést háromnegyed tizenegy órakor nyitotta meg Perczel Dezső. A« interpellációs könyvbe U d v a r d y Ferenc és Holló Lajos jegyeztek be interpellációi kat, melyekre háromnegyed két órakor tért rá a Ház. Ezután harmadik felolvasásban is elfogadta a parlament az ujoncmegajánlásról szóló törvényjavaslatot. A jegyzőkönyvnek azt a pontját nyomban hitelesítették, hogy a főrendiház hétfői ülése már tárgyalhassa az ujoncjavaslatot Elnök: A napirend értelmében az in ' demnitiről szóló törvényjavaslat kerű sorra. N e m é n y i Ambrus előadó elfoga dásra ajánlja a javaslátot. B a r t a Ödön volt az első felszólaló A függetlenségi párt álláspontját körvo nalozza. Ismerteti a javaslat előzményeit Ezekből is konstatálja, hogy dualisztikus alapon magyar nemzeti politikát csináln nem lehet. Ha a kormány ahelyett, hog] 1902 ben a katonai létszámemelésre vonat kozó javaslattal dúlja fel a közvéleményt az ország anyagi érdekeire nagyfontosságga biró kérdésekkel jön a Ház elé, hol tari ma az ország! A kormány iránt bizal matlan s a jaslatot nem fogadja el. Gróf A p p o n y i Albert : Melegen csatlakozik Barta felszólításához, amit a: adóhátrálékosok érdekében a kormányho; intézett. Az indemnitás kérdéséből a bi zalmi szempontot leghelyesebb elimínálni ebben is igaza van Bartának. Mindazon által kijelenti, hogy a felhatalmazási törvényjavaslatot nem fogadja el. Bizalmat la nságát indoKolja is. A kormány valósággal ad hoc kormánynak tekintheti magát, amelynek nem egyéb a hivatása, minthogy a hivatalba lépésekor fennálló zavarokat eloszlassa. De ő azt hiszi, Tisza nem vállalkozik erre a szerény szerepre. Tisza miniszterelnök nyomban felelt, a két beszédre bizonyítgatja, hogy érvény szerezhető a nemzet vágyainak a 67-es alapon is

; ha a rend helyre áll, de ha a kormány ekkor^mégse tudna a nemzeti politika terén sikert elérni, akkor őt vonják felelősségre ós ne a királyt Bartha, Apponyi válasza után Holló interpellócióval az ülés véget ért. A király itthon. Budapest, márc. 12. (Saj. tud. távirata.) Beavatott politikai körök még napokkal előbb tudni vélték, hogy a király haragszik s igy nem jön Budapestre. Budavárában most azonban előkészületeket tesznek a király fogadtatására, mert jövő héten Budapestre érkezik, még pedig hosszabb • időre. Japán előnyomulása. Tokióból táviratozzák a Berliner Tageblattnak, hogy eddig három japán divisió, még pedig a tizedik, a tizenkettedik és a gárda hadosztályok mentek Koreába. Kínaiak és oroszok csatája. Pénteken egy olyan összeütközés törtónt, amelynek valószínűleg nemzetközi következményei lesznek. Egy kozák csapat bekerített és Korpancsuba hurcolt egy kinai csapatot, azóta semmi nyoma. A niucsvangi kikötőt rendkívül megerősítették és védelmére gyorstüzelő ágyukat szállítottak. Lovasság, tüzérség és gyalogság van Niucsvang környéken a Jalu folyó vidékére 20-000 főnyi szibériai csapat indult, amelynek Karbinban van a hadműveleti bázisa. A csapatok közt nagy a lelkesedés. Miaojung mellett a katonaság éjjel-nappal dolgozik az erődítményeken. Öt verstnyi uton az erődítmények már elkészültek. Közigazgatásunk reformja Rímes móka. »Állami közigazgatásunk, Olyan régi ócska nóta, Ma már csak az optimisták Beszélnek komolyan róla. Ki törődnék azzal máma, Mit csinál a szolgabíró, Mikor obstrukciót üthet Tollával az újságíró. Ki bánja, hogy a reformok Csirájukban pusztulnak el ? Mig a tisztelt Ház a heccben, Olyan igaz örömet lel. Nincs is ok kétségbe esni, Jóra fordul még a dolgunk, Áldani fogjuk az időt, Amikor ex-lexben voltunk. Mert lám, amit törvény utján Régen lesünk, régen várunk, Fortuna asszony ex-lexben Valósítja meg minálunk. Gyors lesz a közigazgatás, Nem jár többé csigalábon, Töf-töf-gép áll majd befütve Minden szolgabiróságon. Nehogy e reform a megyét Adóságba verje, vonja, Fortuna igy kötötte meg A schlusst ködös Albionban : » Egy-egy gyors automobilt Kap minden főszolgabíró, Hogy drága egészségüket Ne rontsa az átkos büró. De először a központban Próbálja ki Lukács Endre : Mennyit segit az angol gép Ügyelni a magyar rendre.« Igy szólt a schluss. És az első gép maholnap Itt lesz már Gyulán, Ország-világ bámul majd A közigazgatási csudán. Es ha beválik a reform, Ha szukcedál a masina, Kárpátoktól Adriáig Nem lesz többé restancia. Az államosítást pedig Füstre akaszthatja Tisza. :Két G —A legolcsóbb bevásárlási forrás a íregg-gg nagyban és kicsinyben neműek, szőnyeg és függönyökben Előnyös és pontos kiszolgálás. ruhaszövetek, selymek, vászonliőwy Jakab L. és Társa Vidéki minták kivánatra bérmentve küldetnek.