Békésmegyei közlöny, 1904 (31. évfolyam) január-június • 18-53. szám

1904-03-10 / 21. szám

nyilatkozatomhoz abban a tekintetben, hogy a végleges reformot igy fogjuk keresztülvinni. A disszidensek akként hataroztak, hogy nem zárkóznak el a házszabályoknak a szólásszabadságot nem érintő szigorítása elől, ha ezzel egyúttal a népképviselet erősitést nyer. A miniszterelnök indítványával azonban tovább ment, és ők a javaslatban a szólásszabadság önkényes korlátozását látják. Ezért fi miniszterelnök terveit visszautasítják ós minden alkotmányos eszközzel dolgozni fognak ellene. Alföldi szinikerület. A megalakulás. A csabaiak nem hiába fáradoztak tehát több mint három esztendőn keresztül : az „Alföldi szinikerület" végre megalakult. Ennek jelentőségét nem lehet kicsinyelnünk, nem csak azért, mert a kormányhatóság a kerületbe tömörült szini szervezeteket különösebb figyelemben s haté konyább támogatásban rószesiti, de főleg azért, hogy a tömörülésben rejlő erkölcsi és anyagi erők a színészet ügyét előmozdítani hivatott összes tényezők fejlődését s jótékony hatását idézik elő. Hála Lukács György főispánnak, aki ismeretes energiájával utat tört a felvetett eszmének ; hála Festetich Andor gróf országos felügyelőnek, aki az eszme megtestesitésónek munkáját fáradhatlan tevékenységgel intézte ; végül elismerés a csabai szinügyi bizottságnak, hogy az ideát felvetette. F e s ; e t i c h gróf a vidéki színészet országos felügyelője mult vasárnap délután 4 órára az országos szinészegyesület Baross-téri palotájának tanácstermébe tanácskozásra hivta egybe az érdekelt városok képviselőit. A tanácskozáson a felügyelő elnöklete alatt résztvettak: L uk á c s György dr. főispán, Csaba képviseletében Maros György, Kalocsa képviseletében Taraj os si Kálmán, Halas képviseletében Nagy Mór dr , Fólegyháza képviseletében Szerelemhegyi Károly dr., Czegléd képviseletében Kiss Gyula, Szentes képviseletében Bánfalvi Lajos és P a 1 o t a y Antal színigazgató. Az országos felügyelő az előzmények ismertetése után felvetette a kérdést: hajlandó-e az értekezlet az Alföldi szinikerület megalakulását kimondani ; e kérdésre nézve a képviselők mindegyike nyilatkozván, a megalakulás három évre egyhangúlag kimondatott. Hosszabb vitát idézett elő az egyes városok szini-idényének kérdése ; a különböző érdekek kielégítése nem osekély munkát okozott. Végre e nehéz kérdésben is megtörtént közmegnyugvásra a megállapodás; eszerint 1903. virágvasárnaptól, a jövő év ugyanazon időpontjáig áz egyes városokban következőképpen oszlik meg a sziniszezon : szept. 1-től okt. 31-ig Szentes nov. 1—20-ig Kalocsa nov. 21-től dec. 20-ig Halas dec. 21-töljan. 31-ig Kiskunfélegyháza febr. 1-től márc. 3l-ig Békéscsaba ápril 1—30-ig Cegléd május 1—31-ig Félegyháza-Kalocsa junius 1—31-ig Abony julius 1 —31-ig szünet aug. 1—3 l-ig Csongrád. Megállapították a három évre szóló szerződés szövegét, melyet a képviselők az érdekelt városok elé fognak elfogadás végett terjeszteni. A kerület székhelye Békéscsaba. A szerződés tartama alatt a kerületet alkotó városok színházaikat, színköreiket, vagy más színházi célokra szolgáló helyiségeiket csakis a szerződtetendő igazgatónak bocsájthatják rendelkezésére ; viszont a kerület igazgatója ,— szerződésének elvesztése terhe alatt — csakis a kerületet alkotó városokban tarthat előadásokat. A kerület igazgatását választmány intézi, melybe minden egyes város 2—2 tagot kül. Az általános érdekű 1 érdéseken kivül eső minden más, a saját szinügyének gyámolitására szolgáló, annak érdekeit előmozdító cselekvéseikben az egyes városi hatóságok, vagy színügyi-bizottságok egymástól teljesen függetlenül intézkednek. Az értekezlet, arra tekintettel, hogy virágvasárnapig a kiírandó pályázat kellő sikerrel már amúgy sem járhatott volna, a legközelebbi egy esztendőre igazgatóul Pa ío t a y Antalt választotta meg, akinek szakértelmét és ügybuzgóságát a kerületi városok előnyösen ismerik. Palotayval a szerződést az elnökség fogja megkötni s ebben a szerződésben gondoskodás történik arról, hogy a szervezendő társulat a közönség igényeit minden tekintetben kielégítse. A kerület elnökéül nagy lelkesedéssel Lukács György dr. főispánt választották meg, ügyvezető-alelnökéül pedig Maros Györgyöt. Miután a felügyelő szives szavakban mondott köszönetet azért a hazafias készségért, melylyel az érdekelt városok a kerület megalakítása érdekében buzgólkodtak, viszont Lukács György dr. főispán a városok nevében köszönte meg szép szavakban a felügyelő fáradozásait, az értekezlet Festetich Andor gróf lelkes éltetésével este 7 órakor véget ért. A „Békésmegyei Közlöny" táviratai Országgyűlés. Budapest, március 9. [(Saját tud. táv. A keret: az teljesen megfelel a várako zásnak. Minden hely az ülésteremben zsu folásig telve, rég nem látott honatyái jelentek meg, hogy itt legyenek a nag] összecsapásnál. A karzatokon pedig a sok szor emlegetett varrótű sem bírna má elhelyezkedni. A hangulat a lehető határig feszüli Minden exponáltabb politikust megélje nez a pártja, — a baloldalon Barabás Bélának s TWon Gábornak, a kormánv párton persze Tiszának «eng az éljen. Megéljenezték Heltay Ferencet is, aki most jött haza külföldi útjából. KhuenHéderváryt Károlyt, aki most foglalta el először a miniszteri széket, megéljenezték a jobboldalon is, a balon is. Persze, mindennünen máskép szólt az üdvözlés. Az ülést tizenegy óra után ínyitotta meg Percei Dezső. A jegyzőkönyv hitelesítése után felállt Tisza István. Percekig tartó zaj támadt. A jobboldal tombolt a lelkesedésében, a baloldalon persze haragos reakció támadt erre. A miniszter lnők, mielőtt indítványát megokolná, bejelenti, hogy annak tárgyalása előtt visszavonják az összes többi törvényjavaslatot. AZ indítványt — mondta — két részre sorolhatja. Az egyikbe azok az ügyek tar toznak, amelyek az állam mindennapi életének folyóügyeit képezik, a másikba a házszabálynak reforinálása, amivel később foglalkozik. Az első csoport ügyei között vannak törvényjavaslatok, amelyek hosszú hónapok óta feküsznek a Ház asztalán, minden óra ki van itt merítve s nincs ok, amely a megszavazásuk ellen szólhatna. Ezek után következik a házszabályok végleges reformja, amelyekre feltétlenül szükség van. A végleges házszabályreform a saükségen túl terjedni nem fog. Erre min; den garancia nyújtására hajlandó. Pozsgai Miklós: Az iparbanknál is garanciák voltak ! (Nagy zaj.) Tisza István : Egy képviselő úr az iparbankot emiitette. Az ott kifejtett tiz évi becsületes munkássága neki anyagi károsodást jelent . . . — Másoknak ! — kiálják többen. Egyszerre húszan is ugrálnak fel Tisza mögött — kivörösödnek az arcok, fenyegetve emelkednek fel az öklök. Gróf Tisza István : A végleges reform a klotürt nem hozza be, tehát a parlamenti küzdelemben a szólásszabadságot nem akadályozza. Nem terjeszthet be ez idő szerint részletes javaslattervezetet, (nagy zaj) mert ehez a munkálathoz ide és nyugalom kell s ahoz a parlament öszszes felelősségteljes pártjainak hozzá kel járulniok. Ha a végleges házszabály az c javaslata szerint fog kidolgoztatni, akkoi a klotür mellőzve lesz. A magyar nemzeti politikának csal a parlament utján lehet megnyilatkozása : A parlament tekintélye ellen való törekvé sehol sem gyilkosabb, sehol sem veszedel • mesebb, mint éppen Magyarországon. I. baloldalon egész padsorok sportot ilznel abból, hogy a legkűlönbüzőbb közbeszólá • sok egész koncertjével akadályozzák me£ ' beszédjének elmondását. Neki a 48-as tör vények adnak erre jogot s teszik köteles • qÁrrÁvé f-űliflf n a-/ * ^ Ugrón után Eátkay László és Z i c h y Jenő gróf beszélt, aki precedensekkel kívánja bizonyítani, hogy az indítvány csak az ülés végén tárgyalható. Az elnök felvilágosítása után a Ház Zichy indítványát egyszerű szavazással elvetette. Ezután megejtették Tisza indítványa felett a névszerinti szavazást. S z ő c s jegyző nem lóvén jelen, az igen szavazatok nem jegyeztettek. Az elnök ezt észrevette s kijelentette, hogy a szavazás érvénytelen. Az elnök uj&bbi szavazás alá akarta bocsátani az indítványt, ezt azonban az ellenzők ellenezte, mert időközben sokan eltávoztak. Végre az elnök a szavazást másnapra halasztotta. Az orosz-japán háború. A harctéren japánok és oroszok egyaránt szállítják a csapatokat a döntő ütközethez, amelyet az oroszcár szeretné, ha sohasem történne meg. A cár a japánokkal való konfliktusát a hágai választott bíróság elé szeretné vinni, miután már Angliától ós az Egyesült Államoktól biztosítékot kapott a semlegességre. Hivatalos jelentések is megerősítik, hogy a vladivosztoki hajóraj elhagyta a kikötőt. A vladivosztoki 'hajórajnak valószínűleg az a feladata, hogy a Csendes Óceánban elfogja azt a három cirkálót, a melyeket Japán Chiletői vásárolt A japánok ujabb győzelme í Londonból jelentik, hogy Vladivosztok előtt nagy harc folyt a japán és orosz hadihajók között, s annak eredménye, hogy a japanok az összes ottlevő orosz hajókat elfogták vagy megsemmisítették. Port-Arthur bombázása. New-Yorkon át jelentik, hogy PortArthurt a japánok támadása ellen aknahálózat védelmezi, de a szárazföldi oldalon a japánok sikeresen megkezdték az erődök bombázását. k szabadság napja. Ünnepre készül ismét a nemzet. Március idusát Békésmegye minden községében a szokásos kegyelettel és hazafias lelkesedéssel fogja megünnepelni a közönség. Csabán a polgári körben tartandó ünnepélyen beszédet mond K a b o s Bálint főgimn. tanár. A kör ünnepélyén és az azt követő társasvacsorán szívesen lát és ez uton is meghívja a nem köri tagokat. A csabai Kudolf-főgimnázium növendékei szintén megünneplik aszabadiág napját. Délután 3 órakor a tornacsarnokban hazafias ünnepet rendeznek, az alábbi igen szép műsorral: 1. Kossuth búcsúja. Énekli a főgimnáziumi daloskör. 2. Farkas. Cinka Panna. Szavalja