Békésmegyei közlöny, 1904 (31. évfolyam) január-június • 18-53. szám

1904-05-29 / 44. szám

t Melléklet a Békésmegyei Közlöny 1904. évi 42. számához. Berzevicy Albert kulturminiszter tette meg a tárgyalás anyagára vonatkozó és összefoglaló előterjesztéseit. A szaktanácskozmány egyébként a népiskolai közoktatásról, a nyelv tanításról, a községi és felekezeti tanitók és tanítónők fizetésének rendezéséről szóló törvényjavaslatot tárgyalta. Üléseit még folytatólag tartja. A minden esetre fontos ós szükséges törvényjavaslati tárgyalást tanügyi körökben örömmel ós érdeklődéssel kísérik, a felekezetek pedig ellene érzékenyen érvelnek, s ez mutatja legjobban a törvény szükségét. A világeseményei között természetesen még mindig » keletázsia háború az érdeklődés egyik fő tárgya. A harctéri helyzetet különben ma Kin-csú elfoglalása a japánok által dominálja, melynél az oroszok bár igen kemény ellentállást fejtettek ki, mégis az derült ki elvitázhatatlanul, hogy a japán tüzérség messze felül áll az oroszok fölött. A harctérről egyébiránt, a mandzsúriai kisebb nagyobb összeütközéseken kivül az a üir érkezik, hogy a japánok rövid idő alatt már Port-Artiiurt is elfoglalják. Hir szerint tervök az, hogy 1894. évi kínai háború mintája szerint az orosz flotta ments-várát rohammal fogják majd bevenni. Sikerül-e majd kérdés, mert az a roham mindenesetre nagyon kemény dió lesz ám. A japánok különben ujabban arra törekszenek, hogy nem annyira az orosz centrumot, mint inkább az orosz hadállások jobb és balszárnyát elfoglalhassák. Legalább eddigi operálásaik arra mutatnak. Közgyűlési morzsák. A ijéten megyei közgyűlés volt, A gügyéi közgyűlés széles Magyarországon hálunk nemkülönben arra is jó, hogy a virilis urak erre az alkalomra megszellőztethessék* parádés bricskájukat, mélyen a megyei székhelyre rándulnak; mig a választottak, no azok meg ezen alkalomból szellőztetik meg rendszerint — a tekintélyüket ... • Hanem mindezen alkalmatosságot megelőzőleg, mindenütt van egy fiók-közgyűlés is az igazi előtt. Jtiiz nálunk Gyulán, a Komló vendéglőben esik meg. Itt azután kifogják a bricskák lovait, lekefélik a kabátokat, megeszik az egy pár virslit, vagy kis gulyást, megitatván megfelelő adag sörrel, közbe Miska kocsisnak a markába nyomja a tekintetes úr a vörös hasú 20 koronást és a tekintetes asszony komisiós céduláját & bevá sárlásokat illetőleg s mire Koszti bátyánk elmondja utolsó csintalan adomájátj hát éppenséggel kilencre jár az idő. Mehetünk közgyűlésre . . . Útközben válnak ki aztán az emberek és érdekek s van rá éset, hogy egy-egy bizottsági tag ur, mig a Komlótól a megye: házig érkezik, legalább husz más úrral ölt kart, azaz : kapacitál . . . Mérget lehet reá venni — ez már biztos jele annak, — hogy voksolás lesz a megyegyűlésen . . . S lám, lám, amig kiki szépen elterveli s megszinezi a gyűlés lefolyásának képét, addigra a főispán gondol egyet s olyan fényes ékesszólással vágja ki a kormány iránti bizalom megnyilatkozásának immár Megdönthetetlenül megérett alkalmát, hogy a közgyűlés egyhangúlag lelkesedik s a Komlótól a megyeházáig történt karöltögetés ugy kárba vész, akár az égfelé törő lassú röptű, lomha füst, szép, csendes és csillagos nyári éjszakákon . . . Mert a közgyűlés, tervez ugyan, hanem bizony Lukács György dr., meg Fábry Sándor dr. ékesszólása az, ami — végez ! hát jól van ez igy, mert mindenkor okosan van . . . A vármegye legutóbbi közgyűlésének eleje .különben igazán lelkesedés teljes volt .Én ugyan az igaz, ném nagyon kutatom benne a lelkesedést, azt a díszmagyar nak hagyom, minthogy az úgyis rendszerint kivételes ruha, az utóbbi pedig (a lelkesedés ugyanis) az meg kivételes mondva csinált modor . . . No hát én leginkább egyszerű polgári ruhában járok s igy minek hamisitanám meg a mindennapos modoromat! Biz ón tréfálok, gúnyolok, de oktatok is vele — ha lehet! Hát effélét, arra való dolgot kerestem a közgyűlésen, de ugyan kevés akadt Csupán egyik bizottsági tag ur mondott e részben egy jóizü kis^plást, azt állitván, mikor afölött vitáztak, hogy kit jelöljön a vármegye katonai alapítványi helyére. — Azt: akinek legrosszabb a bizonyítványa, mert abból lesz a legjobb katona. Hátha közel jár is hozzá, de egészen tán mégsem ugy van. Sokkal köztetszőbb eredményt ért el egy másik bizottsági tag; aki meg azt javasolta egy szomszédos vármegye átiratára, hogy ne csupán leszállítsák a fogyasztási adót, hanem egyáltalán töröljék el. — Hiszen — úgymoud keserűen — már is olyan drága a bor, hogy egy-egy meszelyt is alig-alig lehet nagy ritkán meginni . . . Konstatálom, hogy e határozati javaslat olyannyira köztetszésre talált, hogy csupán azon múlott elbukása, mert hát — lehetetlen volt! , . -. Különben hevesebb vitát csak a csabai villám világítás ügye provokált. — Ugyan kérem, tekintetes törvényhatóság, — mondja egyik ellenkező véleményen lévő tekintélyes szónok — hát erővel muszáj Csabának pénzét & Körözsbe dobálni. Mire K ó n Dávid ha nem is mondta, de bizonyosan kárörvendve azt gondolta magában: — Kérem t. közgyűlés, mi közünk hozzá, hiszen Csaba nagykorú. Azt teszi, amit f— jónak lát. Es a Kón Dávid által nagykorúsított Csabának akarata megtörtént. Nem is átallotta megjegyezni egyik csipös kedvű bizottsági tag: — No lám, azt hittem eddig, hogy Kón Dávid csak Gyulának a védszentje s ime kisült, hogy Csabának is ő — a pátanyának, ki művésziesen hímzett, igen értékes szalaggal ékesítette fel a nehéz zöld selyem zászlót. G a r z ó Gyula ev. ref. lelkész gyönyörű imával avatta fel a zászlót, maid a zászlóanya kötötte tel: „a. gazdasági függetlenség a nemzeti függetlenség alapja" jeligével hímzett szalagot, hatalmas éljent és tapsokat aratva. A zászlószegek hosszú beverési aktusa következett ezután, este pedig igen sikerült táncvigalom fejezte be a szép ünnepet. ronusa. Sziporka Zsolt. egy Gaal-féle kedvelt rapszodiával toldotta meg számát. Ez után Balázs Gyula az „Öngyilkos" monológgal derítette fel a hallgatóságot. Majd Madarász Károly lépett elő, s érces bariton hangján kuruc dalokat adott elő. Az édes-bús harci kesergők mély hatást keltettek. A kuruc nóták után Kovács Iduska ült a cimbalom mellé, s a „Sevillai borbély"-ból adott elő egy bájos részletet. De hiába, a cimbalom speciális magyar nóta jut rajta igazán érvényre. A kisaszszony is andalító hallgatójával, majd a tüzes frissel érte el az igazi hatást. A műsor következő száma a Vén cigány melodráma volt, mit Szabadfi Piroska d,tokrét zongora kísérete mellett Szalisznyá Sándor adott elő drámai hévvel; előadása egyik fénypontja volt az estének. Ezután népdalokat adott elő a zenekar. A túrkevei műkedvelők — megünneplésül — hatást keltően mutatták be több oldaluságukat. Félretették .a hangszereket s istenadta hangszerükön gyújtottak egy kedves müdalra: Nincs a földön olyan édes érzelem . . . összevágó előadás, pompás színezés jellemezte a szép férfikart, mely Szabadfi Elek túrkevei ev. ref, kántor átiratában és vezetése mellett, igazán meghódította a szíveket. A tömör kórusból fényesen szárnyalt ki Koháry József csengő hangja. Az est sikeréből sokat biztosított ennek a tanító-embernek hős-tenorja. Most jött az estélynek — hogy úgy mondjam — tartár-mártása : Szabidfi Elek felolvasása. Ez a Szabadfi Elek, valóban fene gyerek ! Nem hiába kántor ő kelme, az éle, humor, rím csűcstül van benne. Az az volt abban, abban amit ^elolvasott, miknek hallatárara a publikum kacagva pukkadozott. Kifugurázta a .„kevi bandá"-t s benne legjobban önmagát. Megcsipkedte Vésztőn a haute-voleé-t, s uram bocsá' — a patyikusnét ! S mind ezt tette sikkesen, (no meg egy kissé spiccesen) úgy, hogy az ő makámája lett volna az est koronája, ha azt előle el nem halássza, a saját találmánya : szép nótája. Ha e rovat bővebb volna, elmondanám szépen sorba: Elek tolla miként bomla. De majd megsokalja a redaktor, ha a beszédem a kántorról soká foly. Ne hogy baj érje elég szük irhám, sietek végezni firkám. A programm utolsó pontja Michaelis egy csinos „Erdei Idyll"-je volt. Kakuk, csíz, pintyőke, pacsirta hangok ügyes utánzata olvadtak a zenébe s igazán erdőmólyen képzelte magát a hallgató. Vonós hangszereken előadott számok között ennek a darabnak előadása volt a legpricizebb. Finis coronat opus . . Erre a kedves estére is a vége tette fel a koronát. A túrkeveiek hangversenye felrázta letargikus álmából a sárrétiek mulató kedvét, s a hangversenyt követő táncban annyi szép asszonyt, viruló leányt láttunk, a mennyi egyszer-egyszer alig fordult meg a vésztői kaszinó termében. Lapunk más helyén számolunk be a jelenvolt szépek névsoráról. Kitűnik abból: a messze vidék is milyen szépen volt képviselve mulatságunkon. Itt még csak azt emiitjük tel, hogy a vésztői kaszinó mulatságainak jó hírnevén ez úttal sem esett csorba. Terpsziohore-nak bájos vel.élytársnői — a jelen volt szépek — bizonyára sokáig egy kedves est emlékével gondolják el: Milyen kár, hogy májusban olyan korán hasad a hajnal! A „keviek"-nek pedig ígéretükhöz képest azt mondjuk: — A viszontlátásra ! Két —>88. Plinköidi ünnepélyek a raegyébőn. Százéves egyház. Zászlószentelés Gyomán és Mezőberényben. A pünkösdi ünnepek alatt vármegyénk két haladó községében, Mezőberényben és Gyomán folyt le nagyobbszabásu, a község egész lakosságát érdeklő ünnepély. Mezőberényben az ev. ref. egyház ünnepelte fenállásának száz éves évfordulóját s az iparos ifjak egylete pedig zászlószentelési jinnepélyét. Gyomán pedig az iparos és kereskedő ifjak önképző köre ugyanaz najj|>n tartotta zászlóavatási ünnepélyét."' . E három ünnepélyről tudósításunk a következő: A berényi ev. ref. egyház templomának környékén már a kora reggeli órákban nemcsak a hívek sokasága, de más felekezetbeliek is tömegesen gyülekeztek, ugy hogy az ünnepély megkezdése előtt zsúfolva volt a templom. A megható bevezető zsoltár eléneklése után gyönyörű imát mondott Dombi Lajos gyulai lelkész, az egyházmegye esperese ; utánna G a r z ó Gyula gyomai lelkész a szószékről, a tőle megszokott tartalmas beszédében tekintett vissza a száz éves múltra s meghatóan fejtegette, mi tartotta ós tartja meg annyi balszerencse között az egyházat: a hithüség ós áldozatkészség. Végül a Mindenható áldását kérte a hazára, az egyházra és az emberiségre. A beszéd után Tóth József körösladányi lelkész egy fiu ós leánygyermeket keresztelt, majd Kecskeméti Ferenc békési ós P a u 1 i n y i Károly berényi lelkész urvacsorát szolgáltak. AZ istentisztelet után tartott offertórium alkalmával az orgona alap javára tetemes adomány folyt be. Délben az iskola udvarán felállított sátorban a közönség közebédre gyülekezet; a társas-ebéden háromszáznál többen vettek részt. Az ebéd alatt igen sikerült pohárköszöntők hangzottak el. Dombi Lajos a vallásfelekezetek közötti szeretetre, különös a mezöberónyi ág. ev. egyházak virágzására emelt poharat. G a r z ó Gyula a berényi ág. ev. lelkészeket s ezek családját éltette. K o 1 o z s y Endre elsőjegyző, a község nevében a jubiláló ev. ret. egyház felvirágzására ivott áldomást; Szentandrási István nyug. közgyám, J eszenszky Károly ev. lelkés az ev. ref. egyházmegye kiváló esperesét, Dombi Lajost, Tóth József Garzó Gyulát, Garzó Mezőberóny elöljáróságát, Paulinyi Károly az egyház üunepélyén résztvett lelkésztársait, mig Szentandrási a hölgyeket köszöntötte fel. A szép ünnepélyt este táncvigalom fejezte bs. * Szép ünnepélye volt pünkösd vasárnapján Gyomán az iparos és kereskedő ifjak önképző egyletének. Zászlóavatási ünnepélyüket tartották az Erzsébet-ligeti pavillonban s ott volt Gyoma egész társadalma. A zászlóanyai tisztet Fábry Sándor dr. alispán neje nagy szeretetreméltósággal töltötte be s akit férjével együtt a gyomai állomáson nagy közönség lelkes ünneplésekkel fogadott. Az ízlésesen díszített pavillonban külön emelvény volt felállítva a zászlóanya és a koszorús leányok részére; az egylet remek csokorral kedveskedett a zászlóMezőberényben pünkösd hétfőjén volt az iparos ifjak egyletének zászlószentelósi ünnepélye, mely a zászlóanya, báró F e j érvár y Celesztin kastélyának parkjában folyt le óriási közönség jelenlétében. A közönség 20 fillér belépti-dij mellett léphetett a parkba be, csupán e belépődíjakból az egylet pénztárába 140 korona jövedelem folyt be. A nehéz zölddamaszt selyemzászlót, melynek egyik oldalán művészi kivitelben a magyar címer, a másikon a zászlóanya jeligéje: „A tisztes iparért" van arannyal gazdagon hímezve, Apostol Ubald róm. kat. lelkész szentelte fel, a dalárda éneke után, majd Belenoóresi József mondotta el tartalmas ünnepi beszédét, a dalárda újból énekelt s következett a zászlógzeg-beverések aktusa. A dalárda éneke után a közönség egy része a Magyar Király szállodában tartott bankettre vonult, melyen a zászlóanya is részt vett, ki pohárköszöntőjóben megdicsérte a berényi iparos ifjakat az iparban való kiváló haladásukért, de különösen takarékosságukért; mert igen szomorú dolognak tartja, hogy a mai világban az uralkodó, de egyúttal romboló törekvés az : hitelre tervezett vállalkozással boldogulni akarni. A bankett utánjókedélyü táncvigalom következett, mely eltartott reggelig. Szájról-szájra. Pedig: Barát Írja . . . Pünkösd vasárnapján a V. H. O. Sz. (értsd : a vidéki hírlapírók országos szövetsége) ez idén is megtartotta évenként szokásos közgyűlését a budapesti irók és hírlapírók Otthon körének dísztermében . Természeteten nem volt híján a gyűlés sem tanácskozásokban, sem panaszokban, sem pedig — már hogy is' maradhatna el - tréfás jelenetekben. A többek kőzött valamely sérelmes dologról beszél éppen az egyik szónokló újságíró, aztán beszédjének nyomatékosabb voltáért oda veti : - De nem is csoda, ha a nagyvilággal szemben ennyi sok a bajunk, hiszen még saját kartársaink (a fővárosi újságírók ugyanis) sem valami nagyon barátságosan tárgyalják közgyűlési dolgainkat . . . - Pedig Barát irja minden évben a referádát róla — fűzi a közbeszólást a gyülekezet vidám kacajára egy megyénkbeli vidám hirlapiró. - Annál rosszabb, mérgeskedik a hevület Ítélkezési felületességének hatása alatt álló szónok, ha még Barát is ilyen Barátságtalan. (Barát ugyanis temesvári lapszerkesztő s a szövetség egyik alelnöke.) Én két lágyhoz vagyok szokva. Egy megyénkbeli vendéglőben a minap egy vidéki úr villásfrüstökre tért. Qulyást rendelt, melybe azonban véletlenül egy légy pottyant belé. — Pincér — szól az ur — vigye vissza ezt a gulyást. - Kérem ássson, szól a megrémült pincér, talán nem jó ! ? ... Parancsol mást ? . . . Azt már nem tudom. — Hanem ebben a gulyásban csak egy légy van, én meg kettőhöz vagyok szokva, hát azért vigye vissza . . . Elszólta magát. Ez is vendéglőben történt. Ifjú, jókedvű urak mulattak együtt. Szép langyos, sőt meleg májusi este volt. Akácvirágot a fán és izzadtságot az orcákon fakasztó. A mulatság hevében rászól az egyik fiatal ur a pincérre. — Misi! valami jó, de legfrissebb bort hozzon ide. • - Igen is k'rrrem ássson. De milyen legyen ? Hatvanötös, 78-as, vagy talán 94-es ? Az ám, pardon ! Mégis a 82-es lesz a legjobb, azt éppen — tegnapelőtt csináltuk... Hitelesség nélkül: Szemtanú Bandi. legolcsóbb bevásárlási forrás s nagyban és kicsinyben ruhaszövetek, selymek, vszonliöwy Jakab L. és Társa SS'S

1 Vidéki minták kivánatra bérmentve küldetnek. _ neműek, szőnyeg és függönyökben Előnyös és pontos kiszolgálás I