Békésmegyei közlöny, 1904 (31. évfolyam) január-június • 18-53. szám

1904-05-26 / 43. szám

Melléklet a Békésmogyei Közlöny 42-ik számához bánat napjai, mig egy hét múlva elkö­vetkezik a feltámadás emlékére szentelt ünnep, a húsvét, amikor leborulunk a templomok oltárainak zsámolyához, erőt és biztatást meríteni abból a felemelő, magasztos hitből, melyet Jézus hirdetett, megpecsételve tanitásait életével, halá­lával és feltámadásával. Virágvasárnappal lépünk a feltáma­dás nagyhetébe. Áhitat tölti el a hivők buzgó kebelét, a templomok benépesül­nek. Milliók ünnepelnek a hétvégével, de előbb végigjárják a Kálváriát, veze­kelnek, megtérnek, tisztult, vallásos szív­vel hálaadó imát rebegnek a világ nagy Istenéhez, aki e napon megértette ve­lünk, hogy az igazságnak, erkölcs és erények nagy eszméinek győzniök, fel­támadniok kell, nyomja bár a hitetlen­ség nehéz köve, sebezze bár a korbács­ütések, az üldözések éles fegyvere. Peltámadunk! A legmagasztosabb eszme, a hit lélekemelő, hatalmas va­rázserővel biró vigasztalása rejlik e szó­ban. A halál szörnyű hatalmát töri meg, s szétzúzza a sírboltok márványlapjait és megnyitja a halhatatlanság örök vi­lágát. A mikor elkövetkezik az utolsó óra és megjelen a halál kérlelhetlen an­gyala, kinos gyötelein szállja meg a lelket, s a kimúlás sötét gondolata két­ségbeejt. De megszólal a hit vigasztaló szava: feltámadunk. És eloszlik a kinos aggodalom, megszűnik a lelki gyötrelem. E hét a vezeklés hete, elégtételadás a sok bűnért, vétekért. A nagyhét minden egyes napjához magasztos és szent em­lékek fűződnek. Nagycsütörtökön olajat szentel az egyház és az alázatosság jel­képéül megtartják a lábmosás szertar­tását. E napon vette kezdetét Jézus szenvedése, miért is a hangos harang­szó helyett tompa kereplő hangjával szólítják a híveket a templomokba, ahol elrejtik az oltári szentséget és megfoszt­ják az oltárokat ékességeiktől. Nagypénteken, a legnagyobb gyász ünnepén, a Megváltó sirbatételének em­lékét üli meg az egyház. A templomok­ban felállítják a szent sirt, ahova egész nap át zarándokolnak a hivek. Nagyszombat az istenember feltá­madásának emlékünnepe. Délelőtt vizet szentelnek a templomokban, délután pe­dig fényes egyházi szertartások között a feltámadás emlékünnepét tartják meg. A protestánsoknak nagypéntek a leg­nagyobb húsvéti ünnepük. Ezen a napon úgy az ág. ev., mint ev. ref, templomok­ban istentiszteleteket és prédikációkat tartanak. A csabai ág. ev. kistemplom­ban e napon Csép regi György es­peres, a nagytemplomban pedig S z e­b e r é n y i Lajos lelkész tart ] szent­beszédet. Az izraeliták húsvétja, mely annak az emlékünnepe, hogy megszabadultak az egyptomiak rabszolgasága alul, az idén is majdnem összeesik a keresz­tények húsvétjával. Izraelita polgártár­saink szintén nagy áhítattal áldoznak a nagy nap emlékének, amelyet három napon át, csütörtök, péntek és szomba­ton ünnepelnek. E napokon a hagyo­mányos istentiszteletek lesznek szent­beszédekkel a csabai zsinagógában is. A csabai r. kath templom nagyheti ájtatosságainak a sorrendje pedig ez: Ma, vasárnap reggel csendes inise, utána bir­kaszentelés, majJ 10 órakor énekei iiagymise, inely alatt a passió énekeltetik. Április 19. Nagyszerd.i. Dihit.i l 3 ó ikor la­meniáció. Április 20. Nagycsütörtök. Reggel 8 órakor énekes szentmise, ostyaszenteléssel, majd az oltárok leszerelése. Délután 3 órakor lamentáció. Április 21. Nagypéntek. Reggel 8 órakor gyász­mise keresztleleplezéssel, passióval és ut.íni Krisz­tus sirbatétele. Délután lamentáció, este szentség­betétel, Csabai tanítók gyűlése. A békésvármegyei általános tanitó egyesület csabai járásköre csütörtökön délután tartotta meg rendes tavaszi köz­gyűlését G a 11 i János tanitó elnöklete alatt. A szokásos tanügyi felolvasás ve­zette be a közgyűlést, amelynek további folyamán jelentéseket, folyó ügyeket intéztek el. A gyűlés elején L a c z ó Endre ta­nitó ; értekezett felolvasásának cime, „A tanítás és nevelés kölcsön hatása az 3rkölesre." Azt fejtegette behatón és komoly érvekkel a tétel, hogy a neve­lés és tanitásnak, szóval a tudásnák a Eolyománya az erkölcs, amit csak az értelem fejlesztésével lehet elérni. A gyűlés mindvégig tetszésnyilvánítással kisérte az értekezést és elhatározta, hogy azt teljes terjedelmében évkönyvébe iktatja. Ezután a jelentésekre tértek át. A vigalmi bizottság részéről U h r i n Ká­roly jelentette, hogy a karácsonykor rendezett két műkedvelői előadás a Ta­nítók Házában levő békésvármegyei szobaalapitványa 283 koronát jövedelme­zett. A gyűlés örömmel vette tudomá­sul a jelentést és mindazoknak, akik a műkedvelői előadásban résztvettek, jegyzőkönyi köszönetet szavazott. Majd a vigalmi bizottság alakult újjá. Elnök lett: U h r i n Károly, alel­nök: Uhrin Pál és Mészáros Ká­roly, jegyző : K r i e n e r Jenő. A bizott­ság tagjai: Faragóné Boczán Laura, Gartner Olga, Petrovszky Erzsike, Vand­lik Etel, ;Mészárosné Mihályfy Ilona, Bohus Elemér, Petz József, Molnár Já­nos, Molnár Márton, Buthy László, Jankó Károly, Frankendorfer Róbert, Brózik Emil, Lakoviczky Endre, id. Such János és Gajdács Mihály. Következett a pénztári jelentés, mely szerint a bevétel 99 kor. 10 fillért, a kiadás 81 kor. 30 fillért és a készlet pe­dig 17 kor. 80 fillért tüntet fel. A jelentések tudomásul vétele után a jegyző jelentette, hogy uj tagokul Osváth János dr. polg. iskolai igazgató, Szalay Sándor, Lehoczky János és Albrechtovicsné Varga Paula léptek be a járáskörbe. Ezzel a gyűlés végetért. Este a járáskör tagjai a Fiume éttermé­ben közvacsorára gyűltek össze. A csabai uj r. kath. templom. Mint ismeretes, Csaba r. kath. hivei az elmúlt vasárnap délután a létesítendő uj r. kath. templom ügyében egyházi gyűlést tartottak, amelyen az egyház vi­lági elnökének, Pándy István drnak indítványára kimondták, hogy az eddig beérkezett tervek felülbírálására, esetleg ujabb megállapodások megbeszélése vé­gett szükebbkörü konferenciára meghív­ják Csabára Hofhauser Antal buda­pesti épitésztanárt, aki tudvalevőleg szin­tén küldött be egy templomtervezetet. Hofhauser építész elfogadta a meg­hívást és csütörtökön Csabára érkezett, amikor is megtartották a kath. plébánián az értekezletet. Jelen voltak ezen : N e­m e s k e y Andor plébános, Pándy István dr. világi elnök, Áchim Gusz­táv főmérnök, B o d ó József mérnök és Wagner József építész. Az értekezleten a Hofhauser terv került szóba, amelyet a püspöki mérnöki vélemény nem talált megfele­lőnek, mert a hossza nincs arányban a szélességgel, s a csoportosítás emiatt nehézkes, továbbá az oldalhajók ala­csonyak és a fórhely nem felel meg a szükségnek. Hofhauser építész arra az álláspontra helyezkedett, hogy a ^püspöki mérnöki terv, sem vélemény nem vehető figye­lembe. A férhely nagyobbitása, a hajó szélesbitése végett, a tornyokat is ma­gasbitani kell az aránynak megfelelően és Hofhauser garantálta, hogy ezen mó­dosításokkal sem kerül többe a felépí­tés 200 ezer koronánál. Erre az egyházi bizottság felkérte Hofhausert, tegyen arra nézve ajánlatot, hogy a tervbe vett módosítások alap­ján mennyiért hajlandó készjúj tervet és ennek megfelelő költségvatést készi" teni. Hofhauser kijelentette, hogy e megbízásnak legközelebb megfelel s akkor új egyházi gyűlést hívnak egybe, mely dönteni fog afelett, hogy megbi­zassék-e Hofhauser a terv elkészítésével. Az értekezleten még szóba került az új templom építésének megkezdése is. Ezt az előző megállapodásoktól elté­rően úgy határozták el, hogy a jövő tavaszszal kezdik meg, mert ellenkező esetben, már t. i. ha most őszszel kezde­nének a templomépitéshez, a híveknek két télen át csak az ideiglenes, tehát egészségi szempontból is kényelmetlen templomban kellene végezni ájtatossá­gaikat. Ha azonban tavaszszal kezdenék az építkezést, úgy csak 1906. telén kellene igénybe venni a póttemplomot, amelyet ideiglenesen a városháza és plébánia épület közötti szabad térre, mely most kerthelyisségül szolgál, építenek föl. Ilyenformán pedig, ha előre nem várt akadályok közbe nem jönnek, Csaba uj kath. temploma 1907. év őszén, a teljes berendezéssel készen fog díszelegni a mostani rozoga helyén. Iparművészeti kiállítás Aradon. Mi is jeleztük már lapunkban, hogy Aradon április hó második felében ipar­müvésznti kiállítás lesz. Ezt a kiállítást az ország többi nagy városában rende­zett hasonló kiállításoktól az különböz­teti meg, hogy abban jelentékeny szám­ban vesznek részt iparosok is, magából Békésmegyéből is, jeléül annak, hogy az ipar egyes ágaiban magasabb arányba törekszenek. Különösen a bútoripar az, melyben éppenséggel nincs szükség importra. A művészi ipari színvonalú bútorok kiál­lítása túlnyomóan alföldi lesz. Gazdag tárlatot állit ki különösen az országos hirü csabai első műbutorgyár részvény­társaság. Az iparművészeti muzeumból s az iparművészeti társulattól csak né­hány kiváló darabot hoznak le s jelesül azokat a tárgyakat állítják ki, melyek a st. louisi világkiállításról most vitorláznak haza. Ezek, s a csabai műbutorgyár produktumai kétségkívül nagy vonzerőt gyakorló tárgyai lesznek a kiállításnak. Illetékes aradi körökben nagy elis­meréssel beszélnek a csabai Werther­féle játekgyár tárgyairól. Egyik ipari szaklap pedig a készülő kiállításról írva, ezeket mondja : „Nagyon érdekesek lesznek a csa­bai gyermekjátékgyár tárgyai. Werther Hugó ugyanis, a ki csak tavaly telepi­tette át Bártfáról a játékgyárat Csabára, magyaros motivumu játékokat fog be­mutatni, melyek előreláthatólag nagyon kapósakká válnak." A művészi népipar csoportjában a kamarai kerület házi és népiparának készítményeit gyűjtik össze: szőtteseket varottasakat, szőnyegeket stb. Ezeknek a tárgyaknak a beszerzésén most fára­dozik a kereskedetmi és iparkamara. A kiválogatás mindenütt nagy szigorúság­gal történik, mert arra van a suly fek­tetve az egész kiállításnál, hogy annak az iparművészeti színvonala megőriztes­sék. Külön csoportot fognak alkotni a magánosok birtokában lévő iparművé­szeti tárgyak. A kiállítás zömét mindezek mellett az iparművészeti muzeum gyűj­teményei fogják alkotni. Értékes és szép kisplasztikái munkák, bőrdombormüvek, kerámiái tárgyak, csipkék, stből állanak ezek. Ezek között lesznek^azok a kiváló értékű iparművészeti tárgyak is, melyet budai királyi várlak berendezéséhez ké­szültek, s melyeket az uralkodó kiállítás céljából átengedett. Az iparművészeti kiállítás, amelyre Békésvármegyéből is számosan átrán­dulnak Aradra, az ipartestület házának összes emeleti termeit foglalja majd el ' és végleges megállapodás szerint május elején nyílik meg. Két hétig áll majd nyitva a nngyközönség számára. A ki­állítási bizottság kiállítási sorsjáték ren­dezését is tervezi s arra már meg is kapta ^a pénzügyminiszter engedélyét. A terv szerint 10 ezer drb egykoronás sorsjegyet bocsájtanak ki, s az egész sorsjegybevételt nyereménytárgyak vá­sárlására fordítják. A húzásban csakis eladott sorsjegyek számai vesznek részt. A kiállítást érdeklő minden ügyben vagy kérdésben a kiállítás végrehajtó­bizottságának irodája (Kereskedelmi és iparkamara) szívesen ad felvilágosítást. amelyeket e hátán hord a fatákolmányu készségben. Csakugyan úgyis van, amint azt Janó be is bizonyította, mikor behív­ták egyik házba, ablaküvegeket toldozni­foltozni. Egész sereg gyerek telepedett le kö­réje ós érdeklődve nézték a munkáját. Janó pedig ismét csak mosolygott rájuk. Kérdi aztán tőle a gazdaszony: — Talán szereti a gyerekeket? — Nágyon szeretek, — adta meg a választ Janó, széles, vigyorgó ábrázattal. — Magának is van talán ? — Nincs hanem azért szeretek őket, mert beterik az ablak. A párti. Egy megyénkbeli fiatal gavallér, aki ártatlan szerelmi kalandjairól hires, bele­szeretett egy szép leányba. Ma már boldog házasok. Ennek a házasságnak az érdekes történetét a következőkép leplezte le az indiszkrét térj: — Már-már visszament a parti. Ép­pen esküvő előtt tudtam meg, hogy a mennyasszonyom oly szegény, mint a templom egere. Nagy lelki tusakodás után elhatároztam, hogy lemondok kezéről. Egy ilyenforma levelet írtam: — Kedves . . . Önök, leányok, akkor tudnak legtű­relmetlenebbül szeretni, érezni, mikor ér­zelmük a legmegbizhatatlanabb és legke­vésbbé sem hajlandók a józanság szavára hallgatni. Hiszem, hogy maga kedves . . . Kivétel. Megtudja érteni, hogy egy nagy, de éretlen és türelmetlenül hamar házas­ságra váltott szerelem következménye a teljes demoraiizáció, eldurvulás, boldogság rombadölése, reménytelenség, tanácstalan­ság. Azt hiszem megért és csak hálával fogunk egymásra gondolni, ha még most szakítunk . . . Tovább nem folytathattam a levelet, mert sürgönykihordó kopogott szobám ajta­ján. Táviratot hozott, melyben az volt, hogy megh lt a dúsgazdag nagynénije. Ami egy rengeteg örökséget jelentett. Eltéptem hát a levelet és — megesküdtünk. — dor. Tarkaságok. Az okos leányka. Egyik jólismert csabai családnak sze­retetreméltó bájos gyermekleány a szeme­fénye. Rendkívül okos az alig négy éves csöppség, de nincs benne az életrevalóság mellett semmi abból a kacagásig való naiv­ságból, mely az ilyen aprónépség tulajdona. A napokban nagyobb társaság volt a családnál. Természetes, a bájos kis Lili se hiányozhatott, akit a kérdesek seregével ostromoltak és ajándékokkal halmoztak el. Volt a társaságban egy tanár is, aki történetesen matematikus. A professzor a következő kérdéssel fordult a kis Lilihez : — Mondja kedves Lilike, ha tiz almája van és ötöt megeszik, hány marad meg? A megennivaló teremtés indignálódva felelt: — A.zt gondolja tanító bácsi, megeszem ón egyszerre öt almát ? Az ablakos tót és a gyerekek. Janó jámbor tót a felvidékről, ki mo­solygós ábrazatával ránevet minden gye­rekre az utcán. Ez arra vall, hogy Janó szereti a gyereknépséget és szive nem kérgesedett el az üvegtáblák cepalé^e aUtt, „Békésmegyei Közlöny" táviratai. A képviselőház ülése. Ma szavaztak a rosszalási ivditvány felett. Nagy többség szavazta meg a rosszalási. A mai ülésnek azonban legérdeke­sebb pontja volt a P e r c z e 1-féle a k­táknak letétbe hozatalása. Tisza István gróf nem várta be ugyanis Darányi indítványának elfogadását, ha­nem elhozta az aktákat. Justh Gyula, aki az ülés folyamán átvette az elnöklést, rögtön le is tette az elnöki irodába. Darányi Ferenc pedig visszavonta az indítványát. A rosszalási indítvány után m e n­t e 1 m i ügyeket tárgyaltak. Mivel szombat van, az interpellációs és inditványkönyvek felolvasása is napi­renden volt, de Hammesberg László jegyző csak azt jelentette, hogy nincs bennük bejegyzés. Markos Gyula : Napirend előtt kér szót. Tegnap egyik zsidó újság, a „Pesti Hirlap" országgyűlési tudósításában — Vészi Józsefnek azt a közbekiáltását adja vele szemben a szájába: — Menjen misézni! Erre az elméssegre végre is reflek­tálnia kell. Koholt híreket terjesztget­nek felőle már a választása óta. Meg­tévesztések elkerülése végett tehát meg­hívja azokat az uri barátait, akik meg hagyták magukat maszlagositani, holnap délelőtt tizenegy órakor a barátok tem­plomában, ahol rendes szokása szerint misézni fog. (Derültsé.g) Az elnök: Következik napirend szerint Eötvös Károly indítványa. Bedőházy János: A rosszalási indítvány nem pótkérdés, hanem az al­kotmány kérdése és épp ezért érthetetlen a szabadelvüpárt magatartása. Az alkot­mány védelmében a szabadelvüpártnak is a sorompóba kellene állania. Gróf Tisza István : Egész rövid kijelentést tesz. Tegnap Darányi Ferenc képviselő határozati javaslatot adott be, melyben Perczel Dezső nyugdijára vo­natkozó iratoknak a Ház asztalára való tételét kéri. Erre a határozati javaslatra semmi szükség nincs, mert ő ezennel az összes iratokat a Ház asztalára teszi. (Helyeslés.) Az elnök: Az iratok a Ház szobájá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom