Békésmegyei közlöny, 1904 (31. évfolyam) január-június • 18-53. szám

1904-05-12 / 39. szám

nos azonban, hogy nem lehet csupán a gazdasági fellendülésben bizni, főleg, mikor pozitív tudjuk, hogy mely kiadások fognak emelkedni. Gondoskooní kell tehát a bevételek szaporításáról. Azon a forduló ponton, amelyhez már eljutottunk, kéri a képviselőháznt, hogy az államháztartás egyensúlya fenntartására irányuló törekvésében a kormányt támogazsák. A megyei fcanitó-egylet közgyűlése. A bókósvármegyei általános tanítóegyesület kedden és szerdán tartotta Békésen rendes ívi közgyűlését A vármegye minden egyes községéből sereglettek össze a nép tanítói, kikéi a békési kollegák, Farkas Gyulával a^; élükön, lelkesen fogadtak. Előértekezlet. Kedden délután p órakor ig. bizottsági gyűlés előzte meg k közgyűlést, mely a közgyűlés tárgysorozatát állapította meg véglegesen Hangverseny Este 8 órakor a városi bérház nagytermében a „TanitóU Háza" javára igen látogatott, élvezetes pűsoru hangverseny folyt le nagy közcpség jelenlétében A hangverseny aj vegyeskar énekével kezdődött. Farkat Ferenc vezette ós tanította be a vegyeskart s a szabatos énekekért zajos tapsokat Aratott. Berentés Lajos főgimnáziumi tanár „Bucsu a legényélettől" cimü monolófot adta elő nagy sikerrel, kiválóan jól pointirozva a kacagtató magánjelenetet. ÍV csabai z e n e k ö r, mely most bár csak 17 tagból áll, I r s a Ferenc vezénylete alatt igen jól, összevágóan játszott egy egyveleget. Ezt követte „Aa ajánlott levél" vígjáték. A közreműködők : 0 s v á t h Erzsike, Bán Ilonka ilgyesen játszottak s a zajos tapsokon kivml szép csokrokat is kaptak. A fórfiszerepjők Buti Vince és Varga János szintéji jeleskedtek. A vegyeskar a Hymnust hltással énekelte s azt a közönség állva hallgJtta meg ; befejezésül a csabai zenekor I indulót játszott, a zajos hogy voltra Layotta ^Szerenád"-ját adta ráadásul Viharofe taps volt ezért is jutalmuk. A hangverseny itán a táncvigalom vette kezdetét a palotjással, melyet 16 pár lejtett ügyesen s Steliner Márton tánctanító tanított be. A legjobb hangulatban hajnali 4 óráig tartoti a tánc. A szünet alatt a bókésmegyei kisdedovó egyesület mintegjj "200 szép nyeremény tárgygyal tombolát Jsndezett, mely 140 koronát eredményezett;. A tanitó-egyesülel hangversenyének a szép erkölcsi sikeren iivül fényes anyagi eredménye is volt, rrjert a Tanítók Háza második szobaalapitvinyára 459 koronát juttatott. A békési helyi-bizottság, mely a hangversenyt rendeztf, büszke lehet az eredményre. A közgyűlés Szerdán reggel ffél 9 órakor elöértekezlettel vette kezdetat a rendes közgyűlés az ev. ref. főgimnáziujn dísztermében. Az előértekezlet az egyes bizottságokat küldette ki az ügyrend, pénztár megvizsgálására és jelölő-bizot'ságot a tisztujitás megejtésére. Kilenc órakor Láng Gusztáv egyesületi elnök megnyitotta a közgyűlést. Elnöki megnyitó beszédében rámutatott a tanítók fontos népnevelői hivatására ós örömét fejezte ki a fölött, hogy a tanitók működését az országban mindenfelé kellő méltánylásban részesitik; összetartásra buzdította a tagokat s üdvözölte R e z e y kir. tanfelügyelőt, ki minden alkalommal melegen érdeklődik a tanítóság ügyei iránt. Szath máry Gábor, Békés város főjegyzője, a város közönsége nevében melegen üdvözölte a tanítókat és sikert és áldást kívánt munkásságukra. U h r i n Károly egyesületi főjegyző felolvasta az egyesület mult évi működéséről szóló részletes jelentését, melyet a közgyűlés a maga teljességében tudomásul vett. Vári Sándor békési tanitó bemutatta saját kószitmónyű számoló gépét ós tanítványaival gyakorlati előadást tartott. A számológép előnyös voltát a közgyűlés elismerésre méltatta. Raksányi /.rpád gyulai községi tanitó az alkoholizmus elleni védekezésről értekezett igen érdekesen. F a r k a s Gyula békési t anitó a beiskolázásról tartott felolvasást. Előadása tapasztalt és gyakorlott tanitóra vallott. A közgyűlés mindkét előadónak köszönetet szavazott. 10 percnyi szünet után P a u 1 o v i c s József orosházi tanitó indítványát, a Tanítok Házában léte itendő második alapítványáról fogadta el nagy örömmel a közgyűlés. Ezen alapítvány lehetővé teszi majd, hogy Békésvármegye tanítói a Tanítók Házában nem egy, hanem két Budapesten tanuló egyetemi ifjút tog 4 éven át elhelyezhetni. Tudomásul vette a közgyűlés a pénz táros terjedelmes jelentését a lefolyt évről, megadván nékie a szokásos felmentést. Elfogadta a közgyűlés a jövő évi költségelőirányzatot 537 korona bevétellel ós ugyanannyi kiadással. Meghallgatta az egyes kiküldött bizottságok jelentéseit és legvégül megejtette a módositott alapszabályok alapján a tisztújítást, mely 6 évre szól. Az egyesület központja: Békéscsaba. Elnök lett: Láng Gusztáv, (csabai), alelnökök G a 1 1 i János (csabai), B r ó s z János (orosházi), főjegyző Uhrin Károly (csabai), aljegyzők : P e t z József, I r s a Fereno (csabaiak), pénztáros Mázán János (csabai) tanitók, Az igazgató-bizottságba az egyesület és a hét járáskör főtísztviselőin kivül minden járáskörből két-két tag választatott. A közgyűlés után közebédre gyűltek össze a tanitók, ahol számos felköszöntő hangzott el. on nem sugo, De kedves Zsuzsi |ur, hanem harsogó. Zsuzsi úr igyekezbtt kissé mérsékelni hevét. Vesztére. A színészek rontottak rá: — De Zsuzsi ur, qn hápog ós nem sug. Zsuzsi ur kereste az arany középutat és meg is találta. Egaszen jól bevált. Ki tudja meddig súgott \jolna, ha a homályos rejtekből egy inciden Az igazgató ugy szabású drámát szerzeit be. Kevés volt ra a hős. Felszólította Zsuzsi urat, nogy ját szon el egy spanyol Zsuzsi ur halálos Nagyon szépen tudót sugólyukhan. Mindazo repet s be is vágta a: szavakkal együtt. • De már a próbá rajta a lámpaláz. Fogfacogva dadogta a hősi szólamokat. A rendező kótsógbeeset ten biztatta: — Csak bátran ! egy spanyol grandnak Isem harapták le az orrát. Becsületemre méndom. Hiába volt minden brztatás. Zsuzsi ur napról-napra ijedteAb ábrázattal jelent meg a próbákon. Egósfeen lesoványodott s ideges lett ha Zsuzsáijna megcirógatta: — Hagyjon bókét,| nekem a szerepre kell vigyáznom. Észre se vette, hoky milyen jóizüket kacagnak a háta mögcjtt. Általában nem hallott, nem látott semmit. A fülei zúgtak, a szemei szikrázt.jk. Következett az elpadás napja. Azaz nem következett. Az alőadást nem lehetett megtartani, mert Zsuzéi ur kora hajnalban ismeretlen helyre távozott. Megszökött. Mindnyájan sajnálták a derék fiút. Zsuzsanna sirt is uttnna. Nem sokáig ugyan, de őszintén. ÍM drámai hős nem az embert, hanem a stjgót sajnálta benne. randot. meg volt rémülve. | szavalni, de csak a •által elvállalt szeutolsó szóig a vóg)n iszonyúan kitört A„Békésmeflei Közlöny" táviratai. A képviselőház ülése. Udvari bál után egy nagy ásitásba Iszorul össze a folyosó hangulata. Unatko— Nagy kvalitásai voltak — mondotta megindultan. A drámai hős nevezetes volt arról, hogy sohasem tudta a szerepét. Aztán szépen lassacskán el is felejtették Zsuzsi urat. Mint ahogy a jelentéktelen epizódokat elfelejteni szokás. Szökése óta másfél esztendő telt el, mikor egy zivataros téli éjszakán ismét megjelent. Elegáns téli bundában, óriási asztrakán gallérral. Először az anyaszinósznővel találkozott. —- Nini, Zsuzsi ur ! kiáltott a derék hölgy meglepetten. — Honnan jön ? Zsuzsi ur meglepő felvilágositásokat adott. Életkörülményei nagyot változtak. Nagy örökséghez jutott. Egyik nagynénje hatszáz hold földet hagyott rá. Azonkívül készpénzt, ékszert, barmot stb. — No, ez derék, mondotta a segódanyaszinósznő és mit akar most tenni ? Feleségül akarom venni . . . — Kit? — A feleségemet Zsuzsannát. A segédanya torzképet vágott. — Az kissé bajosan fog menni. — Miért? — Mert Z-iuzs.mni ferjlna ment. — Kihez ? Zsuzsi ur megtántorodott, mint egy drámai hős. — Végem van, —rebegte elhaló hangon. A segédanya megfogta. — Még nincs vége, — mondotta — tegyen ugy, ahogy Zsuzsanna tett önnel. — Ügy tegyek ? — Igen, szöktesse meg. Félóra múlva Zsuzsi ür és Zsuzsanna már a vonaton ültek. Azt hiszem, ha valami közbe nem jött, meg is esküdtek. tik mindenki. A megnyitás után mentzlmi sértést jelentenek be Lengyel Zoltán és Zboray Miklós képviselők ama esetből, hogy őket a vasutasok sztrájkja idején rendőrőrségi pártfogásba vették. P e r o z e 1 elnök bejelentette a Rákóczi hamvai hazahozatala alkalmából tett pártközi indítványt. Aláirta : Podmanyiczky Frigyes báró, Thaly Kálmán, Rakovszky ístváu, Szederkényi Nándor. Az indítványt pénteken fogja megokolni Podmanyiczky Frigyes báró. Azután a delegáció tagjait választották meg. A Ház rátért a községi ós körjegyzők illetményeinek szabályozásáról szóló törvényjavaslat általánosságban Jvaló tárgyalására. N y e g r e László előadó visszapillantást vetett a községi közigazgatás történetére . Majd S á g h y Gyula és H e l 1 eb r o n t h szólottak a javaslathoz. Jókai végrendelete. Budapest, május 11. (Saját tud. táv.( Két végrendelete van Jókainak. Az egyik Hegedűs Sándorné Jókai Jolán úrasszony kezei közt, a másik az, amelyet ma hirdettek ki a VII. kerületi járásbíróságon. Jókai Mór első végrendelete, a melyet nagy betegsége után, csaknem ötven évvel ezelőtt, 1856-ban, harminc esztendős korában irt meg. Huszonöt esztendeig, 1881-ig magánál tartotta ezt a végrendeletet s a mikor kiköltözködött a stáczió-utcai házából, a hol a Hegedűs-családdal tizenegy évig együtt lakott, átadta a nevezetes okiratot megőrzés végett Hegedűs Sándornénak. Jókai 1898-ben ujabb végrendeletet csinált, a melyet későbbi kodicillusaival együtt holnap délelőtt olvasnak föl. Az 1856-ból származott első végrendelet, a melynek tehát csak irodalmi becse van, egy iv papiros első oldalára van irva, apró, de tisztán olvasható betűvel. A végrendelet boritékán kalligrafikus nagy betűvel ez olvasható: Végrendeletem, alatta pedig Jókai Mór ; öt címeres pecsét van a borítók túlsó oldalán, A második végrendeletben azt mondja Jókai: Miután fogadott leányomat, Feszty Arpádné Jókai Rózát az őt megillető- kötdles részen tul is már életemben kielégítettem, külünben is részéről életemben sok keserűséget szenvedtem : Ennélfogva elhalálozásom esetére minden ingó és ingatlan vagyonom és várakozásom öröklésére nézve általános és egyetlen örökösömmé szeresett feleségemet dr. Jókai Mórnót, született Grosz Bellát nevezem ki. Orosz-Japán háború. Budapest, május 11. (Saját tud. táv.) Karkievics vezérőrnagynak a vezérkarhoz intézett tegnapi távirata jelenti: Május 5-ón Sziaugipiadzeben, Takusantól 20 kilométernyire északra, a Dalinké balpartján mintegy egy ezred erősségű japán csapatot fedeztek tel. A japán lövészekkel ezután sörtént ütközetben egy kozák életét vesztette. Luanmiakóban, Takusantól 12 kilométernyire északra, a balparton kutató kémeink ki voltak téve az ellenség túloldalról jövő tüzelésének. Ugyanaznapon járóőreink a Föngvancseng felé vivő nagy uton hat kilométernyire Szialitszujpudsetől, a Daline folyó mellett, Takusántól harminc kilométernyire északra, előrebocsátott ellenséges örökkel találkoztak, kik a hegyekben rejtőztek. A következő napon Szandagóban japán járőrök mutatkoztak, Szialitszujpudsetől 8 kilométernyire északra, a Szedzeke völgyben, a völgy nyílásánál, Szedzekogetől északra Kinai részről való hirek szerint japán csapatok vannak a hegyekben 20—30 kilométernyire Dajanketől. Erejük megfelel mintegy három gyalogezrednek. sen némiképpen. A Széli Kálmán terve azonban nem vállt be s a közigazgatási férfiak bizonyosra veszik, hogy egy két év múlva a jelenlegi rendszerből óriási károk fognak az államra háramlani. Erről a kérdésről, egy előkelő, tekintélyes jegyző, a következőket irja: — „A kormány akkor, amikor a jegyzői tanfolyamokat felállította, nem vetett számot azzal, hogy erre a pályára többnyire igen szegény fiuk lépnek, akik tanulmányukat tovább folytatni már nem tudják, vagy nem akarják. Az ilyen jegyző jelöltek pedig képtelenek arra, hogy egy évig idegen városban a tanfolyamon magukat fentartani képesek legyenek. Mutatja ezt a következmény is. Az ország legtöbb vármegyéjében, már alig lehet segéd jegyzőt kapni. A nagyobb községek jegyzői önmagukban pedig képtelenek a feltorlódó óriási munkát a közügy teljes kívánalmai szerint feldolgozni. Ha akad is segéd munkaerő, azok nagyrésze nemcsak hasznavehetetlen, de jó részt megbízhatatlan is. Ez ugyan még csak kisebb része a bajnak. Nagyobb dolog az, hogy a jegyzői tanfolyamok hallgatóinak száma egyre apad s két három óv múlva elő fog állani az az eset, hogy a rosszabbul dotált kisebb jegyzősógekre már nem kapni pályázót. A felsőbb vidékeken már ii nem egy község maradt jegyző nélkül. Föltétlenül előállott tehát annak a szüksége, hogy az igazán felesleges tanfolyamokat szüntessék be s a régi rendszer szerint a vármegyei vizsgáló bizottság előtt gyakorlati j egyzőket képezzenek. Biharvármegye j egyzői karának legközelebbi közgyűlésén már erre vonatkozólag indítványt is fognak tenni. Addig is azonban, mig a régi rendszer helyre áll, szükséges volna, ha szeptemberben már megcserélnék a jegyzői tanfolyamok helyét, s igy egy-két évre az ország más vármegyéjének is adnának egy tanfolyamot. Mint gyakorlati jegyző különben látom, hogy a tanfolyamokat végzett, főként csak elméleti képzettséggel biró segédjegyzők hosszú ideig képtelenek önálló munkára s igy a közügyre is üdvösnek tartjuk magunk részéről, a régi rendszer visszaállítását." A magunk részéről nem osztjuk mindenekben az igen tisztelt jegyző ur fejtegetéseit ; ezúttal azonban csak röviden abban kívánjuk álláspontunkat körvonalazni, hogy a jegyzői szakképzés magasabb színvonala minden esetre elérhető a közigazgatási tanfolyamon, csakhogy nem a mai rendszer mellett. Egy évi gyakorlati, ugyanannyi elméleti képzés mellett lehetetlen jó jegyzőket nevelni. E fontos kérdésre közel jövőben még visszatérünk. Kevés a jegyző. A közigazgatás egyszerüsétésóről szóló törvényjavaslattal egyidejűleg Széli Kálmán akkori miniszterelnök jegyzői tanfolyamokat szervezett az ország tiz városában. Képzett, szakértő jegyzőket akart nevelni, hogy a közigazgatás bajain ezáltal is segítÚJDONSÁGOK. — Időjárás. A központi időjelző állomás mára változékony, hűvös időt sok helyütt csapadékkal jelez. — Békéscsaba az interurbán hálózatban. Lapunk egyik mult számában hirül adtuk már, hogy a kereskedelmi miniszter Békéscsabát, Orosházát és*Gyu!át az interurbán telefonhálózatba dr. Lukács György főispán ismételt felterjesztésére, immár elrendelte bevonni. Mint örömmel értesülünk, a miniszter Békéscsabának egyelőre Araddal, Nagyváraddal ós ezután Budapesttel való egybekapcsolását már sürgősen el is rendelte s a régi váltónak az uj rendszerű száz váltóba való egybe kapcsolása oéljából Csabára e hót elején K'iss Istvánt, a nagyváradi postaigazgatóság távirászépitészeti osztály vezetőjót s ezen olytály művezetőjét Reisz Antalt sürgősen ki is küldte, kik a szükséges egybekapcsolást már befejezték. Ezek után már biztosan várhatja Csaba a miniszternek további rendelkezését is, melylyel az interurbán telefon közhasználatát is sürgősen el fogja rendelni. Mondanunk sem kell, hogy a miniszter sürgős ;renoelkezése a nagy forgalmú és élénk kereskedelmi helyen az érdekelt körökben, nagy rokonszenvre talál. Ugy tudjuk, hogy Orosháza ós Gyulának egybekapcsolása az interurbánba későbbre, de 6zintén ez év folyamára meg fog történni s hogy Szarvas egyelőre a hálózatból kiesik. — Kihallgatáson a királynál. Hétfőn adott kihallgatáson a király elé járultak gróf Wenckheim Frigyesné és özv. Almássy Kálmánné palotahölgyek, megköszönve a királynak az adományozott Erzsóbetrendet. — A vármegye közkórházi bizottsága mult szombaton, a vármegye alispánjának elnöklete alatt tartott ülésén tárgyalta a