Békésmegyei közlöny, 1904 (31. évfolyam) január-június • 18-53. szám

1904-05-01 / 36. szám

Melléklet a Békés megyei Közlöny 36-ik számához bíróság a jogi képviselők vitája vé­eztével a vádlottat nem akarván el­onni a védelemtől, néhány percnyi mácskozás után elrendelte Áchim L. ndrás kihallgatását, amelyet azonban élutánra halasztott. Áchim, mint erkölcstanu. Áchim L. András, aki foglalkozását )ldmivesnek mondta, a hozzáintézett érdésre előadta, hogy Szentmiklósy anaszolta neki azt, hogy Korosy kiuta­itotta a villamos bizottság üléséről Fel­Dgása szerint az ülés nvilvános volt [állomásból tudja azt is. hogy"Fábrv lispán mondta Szentmiklósyn~ak hog'v ilentse fel Korosyt.''Az ellen a képvi­előtestületben fel is szólalt, hogy vád­Dtt lapján kivül a többi lapok előnvben észesültek a községnél. 'Felszólalása 31ött azonban napirendre tértek h.^sv özségi tisztviselőnek van joga lapót zerkeszteni. Arról, hogy Korosv ellen­rizte volna a hírszolgálatot, vagy azért íjat követelt volna a tudósításokért incs tudomása. Sűrűn hangoztatva az­tán képviselői voltát, Korosv fellépését rrogánsnak, visszataszítónak mondia lég ha udvariasan közelednek is feléje la ezer embert megkérdeznének Csa­'án, 900 közülök durvának, gorombának londaná. Korosy magatartása miatt in­srpellalt is a megyegyűlésen és minek redmenyeként a főjegyző és Seiler Elek főszol g ab i r ó el­én fegyelmit indítottak. (Ez lem igaz !) Szentmiklósitól h'a'l 1 o 11 a logy talán kibékültek volna; K o r o­ynak nem ellensége, csak politikai llenfele. Sokszor alig vannak a köz­gyűlésén, mert ott hiába hoznak fel kárnulyen egészséges eszmét, egyebet lem lehet keresztülvinni, mint azt amit főjegyző akar. Elmondja azután a Korosyval tör­ent összetűzéseit, amelyeket jól ismer közönség, a politikai publikációt, a lelypenzszedési incidenst. Vele szem­>en is sértő kifejezéseket használt. Hozzá rundig mennek az emberek panaszra, torosy durva viselkedése miatt. Vád­ottat olyan embernek ismeri, mint akit i nép szeret. Lapjáról hiszi, hogy a ísztességes, amelybe Lukács György Ír. főispán is irt cikkeket. Nemrégiben t népet kitiltották a közgyűlési terem­ül és csendőrséggel, katonasággal osz­attak fel. Korosy miatta csend­őrség létszámat is szaporitni tellett húszszal. Vádi >tt k. 'di: Tud-e tanú arról-, Üó^v varaszy Ödön árvaszéki kiadód nem ré­liben cikket irt, amelybe'.', az volt hog* r lorosy olyan 400 kor dákat kapott volna ímelyeket nem iWkl kellett volna kapn ; Unok-. figyelmezteti Szentmiklósi!, hogy ő a vádlott és nem vádló. Ez nem is tartozik a tárgyhoz. Vádlott: Tud-e tanú arról, hogy Szalay és Bakos képviselők Korosy durva bánásmódja miatt nem járnak fel köz­gyűlésekre ? Elnök : Erről már nyilatkozott tanu. Áchim: Ezt a a kérdést pertrakálta barátainak. Elhatároztak, hogy nem jár­nak fel a közgyűlésekre, mert úgyis mindég kisebbségben voltak és lesza­vazták őket, mint legutóbb a tisztvise­lők drágasági pótlékánál is. (Nagy sze­rencsétlenség volt, hogy a sokat emle­getett kappanpecsenye ezúttal elmaradt.) Védő kéri felolvasni a község által 1904. május 9-én kiadott és vádlotthoz intézett átiratot, amelyben cenzúrát gya­korolnak egy önmérgezési esetben. A bíróság a kérdéses írást felolvastatta és ezzel a bizonyítási eljárást befejezték. A kihallgatott tanuk mind esküt tettek val­lomásaikra. A bizonyítási eljárást ezzel befejezték a bíróság kisebb polémia után megálla­pította az esküdtekhez intézendő kérdé­seket, mire a perbeszédekre került E sor. V á m o s s y Mihály kir. alügyész mint a közvád képviselője tartalmas Vád beszédében az inkriminált kifejezései súlyos voltát bizonyítgatta, foglalkozott a vádlott összeférhetlen természetével és azt a körülményt, hogy a főjegyző megtiltotta a hírszolgálatot, egyszerűen a szívesség tevés megtagadásának dek­larálta. Kérte a bűnösség kimondását már az első főkérdésre, mely a rágalma­zás vétségét állapítja meg. T e 1 e s z k y Béla dr. szólott ezután a vádlott érdekében s fejtegette a sajtó munkásainak kötelességét a nagy köz­érdekkel szemben, amelyet gátolni, el­tiltani nem lehet s modernül gondol­kozó embereknek, akik tisztában vannak a nyilvánosság fogalmával, nem is sza­bad. Majd bizonyította, hogy a cikk tény­állításai igazolást nyertek, az első jegyző hivatalos hatalmával élt visssza akkor, midőn vádlottat a községházáról kitil­totta. Végül kérte a védence felmen­tését. A replika és a duplika után még Szentmíklósi József szólott az es­küdtekhez s kérte a felmentését. épületes dolgok derültek ki, —' amelyek o külömben sok más hasonló ügyekkel P éppen nem ismeretlenek a nagyközön­ség előtt — amikor látta, hogy a biró- n ság előtt nem sikerült a békés kiegye- d zés, a fekete rágalmak egész özönét zu- t ditotta a védtelen ellenfélre. Munkájában, a amely sikerült, nagy része volt A c h i m L. András képviselőnek, aki hívatlanul j erkölcsi bírónak tolta fel magát. Áchim c L. András! Hogy is mondhatott volna 1; jót Korosy Lászlóról? A kocsi tehát, a s mely most vigan döcög, s amely után 1( kötötte a láibzsurnál szennyes kis szán- t kóját, kirántotta a kátyúból a szánkót. 1, A tárgyalásról a következő részié- t tes tudósításunk szól: A bíróság megalakulása. f A tárgyalást 9 órakor C s u 1 y o k j 1 Béla elnök nyitotta meg. Tagjai voltak a bíróságnak: Szegedyés Korn birák; a közvádat Vámossy Mihály l kir. alügyész képviselte, a védelmet nedig T e 1 e s z k y dr. látta el. A sértett j; viseletében T h u r y dr. jelent meg tárgyaláson, a jegyzőkönyvet Sal J gyző vezeti. . j Elnök először az általános kérdé- * ekre hallgatta ki vádlottat, a ki előadta, * ;ogy Szentmiklósi József, volt Toffler, * 4 éves nős lapszerkesztő, egy gyermek ' pja, büntetve volt, a debreceni bíróság- c iái becsületsértésért 200 koronára. Ezután az esküdteket sorsolták ki, r ájd felolvasták a vádiratot, amely sze- ' nt az ügyészség Szentmiklósi József c den a btkv. 258. §-ába ütköző 262. §. jzerint minősülő ós 270. §. 2. pontja alapján hivatalból üldözendő nyomtat­vány utján elkövetett rágalmazás vétsége ; miatt emel vádat, amelyet azáltal köve- ' tett el, hogy lapjának" 1903. december 18-án megjelent számában alaptalan tá­madást intézett Korosy László főjegyző 1 ellen. I A vádlott, aki missziót teljesit. Elnök konstatálja, hogy Korosy fe­lettes hatósága, Fábry Sándor dr. al­ispán a vádemelésre megadta a felha­talmazást, felolvastatja az inkriminált cikket, majd vádlottat hallgatja ki. Szentmiklósy elvállalja a cikkért a szerzőséget, de nem érzi magát bűnös­nek. Célja volt cikke megírásával pel­lengére állítani azt a durva bánásmódot, amelyben Korosy részesítette, de őt .sérteni és rágalmazni nem volt szándékában. A tényállást a következők­ben adja elő: Csaba község félmilliós villamos mű létesítését vette tervbe. Súgás-búgás volt a munkálatok körül, amelyekről a közönség nem nyerhetvén kellő tájékozást, alaptalan gyanút ébresz­tett. Neki, mint sajtónak, kötelessége volt a közönséget tájékoztatni. Felment tehát a villamos albizottság ülésére, amely akkor vette kezdetét. De Korosy kiuta­sította. Ez mélyen sértette, mint újság­írót is, mint adófizető polgárt is (a fel­Igaz, megvallom : nagy hibát, sőt toünt követtem el. Hazudtam. Elbeszélésemnek azon része, mely Amandához történt elrohanásom utáni dolgokról szól, merő hazugság. Valóságban ugy történt a dolog, hogy e szerelmi bolondéria leírásakor zsebórám nem delet, hanem a délutáni öm. ütötte. EÍ 1^ én olyan mozdulatot tettem, mintha valaki kiütötte volna alólam a „,zéket. jp^ Kieofás! Hiszen nekem fél ,óra mui* '! már Zalavéghy Elláéknál jour'V.v- kell lennem éa" ugyancsak leg­később f&l óra múlva postára kell tennem a táivm ;kk< t, ivüiönben megszegném adott szavamat. Mit tegyek '? E pillanatban megcsendült a közeli templom harangja, ablakom alatt pedig cigányzene szólalt meg. Az ablakhoz mentem Koszorúkkal megrakott gyászkocsit s nágj néptönnj­get láttam" elvonulni utcánkon Fiatal leányt temettek. A cigány is elérzékenyült, miközben a bús nótát húzta: „Kitették a holttestet az udvarra." Kitűnő eszmém támadt. Nincs időm, hogy látogatást tegyek Amandáéknál. Legjobb lesz tehát, ha Amanda meghal. Azt nyerem vele, hogy a cikket hamarosan befejeztem, mert iiem kell hosszú párbeszédet irnom; a halottak nem beszélnek. S igy nem is kell majd nőül vennem Amandát. Ez a párti különben nem is nekem való. Mért nősüljek apróhirdetés utján, mikorugyan­akkor a Zalavéghyék jourján lehetek? íme, ezért kellett szegény Amandá­nak meghalni. De nehogy elbeszélésem címe által bolondnak bélyegezzem magamat, a ki nem nősül, inkább nőül veszem — Zala­véghy Ellát. mint^^Q^nogy bocsánatot kért Koro- A sytól álTvele kezet fogott. g A bíróság az indítványok felett ak­: v ként határozott, hogy elrendelte a be- ti idézett tanuk kihallgatását, a bizonyítási A eljárás kiegészítése tárgyában tett elő- d terjesztés felett való döntést pedig ké­sőbbre halasztotta. A tanuk. . 1' A tanúkihallgatások következtek, k Chrisztián György községi iktató p vallja, hogy Csabán három lap van, de s ő egynek sem munkatársa. Békésmegyei f Értesítőnek, amely Kenéz Sándor dr. I hódmezővásárhelyi ügyvéd és "lapszer- a kesztő-é volt és amely mindössze két j' hónapos életű volt, volt a munkatársa, s s a küldött hírszolgálatért postaköltségén 1' kivül 20 koronát kapott. A kiszolgáltatott r híreket Korosy felülbírálta mindig eleinte f csak most utóbb nem amióta tud- k ják, mit bocsájthatnak nyilvánosságra s és mit nem. Az összeütközésről annyit í tud, hogy a kérdéses bizottsági ülés bi- c zalmas természetű volt, nyilvánosság ki- r zárásával, mert az ülésen á község fontos t üzleti érdekeiről volt szó. Az ülésről a a Békésmegyei Közlönyben megjelent cikk r íróját nem tudja. Ó, aki a híreket kiadta, I egyenlően támogatja a lapokat. A fő- t jegyző és vádlott között történt kibékü- i lésről nem tud semmit, se a bocsánat t kérésről. Korosy a vádlottal szemben e nem korlátozta a hírszolgálatot. Valló- £ mása a többi részében lényegtelen. 1 Szihelszky József,' lapunk kia- r dója, a hozzáintézett kérdésekre előadja, í hogy a lapja nem hivatalos orgamumá £ a megyének. Maros György jegyző, f aki lapjának felelős szerkesztője/ 800 £ korona tiszteletdíjat kapott tőle. De £ emellett szerződéses és hivatásos újság- 1 író szerkesztőt tart, aki jelenleg Pala- '<• t i n u s József. Köztudomás szerint K o­r o s y azóta tartotta fenn magának fon- 1 tosabb ügyekben hirek adását, amióta f Szentmiklósi engedély nélkül betekin- 1 tett hivatalos aktákba", s amikor Szent- 1 miklósy engedély nélkül kivágott egy 1 községet érdeklő rendeletet a hivatalos 1 lapból, amely közleményt rendőrrel ho- 1 zatták el Szentmikiósitól. Korosy előzé- '< keny,' tisztességes uri ember, aki az 1 uri emberekkel szívesen érintkezik, < egyébként pedig az emberét válogatja. * A kérdéses bizottsági ülésről Korosytól 1 annyit tud, hogy az azt mondta,' az 1 ülés bizalmas természetű, de ülés után < szívesen ad információt, amennyit a 1 nyilvánosság rendelkezésére bocsáthat. , Tudomása szerint vádlott az ülés után ­j eziránt nem fordult Korosyhoz. A sa- ! t j ját lapjában m«gje.lent tudósítást ki irta, . larra nem emlékszik. A kibékülésről 1 a .uyif Uid, hqgy egyszer beszólni L Korosyt és Szentmiklósit a kávéházban. . Erre ő kérdést intézett Korosyhoz, hogy • vájjon kibékültek-e ? Korosy azt felelte, L hogy Szentmiklóssy járt nála, beismerte t tévedés.' , sajnálatát fejezte ki a tőrtén­. tek fölött és ígérte, hogy neporálni . fogja a hibáját. De Korosy nem'békült ki vele. Marosnak, mint felelős szerkesz­t tőnek alkalmazására nem az indította, hogy kedvezőbb hirzolgálatot kapjon, ]' vagy hirdetése K^t a községtől, hanem . mert alkalmasabb mbert nem talált. Hirdetéseket már le-óv óta, még Maros . alkalmazása előtt, közgyűlési határozat­tal lapjának adta a képviselőtestület. Kenéz Sándor dr. azt vallja, hogy tulajdonosa és szerkesztője volt a Bé­késmegyei Értesítőnek, amelyet Hód­i mezővásárhelyen nyomtak. Chrisztián 7 György volt egy hónapig a tudósítója, - akinek ezért 20 koronát fizetett. Előny­ben ezért a hírszolgálat terén nem r'é i szesült, mert mindig azt tapasztalta, hogy i Szentmiklósi lapjának tartalma változa­- tosabb, tehát meggyőződése, hogy az - ő lapjával szemben Szentmiklósi lapja a részesült előnyben. Korosyt előzékeny - embernek ismeri. Szentmiklósy érdekelte - őt, mert vásárhelyi tartózkodása alkal­- mából neki is volt vele összekoccanása, t De ő tőle, amikor bíróság elé került az v ügy, bocsánatot kért és ígéretet tett, ;- hogy elhagyja Vásárhelyt, amit meg is j tett. Ezidőben E s p e r s i t János "volt a a felelős szerkesztője. Szentmiklósi tá­- madta őket, mire ők provokálták. Szent­. míklósi ekkor párbajellenessé vedlett, a it kihívást nem fogadta el, hanem tovább i- támadta őket. Ékkor Espersit János a Szentmiklósit kutyakorbácscsal megverte. Azután Szentmiklósi hama­y rosan el is ment Vásárhelyről, ahol össze­- férhetetlen természete miatt jobb körök­l- ben mellőzték. g A vádlott észrevételei kapcsán né­i. hány jelentéktelen momentumra nézve n tett még vallomást Kenéz dr., azután a i- védő kérte a jelenlevő Áchim L. András­tt nak tanuként való kihallgatását. A köz­n vádló ellenezte ezt. A bíróság közben >- felolvasta a csabai járás főszolgabirósá­; gának határozatát, amelyben elutasítja í, a Szentmiklósi által Korosy ellen emelt )- panaszt s amelyben Korosy ellen a fe­i- gyelmi eljárás megindítását megtagadta. OU-IK axumuiiuí i >1 vásott erkölcsi bizonyítványban ez a I >asszus áll: „adót nem fizet.") Az eset itán nyomban telefonon Fábry Sán­lor dr. alispánhoz fordult, aki neki nindenkor szívesen áll ren­lelkezésére és szolgál neki anácsokkal. Elmondta az esetet az ilispánnak, aki azt mondta neki, ha Ko­•osy kiutasította őt, akkor hivatali ha­alommal való visszaélést követett el, ízután, ezen diskurzus alapján irta meg, űkkét, amelyben ismételve hangsu­yozza: sem sérteni, sem rágalmazni, sem támadni nem akarta Korosyt, mert 5 becsületes intenciókkal te­epedett le Csabán. Amikor pedig meg­uclta, hogy cikkét félremagyarázták, apjában nyilatkozott, hogy „az analfa­béta, vagy gazember", aki félremagya­rázza cikkét. Cikkének azt a részét, amelyben azt irta, hogy entrét kell annak fizetni, aki a községházától hírt akar kapni, arra értette, hogy csak azok a apók kapnak híreket, amelynek szer­kesztői községi tisztviselők. Otet üldö­zik, mert lapjánál nem tart közigazgatási szerkesztőt. Lapjából felolvassa előbb smlitett nyilatkozatát, amelyben kijelen­tette, hogy távol áll tőle minden rágal­mazási szándék. Később tovább ment. Mikor értesült róla, hogy Korosy olyan kijelentést tett, hogy őt nem utasította ki, személyesen bocsánatot kért a főjegy­zőtől, akivel kezet is fogott és azóta beszél. Sajnálja, hogy Korosy nincs jelen a tárgyaláson, hogy ő is bizonyíthatná BZ állításait. Elnök: A vád hivatalból üldö­zendő, a cselekményre befolyással nincs a sértett. Vádlott: Személyes éle nem volt cikkének, amelynek megírásánál a köz­érdek vezette. Korosyval eleinte több­ször és szívélyesen érintkezett, de ké­sőbb elhidegültek, amit Korosy hideg modora idézett .elő. Elnök : Nyers fellépése van-e Koro­synak ? A „kiutasítást" kifejezést hasz­nálta-e vele szemben ? Vádlott: Nem, erre nem emlékszem. A basáskodást abban látta, hogy Korosy megtagadta neki a hírszolgálatot. Arról nem tud, hogy Korosy megtiltotta volna közegeinek, hogy hirt ne adjanak ki. Elnök: Honnan merítette azt az állítását, hogy pénzért adják a híreket ? Vádlott: Korosy saját szavaiból és hogy a Békésmegyei Közlöny a kérdéses bizottsági ülésről iiidr'Sllábí "hozott. Elnök: Miben a hivatali „-; talommal való >"sszaólé~t Vádlott: Fáory alispán kijelenik alapján. Elnök: Mi alapon irta azt, h< nyilvánosság is belelásson Korosv kár­tyájába ? Vádlott: Ugy értette ezt, hogv a közönség tájékozást szerezzen a villamos­bizottság működéséről. Bejelenti, hogy vele van Áchim L. Anar^s, aki tudja a kiutasítás történetét, s aki bizonyságot tehet arról, hogy Kousy viselkedése miatt számosan távolma~adnak a képvi­selőtestület közgyűlésétől. Elnök : Figyelmezteti vádlottat, hogy a bíróság előtt fekvő iratokból kitűnik, hogy a debreceni bíróság azért itélte el őt, mert modortalanul lépett fel a debre­ceni törvényszék irodaigazgatója ellen. Nem-e hasonló fellépést tanúsított Ko­rosyval szemben is ? Vádlott: Nem. | Viták. Öt perc szüne^következett, mely utár védő kérte a tanuk kihallgatását ós hogj a bizonyítás kiegészítése tárgyában ké­sőbb tehesse meg inditványát. Közváuló : Három csoportra osztja a vádat, illetőleg az inkriminált cikkben foglalt támadásokat. Hogy Korosy kor­látozta volna a nyilvánosságot. Ezt vád­lott konkrét adatokkcl bizonyítani neir tudja. A hivatalos hatalommal való vissza élés vádját nem ellenzi vádlottnak bizo­nyítani. De Áchim L. András kihallga tását előre is ellenzi, mert Achimot, min tanút, aki ellenszenvvel viseltetik Korosj iránt, nem fogadhatja el. — Vádlott nak azt az állítását, hogy Korosj miatt nem járnak fel a képviselők < közgyűlésre, csak a közgyűlés igazol­hatja, ettől szerezzék be a bizonyságot Ellenzi az entré kérdésének bizonyitásá is, ellenben feltétlenül ragaszkodik Ko rosy László kihallgatásához, s azért Í . tárgyalás elnapolását kéri. Védő azon felszólalása után, hogj ; a tárgyalást tartsák meg, sértett képvi i selöje kijelentette, hogy a meghatal i mazás vádemelésre mindaddig tart, ami< i azt az illetékes alispán vissza nem vonja t Vádlott 8 hónappal cikke megírása utál - irta meg nyilatkozatát, amelyet felolva ? sott és másfél évvel később' közeledet - Korosyhoz. Ez nem foglalhat magábai őszinte becsánatkérést. Az esetleges bo 1 csánatkérést ntm fogadja el. i Vádlott: Akkor az az észrevétele - hogy inkriminált úkkében foglalt ténye ket konkrét esetekkel bizonyítja, vala

Next

/
Oldalképek
Tartalom