Békésmegyei közlöny, 1904 (31. évfolyam) január-június • 18-53. szám

üdvözlésével. Közvetlenül ezután kije­lentette, hogy a képviselő testületet át­alakítja tisztújító székké s felhívta a kép­viselőtestületet, hogy a községi törvény­értelmében válassza meg elöljáróit. Első sorban az árvaszéki ülnöki ál­lásokat töltötték be. A beérkezett 11 pá­lyázó közül a képviselőtestület első ül­nöknek és egyben helyettes árvaszéki elnöknek egyhangúlag Megyeri Imrét, második ülnöknek pedig P á v i k József 14 szavazata ellenében K o c i s z k y Iván drt. választotta meg 21 szavazattal. Sza­vazó ülnöknek a régi tiszteletbeli ülnö­köket és pedig Fábry Károlyt, F á y Samu drt., Margócsy Miklós drt. és S a i 1 e r Vilmos drt. választották meg. Elnöklő főszolgabíró ezután az ülést felfüggesztette és a többi elöljárói állá­sokra jelöltek neveit a községháza ud­varán terjesztette a polgárság elé, mely birájának egyhangúlag Áchim Frankó Tamást választotta. Az uj bíróhoz a köz­ség négyes fogatán W i 1 i m István és Koczfszkjy Mihály mentek el. Ugyan­csak egyhangúlag választották meg al­birónak ezúttal harmadszor K i t k a Györgyöt, erzsébethelyi albirónak szó­többséggel Nóvák M. Andrást, gazdá­nak P e trovszky Pált, esküdteknek pedig á következőket: I. tized 1 -ső ker.: Botyánszky Andrást, 2-ik ker. : Bencse Zsiíák Mihályt; II. tized 1-ső ker.; Laczó Nóvák András, 2-ik ker.: K a c z k ó Mátyás ;' III. tized 1-ső ker. : Laurinyeoz György (Pál fia), 2-ik ker: Bohus M. György; IV. tized 1-ső ker.: Salát Máté, 2 ker.: Kere­p e c z k y György ; az Ó-szőlőkben: Baukó János; Erzsébethelyen az 1-ső ker.: Kovács Pál, a 2-ik ker.: K u­c s e r a János., Szakesküdtek lettek : S z u 1 i m á n Ákos tanügyi, L e s z k ó János gyámügyi, F i 1 i p i n y i Lajos mértékhítelesitő és Filipinyi Lajos katonaügyi. Végül a főpénztárnoki ál­lásra G a'l 1 i Mihály jelenlegi főpénztár­nokot és közgyámnak Német Lajos közgyámot választották meg. Mire végetértek a választások, be­robogott a község négyes fogata az uj bíróval, akit a néptömeg hatalmas éljen­riadallal fogadott. Áchim Frankó Tamás rövid beszédet intézett az udvaron a néphez, melyben megköszönte a bizal­mat és ígéretet tett, hogy díszes tiszté­ben mindenkor törekedni fog az elő­legezett bizalmat becsületes munkával kiérdemelni. Ezután Seiler Elek főszolgabíró újra megnyitotta a közgyűlést, kihirdette az eredményt és fölhívta a megválasz­tott elöljárókat az eskütételére. Éz meg­történvén, elnöklő főszolgabíró a kép­viselőtestület nevében üdvözölte az uj elöljáróságot, azon reményének adva ki­fejezést, hogy mindenkor és minden te­kintetben bessülettel megfelelnek a nép bizalmának és a reájuk váró felelősség­gel teljes hivatásnak. Végül Isten áldását és sikert kívánt működésükre és hasznos eredményeket munkásságukra. Az éljenzéss'i fogadott beszéd után Áchim F. Tamás emelkedett szólásra és a következő Lndületes szép beszédet intézte a képviselőtestülethez : Tekintetes főszolgabíró ur ! Mélyen tisztelt képviselőtestület! Ha igaz, amit egyik halhatatlan köl­tőnk, Petőfi egyik költeményében mond, hogy vétek a közterhekkel járó hivatalt el nem fogadni, ha az illető azt köz­megelégedésre betölteni képes, ugy sze­rintem többszörös vétek, sőt bűn azt el­fogadni, ha az illető az azzal járó terhek elviselésére nem érzi magát elég képes­nek és elég erősnek. Ezeknek előrebocsátása után, ami­dőn tisztelt polgártársaim szíves bizal­mából Békéscsaba város bírói tisztsé­gére emeltettem, kijelentem, hogy azt elfogadom. Elfogadom, de nem hivatal utáni Vágy emésztő ingerétől, avagy talán abban a hitben, mintha én közmegelé­gedésre megfelelni képesnek érezném magamat, hanem teszem azt polgári kö­telességből, tudva azt, hogy minden polgárnak kötelessége a közügyet ugy szolgálni, amint tudja. Mert amint egy másik koszorús költőnk egyik költemé­nyében mondja : „Nemcsak dicsőké a haza ; A munkás, pór, szegény, Bár észrevétlen, ­Dolgozik a hon derületén." Magam is, mint az ekeszarvától a város első tisztségére emelt egyszerű polgár, teljes erőmből iparkodni fogok városunk felvirágoztatását előmozdítani és igy közvetve édes magyar hazánk teljes derűjéhez, hacsak parányi por­szemekkel is hozzájárulni. Fogadják meg­tisztelő bizalmukért hálás köszönetemet. Közgyűlés után a községi tisztikar testületileg jelent meg Z s i r o s András bíró előtt, s szeretetteljes búcsút vett tőle. A tisztikar szónokának, Megyeri Imre h. árvaszéki eluöknek búcsúzó szavaira meghatva mondott köszönetet Zsiros András azért a bizalomért és ragaszkodásért, melylyel a tisztikar 6 évi hivataloskodása alatt személye iránt viseltetett. A tisztviselők testülete ezután Áchim F. Tamás, az uj biró előtt tisztelgett, hazafias készséggel ajánlva fel nékie a község javát célzó munkássághoz a tiszti­kar soha nem lankadó közremunkálko­dását. Áchim F. Tamás lendületes be­szédben válaszolt a tisztviselők küldött­ségének. A régi elöljáróság pénteken este a „Próféta" vendéglő külön termében ba­rátságos lakomán vett búcsút a községi tisztikartól. Az uj és a régi elöljáróság szomba­ton délután az ág. ev. nagytemplomban tartott évzáró istentiszteléten — régi szokáshoz hiven — testületileg vett részt az ájtatosságban. A vármegye bizottságai A vármegye törvényhatósági bizott­sága, a pénteki közgyűlésen végezvén a politikai kérdéssel, megcsappant ér­deklődés mellett ejtette meg az egyes bizottságok választását. A hosszú tárgy­sorozat, a délután 3 órakor folytatva tartott közgyűlésen, minden felszólalás nélkül, az állandó választmány határo­zati javaslatai szerint intéztetett el. A vármegyei tiszti főügyész helyetteséül La dics László dr. választatott meg. A közigazgatási bizottságba beválasz­tattak : Beliczey Géza 68 szavazattal, Rosenthal Ignác 65 szavazattal, Bodoky Zoltán 54 szavezattal, László Elek dr. 55, és Ladics György 52 szavazattal. A központi választmány tagjai lettek : Bodokv Zoltán dr., Berthótv István dr., Csák György, Csánki Béla, Daimel Sán­dor dr.j Gajdács Pál, Jancsovics Emil, ifj. Jeszenszky Károly, Kherndl György, Kiss István dr., Ladics László dr., Márky János dr., Nagy Elemér dr., Szénássy József, Somogyi Ákos és Zöldy Géza dr. Az állandó választmányba beválasz­tattak : Bodoky Zoltán dr., Beliczey Géza, Konkoly Tihamér dr., Berthóty István dr., Daimel Sándor dr., Dombi Lajos, br. Drechsel Gyula dr., Fábry Sándor dr., Fábry Károly, Haviár Dániel, Haviár Lajos, Haan Béla, Jancsovics Péter, Kovács László dr., Ladics György, Lé­derer Rudolf, Márky János dr., Morvay Mihály, Rosenthal Ignác, Seiler Vilmos dr., Kiss László, Schmidt Iván, Schmidt József, Veres József, Varságh Béla, Zöldy János dr., Zöldy Géza dr. és Zsilinszky Endre dr. Itt megemlítjük, hogy bár a hivata­los lisztán, ugy az állandó válaszmányba, mint a központi választmányéba B e­r é n y i Ármin dr. föl volt véve, a megyebizottsági tagok azonban törölték s igy B e r é n y i dr. mindkét bizott­ságból kibukott. Az tgazoló-választmány tagjai lettek : Ladics György, Zöldy Géza dr., Csák György, Jantsovics Emil, Szénásy Jó­zjef; a főispán által kinevezve : Bodoky Zoltán dr., L a dics László dr., Márky János dr., Groh Eerenc. A nyugdij-igazoló-választmány tag­jai: Daimel Sándor dr., Jantsovics Pé­ter, Zöldy Géza dr., Berthoty István dr., Márki János dr., Ladics László dr. és Lederer Rudolf. A munkaképtelenséget megállapító bizottság tagjai egy évre: Zöldy János dr., László Elek d'r. és Hajnal Albert dr. A közegészségügyi és közművelő­dési bizottság tagjaiul a régiek válasz­tattak meg újra. A közgyűlés délután 5 órakor nyert befejezést. k »,6ékésme0ei Közlöny 4' taviratai A helyzet. Budapest, dec. 61. (Saját tud. táv.) A bécsi hírek izgatták ma a fantáziát, délelőtt a függetlenségi pártkörben, ahol a vezérlő bizottság gyűlt össze ülésre. Az ülésen Kossuth Ferenc elnökölt és gróf Zichy Aladár, Tóth János, Thaly Kálmán, Szederkény Nándor, báró Bánffy Dezső, gróf Batthyány Tivadar, Ernst Sándor, Hentaller Lajos és Tulkai Sán­dor függetlenségi párt titkára vettek azon részt. A vezérlő-bizottság a választási elő­készülettel foglalkozott s a jelölések sok komplikációjával járó|kérdéseiben kereste a helyes utat. A külömböző ellenzéki pártok hirtelen egyesülése természetesen itt-ott egyéni érdekeket sért s a vezérlő bizottságnak az a feladata, hogy itt az ellenzéki érdekeket egyeztesse azokkal. A magyar király Lujza hercegnőért. Beszélgetés Montignoso grófnővel. Egy olasz újságíró megintervivolta Montignoso grófnőt, amidőn izgalmas és eredménytelen drezdai útjáról visszatért Flórencbe. A gyermekei után vágyó szerencsétlen anya a többi között a következőket mondotta : Mindenekelőttskijelentem, hogy nem igaz az a hír, mintha volt férjemmel, a szász királylyal találkozni és őt meg­kérlelni akartam volna. Viselem tetteim összes konzekvenciáit, de nem isme­rek a földön olyan hatalmat, mely megfoszthatna engemet attól a jog­tól, hogy saját gyermekemet láthassam. Nincs kétség aziránt, hogy a Reichs­tag egyhangúlag magáévá tenné az anya jogainak védelmét. Hozzájárult ehhez Ferencz József király jóságos interven­ciója is, aki a szász királynak engedé­kenységet tanácsolt. Mindezek a körül­mények meggyőzték a szász udvart arról, hogy a további botrányok elkerülésére mégis tennt kell valamit. Tömeges széngáz mérgezés a fővá­rosban. Szomorú esetre virradtak ma reg­gelre a Tompa-utca hét számú ház lakói. A ház egyik földszinti lakásában la­kott három iparos ember, akik egy kö­, zös szobában meghúzódva békességben éldegéltek. A három munkásember Z e 1 i n a Lajos és E c k András hentessegédek, továbbá G ö d e Ferenc kocsis este, amint hazakerültek, összetették garasaikat, hogy fát és szenet hozzanak, amelylyel befil­töttek. Ugy tizenegy óra felé szépen lefe­küdtek a vetett a fekhelyekre, amely majdnem mindegyiköknek halálos ágya lett. Reggel feltűnt a lakóknak, hogy az emberek, kik máskor már talpon van­nak, mert ülyenkor mennek a munkába, — nem jelentkeznek. Betörték az ajtót, s a szobából fojtó, sűrű széngáz ömlött ki. A három munkás mozdulatlanul fe­küdt az ágyon s ugylátszik mintha már nem lenne bennök élet. Hivták azonnal a mentőket, akik Zelina Lajost már hol­tan találták s csak Eck Andrásban és Göde Ferencben pislogott még az élet. Ezeket a Rókusba vitték, hol még min­dig eszméletlenül fekszenek ugyan, de talán megmentik őket az életnek. ÜJDONSÁGO K Boldog új évet! Az év első napján ősrégi idő óta szerencsét kívánnak egymásnak az em­berek. Az első keresztények nagy bűn­nek tartották az új évet megünnepelni, mert pogány szokásnak való hódolást láttak benne. Az ó-testamentomi zsidók­nak azonban fényes ünnepe volt az új év. Az ünnep reggelét harsona szóval köszöntötték, majd ajándékkal halmoz­ták el egymást és áldoztak az Úrnak. A perzsák új évkor, „uj ruz-kor" szines tojást küldtek jóbarátaiknak. A babiloniak a husz hónap első napján ülték meg az uj évet, amikor cserép-táblára karcolt üdvözlettel köszöntötték ismerőseiket. A régi egyptomiak is kívántak bol­dog új évet s ilyenkor nem mulasztot­ták el, hogy ajándékkal, balzsamos és illatszeres üveggel, tüdobozzal, írókész­lettel tegyék emlékezetessé a napot. Az új év igazi megünneplése azon­ban az ó-kori Róma világában kezdő­dött. Január első napját hatalmas ünnep­léssel, vad tivornyával kezdték. A had­sereg kegyét ilyenkor kereste a császár s közülük akárhány egy nappal meg is toldotta az ünnepet. A római császár példáját követve a tartományok kor­mányzói, vezérei e napon fogadták a hatóságok tisztelgő és jót kívánó kül­döttségét. A nagy és tekintélyes embert drága ajándékokkal halmozták el, s a valamikor sokra becsült élő tölgy-, vagy babérágat az időben már aranyból vagy ezüstből verték. Az udvar és a szenátus szoborral, drága kövekkel ékí­tett kancsóval, aranyevőeszközzel és egyébb pompás tárgygyal kedveskedett a császárnők. A középkorban, a könyvnyomtatás föltalálása előtt, festett és nagy gondos­sággal írott kártyán kívántak boldog új­évet, ma pedig a b. u. é. k. névjegyek árasztják el a világot. Ma b. u k. szavával telitve a le­vegő, névje<kkel és ünneplő kábátok­kal. borravai vágyó férfiakkal, segé­dekkel, inastal és más istenadta nép­pel. Uj évkaeveredik legjobban a vi­lág, összefacadván, mint valami citrom amiből kinytak, kisajtoltak mindent a borravaló" kjában. Mi, akik eiségei vagyunk a b. u. é. k.­nak, mert mennap egyformán üdvö­zöljük ami enket, a mi kedves, fiu olvasóinkat, agyot sóhajtunk, aztán mégis csak 51111 k is kimondjuk : — B. u.k ! — Idöjar Az országos központi időjelző állomás mára vzékony hideg, szeles időt jelez, sek helyütt csafkkal. — A csa kórház építése. Nagy fel­tűnést keltetnnak idején Békésmegye törvényható,ának határozata, melylyel Csaba közs< képviselőtestületének' a kórház épití tárgyában hozott határo­zatát megseiisitette. A képviselőtestü­let ugyanis 11 a legelőnyösebb, de a nézete szeriiegmegbizhatóbb ajánlatot fogadta el. Apviselőtestület aztán ujabb ha.tározatt íott, amikor is névsze­rinti határozil ismét a legmegbízhatóbb ajánlatot falta el a legelőnyösebb ajánlat egysirai mellett. A közbeesett időben a kdz épületét a vállalkozó már tető alis hozta. A képviselőtes­tület ezen nodik határozata Molnár János és tái felebbezése folytán újból a megyegyű felülbirálata alá került, melyet azoin a törvényhatóság a felebbezés easitásával most már meg­erősített, epen felebbezőket netalán szenvedett eagi veszteségeikkel a tör­vény rendestjára utasította. Elöljááoi választások. A héten három közsi Gyoma Körözstarcsa és Békés választa meg újonnan elöljáróit. Gyomának ?sütörtökön délelőtt Ro­hoska MiV főszolgabíró elnöklete alatt megtart közgyűlésén községi bíró­nak Szab ózsefet. albirónak Erdei Jánost, gazt " ' T'\,••/;' ,'Vsí y-ló \ I? 4'.i<>st, adópénztár<>}»­nak Ba.nfl'í n, _ yámpfnztárnokttak Gálos Bend=gy árnpénztár; ellenőr­nek Pikó Hát, közgyámtiak Szabó Jánost, árt^adópónztáíosndk Kéri Pé­tert, pénztáHlenőrnek Lukács Drt, és esküdteik Weigert Józsefet, 'Jsapó Jánost, Izsó. Jánost, Pntnoky Mi 1-" 1" t ós Szabó hedeket választották . g. Körözstarcs kedden alakították ujjá az előljáró;ot. Községi biró lett: T. Szabó Mily, törvénybiró : T. G y a­raka Sánc, gazda Makay Imre, pénz­tárnok Mai Antal, ellenőr Szőlősi Sándor, ad<edő Tóth János, közgyám : Kovács Pábküdtek Tusz Lajos, Molnár István, Fiit Sándor és Kiss Imre. Békésen péken folytak le az elöljárói választások következő eredménynyel: biró lett Kíagy Gábor, a Kecske­méti párt jiltje elbukott, albiró D o­m o k o s bor, esküdtek az első ke­rületben : Hídvégi Imre, ifj. Szatmári Péter; a lan: Lipcsey Imre és R. Nagy Mátj; a III-ban: Varga János és Szabó Pán; a IV-ben : ifj. Darabos Imre és rtyik Mátyás; az V-ben: Domokos ábor és Kocsor Sándor; gazda Dur Gergely, adószedŐK: Csapó Gergely, lyti János, Durkó Gábor, közgyám irga György, főpénztáros Papp Józ! és ügyész Telegdy Lajos dr. Tehát régiek közül csak a köz­gyám és pénztáros maradt bent az eíőljárósáfn. — Eskík- Gyémánt Mór csabai varrógépk?skedő leányát Etelkát, hétfőn déán 3 órakor Vezeti oltárhoz az izr. tfplomban B e r g e r József törökszeniklósi gépész. — Sárközy Ferenc, ; Fiume étterem főpincérje szerdán cután fél 4 órakor esküszik örök hűsét a csabai ág. ev. kistemplom­ban D a n 1 i s z Károly csabai iparos leányának i 1 m á n a k. — Jóf Ágost főherceg és a csabai honvédhusirombitás. Eddig József fő­herceg voa legnagyobb király herceg. Ő róla je^ett fel a napi krónika annyi sok édes éiekünk magyaroknak olyan jól eső epüdot, amilyent egyetlen fő­hercegről m- Végtelen örömére min­den magy hazafinak, a legnagyobb ki­rályi here ma már nem áll magában. A királyi íznak egy másik tagja, J ó­z s e f Ag( főherceg, a kecskeméti 1. honvédhuirezred derék parancsnoka és bűszkese ma már a nemzetnek. Hogy mennyira iing József Ágost főherceg a magyaigon és hogy a katonáit mennyire vereti, az kitűnik az alábbi megható éitka szépesetből. F e r c s i k Pál csabalakos a kecskeméti honvéd huszárezrnél szolgált, mint trombitás. Példás niaviseletével nemcsak közvet­len felebhlói, hanem József Ágost fő­főherceg lismerését és kiérdemelte. Most azut Fercsik búcsút mondott a gyöngyéltek és az állam vasutakhoz folyamod alkalmaztatásért, A derék katonárólkkor sem feledkezett meg a

Next

/
Oldalképek
Tartalom