Békésmegyei közlöny, 1904 (31. évfolyam) január-június • 18-53. szám

tésében csupán száraz ;tot lát a kivándorlásról. Nagy aggoom keltésére alkalmas tünet, ha a köarányt véve évenkint 1200 lélek vámol ki a vármegye területéről. Inditv^ozza, kéressék föl az alispán, hogy övőben részletező adatokat terjesszedő jelentésében a kivándorlásról, m<k községben mennyi a kivándorlók ma és a kivándorlásra milyen okokrognak fenn. Fábry Sándor dr.'ispán felfogása convéniens Haviáal és ismét kijelenti, hogy emelked nem lát a tavalyi arányakhoz képe szívesen járul azonban Haviár Dái indítványához s egyben jelzi, ho£ kivándorlók 80%-a csabaiak és gyula, mig a többi községbelieké elenyészőekély. Politika .eremben. D a i 111 e 1 Sándor dr. egyző előterjesztette és felolvasta Kecanét törvényhatóságának november 3-án tartott üléséből az országgyűlési intézett köriratát, melyben bizalmaiságot nyilvánít a kormány iránt é legnagyobb mértékben elitéli a novenr 18-iki parlamenti határozatot. A vegyesen felzúgó m és abcug kiáltások után főjegyző g A 1 m á s s y Dénes indítványát olva föl, amely előbbivel szemben a techni obstrukciót elitélve, a kormánynak zalmat szavazva, azt üdvözli. Az indítványok felettegindult vitához elsőnek H a v i á riniel szólott. Azzal kezdte beszédét, gy Magyarország súlyos válságban n, amióta a császár belátta, hogy ablut uralommal kormányozni nem lel Aggodalom keltő pillanatokban mindijunknak kell foglalkozni a politikával, s'óf Almássy indítványát nem fogadhael, sőt annak irálya ellen tiltakozik és át emel, mert megsérti az ellenzéke amikor azt mondja, hogy „megkivárt, hogy mindenki müveit emberek <djára járjon el." Szóló beszédének tojbi részében rámutatott a közelmúlt ptikai eseményeire, az ellenzék magatására, azokat összehasonlítva idegen unok parlamenti eseményeivel, enjteni, védelmezni igyekezett. Rátérvi november 18-iki eseményre, értelKi a házszabályokat, miközben ki ja ti, hogy a technikai obstrukció elité dő. (Éljenzés). Akaraterőtől duzzadd erős férfi áll a kormány élén. (Éljeis). De ez a férfiú a tapasztalatok h.vánál, fiatal koránál elragadtatva, olyaitra lépett, amely nem egyszerű háabálysértés, de egyenes réstörés az általányon. A H'izfeioszlatís is ujabb 'vényszegés által jöhet létre s az elkéket akkor sem irthatja ki semmiféle iszák. Szóló Tisza sorsát közösnek lá az osztrák miniszterelnökével. Utal 3f Almássy Dénes ivditványának an passzusára, melyben vívmányokat emJet. Elég szégyen mondja, hogiemzeti jussainkat is ugy kell kicsikii. De ezek a vívmányok is az ellenziek köszönhetők. Beszédét azzal feí be, ho£fy Magyarország alárendelttartománya Ausztriának, itt az történihmit a császár parancsol s azért nenejlődik iparunk, kereskedelmünk, köizdaságunk. Mindezek után pedig inditvyozza, hogy gróf Almássy Dénes inditwának mellőzésével Kecskemét átiratertelmében szavazzon a közgyűlés a ármánynak bizalmatlanságot. Az ellenzék éljenzéssea szabadelvűek tiltakozással feleltek beszédre, amely után L a d i c s Lászamelkedett szólásra mint mondta nehogy rossz néven vegyék, hogy 5f Almássy indítványa szóval nincs mindokolvá. Talán uradalmi ügyé? — hangzik egy általános derültség keltő közbekiáltás. Fájdalom nem, de retnék az lenni, — riposztolt Ladics, i ezen humoros kitérés után kijelelte, hogy gróf Almássy indítványa iriett szólal fel, miután annak t írtalma jesen fedi az ő álláspontját. Szóló sznt Haviár Dániel egyoldalúlag világlta meg a helyzetet. Fölveszi hát előt szólóval a küzdelmet, mert Almássy inványa mögött igazság van. Rátérve z obstrukcióra, megjegyzi, hogy azt ideink céltudatosan hagyták meg fegerül. De a kisebbség jogosulatlan inából élesítette a küzdelmet, személyes okból, személyes üldözésre, a parlamé rend, működés megakasztására haszlta fel, kimondhatlan kárára az országk, amelyet törvénytelenségbe kergetetAz elavult házszabályokat meg kellett ltoztatni, a technikai obstrukciót ki kett irtani. É törekvésekhez hiven,a kiseség terrorizmusának megakadályozása a kor mány a november 18-iki üléa a tényleg fenálló házszabályok megsesével határozatot hozott, amely melt megnyilatkozott az egész ország köéleménye. Rendes viszonyok között nis szükség bizalmi nyilatkozatok szerkftésére. De éppen Haviár Dániel emlite, hogy az Konkoly Tihamér dr., Zöldy János dr, '^ntalóczy Náfltior, Sárosy Qyula, Szabó Emil, Somogyi Ákos, Sinszky Ferenc, Schmidt Iván, Popovics Szilveszter, Wieland Sándor dr., Csánki Jenő, Ambrus Sándor és Rohoska Mihály. Nem-mel szavaztak : Hoffmann Mihály, Endrész András, Winkler Lajos, Jancsovics Emil, Berényi Ármin dr., Schmidt Oyula, Cs. Demkó József, Mult József, Ravasz Gábor, Névery Albert, Fábry Károly, Pfeiffer István, 'ifj. Laczó János, ifj, Laurinyecz János, Achiin L. András, Maczák Ádám, Hunya Elek, Kovács J. István, ifj. Hunya M. Mihály, Lavatka Qyula, Pap József, Dohányos János, Kollár János, Haviár Qyula dr., Qlasner Adolf dr., Csicsely János, Reisnann Adolf dr., Dancs Szilárd, Haviár Dániel, Benka Qyula, Melis Mátyás, Bikády Antal dr., Vangyel Szilárd, Kraft Viktor, Prág Lajos, Oocsári András, Qyáni András, Zöldy Oéza dr. és Jancsovics Péter. A csabai Kossuth-szoborról. Lapunk mult számában röviden jeleztük, hogy a csabai Kossuth-szoborbizottság szerdán délután tartott gyűlésében döntött a pályázat eredménye felett: a hét pályamű közül H o r v a y János országos nevü szobrász-művész egyik pályamüvének szavazván meg a kivitellel való megbízatást. Amikor december hó 20-án a pályázati határidőre a hét pályamű beérkezett, s egyszerűen a beérkezett pályaművek leírására szorítkoztunk tudósításunkban : tudatosan tartózkodtunk a pályaművek felett bírálatot mondani; mert respektálni kívántuk azt az általános gyakorlatot, hogy a bírálat kérdésében az első sz ó a bizottságot illeti, s bizottságon kívül eső faktoroknak még a befolyásolás látszatából is tartózkodniok kell. . Most azonban, hogy a szoborbizottság kimondta a döntő szót, magunk sem késlekedünk a pályázat eredményéről véleményünket kimondani. Kijelentjük előre is, hogy a szoborbizottság határozata teljesen fedi a mi véleményünket: a beérkezett pályaművek közül művészi összhatás szempontjából legelső helyen a Horvay János alkotása áll. De abban is egyezik a mi véleményünk a szoborbizottságéval, hogy a pályázat ugy számbelileg, mini művészi tartalomban kielégiti a hozzáfűzött várakozásokat. Mert nem szabad megfeledkezni azokról a szűkös korlátokról, metyekben a pályázat egész kérdése mozgott, s melyek a várható eredmény határát már előre megszabták. Ezek a korlátok: a rendelkezésre álló anyagi eszközök csekélysége s a pályázat, zárt természete ; ez amannak természetszerű következménye. Tizenhatezer koronából menumentális alkotást senki sem várhat. A feltétel csupán az lehet, hogy amit a művész alkotó ereje a kivitelre szánt összeg keretében produkál: az anyagi eszközök által határolt jogos igényeket kielégítse. S ez a feltétel jó lélekkel mondjuk — a csabai Kossuth-szobor pályázaton csorbát nem szenvedett. Horvay János, Tóth András, Felek Gyula és Mogyorósy Sándor pályamüvei teljes sikerrel oldatták meg a rájuk várakozott feladatot. Hogy a pályabért mégis Horvay müve nyerte el, ez szinte tetmészetes eredménynek tűnik fel. Mert hiszen Horvay már nem egy Kossuth-szoborral tette országosan nevessé művészi jó hirét s ezek között nem egygyel sikeresen küzdötte meg azokat a nehézségeket, melyeket a kivitelre szánt összeg korlátoltsága gördített eléje. A Horvay hármas halmon álló Kossuth-szobra mesteri rutinnal oldja meg ugy az építészeti, mint az általános művészeti kérdéseket. A remek architektúra teljesen leköti a figyelmet s a bal lábával előre lépő, balkezével pózoló, jobbjával a hátradűlt kard markolatán nyugvó, merész szónoki állásban levő alak a hazafiúi lelkesedés tüzével lángra lobbantja a honfiúi szenvedélyt. Kevésbé sikerült azonban Kossuth Lajos hasonmása, amit a művésznek a kivitel előtt mulhatlanul pótolnia kell. Tóth András szobrai is igen tetszetősek s kiváló gonddal, minuciózus O kidolgozással, különösen pedig Kossuth arcmásának tökéletességével kapják meg a szemlélőt. Alakjaiban azonban kevés az élet, arkhitekturája meg ismart sablonok között mozog. Nagy szeretettel szemléltük a megyebeli fiatal művészek Felek Gyula és Mogyorósy Sándor alkotásait. Mindkettő művészi produktum, főleg a Mogyoróssyé, aki azfSpitészeti részt feltűnő zseniálitással oldotta meg. És amikor lelki megnyugvással konstatáljuk a szoborp-ályázat ezen kedvező sikerét, fájdalommal tölt el bennünket, hogy a Horvay szobrának művészi hatása a Kossuth-téren leendő elhelyezéssal nem csak csorbát szenved, de az érvényesülés lehetetlenségével valóságos veszedelemnek néz eléje. Az arányaiban kicsiny szobor a Kossuth-tér nagy méreteivel nem fog megküzdhetni; e zt vallottuk a pályázat kiírásának idején s ezen meggyőződésünket most sem tudjuk elhallgatni. Most még kevésbé, mert a pályanyertes szobrot ismerve, maga a művészi alkotás erősit meg aggodalmainkban. R o s g y ismeretes cikke részleteiben is fedi a Kossuth-szobor elhelyezésének kérdésében elfoglalt álláspontunkat, melyet R e 11 Lajos drnak fejtegetései sem tudnak megváltoztatni. Hat méter magas szobor hétezer •-méter területű köztéren, két óriási méretű templom szomszádságában (a kat. uj templom építése csak rövid idő kérdése) művészi hatását elveszti. Ha a szobor elhelyezésére szánt tér ilyen veszedelmet rejt magában, ezt a veszedelmet nem csökkentheti a művészi hatás kérdésével kapcsolatban nem álló azon körülmény, hogy a tér Kossuth Lajos nevét viseli. Hogy ez igy van, legjobban bizonyítja magának Horvay Jánosnak kijelentése, mely szerint állítottak fel Magyarországon Kossuthszobrot olyan községben, ahol a Kossuthról elnevezett tér a célnak meg nem felelt, — a Petőfi téren. Miért ne helyezhetnők el akkor Csabán a Kossuth-szobrot a Petőfi ligetben ? Csaba uj elöljárói, A fagyos december utói szél csütörtökön délelőtt ismét nemzeti trikolort lengetett a csabai községháza erkélyén. Közgyűlést hirdetett a nemzeti zászló, éppenugy, mint máskor. De mégis más képe volt ezúttal a községházának, amely felé már nyolc óra után egész emberáradat indult meg, amely megszállta a folyosókat, ellepte a közgyűlési terem karzatát és megtöltötte a földszinti széksorokat. Rövid lélekzetü volt a rendkívüli közgyűlés, de mégis ünnepélyes, hogy Csaba közönsége megválasztotta uj elöljáróit. Alig egy óráig tartott s ennek az időnek is nagyobb része a szabad ég alatt, a községháza udvarán folyt le. Az uj elöljárók megválasztása úgyszólván egyhangúlag történt s mindvégig a legnagyobb ^rendben folyt le. A nép zajosan éltette megválasztottait. De különösen lalkes hangulat nyilatkozott meg Csaba nagyreményű birája, Áchim Frankó Tamás iránt, akit valósággal ünnepeltek. Áchim Frankó Tamás, mint Csaba egyik legfelvilágosodottabb. legértelmesebb és kellő tudással, rátermettséggel biró polgára, méltó arra a diszes helyre, amelyet az utolsó hat év alatt érdemeket szerzett elődje, Z s i r o s András töltött be a polgárság legnagyobb megelégedésére. Azokkal, akik Áchim Frankó Tamást a bírói állásra emelték, együtt hisszük, hogy az uj biró méltó utóda lesz az elődjének és minden tekintetben megfelel a személyébe helyezeit bizalomnak. Ugy legyen! Másik uj embere is van Csaba újonnan választott tisztikarának: K o c i s z k y Iván dr., akit a képviselőtestület a második árvaszéki ülnöki tolásra választott meg. Remélhető, hogy benne is törekvő munkaerőt nyer a közigazgatás. A községi előljáró választásról a részletes tudósításunk ez: A választó gyűlést Seiler Elek főszolgabíró nyitotta meg a megjelentek / 1-sőszámához. ^n ISe* ország még soha nem volt olyan súlyos helyzetben, mint most. Annál inkább szüksége van a kormánynak a hazafiak támogatására. (Nagy zaj. Szavazzunk! Szavazzunk!) Ilyen körülmények között elfogadásra ajánlja gróf Almássy indítványát, nem azért, mert a kormány törvényt sértett, hanem mert ezáltal helyre akarja állítani a jogfolytonosság rendjét. (Óriási zaj. Éljen! Abcug! Szavazzunk ! Elnök percekig csönget.) A zaj csillapultával Haviár Gyula szólalt föl. Elfogadja Haviár Dániel indítványát és ennek kapcsán kérdést intéz a főispánhoz, ki húzta keresztül gróf Almássy Írásbeli indítványában azt a passzust, amely igy szól:' „a technikai obstrukció éretlen, gonosz, hazafiatlan üzelmei." Lukács György dr. főispán kijelenti, hogy a kérdéses paszzust maga indítványozó húzta keresztül s önmérséklésből azt irta helyére, hogy: „a technikai obstrukció visszaélései," amely kifejezés idem per idein, ugyanazt jelenti. Veres József azt hiszi, hogy a törvényhatóság minden tagja megállapodott véleménvnyel jött a közgyűlésre, de mindamellett hazafias kötelesség az eszméket tisztázni. Elitéli gróf Almássy indítványát, mert az megbélyegezi az ellenzéket, amely pedig erre nem szolgált rá. Ezután, mint a parlamenti események fül- ^és szemtanuja, hosszú védbeszédet tart az ellenzék mellett, kiemelve, hogy a december 13-iki jelenetet maga sem helyesli, Haviár Dániel álláspontját fogadja el, tehát szintén elitéli a technikai obstrukciót. De a történtekért ne egyedül az ellenzéket okolják, hanem a többséget is, mert mindkét pártot elragadta a heve. Hogy ebből a bajból kievickélni lehessen, nem tartja helyén valónak a helyzetet súlyosítani, tovább kiélezni, hanem a békés megoldáshoz való közeledést helyesli. Az előterjesztett indítványokat nem tartja objektíveknek, de erkölcsi érzékét sérti, hogy a törvényhatóság olyan kormányt üdvözöljön, amely maga beismeri, hogy törvénytelenséget követett el. Az ellenzék ismét tapsol, mig a többség viharban zúgja: Szavazzunk ! Fábry Károly szólni akar, de percek múlnak el, mig a zaj elül. Tekintettel a türelmetlenségre, rövidesen akar beszélni. Figyelmezteti a közgyűlést, hogy akkor, amikor a küzdelem élén olyan férfiak állanak mint Apponyi, Bánffy, Darányi, Andrássy, Wlassics, vegye a szivére mindenki, hová adja szavazatát. Erősen támadja a Tisza kormányt, mely hatalmának fölfelé és lefelé való növelésére évek óta dobálja a nemesi és bárói rangot, kitüntetést. Végül kijelenti, hogy egyik indítvány mellett sem foglal állást és javasolja, térjenek mindkettő fölött napirendre. Szavazás. Ismét egy alapos vihar, amelynek lecsendesülésével elnök a vitát berekeszti. Először Fábry Károly indítványára teszi föl a kérdést. Ezt'elvetették. Következett a kecskeméti átirat és gróf Almássy indítványa. Elnök 20 megyebizottsági tag írásbeli kérelmére elrendelte a névszerinti szavazást, amelynek eredményeként 120 szavazat esett gróf Almássy indítványára, 43 Kecskemét átiratára. A törvényhatóság tehát 77 szótöbbséggel bizalmat szavazott a kormánynak. Igeunel szavaztak (a kormány, mellett) Weisz Mór, Ladics György, Erkel János, "Márki János dr.i Czinczár Adolf, Ladics László dr., Ritsek János, Szénásy József, Popovits Jusztin, Aszalay Qyula

f Popovics M. Aurél, Böhm Miklós, Beliczey Oéza, Kiiment Z. György, Rosenthal Adolf, Rosenthal Ignác, Kitka János, Varságh Béla, Seiler Elek, Szeberényi Lajos, Hano Pál, Entersz Károly, Pataj András, Belenta Mihály, Pribojszky György, Kovács L. Mihály, Vidovszky Károly, Szondy Lajos dr. Ketter Károly, Reichhardt József, Kitka György, Schreyer József, Botyánszky András, Friedmann Mór, Kovács Sz. Adáui, Such János, Zsiros Andrár., Lipták V. János, Badics Elek, Weisz Ede, Qriecs F. György, Pribojszky György, Áchim F. Tainás, Maros György, Wagner József, Fáy Samu dr., Zsilinszky Endre dr., Korosy László, Seiler Gyula, Kerényi Soma dr., Donner Lajos, Wilim István, Sipiczky K. János, Gally Gyula, Steller Árpid, Réthy Béla, Hajnal Albert dr., Jantyik Mihály, Házy Imre, K. Nagy András, Hartenstein Vilmos, Viskovicz Ignác, Varjú Mátyás, Hunya Lajos, Kny Antal, Emperl Ernő, Stark Gusztáv, Bauer Márton, Horváth János, Borgulya György, Csák György, Beinschrodt Márton, Nagy Imre, Szabó János, Petneházi Ferenc, T. Szabó Mihály, gróf Bolza Géza, Kondacs Pál, Haraszti Sándor, Janurik Mihály, Wolf Gyula, Léde, rer Rudolf, Dunay Lajos dr., .Léderer László, Tenner Lipót, Mikolay István, Déghy Gyula, László Elek dr., Kiss István, Freuder Mór, Gremsperger József, Németh Kálmín, Wolfinger Miksa, Reck Qéza, Deutsch Arthur, Polgár Ödön, KlausniUer Miksa, Popovics Viktor, Kovács Gyula, Emődi Imre, Jakabfy Jenő, Bácsi Dani, Kovács Albert, Lukacs György dr., Fábry Sándor dr., Daimel Sándor d-., Bertóthy István dr. Kiss László,