Békésmegyei közlöny, 1903 (30. évfolyam) július-december • 53-103. szám

1903-07-12 / 56. szám

Melleklet a uekesmegyei Koziony ibud. evi Db. szamanoz. B e r é n y i kritika tárgyává tette képvi­selői működését. Erre azt feleli, hogy ne törődjön Berényi az ő képviselői műkö­désével, szóló sem törődik Berényi ügy­védi működésével A mostaui időkben, mi­kor az ország javára nem lehet semmit csinálni, a képviselőházban nem akarja a napot lopni, később pedig ő maga fogja megszabni, hogy mikor érvényesüljön. Az állandó választmány javaslatát elfogadja. Berényi Ármin Deimel szavaira ki­fejti, hogy a válaszban van politika, mi­után a miniszter nem csupán adminisztratív közeg, de főképpen politikus. — Bodoky közbessólásaira pedig mellékesen reflektált kitérésképpen s erre a közbeszólások ösz­tönözték. Nem tudja kire értette Bodoky a szereplési viszketegséget, de ha bárkire a bizottság tagjai közül: ezt visszautasítja, miután e teremben magánérdekből nem szoktak felszólalni, az ő ügyvédi és Bodoky képviselői működését összehasonlítani nem lehet. Ügyvédi működése magánügy, a kép­viselő működése pedig közügy. Kéri javas­lata elfogadását. Szeberényi Lajos Zs. nem ba­rátja a nagyhangú szólamoknak s az ál­landó választmány javaslatát elfogadja. Bodoky Zoltán szintén elfogadja s megjegyzi, hogy bár nagyrabecsüli Berényi tehetségét, de tőle tanácsot most nem kór. Akkor adjon, mikor kór. Elnöklő főispán kifejtvén, hogy a miniszterelnöki leiratra való válasz csupán csak udvariassági tény s azt minden kor­mánnyal szemben megtették : — az állandó választmány javaslatát felállással meg­szavazták. A törvényhatósági ipartanács a köz­gyűlés régebbi határozata folytán elkészí­tette a kőmives ós ácsmunkával foglalkozók munkarendje tárgyában a vármegyei sza­bályrendelettervezetét. Az állandó választ­mány, miután a szabályrendelet illetékes tényezők meghallgatásával létesült, azt elfogadásra ajánlja. A közgyűlés az állandó választmány javaslatát egyhangúlag elfo­gadta. Szombathelyi Gyula megyei fő számvevő temetési költségeinek tárgyalása már többször előfordult a megyei közgyü léseken, a belügyminiszter a törvényható­ság ismételt feliratára sem engedte meg, hogy a temetési költségek a nyugdijalap­ból fedeztessenek. Az állandó választmány most az javasolja, hogy a vármegyei házi­pénztárból fizessék ki az összeget s a házi pénztárba annak idején a közszükségleti alapból fizessék vissza 4% kamatokkal egyetemben. A javaslatot elfogadták. Mezőberóny község sürgős fizetni va­lóinak fedezésére elhatározta, hogy a hid­alapból vesz ideiglenesen kölcsön 26 ezer koronát. A közgyűlés a község határozatát jóváhagyta, azon kikötéssel, hogy a vissza­térítés még ez évben megtörténjék. A vármegye alispánja az endrődi Vida árvaház ügyében előterjesztette, hogy az árvaház épülete sürgős javításra szorul, valamint még mellékhelyiségek építésére is szükség van. Az államópitészeti hivatal szerint 10 ezer korona szükséges az átala­kításokra, melyet az alapítvány összegéből megszavaztak. Ujkigyós községében Szentgyörgyi Ló­ránt kútfúró mély furatu kut létesítésére vállalkozott, mely azonban nem sikerült. Szentgyörgyi ezután kérvónynyel fordult a községhez, hogy kárpótlás óimén szavaz­zon meg a képviselőtestület bizonyos ösz­szeget. Ujkigyós képviselőtestülete meg is szavazott 800 koronát. E határozatot azon­ban a törvényhatóság s a miniszter meg­semmisítette. A vállalkozó újra folyamodott a községhez s a képviselőtestülethez s új­ból megszavazták a 800 kor. kárpótlást. Ez alkalommal megszavazta a közgyűlés is. Pusztaföldvár képviselőtestületének a [ határozatát, hogy a községi előfogatozást390 koronáért bérbeadták, jóváhagyták. Vésztő község képviselőtestülete Wenc kheim Ferenc ós István gróftól legelőt vett ha­szonbérbe, lólegelőnek. Szajkó István 1 és társai a községtől azt kérték, hogy a bérbevett terület ne lólegelő, hanem telién- ] legelő legyen. A község azonban ugy ha- j tározott, hogy akkor legyen a bérbe vett területből tehónlegelö, ha a tejszövetkezet ügye fellendülvén, arra szükség lesz. A J közgyűlés a község e határozatát meg is erősítette. Végül jóváhagyták Mezőberóny község határozatát 67 ezer korona uj köl­csön felvétele és 160 ezer koronás régi kölcsön konvertálása tárgyában. Férje hűtlensége miatt a halálba. Öngyilkos fiatal asszony. Egy aradi előkelő családot mély gyász­ba borított csütörtökön este egy orosházi távirat. Egy halálhírt közölt a sürgöny, amely arról számol be, hogy a család szemefénye, a három hót előtt férjhez ment szép leánya önkezűleg véget vetett óle­fr tének. A fiatal asszonykaözv. Török J.-nó leánya a mézes hetekben emelt gyilkos fegyvert önmaga ellen, s a golyó jól talált, már sirban fekszik az aradi tánctermek dédelgetett kedvence törökfalvi Török Margit. Fintor Dezső, a gróf Berthold-féle árpádhalmi uradalom intézője csak junius­ban vezette oltárhoz az aradi szőke szép­séget s a menyecske az első héten áradozó levelekben számolt be édesanyjának bol­dogságáról. Ez a boldogság azonban nem sokáig tartott; a mózeshetek mámoros nspját élte még a fiatal pár, midőn az asszonyka egy napon borzasztó felfedezésre jutott. Megtudta, hogy férjének az uradalomban van egy legénykori szerelme, akivel nem szakított még most sem. Az amúgy is érzékeny asszonyka ettől a perctől kezdve búskomor lett, hiába kérdezte férje buslakodásának okát, ő hall­gatott : nem árulta el mi nyomja szivét, mi keserítette meg rózsás ábrándokkal teleszőt boldogságát, s már napok előtt készült végzetes tettére. Csütörtökön, midőn férje eltávozott otthonról, bezárkózott szobájába ; a cse­lédséget elküldte hazulról s leakasztotta férje forgópisztolyát a falról. Tettének elkövetése előtt még egy pár búcsúlevelet irt, többek közt, egy igen meghatót az édes anyjának s egyet férjének, azután a szivéhez szorította az acél csövet s az érzékeny sziv, mint az orvosok utóbb Konstatálták, pár perc múlva megszűnt do­bogni. A hazatérő cselédség hatalmas vértó­csában fekve találta boldogtalan úrnőjét s a gyorsan előhívott orvos is már csak a halált konstatálta. Időközben értesítették a férjet is a katasztrófáról, aki eszméletlenül rogyott szépséges halottja hült tetemei fölé. A tragikus eset ugy Orosházán, mint Aradon őszinte igaz részvétet keltett min­denütt, ahol a vigkedélyű, mindig derűs, jókedvű hölgyet ismerték. Az előkelő családból származó öngyil­kos asszony holttetemét Aradra szállították s ott a családi sírboltban helyezték örök nyugalomra. Ugy a fiatal férj, ki régi szerelmének hálójából nem volt képes szabadulni, mint a csábító asszony kónytelenitve vannak az uradalomból távozni. Ugyanis B e r t h o 1 d gróf, ki véletlenül azzal a vonattal utazott Árpádhalmára, melylyel a bánatos anya,! ettől értesült a fiatal asszony tragédiájáról s azonnal elbocsátotta őket állásukból. De hát ugyan kurucmódra Rákócziért mikor teszünk?! Mikor teszünk ? ... Ez a kérdés Politika már minálunk, Amibe meg — istenuccse — Mostanában furán állunk. Ha nem volna politika, Járhatnánk már motoroson . . . Felülhetünk így is rája, De csupán csak — papiroson. Barangó. ÚJDONSÁGOK. — A közigazgatási bizottság ülése. Bé­késvármegye közigazgatási bizottsága hol­nap hétfőn tartja meg julius havi ülését. Dal a hétről. Most hogy újra dalba kezdtem, Mit meséljek legelsőnek ? Hogy az égen szürke felhők Egyre mennek, egyre jőnek. Mintha nem is nyárba' volnánk, Hanem nedves őszidőbe': Fázékonyan járunk-kelünk Juliusban — felöltőbe'. S minthogy ime az időről A társalgást bevezettem És az egész dalra való Rímeket már összeszedtem; Beszélhetünk bármiről is, A holnapról vagy a máról, Vagy ha tetszik a gazdáknak, Emelkedő búzaárról. Mert a héten inegyeszerte Nagy lett már a munka láza S a búzának mindenfelé Keresztbe gyűl a kalásza. Künn a mezőn munka közben Peng a kasza, szól az ének, Most szedik le a gyümölcsét, A föld termő erejének. Ugy illene, hogy a meleg Jönne a jó búzaárral, Ennek együtt örülhetne A merkantil az agrárral. De a rossz sors minduntalan Csak ellenünk fenekedik, S így a búza ára helyett Adósságunk emelkedik ! S emiatt a feleségünk Nem mehet el a fürdőre. De azért csak vigasztaljuk : „Elmész drága, majd jövőre !" Mi magunk meg csak megleszünk, Van uszodánk, — nem hiába . . . Hol fürödhetnénk, ha volna Élővíz a csatornába. No de mostan nem is kell víz, Megfürödtünk mi már másba', Nagy Rákóczi ünnepélyén Hazafias buzdulásba'. Megmutattuk megintelen Van nagy szavunk, van nagy eszünk: Kemény Mihály . Ismét kidőlt egy a nagy idők tanúinak sorából, kinek halála számos szívben kelti fel az őszinte részvét érzését. Meghalt Brassóban Kemény Mihály nyugalmazott tanfelügyelő, Csabá­nak volt mérnöke, majd közgyámja s há­rom cikluson át volt országgyűlési képvi­selője, 48-as honvéd tüzér hadnagy. Egy nagyszorgalmu, puritán erkölcsű, lelkes magyar ember hunyt el benne, aki a haza­szeretetben póldánykópül állt. Mint Csaba országgyűlési képviselője, a Tisza-párthoz tartozott s szivén viselte a község ügyeit. Elnöke volt a polgári körnek, mely később tiszteletbeli tagul ós örökös diszelnökének választotta. Az összeköttetés a város pol­gárságával a távolban sem szűnt meg a kör és a diszelnöke között. Bármily távol volt is Kemény Mihály, nem mult el március i5-ike anélkül, hogy a kört ne üdvözölte s tagjait ne buzdította volna levélben a hazaszeretetre. Szerdán halt meg 79 éves korában, szivszélütés követ­keztében. Holttestét Brassóból Makóra szállították s ott helyezték a családi sír­boltban örök nyugalomra. Halálát gyer­mekei, testvére s rokonai gyászolják. A csabai polgári kör kegyelete jeléül koszo­rút küldött sírjára Makóra, a város pol­gármesterét pedig levélben felkérte, hogy tolmácsolja a kör igaz részvétét a csa­lád előtt — A gyulai főgimnázium. Hosszas tár­gyalások után valóra válik az a kívánság, hogy a közoktatási kormány jóakaratú hoz­zájárulásával a főgimnázium építési mun­kálatai megkezdődjenek. A főgimnázium épületére az árlejtósi hirdetést a napokban ki is bocsájtotta Gyula város tanácsa, az építkezésre 174,641 korona 39 fillér van előiránvozva s a munkálatokat nyilvános árlejtésen adja ki a város. Az árlejtósi hirdetés szerint az ajánlatokat julius 27-én, délelőtt 11 óráig kell benyújtani. Pályázni lehet az összes munkákra együtt vagy mun­kacsoportonként külön-külön is. A vállal­kozó tehát már a jövő hónapban megkezd­heti az építkezést s még ez évben tető alá hozhatja. A létesíteni szándékolt épület terveit A 1 p á r Ignác neves építész készí­tette s igy külső disz tekintetében is egyik legszebb középülete lesz a városnak. Kár, hogy a tanácsnak nem állott módjában a gimnázium céljaira jobb helyet felajánlani. Az ugyan kétségtelen, hogy a telek jó téres lesz ós az építésznek nem nagy fejtörést okozott az épület elhelyezése. Hátránya azonban az, hogy közvetlen mellette terül el a nagy vásártér s az a mozgalmas élet, mely itt különösen országos vásárok alkal­mával uralkodik, — nem válik előnyére a tanításnak. — Tanácsbiró választás. A békés-bánáti ev. ref. egyházmegyei tanácsbirái állásra be­adott szavazatokat a héten bontották fel s tanácsbiróvá 63 szavazattal Nagy Károly makói lelkész választatott meg Zöld Mihály 27 szavazata ellenében. — Egy lelkész ünneplése. A gyulai róm. kat. egyház legutóbb közgyűlést tartott, mely ünnepies esemónynyel végződött. Ugyanis F o 1 1 m a n n János dr. ügyész és Dutkay Béla világi elnök az egyház­tanács ós a gyulai összes róm. kat. hivek nevében üdvözölték G r ó h Ferencz pré­post-plébánost, áldozárságának negyed­százados évfordulója alkalmából. G r ó h Ferenc prépost-plébános meghatottan mon­dott köszönetet, s egyszersmind tudomására hozta a hitközségnek, hogy áldozárságának 25 éves évfordulója emlékére 2000 korona alapítványt küldött be Winkler József káptaláni helynök, nagyprépost kezeihez, hogy annak kamatai évenkint a gyulai r k. iskolák fentartására fordíttassanak. A hitközségi gyűlés őszinte köszönetet mon­dott áldozatkészségéért és háláját jegyző­könyvben megörökíteni határozta. — Hivatal Vizsgálat. A gyulai törvény­szék elnöke: Nóvák Kamill, a héten Szarvasra utazott, hogy az ottani bíróság ügykezelését megvizsgálja. A bírósági vég­rehajtó sikkasztása miatt hosszabb időt fog Szarvason tölteni, miután az igazság ­ügyminiszter rendeletéből alapos vizsgálatot kell tartania abból a tekintetből, hogy a végrehajtóval szemben nem volt-e hiányos az ellenőrzés ? Egyáltalában valamennyi járásbíróság mellett alkalmazott végrehajtó ügykönyveit, a segódadatok felhasználásával szigorú vizsgálat alá veszi s főleg arra fektetett nagy súlyt, hogy nem törtóntek-e illetéktelen dij felszámítások s a végre­hajtók a kezeikhez befolyt összegeket kellő időben mutatták-e be a bírósághoz, vagy helyezték birói letétbe. — Elmaradt felolvasás. Említettük volt, hogy Kol ozsváry miniszteri tanácsos ós Cserháty Sándor, a magyaróvári növénykisérleti állomás igazgatója a csabai öntözött rétről és az öntözés nagy hord­erejóről Csabán, az aradi és csanádi gaz­dasági egylet tagjainak meghívásával e hó 19-én felolvasást tartanak. E felolvasás most, amennyiben a gazdák az aratással, az időjárás folytán visszamaradtak, elma­rad s az csak augusztus vógefelé fog meg­tartatni. — Uj albiró. A csabai járásbíróságnál hónapok óta üresedésben volt egy birói állás, melyre az igazságügy miniszter a gyu­lai törvényszéktől Lehotzky Vilmos albirót helyezte át. A hosszas ideig tartó üresedós nem csekély terhet hárított a já­rásbíróság biráira s csak is megfeszített munkásságuknak köszönhető, hogy az ügy­menetben érezhető hátramaradás nem állott be. Most már ezen is segítve van. L e­h o t z k y a napokban foglalta el állását. S t e 11 e r Árpád járásbiró rendelkezéséből az örökösödési ügyek ellátása, s a más ha­tóságoktól érkező megkeresésekben eszköz­lendő kihallgatások fognak ügyköréhez tartozni. — Kinevezések. A vármegyei közkórház elmebetegosztályára segédovossá a várme­gye főispánja Mezey Lajos szigorló or­vost nevezte ki. P i 11 o n i Róbert Aradra történt, távozásával megüresedett gyulai pénzügyőri biztosi állásra a pénzügymi­niszter B e d ő József szentgotthárdi pénz­ügyőri biztost nevezte ki. — Eljegyzés L u s-t i g József raező­berényi kereskedő leányát Bellát eljegyezte S z ű s z Mór kisújszállási bérlő. — Esküvők- Ifj. Purcsi János, az aradi városi zenede tanára tegnap vezette oltárhoz Szentendrén Pfenning Gyula gazdálkodó leányát Micikét. Id. S u c h János csabai áll. iskolai igazgató kedden délután ,5 órakor tartja esküvőjótaz ág.ev. kistemplombanRi ngnó Blaskovi ts Irén áll.iskolai tanitónövel. S a 1 István gyulai kir. pénzügyi szám­tiszt oltárhoz vezette W e i m a n n Gizel­lát Gyulán. — Felolvasó-estóly. A csabai iparos ifjak művelődési egylete jövő vasárnap felolvasó-estélyt rendez a Széchenyi-ligeti pavillonban. A műsort, mint rendesen, ugy most is táncvigalom fogja követni. Á vigalmi bizottság már egybeállította a műsort, mely szerint szerepelni fognak: G r u b e r Blanka, Kollár Ilonka, P a­t a k i József, R e i s z József, Hatos Tivadar ós M u 1 d t János. — Véglegesített állami állatorvosok. A földmivelósi miniszter az állatorvosi köz­szolgálat államosításáról szóló 1900. évi XVII. t.-c. alapján, a m. kir. állatorvosi karban mindazokat az egyéneket, kik a minősítési törvényben előirt kellékeken kivül az állatorvosi tiszti vizsgát is letették s eddig ideiglenes minőségben voltak alkal­mazva, a közigazgatási hatóságok ] elöntései­ben foglalt kedvező vélemény alapján je­lenlegi állásukban véglegesítette. Ezek sze­rint Bókósmegyében a következő állami állatorvosok véglegesítettek: Hecks Miksa törvényhatósági állatorvos a X-ik fizető osztályban, Sal Gyula békéscsabai, V. Tóth Antal békési, Kunos József orosházi, Erkel Ferenc szeghalmi, Petyován Endre gyulai, Horváth Gyula szarvasi és Kardos Ármin gyomai járási állat­orvosok a Xl-ik fizető osztályban ; s igy valamennyi járási állatorvosi állás betöl­tetett. — Uj jegyzők. Ródei Sándor, Harsányi Béla, Zimányi Elek, Jávorcsik Pál, Leszich László orosházi, Kovácsik István csorvási ós Marék János körösladányi illetőségű ifjak, a debreceni községi közigazgatási tanfolyam hallgatói, a községi közigazga­tási vizsgálóbizottság előtt a jegyzői vizs­gálatot sikerrel letették. Kovácsik István kitüntetéssel lett képesítve. — Központi választmányi ülés. A vár­megyei központi választmány dr. D a i m e l \ Sándor alispán-helyettes elnöklete alatt tartott ülésén felülbírálta az 1904. évi név­jegyzék ellen beadott felszólallásokat. A felszólamlók közül pótlólag felvétettek a névjegyzékbe: Czeglódi Ferenc, Nagy Fe­renc, dr. Sárróty Kornél szeghalmi, dr. Vári Szabó Béla gádorosi, Kovács Márton do­bozi, ifj. Horváth József, Paulovics József, Csizmadia Péter, Zalai Sándor, Verasztó János, Valacska György, Balázs Mihály, orosházi, Belencéresi József, Kolozsi Mi­hály, Hacskó Lajos mezőberényi lakosok. Felvétel iránti kórelmükkel elutasittattak Kempner Sándor szegha'mi, Csató Sándor, Nagy Lukács ós társai füzesgyarmati, Pó­lus János gyomai, Seben Pál csorvás, Ki­rály Mihály, Horváth Lajos, Horváth Sán-

Next

/
Oldalképek
Tartalom