Békésmegyei közlöny, 1903 (30. évfolyam) július-december • 53-103. szám

1903-12-06 / 98. szám

U uvn*«iiivy}w rvwiiun/ ICJUO. OVI 90. SZ&HIBflOZ. tartandó közgyűlésére az egyesület képvi­seletében kiküldték a főtitkárt. TARKA KÉPEK. A rettenetes telefon. Minap történt, hogy egy vidéki bácsi jött szerkesztőségünkbe és telefonálni akart. De alig vette kezébe a használati utasítást - sápadtan nézett köröskörül. — Mit tegyek ? — Mondják csak, a telefon utasításait minden előfizetőnek be kell tartania ? - Természetesen. - De én nem akarok meghalni! _ ? Tessék csak olvasni a telefon előfizetőinek névsorát tartalmázó könyvecskén az 5-ik figyelmez­tetést, igy szól: A mozgatható horgon egy ik hallgató mindig rajta lógjon­A lelencek. Egy kis hat esztendős filozófus a következő kérdéssel döbbentette meg a családi asztalt, amelynél nőtlen emherekről volt szó : — Édes apám, hát a gólya tudja, hogy kinek vau felesége és csak oda hoz kis babát. A nőtlen emberekhez nem visz? A család elképpedt, de az aposztrofált apa nagy lélekjelenléttel és elmésen nyugtatta meg a fiát. Hogy a jegyző csakis akkor tudja a mai korban a község minden egyes lakójával szemben megvédeni a maga álláspontját ha hatásköre szorosan körvonalazva, tör­vényileg szabályozva van, azt a minden­napi élet bizonyítja. Hiszen ma mint vér­szomjas saskeselyük szállnak a községi jegyzők és a közigazgatási tisztviselőkre ama repülő apostolok, akik a népboldo­gitás első feltótelének vallják és tűzték ki célul a nép és tisztviselők közötti bókét felzavarni, az egyenetlenséget szítani. Ha nincs megállapítva az a határ, amelynél tovább a községi jegzőnek nem terjedhet a működési köre, vagy ha hatalmi köre törvényileg biztosítva egyáltalában nincsen is, s ha mégis ilyet kell gyakorolnia, azt az elöljáróság gyűjtő név alatt testületre ruházott jogokból meríti, vagy a községi bírótól mint annak értelmi vezetője veszi kölcsön az élet kényszerhatása alatt — ugy az a jegyző sem népe iránti tanácsadói és védői tisztét, sem a törvény iránti ellen­őrzői kötelességét híven és pontosan telje­síteni nem képes. Csak az lehet jó jegyző, aki a hivatalos kötelessége teljesítése közepette csak is a törvény által van függetlensé­gében korlátozva. A kit csak tanácsadónak dobott oda a törvény a biró mellé, az elöljáróság közé; a kit szóles ez ország minden rendű és rangú hivatala megkeres, felhív, utasít, kér szíves közreműködésre, felvilágosításra, szigorú intézkedésre, fele­lőség terhe melletti jelentéstételre, stb. stb., az a jegyző még olyan ponsosan sem töltheti be a hivatalát, hogy legalább a maga lelkiismeretét megnyugtassa, hogy az éjjeli nyugodalom helyett ne aggódjék afelett, ha vájjon a felkelő nap nem hoz-e még több terhet, olyan veszedelmet, hiva­talos kötelességének pontosan való el nem végezhetése miatt, amely megfosztja őt még attól a keserves kenyértől is, de meg a becsületétől is. Ma még a lepke repülési iránya biztosabb, mint a jegyzők exis­tenciája, mert hiszen megfelelő fegyelmi törvényünk nincs, s igy nem kell más, csak egy kis roszakarat, hogy bármelyi­künket meghurcolják, esetleg örökre tönkre tegyék. Ezért tehát egyik legfőbb érdekét képezi a jegyzői karnak, a hivatalos füg­getlenségének a megteremtése. Ezen keretben kell mozogni annak, s ezen eszmék megvalósítására kell törekedni mindazoknak, akik a közigazgatás, a köz­ségi élet javitása, s a községi jegyzők érdekében akarnak ós hivatvák cselekedni. Hirek a csabai muzeamról. Ifazgató-választmányi ülés. A békéscsabai múzeum-egyesület igaz­gató-választmánya mult héten gyűlést tar­tott. A gyűlésen Varságh Béla elnökölt; jelen voltaK: Reisz Miksa dr. alelnök, Maros György főtitkár, Rell Lajos dr. titkár, K.rammer Nándor iga/gató, Kabós Bálint könyvtárnok, Bukovszky János, Don­ner Lajos, Haraszti Sándor igazgató-választ­mányi tagok. Főtitkár jelentette, hogy a mult gyűlés katározatai végrehajtattak, az elnökség fel­terjesztést intézett a Muzeumok és Könyv­tárak Országos Felügyelőségéhez, hogy a vidéki muzeumok számára a kormánynál eszközöljön ki a hivatalos levelezés s az egymással való érintkezés könnyítése vé­gett portómentessóget. Bejelentette továbbá a főtitkár, hogy az elnökség megkeresést intézett a vármegye összes községeihez, ipartestületeihez és nevesebb iparosaihoz, hogy iparművészeti tárgyak s ipari reli­quiliák gyűjtése körül legyenek a muzeum segítségére. Sajnos, a megkeresésnek még annyi eredménye se létt, hogy az egyesület udvarias levelét válaszra méltatták volna. Az igazgató-választmány megbízta a fő­titkárt, Jhogy tegye magát érintkezésbe a fővárosban az iparművészeti muzeum igaz­gatóságával s az ott nyerendő útbaigazí­tások alapján tegyen a további teendőkre nézve előterjesztést. Majd a könyvtárnok s pénztárnok szak­jelentései után Krammer Nándor dr. igaz­gató mutatta be jelentését a muzeum kü­lömböző tárlatainak időközi szaporulatáról, a gyulavarsándi „Lopós" halom területén végrehajtott ásatás gazdag eredményéről s a Korözstarcsán még található halászati eszközök beszerzése iránt folytatott eljárás sikeréről. Elhatározta az igazgató-választmány, hogy a reánk következő tél folyamán foly­tatni fogja a szabadliceumi előadások so­ozatát; előidókul eddig Donner Lajos és Maros Györgyöt sikerült megnyerni. Végül a Muzeumok és Könyvtárak Országos Szövetségének mai napon Buda­pesten a Nemzeti Muzeum dísztermében — Nem.kis fiam A gólya is eltéveszti néha a dolgot és olyan helyre is visz kis babát, ahová nem kellene. Ezek a baoák azután a - lelencek . . . ... Az elmés és élénk {szociális érzékről ta­núskodó felelet — egyelőre — megnyugtatta a hat­esztendős bölcset. A rettenetes beoctelenség-. Valamelyik lap „Különféle" rovatában hossza­dalmas értekezés volt arról a csiklandós témáról, hogy melyik „jobb" kivégzési módszer: az akasztás vagy pedig a guillotin népszerű néven hulló-bárd. A körben is erről folyt természetesen a szó. Pártok alakultak mellette is, ellene is, egyik párt határo­zottan az akasztás mellett foglalt állást, a másik — előkelőbb - a hulló-bárd mellett. Végre is egy öreg magyar döntötte el a vitát a következő sala­moni mondással: - Mán én aminondó vagyok: egy kutya az akármelyik, az embert egész életire egyformán meg­becsteleniti. Állami építkezés Orosházán. Két biróság van a megyében, melyek olyan épületekben vannak elhelyezve, hogy azok a minimális igényeket sem elégítik ki. Az orosházi járásbíróság bajain azon­ban most már segítve lesz. Az igazságügy­miniszter megbízásából, a gyulai tőrvény­szék elnöke a napokban bocsátott ki egy hirdetményt, melyben az építési vállalko­zókat az orosházi járásbíróság épületének átalakítására s egy uj fogházópület építé­sére, ajánlat beadására szólítja fel. Áz építési költségek megközelítik a 20 ezer koronát, s tulajdonképen nem is annyira a fogház építése lett volna sürgős, miután az egy teljesen jókarban levő, uj épület; mint inkább a hivatali helyiségek számára kellett volna uj looalitásokról gondoskodni. A kiküldött miniszteri meg­bízott azonban ugy találta, hogy a roska­tag, málladozó falazattal biró épület némi javítással és átalakítással még éveken ke­resztül használható lesz, de a rabok bör­töneinek teljesen modern, száraz, magas és világos helyiségeknek kell lenni. Tény, hogy a fogházi zárkák most is külömb, egészségesebb levegőjű szobák, mint a járásbiró hivatalos helyisége, ennek dacára ezeket földig rombolják s hogy a letartóztatottak külön séta udvarral ren­delkezhessenek, egy uj épületet emelnek. Ezt a furcsa intézkedést némi megütkö­zéssel fogadjuk, de már segíteni rajta nem lehet, miután a tervrajzok ós költség­előirányzatok ily értelemben lettek elké­szítve. Az árlejtés a jövő évi január 16-ón lesz megtartva s az építési munkálatok tavasszal veszik kezdetűket és szeptember 15-ig ugy az átalakításoknak, mint az uj épületnek teljesen készen kell lenuiök. Az igazságügyi kormányzat a válsággal küzdő építő iparon ez által némileg se­gít. miután a vállalat elnyerésére kisebb vállalkozó is reménnyel bírhat, azonkívül a kézi kerésmónyből élő napszámos osztály is kenyérhez jut, mivel az építkezésnél elsősorban az orosházi iparosok ós mun­kások fognak alkalmaztatni. telenek vagyunk leihinni, mert hivatalos adatok bizonyítják, hogy a csabai járásnak egy emberöltőn át érdemes főbírája, Sztraka György, nyugdíjaztatás iránti kórelmét illetékes helyen benyújtotta. S ez a helyzetnek eklatáns kifejezője : elhisszük, mert kénytelenek vagyunk vele. Ebben benne van mindnyájunknak lelkünk mélyéből fakadó azon sóvárgása, hogy bár ne következett volna be a lemondás ténye. Ez ismét ékesebben hirdeti a szeretetnek, bizalomnak azt a mértékét, melyet az örök tevékenységű, lelkében örök ifjú „öreg úr" iránt közönségünk érez ; hirdeti az általá­nos megelégedést, melylyel fontos hivatala vezetésében, s a közélet mezején soha nem szünetelő munkássága iránt mindenki visel­tetik. Mért ott láttuk őt mindenütt, ahol kipróbált bölcs tanácsai nélkül szinte lehe­tetlen volt a megoldás ; Csaba története elválaszthatlan az ő nevétől. Ha valaki, ugy Sztraka György bizonnyal a jól teljesített munka, s az eredményesen betöltött hivatás érzetével térhet a jól megérdemelt nyugalomba s azzal a felemelő tudattal, hogy a reája bízottakban szivének, lelkének teljes ere­jével, híven, becsülettel sáfárkodott. Nem csoda ezek után, ha lelkünket aggodalom fogja el: ki fogja nekünk Sztraka Györgyöt pótolni ? Es osak az ad e kérdésre megnyugtató feleletet, hogy S e i 1 e r Elek tb. főszolgabíró, a nyuga­lomba vonuló Sztraka Györgynek kót év­tizeden át munkatársa, a csabai járáshoz tartozó községek minden vitális érdekének alapos ismerője, a járás közönségének osz­tatlan szeretetét és bizodalmát biria, akit tehetsége, kiváló szorgalma, fáradhatlan ügybuzgalma, s a helyi viszonyok felől való teljes tájókozódottsága egyenesen predesztinál a megüresedett helyre: már régen főszolgabirájául várja a csabai járás osztatlan közvéleménye. S e i 1 e r Elek helyébe, nem osak a fokozatos előlépés elvei szerint, de, mert egy évi Csabán tar­tózkodása alatt előzékeny modorával, ambi­ciózus munkájával mindenki szeretetét meg­nyernie sikerült: Kormos Emil tb. szol­gabíró megválasztása csaknem biztosra vehető. Ha már Sztraka Györgyöt el kell veszítenünk, csak abban kereshetünk meg­nyugvást, hogy helyébe oly egyének kerül­jenek, akiknek munkássága garanciát nyújt hogy veszteségünket pótolni fogják. ÚJDONSÁGOK. Sztraka György nyugalomban. Szinte hihetetlen hir ! Az egész vármegye szeretett „Gyuri bácsi" ja, akit széles e megyében minden teremtett lélek az évtizedek egész soroza­tán soha nem lankadó tevékenységéről, törhetetlen munkaerejéről ismer, — elany­nyira, hogy ha egyik-másik szobrászművész a munka szimbólumát kívánná megalkotni, főalaknak bátran Sztraka Györgyöt mintázhatná, —nyugalomra vágyik. Kény­arra, — Kiállítás a régi képviselőházban. A Sáudor- utcai régi országházában lázas munka folyik, a háziipari kiállítás rendezésén fá­radozik száz meg száz kéz. A nagy terem­ben most állítják föl az elárusító-sátrakat, a melyekben szebbnél-szebb szőttesek és varrottasok kerülnek eladásra. Különösen Békósmegye kiállítása lesz gazdag és vál­tozatos. A sátrakat viráglugasok veszik kö­rül Az uri hölgyeknek bókésmegyei paraszt­leányok eredeti viseletükben fognak segéd­kezni s ők egyúttal bemutatják azt is, ho­gyan készítik a külömböző holmit. A kiál­lítás december 6-án, vasárnap délután négy órakor nyitja meg József Ágost kir. herceg és felesége. A fenséges vendégeket Wenckheim Frigyesnó grófné, Luká c s György főispán, Almássy Dénes gróf; és Z ö 1 d y János dr. békésmegyei főor­vos fogadják. Az elárusitásban a művész­nők közül Márkus Emília, Fedák Sári, Küry Klára, Szoyer Ilonka, Szamosi Elza is rósztvesznek. A megnyitáskor egy korona, azontúl hatvan fillér lesz a belépő dij. — Villamos világitásunk, ügy értesül­tünk, hogy a villamos világítás ügyének bizottsági tárgyalása alkalmával felmerült összes részletkérdésekre nézve megjött a kimerítő válasz Budapestről, Ganz ós Társa cégtől s igy már most mi sem állja útját annak, hogy a bizottsági tárgyalások újból felvétessenek s minél előbb befejezés­hez is jussanak. Most, hogy beköszönt a tél, s a hosszú estéken a petróleum-lámpák kellemetlenségeivel kell bajlódnunk, foko­zódik vágyzdásunk ama szép, egészséges ós rendkívül kényelmes világítás iránt, mely­nek eddig sajnos, csak a reményével kell beérnünk. Bizunk azonban benne, hogy képviselő testületünk a közönségnek ezt a reményét valóra is fogja váltani. Figyel ­meztetjük azonbau arra, hogy a villamos telep ópitósóhez nem csak tervekre, szer­ződésekre ós pénzre, hanem i d ő r e is süzksóg van. Ugy tudjuk, hogy a G-anzgyár 7, esetleg 8 hónapot köt ki arra, hogy a villamos telepet megépítse, vagyis hajövőóv áprilisban hozzá foghat, csak november vagy legjobbesetbenoktóberben készülhetelazzal. Minthogy azon­ban a bizottság által elkészített szerződést nemcsak a képviselétestületnek kell helyben­hagynia hanem megyei ósminisz­teri jóváhagyás is szükséges hozzá,- s ezen jóváhagyások, mint a ta­pasztalat mutatja, meglehetős időt vesznek igénybe, nagyon keveset szabad mulaszta­nunk, ha azt akarjuk, hogy legalább a jövőév őszén meglegyen a várva-várt vilamosvilágitás. — Orosháza község képviselőtestülete is elhatározta a villamos világítás lótesitósét s most hivta fel a társulatokat ajánlatté­telre. ! — Választások a vármegyén.Sztraka György nyugdíjazása folytán megüresedett a csabai főszolgabírói állás, Haj n a 1 Bóla lemondása következtében pedig egy árva­széki jegyzői állás. Üresedésbe fog még jönni előreláthatólag a csabai szolgabírói állás is, miután főszolgabírónak a törvény­hatóság minden bizonnyal S e i 1 e r Eleket fogja megválasztani. A jegyzői állásra, amint értesülünk, S c h m i d t Iván pá­lyázik. Mind * e választások december hó 29-ikán tartandó közgyűlésen fognak meg­történni. — A törvényszéki elnök gyásza. Az édes magyar hazától távol, egy hosszú élet alkonyán, 86 éves korában fajdalom nél­kül szenderült át az örök létbe özv. N o­v á k Ferenczné, Neshoda Ludovika. A megboldogult urnő évek sora óta Abbáziá­ban, leányánál: özv. Gorove Jakabnónál lakott ós itt gyakorta felkeresték gyerme­kei, unokái ós dédunokái. Habár testierői nagyon elgy ngültek, szellemi frisseségót egész a legutóbbi időkig megőrizte, s élénk érdeklődéssel kisérte a hazai eseményeket. Halála, Nóvák Kamill gyulai törvény­széki elnököt is gyászba borította, ki édes anyját vesztette a megboldogultban. Teme­tése Budapesten történt; hova Abbáziából szállították holttestét. Gyermekei kegyele­tes szívvel teljesítették végső óhaját, hogy porladó hamvai az édes hazai földben talál­janak végső nyugodalmat. A kerepesi teme­tőben levő családi sírboltba temették el. A törvényszék bírói ós jegyzői kara testületi­leg jelent meg Nóvák elnöknél, hogy az Ot ért csapás alkalmából igaz részvétüket kifejezzék. V. Szakmóny Arisztid tábla­bíró keresetlen szavakban előadott rövid' beszéde mólyen megindította a lesújtott elnököt, ki elfogódott hangon fejezte ki köszönetét, a miért tiszttársai nagy bána­tában őt felkeresték ós résztvótükkel eny­híteni igyekeztek keserű fájdalmát. — A szanatórium-egylet választmánya csütörtökön délután ülést tartott, melyen a kiállitás ügyében folytak a végső meg­beszélések. Lukács György főispán, előterjesztette az ülésen, hogy a már eddig is — kiállitás megnyitása előtt — ígeu szép a szanatórium-egyesület jövedelme. A jótékony adományokból már eddig is 20 ezer korona gyűlt össze. — Lóvásárlások Csabán. A csabai pénteki szarvasmarha vásár a rossz időjárás miatt nem *igen sikerült, azonban mégis 1200 drb. szarvasmarha khrült átírásra. Szombaton azonban kőlföldi bevásárlók tömegesen vettek magyar lovakat. Külö­nösen a török ós román kormány számára történtek nagyobb mérvű bevásárlások. A kót kormány számára ágyuk elé vásárolták a lévakat. A politikai jósok ebből kisüt­hetik azt, hogy háború lesz a Balkánon, — A mezőberónyi papválasztás. A me­zőbeéónyi I. ker. ág. ev. egyházban a mai vasárnapon a rendkívüli állapotok részben véget érnek. Eddig az egyháznak se papja, se felügyelője nem volt, ma azonban megválasztják a lelkészt. Gallé István hartai lelkész mondja ma próbabeszédét, mely után rögtön megkezdődik a válasz­tás. A négy jelölt közül Gallé Istvánnak, B r e y e r Jakabnak és még Bárdi Ernőnek van nagy pártja. Igen könnyen megesik, hogy pótválasztás is lesz, miután valószínűnek látszik, hogy általános több­séget egy jelölt sem fog nyerni. A lelkész­választáson Cs epregi György esperes ós Zsilinszky Endre dr. felügyelő fogak elnökölni. — E választással rendbe jönnének az egyház zilált ügyei, a felügyelő választás azonban még megbeszélés alá sem kórült. — Nyugdijválasztmányi gyűlés. A bókós­vármegyei közsógjegyzők nyugdijigazoló választmánya csütörtökön, a megyegyűlés után, a vármegyeház kisebbik tanácskozó termében Fábry Sándor dr. alispán el­nöklete alatt gyűlést tartott, melyen részt­vettek Z ö 1 d y Géza tisztiügyósz, Kiss László vm. aljegyző, Gremsperger József, K o 1 o z s y Endre, Koro sy László, Maros György, E i c s er János ós A s z a 1 a y Gyula. Megállapították a köz­sógi jegyzők által az uj nyugdij szabály­rendelet folytán fizetendő magasabb illeté­keket ; Pjo p o v i c s Aurél kótegyházi fő­jegyző nyugdijílletmónyét s az általa fize-

Next

/
Oldalképek
Tartalom