Békésmegyei közlöny, 1903 (30. évfolyam) július-december • 53-103. szám

1903-08-20 / 67. szám

magát arra, hogy a kormány élére álljon s nincs is szándékában miniszterelnökséget vállalni. Apponyi Albert is a legnagyobb tartózkodást tanusitotta nyilatkozataiban. Az ellenzék a helyzettel szemben azt hangoztatja, hogy mivel egy ellenzéki férfhi sem kapott meghívást a királyhoz, az ellenzék rendkívüli ülést hivat egybe. Apponyi Albert gróf beszélgetett Kossuth Ferenccel, aki azonban a rendkívüli ülésre vonatkozólag nem szólt semmit, sőt azt mondotta, hogy elmegy vidékre. Az elnöknek húsz képviselő kívánságára négy nap alatt össze kell hivni egy rendkívüli ülést, de tekintettel arra, hogy nagyon kevés ellenzéki van jelenleg a fővárosban ós maga Apponyi is kijelentette, hogy mindent megtesz az ellenzéki terv meghiúsítására: nagyon kevés kilátás van arra, hogy a Ház rendkívüli ülésre összeüljön. Ha a válság a jövő héten megoldást nem nyerne, ugy e kormánynélküli állapot elhúzódik októberig. Különben ő Felsége, ki szerdán este érkezett Budapestre, már pénteken hihallgatáson fogadja a főrendiház és képviselőház elnökeit s egy pár audiencia után tisztázódni fog a most merő kombinációkon álló helyzet ugy a nemzeti vívmányokra, mint a miniszterelnök személyére nézve. Közgyűlés Csabán. Csendes lefolyású közgyűlést tartott tegnap délelőtt Békéscsaba község képviselőtestülete ; az alig egy óra hosszáig tartott tárgyalás folyama alatt nagyobb emóció nélkül nyertek megoldást az előterjesztések, csupán az erzsébethelyi magánóvoda segélyezése kérdésében történtek rövid lélegzetű felszólalások. A közgyűlés külső képén erősen meglátszott, hogy a gyűlés ideie hetipiaci napra esett; de részint, mert a havi rendes közgyűlés ideje István király napjára esett volna s mert egy pár adás-vételi ügynek terminushoz kötött tárgyalása éppen e hó 19-ón járt le, a közgyűlés idejét későbbre halasztani nem lehetett, A közgyűlés lefolyásáról tudósítónk következőkben számol be: Az adóbefizetés eredményéről, a pénztárak véletlen vizsgálatáról, a kórház ós szegényház ügyeiről, valamint a julius havi népmozgalomról szóló szokásos elöljárói jelentéseket tudomásul vették. K o r o s y László elsőjegyző bemutatta a vármegye főispánjának a Csabán felállítandó selyem-fonógyár felállítása tárgyában a községhez intézett ós lapunkban — Csuz ötven évvel! Kicsit korai, kicsit várhatott volna még! Az öreg ur mankója után nyúlt ós sziszegett bár a sajgás miatt, erőlködve mégis lábra állott, lefejtve magáról a plaidet. Marinak akart meglepetést szerezni azzal, hogy ily „legényesen" jár-kél. Hogy fog örülni neki ! A virágállványnál, a szekrényeknél pihenőt tartott. Oh mily mérföldes távolságra állottak egymástól ezek a bútorok. Az ember el sem hinné. Az ajtónál is megpihent s óvatosan, hogy ha aludnék Mari, hogy fölne

/költse, kinyitotta az ajtót. És abban a percben újra megrohanta a marosparti fojtogató fájdalom. Ott állt az ajtó félfához támaszkodva észrevétlen s arcának .minden izma, idege vonaglott a gyötrelmes kintól. Mari ott hevert a kereveten s a fej vánkosa mellett egy piciny kinai zsámolyon mellette gubbasztott Garbó s az ő asszonya kövér szőke baját bontogatta, simogatta mohón turkálva az aranyhullámokban az ő sárga vereses köröm ujjaival. Rájuk szeretett volna rohanni, azonban remegő kezéből kisiklott a mankó s ő tehetetlenül, összetörve roskadozott össze, mint egy rongybaba. A láng pedig, amely felcsapott pudvásodó szivéből át az öregség havon, perzselte a szemét, de a kihűlt erőt, a szenvedélyt nem lobbantotta lángra. Csak megolvasztotta az érzéseire kérgesedett téli fagyott s a felengedett zúzmara gyöngyöző cseppekben futott végig redős arcán. Zokogott a szegény öreg ur ós tehetetlenül dadogta: Nyomorultak, lám ! Hát mégis, mégis! És már harmincóve! Óh, hogy nem sülyedtek el ! Mari asszony álmos bosszankodással nézett rá, Garbó a zöldhaju lovag pedig zavarában a haj tűket szedegette föl a szőnyegről, melyek szerte hevertek a kerevet között. annak idején egész terjedelemben közölt leiratát, melyet a közgyűlés éljenzéssel vett tudomásul s Lukács György dr. főispánnak köszönetet mondott az ügyben tanusitott jóindulatu támogatásért. Décsey Józsefnek megengedték, hogy az udvarában lefektetett ipar-vasuti vágányokat a csirkepiaci járdán keresztül a kocsiutig meghosszabbithassa, oly feltétellel azonban, hogy ezáltal a piaci forgalom kárt ne szenvedjen s hogy a vágányok a község felszólítására haladéktalanul eltávolitandók lesznek. Kiss Mária csabai községi illetősegét megtagadták, S p i s j á k Mária illetőségét pedig elismerték. Az alsó-fehér-körözsi ármentesitőtársulatnak megengedték, hogy a csabai csatornaőri lakás ós a központ között telefonösszeköttetést létesítsen s e célból a csatorna partján s a közbeeső dülöutakon, az élőfák és közlekedés veszedelme nélkül a távbeszélő huzalokat felrakhassa. Ismeretes, hogy a DeutschA. fia cég a körgát építésből kifolyólag keletkezett, hosszú időn át húzódott perben, az utolsó fórumon marasztalva lett; e cég a marasztaló Ítélet folytán szenvedett veszteségeiért 27048 korona ós járulók erejéig a község ellen sommás keresletet indított. Az igy megujult perben a község képviseletével a közgyűlés H a á n Béla tiszti ügyészt bizta meg. Wagner József, Gáspár Pál ós Hankó András adásvételi ügyét 30 nap múlva uj ülésen fogják névszerinti szavazással eldönteni. Községi számvevői állás szervezésére vonatkozó szabályrendeleti tervezetet egyhangúlag elfogadták ; erről szóló részletes tudósításunkat hírrovatunkban találja meg az olvasó. A vármegyei főispán arról értesiti leiratában a községet, hogy a Trauttmannsdovf-féle fóldvétel lebonyolításához engedélyezett 400000 koronás, 4i/

2%-os államkölcsön összege 200000 koronára, a kamat pedig 4°/

0-ra szállitatott le; a kölcsöntőkéből a község 200000 koronát visszafizetni tartozik. A képviselőtestület lelkes örömmel vette tudomásul a főispáni leiratot s Lukács György dr. főispánnak az eredményes közbenjárásáért jegyzőkönyvi köszönetet szavazott. A sörház bérletét Fehérvári Mártonra átruházták s a volt bérlő, Pollák Arnold bérvisszautalás iránti kórelmét elutasították. Elfogadta a képviselőtestület a földmivelósügyi minisztériummal 10 holdnyi öntözött rét terület bérbeadására kötött haszonbérleti szerződést. A muzeum-egyesületnek folyó évi községi javadalomképpen 600 korona segélyt utalványoztak. Az erzsóbethelyi ovoda ügyét javaslattétel végett Szeberényi Lajos, Varságh Béla ós K o r o s y László hozzászólása után a községi iskolaszékhez utasították. S z i k o r a Jánosnak, aki 40 évet meghaladó szolgálat után jól megérdemlett nyugalomba kiván vonulni, 600 korona kegy dijat szavaztak meg ; Uhrin Györgynek felsőbb ipariskola tanulmányai folytatása céljából 100 korona segélyt adtak. S i p o s Antal ós Kelemen János cipészmestereket a község kötelékébe felvették ; ellenben G o 1 d s c h i 1 d Ignácot lakositás iránti kérelmével elutasították. Ezzel a közgyűlés délelőtt 10 órakor véget ért. A gyulai iparkiállitás. A gyulai iparkiállitás, mely néhány rövid heti munka eredménye, szombaton reggel nyillott meg. A megnyitási ünnepélyen szinte az egész megyéből képviselve volt az iparosság s a szomszédos megyékből is sokan jöttek. ü gyulai iparosok rövid munkálkodásának fényes eredményét láthatjuk a kiállításon. Az egyetértés, az ügybuzgóság eredménye a szép siker, melyhez hozzájárult a gyulai iparosok képzettsége is, kik megmutatták, hogy rövid idő alatt is képesek kiállításra való iparcikkeket készíteni. A gyulai iparos ifiuság önképző egylete pedig semmivel sem ünnepelhette meg szebben 25 éves fennállását, mint e kiállitás rendezésével, amely körül nagy érdemeket szerzett K ó h n Dávid, az egyesületnek 25 óv óta tevékeny titkára. K ó h n Dávid a kiállitás katalógusa számára megírta az egylet 25 éves történetét, melyből kitűnik, hogy az egyesület mindig betöltötte hivatását és helyettesitette a Gyulán nem létező ipartestületet is. A kiállításra, mint helyi kiállításra, nem lép a néző nagy igényekkel, de várakozásán mindent felül talál. A csinos elrendezés, az iparcikkek szépsége, mind dicsérete a rendezőségnek s a gyulai iparosoknak. A megnyitó ünnepély. Nemcsak a kiállitás területén, de szerte a városban lobogókat lengetett a szellő. A kiállításon a legvégső rendezéseket végezték, 8 óra után azonban készen állott minden. A megnyitó ünnepély reggel 8 órakor kezdődött meg ünnepélyes istentisztelettel. Az ünneplő egylet S a 1 János elnök vezetése alatt vonult a róm. kat. templomba, melyet a közönség teljesen megtöltött. Megjelent az isteni tiszteleten Gyula polgárságának nagy része, a vármegyei, városi hivatalnoki kar stb. Ott voltak az ünneplök között Lukács György dr. főispán a kiállitás védnöke, Fábry Sándor dr. alispán, K r i s t y ó r i János az aradi iparkamara elnöke, Rezey Szilviusz tanfelügyelő, D a i m e 1 Sándor dr. főjegyző, D u t k a y Bóla polgármester stb. Az isteni tisztelet után a kiállításra vonult a közönség. Itt a színkör zárt ajtaja előtt lolyt le az ünnepély. A reggeli vonattal érkezett vendégek a kiállítási megnyitón már megjelentek. Ott voltak: Kristyóry János aradi iparkamarai elnök. E d v i Illés László kamarai titkárt, S tengi kerületi iparfelügyelö, Rosenthal Ignác csabai ipartestületi elnök, Áchim János jegyző, Zvaratkó Pál. — Kilenc óra felé érkezett meg Lukács György főispán az ünnepély színhelyére, vele együtt jött a vármegyei tisztikar, Fábry Sándor dr. alispán, a városi tanács D u t k a y polgármester vezetése alatt, Bodoky Zoltán dr., a gyulai nőegylet számos tagja: özv. F á b r y n ó, özv Ferenczy Alajosnó alelnökkel. A kiállitás rendezősége ós az egybegyűlt, közönség harsány éljenzése között lépett Lukács főispán a megnyitás színhelyére, hol az iparos ifjúsági Erkel-dalkör Székely Lajos dirigálása mellett elénekelte a Himnuszt, mely után S z é n á s y János itjusági elnök és a ki állítás elnöke üdvözölte rövid, tartalmas beszédben a kiállitás védnökét Lukács főispánt és hivta meg őt és a közönséget a gyulai iparosok munkáinak megtekintésére. Beszédét éljenzés követte. Utána Lukács főispán tartott megkapó megnyitó beszédet, melyet a közönség többször megszakított éljenzósóvel. A főispán beszéde. Altalános nemzeti jólét csak ott következhetik be, ahol a haza minden polgára hasznos munkával igyekszik előmozdítani a maga boldogulását ós ezzel az összesóg javát, kezdte a főispán. Azok között a foglalkozások között, melyek révén az általános jólét megközelíthetővé válik, az ipari foglalkozás első sorban áll, miután az iparos teremt. Felismeri az ember különféle szükségleteit s keze ügyességével ós gépei felhasználásával a nyers anyagot alkalmassá teszi a szükségletek kielégítésére ós megszázszorozza értékét. Ez a nagy átalakító, ez az értékhatványozó működés hatalommá teszi az ipari munkást ós az iparost. A nagy iparos-nemzetek vezetői az emberiségnek, úttörői a művelődésnek ós ezek azok a nemzetek, amelyek körében a munkán alapuló általános emberi jólét leginkább megvalósítható. Nekünk, akik az ipari munkásság terén nem vezetünk, kötelességünk minden erőnk megfeszítésével törekedni iparunk fejlesztésére, munkálkodni annak fellendítésén. Becsüljük meg az ipari munkát, az órtéktermelós fő forrását. És vállvetve igyekezzünk teret biztosítani az ipari munkának, piacot teremteni a becsületes ipari munka cikkeinek. Eme törekvésünk sok különböző módja között egyik az iparkiállitások rendezése. De ne hivalkodás legyen a kiállitás. Hanem legyen a kiállítás a komoly ipari munka termékeinek felvonultatása. A kiállítások általános előnyein kivül a helyi kiállításoknak különleges haszna is van. Az, hogy megtanítson bennünket közönséget arra. hogy a mi iparosaink sok szépet, jót ós talán olcsót termelnek olyan iparcikkekben, amely iparcikkeket szeretünk távolabb keresni, amelyeknél rosszabbat, csúnyábbat ós drágábbat messzebbről szerzünk be. A helyi iparkiállitás megtanít bennünket arra, hogy becsüljük meg, ami a magunké ós ne menjünk idegenbe azért, amit itthon készen és jól kapunk. Igy gondolkozván a helyi iparkiállitás jelentőségéről, hazafias örömmel látta azt, hogy a gyulai iparos ifjúság önképző egyesülete fennállásának negyedszázados évfordulóját nem léha vigalmakkal akarja megünnepelni, hanem felakarja használni ezt a jubiláris évfordulót arra,hogy bemutassa a város ós vármegye közönségének a gyulai ipar teljesítő képességét. Őrömmel fogadta el a felajánlott védnöki tisztséget s igyekezett azon, hogy közreműködhessék a kiállitás eredményessé tótelében. Tanulja meg ebből a kiállításból a közönség azt, hogy ami jót és szépet itt helyben megtalálunk, azt itt helyben szerezzük be ós ne siessünk utána idegenbe. És nemes vetélkedésben hasoulitsák össze az iparosok a magok munkáját s törekedjenek elérni, sőt túlszárnyalni azt a jobbat, amit más iparosok munkájában észlelnek. A kezdeményezés kiindult az iparos ifjúság köré5öl, felkarolta azt az egész helyi iparosság s támogatta az eszmét kivitelébén a város •egész polgársága. Örvendezzünk uraim, végezte be beszédét a főispán, hogy az egyetértés ily megkapó nyilvánulásában született meg ez az iparkiállitás. Isten oltalmazza azt a várost, melynek derék polgárai foglalkozás ós osztálykülönbség nélkül egyetértő működéssel biztosítják városunk előhaladását. őrizze meg ez a város azt a polgárerényt, melynek evangeliuma a munka, jelszava az összetartás ! Az iparkiállitást megnyitom. a mély hatást keltő szép beszéd elhangzása után az Erkel-dalkör a „Szózaf-rot énekelte el, mely után megnyíltak a színkör kapui s a közönség bevonult a kiállitás megtekintóióre. A társasebód. A megnyitás napján délben egy órakor a pavillon terasszán társas ebéd volt, melyen száznál többen vettek részt. Az ebéden Gyula város minden társadalmi osztálya képviselve volt s vidékiek is számosan vettek részt. Az első köszöntőt Lukács György főispán mondta a királyra, a jelenlevők állva hallgatták meg a beszédet. Utána Bodoky képviselő Láng kereskedelmi minisztert éltette, ki a gyulai iparkiállitás életrehozását lehetővé tevő meleg pártolásával ujabb tanújelét adta az ipar érdekei iránti érzelmeinek. K r i s ty ó ry aradi iparkamarai elnök az ipar pártolóit, a jelen kiállitás közreműködőit, első sorban Lukács főispánt éltette. E dvi Illés László iparkamarai titkár nagyhatású köszöntőben vázolta a mai ipar helyzetét hazánkban. Ütött az utolsó óra a magyar iparos mikor kiállításhoz folyamodik, ma a lót fentartás ösztönéből teszi. A borulásra derű kell hogy következzék, ennek bekövetkeztét célozza a mai szép ünnep is, élteti annak rendezőit, a kiállitás létrehozóit. Kó h n Dávid a kereskedelmi miniszter ós államtitkár sürgönyeit olvasta fel, melyben kimentik a megnyitásról való elmaradásukat. Fábry alispáu reflektálva Edvi Illés szavaira, vázolja ama intézkedéseket, melyeket a magyar törvényhozás az ipar érdekében tesz. A törvény azonban fejlődóst nem biztosithat, intézményekre van szükség. Ilyen intézmény a ma jubiláló iparos ifjúsági egylet. Erre s az ipar életére nélkülözhetetlen önálló vámterület megtereintésére űrit poharat. Beszéltek még Áchim János, K ó n Dávid, G r ó h Ferenc, D u t k a y Bóla polgármester és Lukács György főispán, ki melegen éltette Gyula város iparosságát s ezzel a bankét véget ért. Hétfőn délben még egy társas ebéd volt a zsűritagok tiszteletére, kik teljes számban megérkeztek tisztük végzésére Aradról, Szegedről, Egerből ós Budapestről. Az országos iparegyesület a kiállitás zsürjóbe a vas- ós fémipari csoportba K o 1 1m a n n Jánost, a bőripari, fonó- ós szövőipari csoportba Le itersdorfer Lipótot, a ruházati ipar csoportjába C s e r n a Lajost ósDamjanovich Ödönt, a fa- és bútoripari csoportba Pap Gábort küldte ki. a bírálóbizottság tagjai az aradi iparkamara által felkórt iparosok voltak. A társas ebéden részt vett Lukács György főispán ós Bodoky Zoltán képviselő is. Felköszöntők ez alkalommal sem hiányoztak. Elsőnek Lukács főispán köiszöntötte fel a zsűri tagokat. Varga József a főispánt éltette, Bodoky Zoltán a jelenlevő hölgyeket, Áchim János a gyulai kiállító iparosokat, Weisz Mór pedig Áchim Jánost éltette. Ebéd előtt és után a zsűritagok megbírálták a kiállított munkákat, meghozták ítéletüket, később megtekintették a gyulai várkertet s az esti vonattal eU utaztak. A kiállitás képe. Mult számunkban megrajzoltuk vázlatos képét a kiállításnak, mely most már teljes pompájában áll a néző előtt. A kapu zöld ágakkal van diszitve s homlokzatáról esténkónt a „kiállitás" szó ragyog le szines betűkkel, a kapun tul balról van a jegyszedő helyiség, hol a pénztárosnak nem sokat lehet pihennie ; két nap alatt: szombaton és vasárnap összesen négyezer ember látogatta meg a kiállítást. A kert útjait mindenfelé konfetti borítja, ami a tündórestók maradványa. Minden este villamos fénnyel van kivilágitva a liget, ugy hogy nappali fény uralkodik. a. konfettit a kiállitás területén árulják s a nagy kelendőséget mutatja az is, hogy már másnap táviratilag kellett rendelni ujabb küldeményt. A kiállitás teljesen elfoglalja a színkört ós a pavillon nagytermét. A színkör igeri szépen mutat a kiállítási tárgyakkal s a díszítés is szép keretet nyújt. A bejárónál mindjárt magára vonj a a figyelmet a villamos szellőztető készülék, mely igen praktikus, néhány lépésnyivel beljebb pedig Schmidt Antal villamos erőre járó hajtóműve. A bejárótól jobbra-balra a kályhások és agyagiparosok kiállítása látható, a vas, fém ós bádogos ipari cikkekkel együtt. Ezeken tul a színkör közepén a gyulai konyakgyár pavillonszerü kiállítása, két oldalt a bejárattól számítva balra a vegyes ipari kó-