Békésmegyei közlöny, 1903 (30. évfolyam) július-december • 53-103. szám

1903-08-13 / 65. szám

miniszter lehetne, ezt a helyet pedig Ap­ponyi kénytelen Lukácsnak fentartani, aki a maga biztos elnökségét elutasitja magától és Apponyit propagálja. A régi kabinetből csak egy tagot vesznek még kombinációba : Plósz Sándor igézságügyminisztert. Azt mondják, hogy őt bajos volna nélkülözni, mig az uj polgár törvénykönyv készen nem lesz ; a volt nemzeti pártiak viszont H ó­d o s s y jelöltségét propagálják. Szóval : nagy a huza-vona ós a tájékozatlanság. Kiegyezés és vámtarifa. Az obstrukció okozta parlamenti vál­ság ós zűrzavaros politikai viszonyok köze­pette is utat tőrt magának az általános érdeklődéshez az Ausztriával való kiegye­zés ós a vámtarifa kérdése. Meg kell azon­ban jegyeznünk, hogy ezt az érdeklődést nem annyira e kérdéseknek tárgyi jelentő­sége idézte elő, mint inkább az osztrák kormány pertidiának is beillő magatartása. Tudvalevőleg 1902. decenber31- én a kiegye­zés ós vámtarifa ügyében a megegyezés lét­rejött a magyar ós osztrák kormány között. E megegyezés feltótelei közé tartozott, hogy í a vámtarifát a két állam törvényhozása teljesen változatlanul fogadja el. E megál­lapodásnak Magyarország eleget is tett. A magyar parlament vámbizottsága változta­tás nélkül elfogadta a két kormány által megállapított vámtarifát, ellenben az oszt­rák bizottság előbb hetven, majd tizenhét tételt függőben hagyott. E tizenhárom té­telre vonatkozólag az osztrák kormány most uj tárgyalásokat akar kezdeni a ma­gyar kormánynyal. Hogy ez mit jelent, a do­log kellő áttekinthetóse céljából ismerte­nünk kell a következőket: A német vámtarifa valósággal kitiltja a mi nyers terményeinket a németországi piacról. E hadüzenetre konszolidált viszo­nyok között élő országnak csak az lehet a l felelete, hogy viszont azokat a termékeket sújtja nagy vámtételekkel, melyekből Né­metországnak legnagyobb exportja. A jelen esetben ezek a termékek ipariak. Mi azon­ban nem vagyunk konszolidált gazdasági viszonyok között élő ország, mert az Auszt­riával való gazdasági közösség folytán, ha. ilyen retorzionális vámpolitikát folytatunk, csak azt érjük el, hogy Magyárországot elzárjuk a külföldi ipar exportjától és tel­jesen az osztrák iparnak szolgáltatjuk ki. Pedig ; ddig is az osztrák ipar tette ós te­szi lehetetlenné, hogy a magyar ipar kifej­lődjék Mi, a konszolidálatlan ország tehát' nem nyulhatunk a magas ipari vámok re­torzionális fegyveréhez. Nem maradt tehát számukra egyéb, minthogy a meglevőt — nyers terményeinket — megvédjük a kül­föld export versenyétől ós az Ausztriával való közösségben legalább az osztrák pia­cot biztositsuk, azaz a nyers terményekre vessünk ki magas vámokat. A két kormány tárgyalásán azonban annak idején az az osztrák álláspont győ­zött, mely lehetetlenné tette a magas nyers­termény- ós állatvámokat s mindezt azért, hogy a magyar mezőgazdaság védelem hi- j ján maradjon. Odaát azonban fordult a fog járni már a kabinetalakitással való megbizás is; de még ezután következik majd a pártokkal való konferálás. Előbb a dezignálandó miniszterelnök a pártok vezórfórfiaival fog tanácskozni, majd meg az ellenzéki pártok fognak értekezleteket tartani, hogy a megállapodás ratifikáltassók. Csak mindennek elintézése után kerülhet sor a kabinetalakitásra. És ez sem lesz nagyon könnyű feladat, mert a szabadelvű párt sokféle árnyalatát kell figyelembe venni. Annyi bizonyos, hogy az uj kabinetből a mostani miniszterek közül több kimarad. Ezek közül egyik ugy nyilatkozott, hogy nincsen is semmi kedve ahhoz, hogy min­den egymásra következő kabinetben benne legyen. Hogy a király kiket fog fogadni, arról természetesen számtalan kombináció van forgalomban. Egész listák vannak, melyek közül azonban egyikben sem szerepel We­k e r 1 e Sándor neve. Ugy látszik, hogy Wekerle meghivása csak akkor fogna be­következni, ha ő kapná a megbízást a kabinetalakitásra. Erősen kolportálják gróf Zichy János nevét ; de ebből a meghí­vásból sem lesz semmi. Az a tény, mint egy bécsi forrás jelenti, hogy a király ide­jön, nem azt jelenti, hogy most már min­denkit meg akar hallgatni. A király tel­jesen tisztában van a helyzettel és ide­jövetelének célja inkább a közvélemény megnyugtatása és a megbízandó jelölt tá­mogatása. A dezignálandó jelöltnek a pár­tokkal való érintkezés ós a kabinetalakitás során szüksége lehet a korona támogatására s ezért jön a király és itt fog maradni a kormány parlamentáris bemutatkozásig. A kihallgatandók névsora nem le3z igen terjedelmes. Eddig a kabinetirodában csak gróf C s á k y Albin és gróf Apponyi Albert meghívására van utasítás, de hír szerint biztos gróf Andrássy Gyula meghivása is. Ebben a meghívásban van gróf Khuen hálája azért a védelemért, melyben Andrássy a volt miniszterelnököt részesítette. A távozó miniszterelnök Bécs­ben fogja bemutatni ő felségének a meg­hívandók névsorát; ezen a névsoron az említetteken kivül rajta van még Lukács László pénzügyminiszter ós gróf Tisza István Apponyi miniszterelnökségének mindinkább emelkedik a valószinüsóge, bár az esetleges Apponyi kabinet listája hirtelen megváltozott. Mig három nappal ezelőtt ugy volt, hogy Appony i-kabi­net Wekerle nélkül nem képzelhető (és fordítva), most már azt mondják, hogy Wekerlónek az Apponyi kabinetben nem juthat hely, mert Wekerle c^ak pénzügy­kocka, Call osztrák kereskedelmi miniszter Budapestre jött, hogy a vámtarifáról uj tárgyalást kezdjen s amit annak idején megtagadott Magyarországtól — a nyers anyag és állatvámok felemelósót — azt most felajánlja nekünk Igaz, hogy ez épen a magyar mezőgazdaság érdekének felelne meg, de viszont el nem vitatható, hogy erre az osztrák ajándékra nagyon ráillik a klasztikus mondás : Timeo Danaos. Ennek az osztrák kedveskedésnek titkos célzata van, mert azt nem hihetjük, hogy ennek a kedveskedésnek a háta mögött az oszt­rák agráriusoknak az a félelme állana, hogy az, amiben az osztrák kormány annak idején Magyarországnak nem engedett, az tulajdonkópen az ö vereségük, amennyiben nem fognak tudni konkurrálni a beözönlő idegennel. Ilyet nem tételezhetünk fel, mert ha az osztrák agráriusok félnek valakitől, valakinek a versenyétől, az semmi esetre sem a más országbeli, hanem a magyar mezőgazdaság versenye. Az uj tárgyalásra való hajlandóságnak, az osztrák ajándékozó kedvnek tehát valami titkos célzata van. Ha résen leszünk, — talán kisül. A gyulai kiállítás. Minél inkább közeledik a napja a ki­állítás megnyitásának, annál lázasabban folyik a munka, hogy a kiállítás közönsége megtalálja mindazt, amit keres. A kiállítás végrehajtó-bizottsága dr. Lukács György főispán elnöklete alatt tartott ülésében megállapította a kiállításra vonatkozó összes intézkedéseket. A színkör már teljesen át van alakítva kiállítási he­lyiséggé. A földszinti bejárótól a színpadig terjedő teret egy színvonalra hozták és teljesen bedeszkázták; a színkör igy meg­felelő és csinos kiállítási helyiséggé alakult át. A kiállítási tárgyak elhelyezését nagy­ban megkönnyíti a makói ipartestület le­kötelező előzékenysége, melylyel a két év előtti makói kiállításon használt felszere­lési tárgyakat a gyulai kiállítás céljára kölcsön adta. Eme felszerelések meg is érkeztek és legnagyobb részét igénybe is veszik. Igen szép lesz a K ü n z 1 Ernő mér­nök által tervezett diszkapu is, mely — mint irtuk — a kiállítás után is megmarad. Teljesen uj dolog az, hogy augusztus 15 tői kezdve kedvező idő esetében minden este 8 órától 11-ig tündérest lesz a népkertben ós pedig a villamossági társulattal törtónt megállapodás szerint pazarul fényes villa­nyos kivilágítás mellett. A diszkapunál fé­nyes transparent, a népkert belső rondóján három nagy ívlámpa s azonkívül a sétá­nyokon nagyszámú izzó lámpák lesznek. E szép kivilágítás minden bizonnyal erősen vonzani fogja a közönséget, miután ily látványosságban ritkán lehet része. A tün dórestók belépti dija szemólyenkint szintén azért sokat megértett az életből ós nagyot sóhajtva ment odább. A Trombita-utcában, a református pap háza előtt, szalma volt elhintve, nagy be­tegen feküdt a pap egyetlen gyermeke s amint befordult a maguk utczáiába, az egyszerű grófi kastély egyik ablakában egy női alakot látott amint fejét az ablak üve­géhez szorítva, hinózett az éjszakába. A félév előtt elhunyt fiatal gróf édes anyja volt A Deáky mester kicsike kázának abla­kánál is állt egy női alak: Annuska. A saját kis szobájában volt már, ahol aludni szokott. Vagy inkább: ahol sirni szokott. Szegény kis szűzi, fehér nyoszolya, mennyi könyüt kell felinnod, amig majd egyszer meghajolva a szülői akarat előtt, odatartja a leány szép fehér homlokát, hogy valami jóravaló mesterember bütykös és vörös kezével rátegye az arakoszorut. S a közönséges mesterasszony nehéz, szomorú élete, milyen nagyon, nagyon mély szürke hamuval fog majd egykor egy halvány, finom fehér emléket eltemetni. Egy ezeregy éj szakai mesének a testetlen epilógját : a sápadt, beteg nagyúri fiúról, aki napsugaras délutánokon ott festegetett a kegyúri templomban s az oltár előtt egy kis aranyhajú mézeskalácsos leány imád­kozott. Tisza szemében: Jézus hite, kezé­ben : fehér leánder-galy, amit ott hagy a legboldogtalanabb szűz trónja előtt. S más­nap igy szólt a nagyúri fiu a kis mézeska­lácsos leányhoz : Kisasszony, hozzon másik leánder-galyat a szűz anyának, mert a tegnapit ón elraboltam . . . Vannak kegyetlen angyalok, akik azzal mulatoznak, hogy az emberek drága, tiszta álmait szakgatják szét és szerte dobálják a világban. Egyik darab a sárba, másik a sírba hull le. Marci kinyitotta a kis utcaajtót s el­tűnt a maga szük, hideg kis kamrájába. Í 20 fillér lesz. A kiállítási bizottság a kiál­lítás tartamára névre szóló állandó jegye ket is ád ki kizárólag személyi használatra. Ily állandó jegy ára 2 korona, illetőleg 3 korona. Utóbbiak, t. i. a 3 koronás jegyek a tündérestók látogatására is érvényesek. A kiállítás ünnepélyes megnyitása szombaton délelőtt 9 órakor történik meg. A megnyitást megelőzi a róm. kat. tem­plomban 8 órakor tartandó Tedeumos mise, A megnyitás napján társasvacsora, majd pedig — mint más helyen is megírjuk — az iparos ifjak önképző egylete rendez táncvigalmat. Az országos iparegyesület kiküldöttei­továbbá aradi s szegedi tekintélyes iparo­sokból alakítandó bíráló bizottság augusztus 17-ón, hétfőn ejti meg működését. A kiál­lításról, a kiállítókat ós a biráló bizottság működésének eredményét tartalmazó emlék­könyv is készül. .a. gazdasági egylet állatkiállitása, di­jazása és tejelőtehenek fejési versenye szt.­István napján, csütörtökön tartatik meg. Eddig is már igen sok állat kiállítása lett bejelentve. Sokakat a bejelentésre vissza­tart az, hogy a vármegye egyes járása a száj- és körömfájás miatt zárlat alatt van. Az egylet rendező-bizottsága tudatja, hogy a kiállításra szánt állatok felhajtására orvosi vizsgálat után engedély adatik. „Békésmegyei Közlöny" táviratai. Ki lesz a miniszterelnök. Budapest,augusztus 12. (Saját tud. táv.) A helyzet mai alakulása szerint Apponyi Albert gróf neve háttérbe szorult. Wekerle Sándor ellen különösen a klerikálisok agi­tálnak. Széli Kálmán kijelentette, hogy semmi esetre sem vállalja a miniszter­elnökséget. Ma különösen "Darányi Ignácot és Tallián Bélát emlegetik. Földrengés. Budapest, aug. 12. (Saj. tud. távirata.) Athénból érkező távirat szerint ma reggel Kluitera szigetén földrengés volt, melyet egész Görögországban éreztek, a szigeten három falu elpusztult. A párisi szerencsétlenség. Budapest, augusztus 12. (Saj. tud. táv.) Tegnap hirül adták a lapok a párisi Me­tropolitain-földalatti vasúton történt katasz­trófát, mely 86 ember halálával végződött. Ma érkező távirat újból rémes balesetről ad hirt. Metropolitain vasúton este kigyulladt a vonat motorja. Óriási pánik keletkezett, az utasok kiugráltak, sokan megsérültek. A tüzet sikerült eloltani Az előbbi baleset 86 áldozata közül hetvenkilencnek megállapították személy­azonosságát. Újhelyi Lipót maggyilkolása Vasárnap délben terjedt el Csabán a hir, hogy Újhelyi Lipótot, az Alföldön ismert milliomost egy földmivelő agyon­lőtte. A hir nem mindenfelé keltett rész­vétet s az érdeklődés inkább a gyilkos M á r i k János felé fordult, aki néhány óv előtt Csabán lakott, a berényi útra nyiló egyik kisebb utcában volt háza. A gyilkosság részletei a következők : Újhelyi Lipót három évvel ezelőtt száz hold földet adott el medgyesegyházai nagy kiterjedésű birtokából M á r i k János békéscsabai jobb módú embernek. A Csa­báról oda telepedett gazoákkal, akik kö­zött ma már igen sok a vagyonos, te hetős ember, Újhelyi régóta tart fönn össze­köttetést. Földeket adott el nekik, váltóra adott pénzt kölcsön, ugy, hogy Újhelyi valóságos pénzintézete volt Medgyesegy­házának. Marik Jánosnak részletfizetésre adta el a földet, több törlesztési részletet fel is vett, de a legutóbbi részletfizetést azonban olyan termés előzte meg, hogy Márik nem tudott eleget tenni fizetési kötelezettségé­nek. Újhelyi szorította adósát, ez azonban nem tudott fizetni. Rá akarta venni, hogy adja el a földjét, s annak eladási árából fizesse öt ki. Márik azonban sajnálta volna egy részlet tartozásért elveszteni nagyrészt már megfizetett birtokát. Újhelyi erre zár alá vétette Márik földjót ós termését, zár­gondnokot neveztetett ki s Márik az előtt állott, hogy idei termését elárverezik. Az árverés ki is vnlh tiizve. TTíhelvi ennek Meghalt, eltemették ! . . Azután meggyúj­totta a tiszta, fényes petróleum-lámpát, megrakta a tüzet s a karikákra egy fazék krumplit tett ós főzött töpörtős krumpli­smarnt. Az asztalnál Annuska ós Marci szótala­nul ettek s az öreg Deáky az ő egykori vándorlásáról s a régi rablóvilágról beszólt. Majd minden este egyet, ha Marcival nem ül szemközt Annuska, s nem láthatja az ő szépséges tuba rózsa arcát, napsugaras szőke haját, minden nagy tisztesség tudása mellett is elalszik a helyén. De igy elhall­gatta volna a mestert három nap és három éjjel egymásután. A mesternak nem volt felesége, három esztendő előtt halt el s nem 'lykor átjött eseténkint a sógorasszonya a Kőkapu-utcá­ból, magával hozva a három kisebbik gyere­két. Ilyenkor Annuska és Marci mogyorót törtek a gyerekeknek s egy kis bádog­meselyessel méregették szót köztük. Marci, csakhogy bókét hagyjanak Annus­kának, játszott a gyerekekkel boltosdit. A régi rossz bőrkanapón fordítottak egy nagy sámlit s az volt a bolt. Portéka: mogyoró, körte és alma. Marci csinált papirosból mé­rőt s ő volt a boltos. A nagyobbik kis lány volt a tónyasszony, a kisebbik a szolgáló s egy kis ótvaros-arcu fiu a kocsis. Hogy miért kocsis ? nem lehet tudni. Annuska azalatt slingelt a lápa alatt. Ha kérdezték, hogy mit, sohasem ő vála­szolt reá, hanem az apja: A stafirungját. S a kövér sógorasszony panaszkodott. Ur Isten, mepnyi panaszolni valója volt még mindig ! Hol a mesterség, ami csak ugy megy, mint a szekér, ha se ló előtte, se kerék alatta ; hol a gyerekek, akik vagy betegek, vagy éhesek, vagy rongyosak. Az adó, amit alig fizet ki az ember már újra fizetni kell. Valami az, hogy az uraknak más dolguk sincs, mint az adón törni a fejüket. Eközben a gyerekek összevesztek Marci­val a kanapón. Azt mondták, hogy: csal. Hogy szűken mór. A kocsis meg elkezdett bőgni, amiért Marci nem árult ostort. — Mért nem árulsz ostort, Marci ? — hangzott a mester komoly intése. Jó, hogy a szomszédban volt a torony, szépen oda hallatszott, mikor ütötte a ki­lenc órát. A sógorasszony ekkor össze­szedelőzködött s Marci elkísérte őket a kálvinista templomig. Tovább nem engedte az asszony, ha a kis fiu, a ki nagyon sze­rette Marcit, ki is bőgte utána a lelkét. — Mit koptatná a csizmáját, te bőgő duda! — rivalt rá a gyerekre. Itt már nincs • mitől félni. Tul vagyunk a tem­plomon ! (Furcsa az, hogy az emberek félnek éjszaka a templomtól. Talán akkor van benne az Isten!) És Marci haza bandukolt. Némelykor megrázta a szél a fák ágait s ilyenkor sürü, apró esőszemek hulltak a kalapjára. Nagy távolságokban kormos petróleum­lámpák égtek a kis város utcáin s a járda mellett a cölöpök mint valami apró gnómok húzódtak meg. Egy alacsony kis ház füg­günyözetlen ablakán át láni lehetett, amint Kriván, egy nagyon szegény csizmadia, valami otromba nagy parasztcsizmát fol­tozott. A csizmadiának nagy lompos szür­külő haja és szakálla volt, sovány arca beesett, magas homlokán mély barázdák s némelykor felvetett szemében elkesere­dett, sötét dac égett. A felesége mellette ült, valami piszkos fehérneműt varrt s öt gyerek össze-vissza feküdt a nyomorúságos kis lyukban. Odább, a királyi jegyző emeletes házá­ból nagy fényesség vetődött az utcára s vidám zongoraszó hallatszott, mig az át­elleni kis ház egyik ablakán valami szegény oláh diákot lehetett látni, amint két kezére könyökölve magolt egy szál gyertya mellett. Marci nagyon tudatlan legénj' volt, csak egy szegény mézeskalácsos segéd, de

Next

/
Oldalképek
Tartalom