Békésmegyei közlöny, 1903 (30. évfolyam) július-december • 53-103. szám

1903-12-25 / 103. szám

tott könyv gyanánt fekszik gyermekkorától a mai napig egész életpályája. Különös jelleget kölcsönöz annak kiváltképpen egy vonzása, az, hogy cselekvésének a kulturális érdekek, ügyek iránti élénk érzéke volt mindenkor leghatalmasabb rugója, mégis a törvényhozás és közigazgatás feladataiban való sikeres közreműködés gyakorlati követelményeinek is a legteljesebb mértekben meg tudott felelni. A kulturális szempontot a közügyek elintézésének egész vonalán uralkodóvá tenni, a br. Eötvös József által kifejezett igazságot, hogy Magyarország jövője kultúrájában rejlik, a gyakorlatba áthelyezni, ennek az elvnek a megtestesitésóben fáradott egész közpályáján s azért méltán kisérte azon a sors kedvezése. Bizonyára sokkal tovább lennénk, ha intéző férfiaink közül többen léptek volna át, mint ő, az egyházi élet, a tudomány ós művészet teréről a napi politika, a gyakorlati, közvetlen szükségen segitő alkotások mezejére. Az ő példája legalább kézzelfoghatólag utal munkájának nagy eredményeivel arra, hogy közügyeink élére mily irányú férfiak valók. Az ellentétek heves összeütközése, végletekig menő harca sokkal kevesbó ásnák alá közéletünket, ha fejlett gondolkozás, tisztult érzület magaslatáról, ahová csak a szorosabb értelemben vett szellemi érdekek hosszú szolgálata juttathat, szállanának le szereplőink a politikai küzdelemnek arénájára, vértezve a pártszenvedóly minden józan belátást megrontó mételye ellen, — mintha eiemi, nem fékezhető s azért romboló áramlat sodorja őket oda, mint vak eszközeit. Midőn Zsilinszky Mihály drt a legfelsőbb elismerés fölkeresi, „integritati -et merito" nyújtja koszorúját ; polgártársai, őszinte osztatlan bizalmukkal, az ő helyes irányának nyújtják azt, melyet a politikai, társadalmi, felekezetisógi, nemzetiségi ellentéteket tiszta hazaszeretetének erejével elsimitó, sohasem romboló, mindég épitö tevékenységében oly állhatatosan követ. Kivethessen is, ép testi ós lelki erőben, még .sokáig. * Zsilinszky Mihály kitüntetése szűkebb uaz iában, Csabán is osztatlan örömet keltett. A királyi kitüntetéshez hozzájárultak a lársadalom szeretétteljer gratulációi. Csabáról is, ugy magánosok, mint testüle tek üdvözölték az államtitkárt. A község elöljárósága, az ág. ev. egyház, a Rudolffőgimnázium igazgatósága, a muzeum. egylet igazgatósága stb. táviratban fejezték ki jókivánataikat. Megyegyülés előtt. Ez évről bátran el lehet mondani a törvényhatósági gyűlések szempontjából, hogy a rendkivüli gyűlések éve volt. Soha az előző években nem zavarták meg a bizottsági tagok nyugalmát a rendkivüli közgyűlések annyira, mint az idén s ebből kifolyólag soha sem voltak annyira néptelenek a gyűlések, mint az idén. L?gtöbbnyire úgyis rövid volt a tárgysorozat s egy-két pontja különösen egy községet érdekelt, vagy volt reá nézve sürgős. S igy más községekből alig jöttek be a tagok, gondolván : elintézik azt nélkülem is. Hanem most ám esik az év végére egy rendes közgyűlés. Ezen már illik megjelenni, azonban ha nem illene is : tömve lesz a vármegyeháza terme, mert hát választás lésaen. Hatvankét pontja van a keddi közgyűlés tárgysorozatának s a választáson kivül ez ülésen leplezik le B e 1 i c z e y István arcképét. Arckép-leleplezés. Ünnepélyesen fog kezdődni a keddi közgyűlés. Ünnepélyessé teszi ezt az arcképleleplezés, mely alkalommal B e 1 i c z e y István képe jut a vármegyei arcképcsarnokba : a közgyűlési terem falára. Onnan fog alátekinteni a zöld asztalra, melynek hosszú ideig : tizennégy éven át ült a fő helyén ós kormányozta a megyét bölcs belátással ós mindig a sikerre való törekvéssel. Méltó dolog, hogy B e 1 i c z e y István arcképe ott legyen abban a teremben, amely színhelye volt munkásságának. Ott kell lennie a többi között, emlékeztetőül, hogy feledésbe ne merülhessen a muukás, demokrata, főispán alakja ós szelleme. A kiváló békésmegyei feítőmüvósz Veres Gusztáv festette meg B e 1 i c z e y Istvánt. Ez a sikerült kép élethiven, arcán jellegzetes vonásokkal mutatja elénk az öreg méltóságos, a képet ünnepi beszéd után leplezik le, melyet a vármegye alispánja mond. A választások. Körülbelül elmultak már a pártingadozások s most már erős minden bizottsági tag azon elhatározásában, hogy kireszi vaz. Most már teljesen kialakultak a pártok s igy szinte meg lehet állapítani a választás eredményét is. A csabai főszolgabírói állás betöltésénél nem hisszük, hogy S e i 1 e r Elek ne kerülne ki győztesen. A méltányosság, az igazság dönt amellett, hogy ő legyen a csabai főszolgabíró. Husz éves munkás múltja s a megyében általánosan elfogadott fokozatos előléptetés elve szólanak mellette. Kiváló, képzett és ambiciózus tisztviselő, B e r t h ót y István dr. is, nem csoda tehát ha előre vágyik, de megválasztásában nem bizunk. Igy elesik azután az a kombináció is, amely a központi tisztviselőkre vonatkozik. A S e i 1 e r Elek megválasztásával megüresedő szolgabírói állásra K o r m o s s Emil és Moldoványi .János pályáznak s itt már alig lehet jósolni: egyenlő a pártja mind a kettőnek. Az árvaszéki jegyzői állásra S c h m i d t Iván pályázik, kinek megválasztása egészen bizonyos. A közigazgatási bizottságból H a v i á r Dániel, V a r s á g h Béla, Hajnal István dr., Almásy Dénes gróf ós Márki János helyei üresednek meg. Valószínű, hogy nem fog beállani változás a névsorban, bár egy része a törvényhatósági tagoknak Berényi Ármin drt fogja jelölni. Választani kell még az igazgató vá-lasztmányba öt tagot, a nyugdíjazandó tisztviselők munkaképtelenségét megállapító bizottságba két orvost, azonkívül hét lóavató bizottsági elnököt. Alföldi szini-kerület. Azon három-négy óv alatt, amióta a hazai színészet ügye hathatósabb kormánytámogatásban részesül, mind erősebben dobborodik ki azaz irány, mely mellett a vidéki színészet, mint nemzeti közművelődési tényező eredményesen foglalhatja el helyét a többi kulturális tényezők sorában. A vidéki színészet ügyének élére állított országos felügyelő, Festetich Andor gróf által inaugurált kerületi rendszer, melyet pedig a közvélemény annak idején ugyancsak langyos fogadtatásban részesített, már eddig is szemmel látható eredményeket produkált. A kerületi rendszer hasznos eredményei különösen két irányban domborodnak ki. Egyrészt a szövetkezetbe vont városokban mind szélesebb poziciót biztosított a színészeinek, a nemzeti közművelődés ügyének ujabb"és ujabb területeket hódított s a szövetkezésben rejlő erő kihasználásával mind nagyobb ós nagyobb vidékeket tett alkalmassá magának a magyar kulturát terjesztő színművészetnek hathatós felkarolása. Másrészt, a szövetkezés utján tömörült erők anyagi értéke biztosítékot nyújt arra nézve, hogy a vidéki színészet erőben, önérzetben gyarapodva, a megélhetés teltételeiben megerősödve közelebb jut ahhoz a célhoz, amely a nemzeti közművelődés terjesztése körül nemes hivatását, értékes feladatát képezi. Az ideges előitólet, ferde balvólemény, j melyet a kerületi rendszer eszméjének felvetése keltett, rövid egy-két óv alatt eloszlott s ma már nem állunk messze attól, hogy Magyarország a szini-kerületek végleges megalkotásával teljes egészében meg lesz hódítva a magyar nemzeti színészet ügyének Bókósvármegye lelkes részt vett a színészet országos felügyelője által megindított akcióban; a vármegye főispánja ankétet hivott egybe a részletkérdések megbeszélése végett. Az értekezlet megállapodásai már eddig is értékes hatással vannak a megyei színészet ügyére, mert Gyulán, Orosházán uj nyári ^színkörök épültek s e helyek, Szarvassal együtt jelentékeny nyári állomásaivá fejlődtek két színi-kei-ületnek. Csaba azonban egy lépést sem haladt előre. Az „alföldi szini-kerület" eszméje, melyet a megyei ankéten vetett fel, nem tudott hóditahi. Az alföldi szini kerület megalkotása érdekében keletkezett memorandum bőven, s alapos indoklással fejtette ki mindazon indokokat, melyek Csiba speciális helyzetének kidomboritása mellett, szinte kézzel fogható bizonyossággal tárták elé a létesíteni szándékolt kerület életrevalóságát. Azóta a viszonyok csak annyiban változtak, hogy az „alföldi szini-kerület" eszméje még hangosabban kopoghat az életreóbredós ajtaján. Az alábbiakban talán sikerül olyan tervezetet egybeállítani, amely önömagától kínálkozik a kivitelre. Az eddigi hivatalos, félhivatalos ós magán tervezetek teljesen megfeledkeztek az ország szivéről, u nagy magyar alföldről, bizonyára abban a téves feltevésben, hogy ezen a . színmagyar vidéken nincs szükség különösebb intézkedésre ; itt a tejjel-mózsel folyó Kanaánban, csak fel kell ütni a színészet sátorát: tódul majd belé a publikum. Szegény színész direktoraink tehetnek tanúságot ennek ellenkezőjéről. Ezen a vidéken, melyet Mlnyomó részben földmives, mezőgazdasággal fog-" lalkozó nép lakja, a színészet mostoha gyermek. Valóban nemzeti feladat a nagy magyar alföldet a magyar színészet ügyének meghódítani s erre csak az „Alföldi, szini-kerület" sürgős megteremtése alkalmas Halas, Kalocsa, Czegléd, Fólegyháza,. Abony, Nagyszalonta, Békéscsaba volnának azok az á,lomások, melyekből az erős alföldi szinikerület megalkotható volna.! Mindegyik várost jómódú nép lakja; Halason, Kalocsán, Csabán téli színház, a többi helyen nyári színkörök vannak; a városok egymáshoz való közelsége a kerület megalkotásának tényezője. A társulat működése e helyeken következőképpen volna megosztható : október, november Halas december, január, február Bókóscsabá március Kalocsa április, május 15 Cegléd május 16, junius 15 Félegyháza junius 16, julius 31 Nagykőrös augusztus Abony szeptember Szalonta A kerület ilyetén megalkotása önönmagától kínálja magát. Adatok állanak rendelkezésűnkre, melyek azt bizonyítják hogy a tervezetbe vont városok, a beosztás tervezetben kitüntetett időben hasznos szol gálatot tesznek a színészetnek. Anya állo mása volna e kerületnek Békéscsaba. Mi felvetettük az eszmét s ha az ille tókes tényezők felkarolják, nincs kétségünk hogy virágvasárnapra az alföldi színi-ke' rület meg is alakul. sőig feszíti erejét, az emberiség uj kígyójával, a tüdővésszel harcolván. Aki pedig ezt nem érti, azt megkapja a kigyóbirkozás alpári gondolata. De mindenki, aki a képre tekint, azt mondja: „No ezt megnézzük." Minő szerencse, hogy Lukács György valamikor Pap Henrik festőművészünkkel járt együtt iskolába. Az iskolatárs készségesen .sietett az első áldozattal az emberszeretet oltárán. Hálával köszönhetjük ezt az annyira elfoglalt derék művésznek. Es következtek a sikerek. És mikor az érdeklődés uj, meg uj szférákon fölgyúlt nagy emberszeretetet kell tulajdonítani annak a főúri asszonynak, kinek áldott keze aláírását itt találja az olvasó: Gyula és Ókigyós között állandó volt a levélváltás, a telefon-közlés. Az iroda is sok levelet kapott a kegyelmes asszonytól mind annak jeleit mennyire szivére vette, hogy Békésmegyéne! u egész ország elébe tárt ügye diadalt arasson. A szanatórium elnökségének a másik diszelnöke, a kine .^.játkezü névaláírásának mását itt találják az üvazók: lődés felköltésének munkájában. Szerető kezének munkája, hogy mindazok, a az ő nevét viselik, nagyobb összegben és tekintélyes alapitványnyal öregbítették az alföldi népszanatóriumok alapját. Mikor első felhívásunk a két grófnő j és az elnökség többi tagjainak aláírásával szét menendő volt, irodánkban egy hírlapíró társunk fordult meg, a ki tréfásan igy szólt: — Nagyon szépek ezek a meghívók. De ha ez a két aláírás a váltóm alá kerülhetne! Hm! Hm! . . . A sikert főleg a Wenckheim palotában (gobelin-teremben^ lefolyt hölgy-eszmecsere tette bizonyossá. Szakadó esőben százhúsz fogat állt a Reviczky utcai bejáró elé. Szebbnél-szebb, elegánsnál-elegánsabb úrnők, szép leányok. Ilyen gárdával török sorsjegyet is lehetne eladatni százával, ezrével. ... A minthogy vagy harmincezer korona értékű miskolci rózsásedényt, bártfai játékot eladtunk. Bartókyné plánea leendő csabai babagyár babáit is árulja már. De hát ha ezt se lehetne megbocsájtani azért az emberszerető célért, a mit szolgál, akkor Loyola Ignágnak ajkán soha nem kellett volna elhangzani a szentenciának: „hogy a cél szentesíti az eszközöket." Szanatóriumi alapunk valami 20-24 ezer koronával (hu zo«:er már „szárazon" van) szaporodott, a népi iparnak pedig híreket toborozottunk, a' háziiparosoknak karácsonyra 25 ezer koronát szét osztunk. Ebben a pénzszük világban ,ha ez nem sík' r akkor siker nincs is ezen a planétán. Lelket megejtő lányhálót kivet. Örii! a lelked a küzdelemnek Szárnyára kap igy téged a hir . . . S azalatt távol, bánatban, árván Valaki sóhajt, valaki sír . . . Végváry Fereno. Keringő. Pajzán dalokkal, kacér mosolylyal Boritasz lángba sok ifjú szivet, Utánad annyi könnyelmű :íha Betti kisasszony - A Békésmegyei Közlöny eredeti tárcája. Irta : Bartóky Mária. Életében egyszer ült fiákkeren, de akkor az élvezetét megrontotta az a gondolat, hogy talán utoljára is, mikor a Spitz René kisasszony, a gazdag Spitz lányának, a báli ruháját vitte haza. Kicsit megkéstek vele s a mamzel azt mondta, Betti viszi haza kocsin. Míg csak annyit hallottak, hogy Betti viszi haza mindegyik varrólánynak mosolyra rándul az ajka, de, mikor az utolsó só is elhangzott, megdermedt mind n lanysziv, mely a mamzel Klobman varrodájának szürke szobájában dobogott. Betti, a Steiner Betti, alacsony, szóles lomha lány volt, sűrű, göndör fekete hajjal, mely nagy laza csomóba volt összecsavarva Kényelmes, világos blusokat viselt, nagy csípőket s rövides fekete szoknyát. Mindenben a kényelmet találta meg, a nélkül, hogy kereste volna Szabályos erős vonásait, csak nagy sötét szemeinek sajátságos tompa, bágyadt tekintete enyhítette. A társai nem nagyon szerették, pedig jó lány volt. Nem is sejtette, hogy szép, hogy kívánatos s mikor csoportba verődve, munka után mentek az utcán, nem gondolt arra, hogy ő utánna fordulnak vissza. Karcsú, vidám társai mosolyogtak egy-egy barátságos, olykor feleslegesen bizalmas tekintetre. Betti arra is lusta, — mondták a lányok s most az egyszer szívesen helyettesítették Csak mamsel Klebmann becsülete értéke szerint. Gyönyörűen varrt, bár lassan s valami bizarr volt az ízlésében a mit a mamzel nem tudott tőle elta' nulni. Mikor a Spitz kisasszony ruhája tel jesen, készen volt, egy fiakkert rendeltel elő. Óriási dobozba volt a ruha, az kerül előbb a zárt kocsiba, azután Betti. Bár izgatta a dolog, nyugodtan húzó dott be az egyik sarokba s nem zavartt a lazán álló üvegtáblák éktelen zörgése Lassan végig simította a szürkés barn? ripsz ülést s pár percig gondolatnólkű ült. Nem lepték meg socialis eszmék t nem kivánt magának üvegtáblás kocsit csak azt kívánta, bárcsak nagyon messz* laknának még Spitzék. Sajnos, igazái közel laktak. * Akácvirág nyíláskor lett menyasszony a Pilisi lány. Pilisi 1 Csak igy hat betűvel ; hiány zott a nevéből egy s, m9g az i-nek hosszabbik vége. Azt nem hozta magával a Bácskába az öreg Pelzbammer. De felesleges is lett volna. Eléj volt a csapi major, a dezenki puszta a kis Pilisi lány hamarosan hozzá sze rezte lászlófalvi' és kiskéri Kóry Tamási — Bizonyosan van az országban László falva is, meg Kis-kér is, de bizony Kér; Tamás nem volt olyan járatos a geografiá ban, hogy tudta volna, merre van s ug, látszik, az apja is elfelejtette megmutatr neki, igy hát ezt a két falut, eddig csa a névjegyén látta s most meg az eljegy zési kártyáján. Az eljegyzési kártyák szétröpültek erre rövidesen megérkezett az első varró lány. Ez épen Betti volt, a Steiner Bett Ő volt a választott, aki méltóan képv selje a Klebmann-salont a Pilisi kúriái Még a. Betti kisasszony csendt temperamentumát is lázba hozta az a óriási változás, hogy — vidékre megy. Sietve, kapkodva rendezgette ruhatáré