Békésmegyei közlöny, 1903 (30. évfolyam) július-december • 53-103. szám

1903-12-20 / 102. szám

megtartására. Ez alkalommal részletezni fogja azokat az okokat, melyek a szabadelvű-pártból való kilépésre késztették és ki fogja fejteni a jövőben elfoglalandó álláspontját. A diszidensek valamennyien elkisérik vezérüket a beszámolóra. Rétöntözés társulati uton. Az alispán indítványa. A vármegye alispánja igen életrevaló és fontos indítvány nyal lép a törvényhatóság elé a decemberi közgyűlésen, amely ha megvalósul, a gazdák jövedelmi forrása szaporodna s megelhetésűk válna könynyebbé. A vármegyében már eléggé ismertetett öntözés felkarolásáról szól az indítvány, melyet F á b r y Sándor dr. társulati alapon vél leginkább megoldhatónak. A közgyűlés elé terjesztendő alispáni jelentésnek az indítványt tartalmazó részét az alábbiakban ismertetjük : Leszámítva az uradalmakat, gazdáink, különösen kisgazdáink legnagyobb része nagy gonddal küzd az állatok kiteleltetése körül, mert a takarmánynövények termesztését még mindig nem karolják fel olyan mértékben, mint ahogy azt az állattenyésztés jövedelmezőbbé tótele megkívánná. Leginkább csak a tengeri kóró étetósre szorítkoznak, az pedig az idén nem igen sikerült, ebből magyarázható ki, hogy állatvásárjainkon a felhajtott kevés jobb kondícióban levő tenyósz- vagy vágómarha igen magas árakon volt értékesíthető. A törvényhatósági bizottságnak mindenkor egyik főtőreővóse volt a vármegye területén az intenzivebb mezőgazdálkodást lehetővé tenni s ez uton a földbirtokos érdekeinek előbbre vitele mellett, a jelenleginél több munkáskéznek is foglalatosságot nyújtani. E tekintetben alkalmasnak bizonyult a mezőgazdasági öntözések meghonosítása, mely amellett, hogy nagyobb hasznot hozó intensiv gazdálkodásnak s az ezzel a több munkáskéz alkalmazásának egyik alkalmas előfeltétele, egyszersmind mondhatni egyetlen lehetősége nagy terjedelemben levő szikes földterületeink kihasználásának. E célzat lehető megvalósítása szempontjából irt fel, indítványomra a törvényhatósági közgyűlés már ezelőtt 8 évvel a földmivelósügyi miniszterhez, kérve alkalmas öntözési törvény meghozatalát, minta öntözőtelep létesítését s az alföldön öntözésre alkalmas területek kijelölését. Azóta az öntözési törvény meghozatott, a csabai mintaöntöző telep tanúságét tesz az öntözések rendkívüli hasznosságáról, az alkalmas területek kijelöltettek. Létesül is egyes öntözőtelep, társulati alapon azonban az öntözés — sajnos — még mindig nem terjeszkedik. A tapasztalat szerint gazdáink jórészt azért tartózkodnak a mezőgazdasági öntözéseknek társulati uton való fejlesztésétől, mert a belső berendezkedésnek költségei — mely költségek társulati szervezkedés esetén is az egyes gazda terhét képezik — a tc -vény értelmében és a rét kifej lődóséL szükséges első kót év meddő kiadásai okodnak nagy nehézséget az öntözés tág körben való meghonosítására, illetve a társulásra. Ily körülmönyek között csak akkor remélhető, hogy egy öntöző társulatba közép és kis birtokosaink is belépjenek, ha 1. utat és módot találunk arra, hogy a belső berendezési munkálatok jelentékeny befektetési költségeit minden öntöző birtokos a mainál könnyebb módon megszerezhesse ós 2. ha kivihető lenne, hogy társulattá való alakulás esetén a társulati évi j áruló kok fizetése csak harmadik évben venné kezdetét. Ez utóbbi kívánság teljesítése a kölcsönt adó pénzintézet utján is elérhető, akár az első kót év járulékainak a kölcsönösszegbe való betudása, akár az évi járulék csekély felemelése, vagy a törlesztési idő kitolása segélyével ós igy csak a belső berendezési költségek tekintetében mutatkozik szüksége további intézkedésnek. E részben nagyon üdvösnek és az öntözés nagy arányokban való fejlesztésére előnyösnek mutatkoznék, ha az állam egy oly öntöző alapot létesítene, melyből az öntöző birtokos a belső berendezési költségeket három évre kamat nélkül elnyerhetné azon kötelezettséggel, hogy ezen három éven felül tartó ik a kiutalt összeget talajjavítási kölcsön utján megszerezni és az alapnak visszatéríteni. Azon meggyőződósben, hogy egy ily segítő alap létesítése által az öntözések társulati alapon való létesítésének és azzal az intenzív gazdálkodásnak ügye az alföldön hathatósan elősegittetik s illetve biztosíttatik : indítványozom, hogy a törvényhatósági bizottság írjon fel a földmivelósügyi miniszterhez, miszerint a mezőgazdasági öntözéseknek társulati uton való meghonosítása okából oly állami öntöző alapot létesíteni kegyeskedjék, melyből az öntöző birtokos a belső berendezési költségeket három évre kamat nélkül elnyerhetné azon kötelezettséggel, hogy ezen három éven belül tartozik a kiutalt összeget talaj javítási kölcsön utján megszerezni és az alapnak visszatéríteni. Az öntözési akcióra vonatkozólag jelentem még itt, hogy a gyulavárii zsellér birtokosok szikes legelőjének öntözésre való berendezésére vonatkozó tervek jelenleg vannak munkálat alatt s hogy legújabban Gyula városát szólítottam Póllel határos szikes földjének öntözés alá való berendezésére A szegény ember könnyítése. A miniszterelnök a képviselőház ülésén Kossuth Ferenc kérdésére kijelentette, hogy a szegény ember terheinek könynyitóse céljából az ellenzék és a kormány között elvi eltérés nincs s e téren a leghamarabb létesíthető a megegyezés. A kormány programmjának ezt a részét iparkodik megvalósítani az igazságügymiPirkó elgondolkozott, majd lassú, komoly hangon felelt: — Az ember mindenütt megszokik. Olyan szánandó volt ez a bölcs gyermek, hogy Juli kisasszony egy percre megfeledkezett saját bajáról. — Valami bánata van kedves gyermekem ? Mondja el nekem, hátha segíthetek a baján ? Pirkó ugy dörzsölte vértelen kis kezét, mint egy vén bölcs, a ki a világ gyarlóságaival már régen tisztában van. Mosolya is olyan fölényes volt, mikor ahhoz a husz éves, nagy babánoz fordult, a ki az otthonát, meg az édesanyját siratja. — Köszönöm kisasszony, maga igen jó, de nekem nincs semmi bajom. Egy időben, amikor még följárt hozzám Böske, a házmesterné leánya és azt beszélte, hogy neki nincs bonneja, külön szobája s a mamája viszi vasárnap sétálni, azt hittem, hogy Böske nagyon boldog lehet. De azóta sokat gondolkoztam a dolgon és nem irigylem Böskét sem. Most kopertagyárban dolgozik és láttam, hogy a múltkor megverte az apja. E»gem nem bánt senki . . . En azt hiszem, hogy minden uj helyzetben újfajta bajok várják az embert. Minek az, ha már a régibe beletörődtünk ? Juli kisasszony tágra nyilt szemmel hallgatta a gyermeket s aztán maga sem tudta miért, két karja közé szőritotta Pirkó barna fejét és csókolta forrón, könnyezve, mennyei szánalommal. — Hajtsa idjö a fejét a.párnára gyermekem s maradjon itt mellettem. — Szívesen ! — mondta Pirkó — ugy sem tudnók most elaludni, én nehezen alszom el. Nem vagyok terhére, kisasz szony ? — A világért sem, gyermekem. Jöjjön csak közelebb. De hiszen reszket, didereg, csak nincs valami baja? — 0 dehogy, én mindig fázom igy elalvás előtt. Azt mondják, vérszegény niszter a végrehajtási törvény reformjáról kidolgozott iavaslattal. Ez a javaslat valóban humánus. A végrehajtások és árverések utján való kizsákmányolás ellen akarja megvédeni az adósokat, hogy sem ez ingó, sem az ingatlan árverés ne fajulhasson el kótyavetyóléssó. A földbirtokos és mezőgazda exisztenciájának védelmére szolgál, hogy a mezőgazdasági felszerelés letoglalhatósága korlátozva lesz. AZ év bizonyos hónapjaiban (nyári félévben) meződazdasági ingatlanságot elárverezni nem szabad. Ekként mintegy módot akarnak nyújtani a földbirtokosnak, hogy adósságát a várható termés árából kifizethesse és ne tétessék földönfutóvá. Az ingóságok lefoglalhatósága szempontjából emeltetik a létminimum. A szükséges bútorzat fogalma, a mely többé már foglalás alá nem vehető, tüzetesen meg lesz határozva. Ebből kifolyólag az igényperek száma is jelentékenyen apad. Ez szintén könnyítés a végrehajtást szenvedőre nézve. Mert a mostani gyakorlat sze rint az igénylő, még ha pernyertes lett is, a saját ügyvédjét tartozott fizetni. A végrehajtási költségeknek szintén igen jelentékeny korlátozását és megszüntetését célozza az uj törvény. Bizonyos összegen alul az ügyvéd részére közbenjárási dijat meg nem állapítanak, valamint ily ügyekben a végrehajtást községi közegek iugyen tartoznak foganatosítani. Ez magasabb összegnél is előfordulhat, ha a kir. bírósági végrehajtó helyben nem lakik. Megszűnik a végrehajtás-kórvónyezósi költség, mert a végrehajtás ingóságokra rendszerint egyszerű jelentkezésre, az Ítéletre vezetett zá radók alapján is elrendeltetik. Az ingóságokra elrendelt árverést költségkímélés szempontjából csak nagyobb összegeken felül ós kivételesen kell hirdetni a hivatalos lapban. Ez által egy szersmind az adós megkíméltetik attól a kellemetlenségtől, hogy néhány korona miatt nevét mindenki olvassa az árverési rovatban. Hisz a hirdetett árveréseknek alig ötödrészét szokták tényleg megtartani. A humánizmus szempontjából nagy haladást jelent, hogy olyan helyiségben, a hol súlyos beteg van, végrehajtást foganatosítani nem lehet. Ezen szakasz kijátszása ellen természetesen szigorú megtorló intézkedéseket vettek fel. Egyáltalában az adós védelmével szemben a hitelező érdekeiről sem feledksznek meg a kodifikátorok. Mihelyt a parlamenti viszonyok megengedik, ezt a javaslatot a kormány az országgyűlés elé viszi. Az uj törvény az uj perr ndtartási törvénynyel együtt lép életbe. A gazdasági egyesületből Ajk Igazgató-válaiiztmány iíléae. A bókésmegyei gazdasági egyesület igazgató-választmánya a csabai kaszinóban ülést tartott, melyen a választmányi tagok szép számban vettek részt. Zsilinszky Endre dr. igazgatóelnők jelentésében megemlékezett arról, hogy az egyesület titkárát kiküldte Dombóvárra a gőz<?séplőgépek átalakításának tanulmányozása végett. A jelentós tudomásul vétele után elhatározták, hogy a közgyűlést decembcr hó 27-ón tartják meg. Majd Darányi miniszter búcsúlevelét vették sajnálattal tudomásul. A földmivelósi miniszter leirata pedig, melyben 3500 koronát ígér téli előadások és háziipari tanfolyamok rendezésére való segélyképpen, örömteljes tudomásul szolgált. Él is határozták nyomban a téli előadások és tanfolyamok mielőbb való rendezését. A vármegye alispánja átirt az egyesülethez, hogy az arankairtásra vonatkokozólag készitsen szabályrendelettervezetet Az egyesület titkára, Pfeiffer István a gyűlésen már nagy szorgalommal összeállított kész tervezetet terjesztett elő. Az ügyben ugy határozott a választmány, hogy a tervezetet kinyomtatják, minden tagnak megküldik s azután veszik részletes tárgyalás alá. A fásítás keresztülvitelére vonatkozólag is kórt hasonló tervezetet az alispán ; Pfeiffer titkár ez ügyben is kész tervezetet mutatott be, amit szintén kinyomtatnak. A magyaróvári gazdasági akadémia hallgatóinak segélyegylete anyagi támogatást kórt az egyesülettől. A választmány elhatározta, hogy tagjai körében ivet bocsát ki, melyre az egyesület 20 koronát jegyez. Ásványi József egyleti kertész földforgatás és egy kertészbojtár fizetésének költségeit kérte megszavazni. A választmány nem határozott érdemileg, miután a közgyűlésnek a kert eladását fogja javasolni. Végül Szabó János terjesztett elő indítványt a gazdasági munkástörvóny megváltoztatásának kérelme tárgyában. Bizottságot küldtek ki, mely a jövő gyűlésen terjeszti elő javaslatait. vagyok, azért kell annyi hust ennem. Aztán még igy este sok minden eszembe jut. Ostobaság, de olyan furcsa, Elmondjam kisasszony ? — Persze, hogy el. Mindent mondjon el Pirkó. — Az jut eszembe, hogy ez a palota a mienk, Ezen az emeleten van tiz szoba, mindegyikben van bútor, disz, csecse-becso, ez a szoba ós benne minden az enyém, ott vannak a könyveim, a bábuim, a játékaim, ott balra a folyosón tul alusznak a cselédek... Ebben a pillanatban léptek hallatszottak a szomszéd teremben Halk suttogás, majd lassan becsapódott egy ajtó és Pirkó folytatta : — Most jött haza a papa, meg a mama. Itt vannak a negyedik szobában. Csak ezt a gombot keíl megnyomnom ós bejönnek, erre a csengőre meg a cselédség rohan be hozzám ... És látja, én tudom, érzem, látom, hogy egyedül állok a világon, hogy nincs senkim ós semmim ... ós erre a gondolatra fázni kezdek, hogy a lelkem is reszket belé . . . — Pirkó, szokott maga imádkozni ? — Néha, ha el nem felejtem. — Hát imádkozzunk most együtt. A szegény gazdag gyermek összetette kezét ós udvariasan utána mondta a kisaszszonynak az ima szavait. Megint csak jónevelésü urileány volt, aki a világért sem sértene meg senkit. De az ájtatos ima szavai közt is folyton arra gondolt, senkim sincs, semmim nincs, egyedül vagyok. Egy félóra múlva felkönyökölt a párnára és hallgatta Juli kisasszony nyugodt, egyenletes lólekzetót. Alszik ! Még mindig fázott, még mindig borzongott, de mozdulni nem mert, nehogy felköltse a kisasszonyt, azt a husz éves gyermeket, aki sir az édes anyja után, imádkozik az Istenhez és álmodik boldogan, nyugodtan, mert álmai fölött ott virraszt a távolból is valakinek az áldása, valakinek a szeretete. Tisza István es jegyzők. Tisza István gróf kormányelnöksógó nek rövid ideje alatt számos tanújelét adta annak, hogy számithat minden hasznos munka ós minden becsületes közszolgálat az ő elismerésére. Ebből az elismerésből bőven jutott Magyarország jegyzői karának, ennek a derék, munkás ós hatalmas tábornak, amely a magyar államnak és a magyarságnak erős, lelkes és megbízható hadserege, haladásunknak ós európai mivoltunknak zászlóhordozója, amelynek munkája a legnagyobb becsülést érdemli meg. Tisza István gróf méltányossága természetessé teszi, hogy a jegyzők működéséről elismeréssel beszélt, nem feledkezvén meg arról sem, hogy a közel jövőnek egyik feladata a jagyzők fizetósrendezóse. A községi és körjegyzők országos egyesülete tisztelgett Tiszánál, akit az egyesület nevóbeu K u n c z e Imre elnök lendületes szavakban üdvözölt. Tisza István gróf válaszában azt mondta, hogy tudja, minő fontos tényezője a magyar közéletnek a jegyzői kar és minő magasztos feladatot teljesít az a jegyző, aki igazán hivatásának magaslatán áll. Talán nincs oly állás, amelyiknél a közigazgatási szolgálat sokoldalúsága ós az a számos szál, amely a közigazgatási szolgálatot a közügygyei, a társadalommal ós a közérdekkel összefűzi, jobban kidomborodnék, mint a jegyző állása. Nézete szerint a közigazgatás ujjáalkotása alkalmával a jegyzői kar állását ugy kell megalkotnunk, hogy az megfelelő felelősséggel, hatáskörrel vaióban vezetője legyen annak az ügykörnek, amelyét tényleg intéz ma is, de amelyre nézve most sem felelőssége, sem hatásköre kellőleg kidomborítva nincs. Addig is, amenynyit tehet, megteszi, hogy ez hosszú időbe ne kerüljön; addig is törekvése lesz segíteni- a bajokon, amelyeken segíteni szükséges. — Nekem kötelességem és vágyam gondoskodni arról, — mondta, — hogy az a munka, amelyet az egyszerűsítési eljárásban megindítottunk, ne szüneteljen. Örömmel tapasztaltam, hogy már is belterjes munkát végez ez irányban a minisztérium. Ebben a munkában magam is egész ügyszeretettel kivánok rósztvenni. A másik fontos kérdés — folytatta Tisza — a jegyzői kar anyagi helyzetének a javítása. Amint tudják, mihelyt átvettem a belügyminisztérium vezetését, folyamatba tettem ez ügy előmunkálatait ós rajta leszek, hogy ez az ügy olyan gyorsan men jen előre, amint csak lehet. Csak ezeket mondhattam el; különbeni ismételten arra kérem az urakat, legyenek meggyőződve, hogy a legnagyobb rokonszenvvel kisórem figyelemmel a jegyzői kar működésót. Egész életemben megmutattam azt, hogy feltétlen méltánylással, tisztelettel viseltetem minden jegyző iránt, aki igazán betölti hivatását. Tisza István beszédét lelkes óljenzóssel fegadták a hallgatók és egész Magyarország jegyzői karának büszkeség ós megnyugvás lehet az a mód, amelylyel Magyarország miniszterelnöke a jegyzői kar munkájáról, érdemeiről és érdekeiről beszólt. ÚJDONSÁGOK. Tolvaj-szövetkezet Szarvason. Négy tolvaj letartóztatása. Szarvas községében körülbelől egy óv óta számtalan lopás történt s nem lehetett nyomára jönni a tolvajoknak. A rendőrség a legéberebb figyelmet tanúsította, a tettesek mind ennek dacára sohasem kerültek a törvény büntető kezébe. Á mult héten azonban siker koronázta a rendőrség munkálkodását. Elcsíptek egy pár tolvajt s ezek vallomása után egész bűnszövetkezetnek jöttek nyomára. A mult héten Szarvason a Petőfi-utcában Jelen Pál ós Kiszely Mihály községi rendőrök szolgálatuk teljesítése közben két alakot vettek észre, kiknek lépése elárulta, hogy valami nehéz tárgyat visznek. A rendőrök észrevétlenül utánuk indultak, majd pedig igazolásra hivták fel őket. A gyanús alakok K i t u 1 j á k János és Gergely György, habár kelletlen is, de megállottak, észrevevón azonban, hogy rendőrökkel van dolguk: a vállaikon levő 4 oldal szalonnát ledobták a földre és futásnak eredtek. A rendőrök azonban elcsípték mind a kettőt. Kihallgatásuk során beösmertók, hogy 5 i n k o v i c z János és S z v á k Hipszki János társaikkal Szloszjár Mihálynak kamráját törték fel, s onnét 8 oldal szalonnát emeltek el, ezekből másik kót társuk 4 oldal szalonnát már el is vitt orgazdájuk Szvák Hipszki János Tessedik-utcai házához. E vallomás után a rendörök Szávk házához mentek, s ott meg is találták a kót tettes társat s a magukkal vitt 4 oldal szalonnát is.