Békésmegyei közlöny, 1903 (30. évfolyam) július-december • 53-103. szám

1903-12-06 / 98. szám

Melléklet a Békétmegyei Közlöny 1908. évi 94. számához Védekezzünk a járványos betegségek ellen. A csabai járási orvos tanácsai. Az öszi idő beálltával s tél idején gyakorlati tapasztalat szerint jelentékenyen szaporodik a járványos betegségek száma s ha a kellő óvóintézkedéseket idejekorán meg nem tesszük, ezen járványos betegségek nyomán sok szomorúság fakad. A járványos betegségek tudvalevőleg túlnyomóan kis gyermekek köréből szedik áldozataikat; de ha"a szülök körültekintő gondossággal veszik elejét a bajnak,'£úgy nem kell tartaniok attól, hogy szeretteik közül nagyobb veszedelem érjen valakit. Békéscsabán ez idő szerint különböző fertőző betegségek s ezek között különösen a veszedelmés roncsoló toroklobnak esetei mutatkozván, ezek tovaterjedésének sikeres meggátlása céljából Szondi Lajos dr. járásorvos a régi kipróbált következő óvóintézkedéseket hozza javaslatba : a. torokfájásban szenvedő gyermek betegsége azonnal bejelentendő az orvosnak gyógykezelés végett; beteg gyermeket nem tanácsos a házból kivinni, még az orvoshoz sem, hanem az orvost kell vinni a beteghez, ha'mindjárt a tanyára is. A beteget azonnal el kell különíteni az egészséges gyermekektől. Fertőző betegséggel meglátogatott ház, a ragályozás lehető meggátlása céljából, vörös kereszttel jelölendő meg. Az ilyen házakba a szomszédság és ismerősök tartózkodjanak a látogatásoktól, mert a betegség érintkezés útján terjed. Ezeket az óvóintézkedéseket a hatóság képviseletében utcai biztosok ellenőrzik s ahol mulasztást tapasztalnak, erről jelentést tesznek a járási hatósághoz. Mindazon helyeken, ahol a hatósági rendelkezéseket nem tartják be, az elöljáróság a mulasztók költségére őrt alkalmaz. A roncsoló toroklobos beteg a látszólagos felgyógyulás után 28 napig még magában hordozza a betegségnek csiráit, ennélfogva négy héten keresztül az iskolától, vagy óvodától távoltartandó. Járványos betegséggel fertőzött családból az egészséges gyermekek sem járhatnak iskolába, óvodába mindaddig, mig erre a hatósági orvos a lakás alapos ós lelkiismeretes fertőtlenítése s a betegszobának újonnan lett kimeszeltetóse után engedélyt ad. Általában nagy gond íorditandó a tisztaságra, a szobák folytonos szellőztetésére. Nyers tej evése nem ajánlatos. Ivásra, sőt móg tisztálkodásra is legalkalmasabb az ártézi víz. A betegek minden váladéka frissen készített mész-tejjel — négy liter vízben egy klgr. mész — azonnal fertőtlenítendő Tanyákról fertőző betegeket a városba hozni tilos; fertőző betegségben tanyákon elhaltak hullái külön hullaszállító kocsikon egyenesen azon temető halottas házába szállitandók, amelyben a halottat eltemetni kívánják. A temetéseken úgynevezett éneklő gyermekek részt nem vehetnek. Régi rendszabályok ezek; aranyigazság azonban, hogy a jó tanácsot nem lehet elégszer ismételni. TORVÉNYKEZES. Eljárt a szája. Sok bajuk volt a kótegyháziaknak volt jegyzöjükkal : Szerb Miklóssal, ki meglehetős önkényesen kezelte a kezébe adott hatalmat. Magától értetődő dolog, hogy eljárása éles kritikában részesült a lakosság részéről és egy elhamarkodott nyilatkozata keverte bajba id. K r i z s á n Istvánt is. A f. évi május 14-ón az öreg néhány kupica pálinkát ivott, mi igen paprikás hangulatba hozta. Háza előtt nagyobb csoport ember jött össze, kik élénken vitatták a napi eseményeket. Közben odaérkezett Grosz György is, kitől megkérdezték : — Honnan jön ? — A községházáról. — Mi csináltak ottán ? — A jegyzőföld felbecslése volt szóban. Közben azt is megjegyezte, hogy a biró : Szántó Péter most adta el a lovát 205 forintért. Az örég Krizsán erre dühbe gurult és nagy hangon kiáltozta : — Könnyű a bírónak, II óv óta eszi a községet. Különben ugy ő, mint Szerb jegyző elsikkasztották a mezőőrök járándóságát s most nem tudnak róla számolni. A kemény vád érthető meglepődést okozott a hallgatóságban, kik közül többen annak a nézetüknek adtak kifejezést, hogy a Krizsán megjezése nem felel meg a valóságnak. Mikor a gyanúsító hir a községi biró fülébe jutott, ez igen felháborodott és a maga igazolása végett a híresztelést a gyulai főszolgabírónak jelentette be, ki a tényállás felderítése végett dr. D e b r ecz eni Lajos szolgabírót küldötte ki. A vizsgálat a biró ártatlanságát dokumentálta, mert a jegyző által vezetett számadások teljes rendben voltak. A valótlan hirt világgá röpitője ellen hatóság elleni rágalmazás miatt emeltek panaszt. Krizsán a törvényszéken tagadta, mintha a rágalmazó állítás tőle származott volna. A tanuk azonban igazolták, hogy nagyobb társaság előtt tette meg a sérelmes nyilatkozatot. A kir. ügyész Krizsánt a btkv. 262-ik §. szerint minősülő rágalmazás vétségében kérte bűnösnek ki a ondani, miután hatósági tagokról nyilatkozott megbélyegző módon. A törvényszók azonban mellőzte az ügyészi indítványt és vádlottat az egyszerű rágalmazásban találta vétkesnek, kit ez okból 20 kor. fő és 10 kor. mellék pónzcüntetósre itólt. Durva kocsis. Barátságtalan ós nyerstermószetü ember Zsadányi Sándor fűzesgyarmati lakos, ki hogy magának kenyeret kereshessen, Nagy A. János gazdáüoz szegődött el kocsisnak. A gondozására bizott állatokkal azonban igen kíméletlenül és durván bánt; mi által gazdája elégedetlenségét idézve elő. Ha kenyéradója szelídebb bánásmódra utasította, szitkokra fakadt, mi a köztük levő ellentétet móg jobban kiélesitette. A f. évi február 21-én Nagy János kiment a tanyájára, s mikor a kocsiból ki akarta fogni lovait, Zsadányit hivta segítségül. Ez meg is jelent, de az ijedős fiatal állatok száját annyira rángatta, hogy gazdáját elhagyta a türelem s indulatosan szólt rá: — Minek teremtett az Isten ilyen komisz embert. Zsadányi szokása szerint káromkodni kezdett s ezzel végsőig ingerelte gazdáját. Az istállóban Nagy János képen teremtette, majd dulakodni kezdtek, miközben Zsadányit földhöz vágta. Ez tehetetlen dühében nem tudván máskép ártani, bekapta a gazda hüvelykujját s olyat harapott rajta, hogy sebéből a vér rögtön csorogni kezdett és 20 napba került, mig begyógyult. Fájós ujjával nem tudott jól fogni, azért cselédjének azt mondotta: — Menj arra, merre a gyarmati torony látszik, ha a karcagi vásárról visszajöttem, majd leszámolok veled. Zsadányi a felmondást tudomásul vette s még aznap elköltözött a tanyáról. A gazdája nem bocsátott meg neki, hanem sulyostestisértós miatt feljelentette. A főtárgyaláson a durva ember beismerte, hogy Nagy János ujját megharapta, de azzal védekezett, hogy ezt önvédelemből volt kénytelen tenni, miután gazdája földhöz vágta s ütötte-verte. Panaszos ezt tagadta s miután tanú nem volt, Zsadányi állítása nem nyert igazolást. Vádlottat dr. Koh n Móric ügyvéd védelmezte s azokat az enyhítő körülményeket sorolta fel, melyek tettét menthetővé teszik. A törvényszék méltányolta is a védő érveit, azért Zsadányit enyhén büntette, amennyiben 8 napi fogházra és 10 kor. pénzaüntetósre Ítélte. Alapítási tervezet a Reisz és Porjesz cég bútorgyárának részvénytársasággá való átalakítása tárgyában. Általánosan ismert tény az, hogy a műveltség terjedése a szükségletek nagyfokú 'emelkedését vonja maga után s igy csak természetes, hogy első sorban az ember legközvetlenebb környezetének: a lakásnak belső díszítése, illetve bebútorozása tekintetében észlelhető a fogyasztás menynyiségének folytonosan emelkedő irányzatot mutató haladása. Áz utolsó tiz esztendőben Magyarország bútorszükséglete oly rohamosan növekedett, hogy a rendkívül nagy előtanulmányt, gyakorlatot, tudást és tehetséget igénylő bútoripar ilyen aránylag rövid idő alatt nem volt képes elegendő ós megfelelő szakembert felnevelni, aminek egyik hátrányos következménye az: hogy a bútorkereskedelem nagyobbrészt illetéktelen, avatatlan és hozzá nem értő kezekbe került. A szakképzettség majdnem teljes hiánya okozta egyúttal azt is, hogy a nagyközönség mindennapos szükségletét képező egyszerű bútorok nemcsak minőság tekintetében devalválódtak a legalacsonyabb fokra, hanem különösen a forma, az architectura, a rajz — egyszóval az ízléses külső alakot illetőleg, még a legprimitívebb követelményeknek sem felelnek meg. Az illetékes szakkörök részerői régóta várva-várt óhaj valósulna meg avval, ha egy nagy modern berendezésű ipartelep olcsó bútorokat egyszerű kivitel mellett, müvészkezektól származó, ízléses rajzok után nagy quantumban gyártana. Ennek az előfeltételnek minden irányban megfelel a fteisz és Porjesz cég békéscsabai bútorgyára, amely gyártelep berendezésének intenzivebb kihasználása és üzemének kibővítése céljából, annak részvénytársasággá való átalakítását határoztuk el. A vállalatot mint részvénytársaságot ötven évi időtartamra tervezzük és a vállalat egyszerű folytatása lesz a már tiz esztendeje fennálló, jól bevezetett és elismert kitűnő gyártmányokat produkáló ipartelep további üzemének és üzletvezetésének. A vállalat nagy gondot fog fordítani jő rajzok után, ízléses kivitelben készült egyszerű bútorok tömeges gyártására, első sorban az engros- és exportüzlet céljaira. Továbbá különleges gyártási módot fog képezni — modern iparművészeti irányban — a kávéház-, szálloda- és belső-berendezéssel, valamint a belsőarchit ecturával kapcsolatos mindenféle szakbavágó munkák elkészítése. A részvénytársaságot lOOO drb, egyenkint 200 korona névértékű, névre szóló Jí) sorozatú részvénynyel, vagyis elsőbbségi részvénynyel, továbbá legfeljebb lOOO drb. egyenkint 200 korona névértékű, névre szóló 8) sorozatú, vagyis törzsrészvénynyel, tehát összesen maximális, 400,000 korona alaptőkével tervezzük. Az alaptőkéhez a „Reisz és Porjesz" cég tulajdonosai a következő betétellel járulnak: 1) a békéscsabai vasut-utcai 697. számú ingatlanukkal, a rajta lévő gyárteleppé és egyébb épületekkel^maximum 87,000 korona értékben: 2) az összes gépekkel és azok felszereléseivel maximum 58000 korona értékben; 3) az összes használatban levő szerszámokkal, az összes berendezéssel, az összes kinnlevő követelésekkel, raktári készletekkel, átmeneti tételekkel, nyers anyagokkal és munkában levő félkész árúkkal, a nagyváradi fióktelep árúkészletével és kinnlevőségeivel, a bajai fióktelep árukészletével és kinnlevőségeivel mindössze mintegi] 505.000 korona értékben; ezzel szemben mintegy 450'000 korona possiv vagyonnal, ezek szerint tehát maximálisan 200.000 korona vagyonegyenleqgel. A Reisz és Porjesz cég tulajdonosai az átadandó követelésekért kezességet vállalnak és e célra megfelelő számú törzsrészvényeik külön-külön kötményeztetni fognak. Ezért a betételért a cég tulajdonosai B) sorozatú tőrzsrészvé nyeket kapnak, a melyek az első őt esztendőben abban különböznek az JJ) sorozatú elsőbbségi részvényekkel szemben, hogy a nyereségben való részesedésben az A) sorozatú elsőbbségi részvények 5% erejéig megelőzik a B) sorozatú törzsrészvényeket. A Reisz ós Porjesz cég által átadandó fentebb részletezett összes cselekvő és szenvedő vagyon értékelését, illetőleg szigorú becslését — beszerzési, illetőleg előállítási árak' alapján — szakértők közbejöttével az alapitök fogják foganatosítani. JJ betéteinek értékét pedig ennek alapján az alakuló közgyűlés fogja megállapítani, a mely érték azonban a 200.000 koronát meg nem haladhatja. Az alapítók fentartják maguknak a jogot, hogy a keresk. törvény g. Il§-a alapján az első igazgatóságot kinevezzék. A részvényaláirás zárideje 1903. december 20. A részvények aláírása eszközölhető lesz: a Békés-Csabai Takarékpénztár Egyesületnél, az Aradi Ipar ós Népbanknál Aradon és Békéscsabán és a Békéscsaba-városi Takarókpénztár részvénytársaságnál. Az aláírásnál minden aláirt részvényre névértékének 10%-ja, azaláirás napjától számított tizennégy napon belül, további 20%"j

a készpénzben és korona értékben befizetendő. A befizetés a fentnevezett pénzintézetek bármelyikénél történhetik. Túljegyzés aránylagoson redukáltatik. Minthogy az activák tényleges átvétele a legreálisabb alapon és a szükségesnek mutatkozó leírások mellett fog megtörténni s minthogy a 10 esztendő alatt szerzett erkölcsi tőke feltótlenül biztosítja már az első üzleti év kedvező eredményét: a részvénytársaság anyagi prosperálása biztosra vehető és részvényeinek jegyzése olyan tőkebefektetést képez, a melynek jövedelmezősége kétségtelen, annál is inkább, mivel a vállalat jelenlegi tulajdonosai úgyszólván biztosítják az 5%-os minimális nyereség részesedést. A vállalat műszaki és kereskedelmi vezetője Porjesz Mihály úr lesz, akinek további működését hosszabb időre biztosítottuk. Ezek után e hézagpótló vállalatot a n. ó. közönség szives pártfogásába és támogatásába ajánljuk. Békéscsaba, 1903. november hó 30-án. Dr. Lukács CJyörgy, Békésvármegye és Hódmezővásárhely főispánja Gyula. Békés-Csabai takarékpénztár egyesület Vidovszky. Havas. Dr. Fábry Sándor kir. tanácsos, Békésvármegye alispánja, Gyula. Békéscsaba-városi takarékpénztár részvénytársaság Reisz. Klein. Aradi Ipar és Népbank Laczay. Varságh Béla takarékpénztári elnök-igazgató, Békéscsabán. Dr. Sailer Vilmos ügyvéd, takarékpénztári ügyész Békéscsabán. Tagányi István. Rosenthal Ignác gőzmalomtulajdonos, elnökigazgató, Békéscsabán. Dr. Fáy Samu ügyvéd, pénzintézeti ügyész Békéscsabán. Fábry Károly ügyvéd és földbirtokos Békéscsabán. ifj. Székely Ignác Korosy László lapszerkesztő és faexporteur Budapest. főjegyző Békéscsabán. Porjesz Mihály bútorgyáros, a „Reisz és Porjesz" cég meghatalmazottja Békéscsabán.