Békésmegyei közlöny, 1903 (30. évfolyam) július-december • 53-103. szám
1903-12-03 / 97. szám
Amint hírlik, a szabadelvű pírhbia i-3 viunak, akik nem helyeslik a párhusamis üléseket: ezért történnek napról-napra kilépések. Igy a szadadelvü pártból is kiválnék állítólag egy csoport, a gróf Károlyi Sándor vezérlete alatt álló agráriusok csoportja, amely tizenkilenc embert számlál és csak arra vár, hogy Apponyiék a nemzettel szemben, manifesztum közzététele utján közöljék kilépésüknek belső okait, amsly manifesztum kiadásáról szintén szól egy hirforrás. Végül e sorok végére teszem azt, amit egy igen előkelő szabadelvű politikus mondott: — A mai helyzetben Tisza István vagy feloszlatja a házat, vagy beadja lemondását ! Jegyzőgyülós Mezőberónyben • A. békósvármegyei községi jegyzők egyesületének tagjai vasárnap délután Mezőberény községében gyülekeztek össze, hogy egyesületüknek újjászervezése óta első közgyűlésüket megtartsák. A közgyűlésre a jegyzők impozáns megjelenését várta a község, amely éppen ellenkezőleg történt; mindazonáltal a gyűlés eredménye és lefolyása fényesebb már nem lehetett. Az eléggé szép számban megjelent községi jegyzők között különösen feltűnt az orosházi, szarvasi és csabai járás jegyzőinek tömeges elmaradása. A szarvasi járásból egy, a másik két járásból pedig egy ember sem tartotta érdemesnek, hogy a saját érdekeit képviselő egyesület ülésén megjelenj ók. Hiányuk azonban csupán számbelileg volt érezhető, másképpen pedig nem, miután minden jelenvolt a legnagyobb megelégedéssel és kellemes emlékekkel távozott Mezőberénybői. Meg kell emlékeznünk Mezőberény községnek a jegyzők iránt tanusitott magyaros, szives vendéglátásáról is. A jegyzőgyülós után sörös uzsonnán látta vendégekül a község a nótáriusokat, este pedig vacsorán voltak vendégei. A társasvacsorán megjelent a jegyzők tiszteletére Mezőberény község közönségének nagy része. A közgyűlés. Az egyesület közgyűlése a mezöberényi uj községháza nagytermében folyt le, előbb azonban számosan megtekintették az épületet, amely általános tetszést aratott. A nemzetiszinű szalaggal körülfont Kossuthkóppel diszitett nagyteremben B órakor kezdődött meg a közgyűlés. Petneházy Ferenc egyesületi elnök megnyitotta a gyűlést és elmondta tartalmas, magas színvonalon álló elnöki jelentését, amelynek általános becsű részét lapunk jövö számában közöljük. A jelentés szerint a lefolyt egyesületi esztendő igen szük volt eseményekben, miután más fon tos dolog, mint a szabályrendelet belügyminiszteri jóváhagyása és az uj tagok beiratkozása, nem történt. Az elnöki jelentésnek helyeslőleg való tudomásulvétele után felolvasták az uj tagok névsorát és igazolták őket. A névsor szerint az egyesületnek jelenleg 65 tagja van. Az egyesületi választások kerültek ezután sorra, amely alatt Nagy Gábor, mint körelnök vezette a gyűlést. A választások közfelkiáltással hamarosan lefolytak a következő eredménynyel: Elnök Petneházy Ferenc, alelnök : H á z y Imre, főjegyző : K o 1 o z s i Endre, jegyző : P i 1 t z Mihály, pénztáros : B a t i z i Ferenc, ellenőr : Kovács Albert. Választmányi tagok : G ol i á n Soma, Szatmáry Gábor, S i n k e v i c s Ignác, ,K o r o s y László, B é z y Balázs, Szikes György, Bácsi Dani, M u c s i Mihály. Elfogadták ezután a pénztáros előterjesztését és megadták a felmentvényc. A jelentésben 2104 korona, mint hátralék van feltüntetve. Erre nézve elfogadták Petneházy Ferenc azon indítványát, hogy a hátraléktól teljesen tekintsenek el, mert behajtlan ós legnagyobb része régi időből ered, ugy, hogy nincs remény a behajtásra. Az indítványt elfogadták. Az egyesületi szaklap kérdése került ezután elő. K n e r Izidor gyomai nyomdatulajdonos szóbelileg is előadta ajánlatát, mely abban áll, hogy a lap előállításának költségét ő viseli. Ez ajánlatában mondta, nem üzleti érdek vezeti, hanem a jegyzők kezébe akar eszközt adni arra, hogy saját érdekeiket tárgyalhassák. E lap teljesen független lenne, amit a mostani közigazgatási lapokról nem lehet elmondani. Az expediálásra ós bólyegköltsógre kellene csupán csekély 2 korona^előfizetósi árat megállapítani. Szatmáry Gábor kijelenti, hogy az egyesület eddig semmiféle tevékenységet nem végzett, tehát annál inkább örömmel ragadja meg az ajánlatot,mert amit az egylet eddig elmulasztott, a lap utján bőven pótolhatja. Nagy Gábor szintén őrömmel csatlakozik az előtte szólóhoz, mig Fülöp József sokalja a heti megjelenést, legalább az első időkben, AZ általános kedvező nézet megnyilvánulása után Petneházy Ferenc elnök kijelentette, hogy az egyesület elfogadja az ajánlatot s azért Kner Izidornak jegyzőkönyvi köszönetet mondott K o 1 o z s i Endre indítványára megválasztották a lapszerkesztő bizottságot, amelynek feladata lesz az egyesület tagjainak támogatásával, a lap szellemi részét ellátni. A bizottság tagjai lettek, a tiszt viselők, a választmányi tagok, azonkívül Póterman József és Kovács Albert. A bizottság a lap ügyében hamarosan megkezdi a munkálkodást, ugy hogy az újság újévre már megjelenhet. Az országos központi jegyzői egyesület elnökségének az „Erzsébet jegyzők segítő egyesülete" megalakítása iránti felhihivást az egyesület tagjainak figyelméb ajánlotta, hogy lehetőleg lépjenek a segitő egyesület tagjai közé. Hivatalosan belépett azonban az egyesület a központi jegyzői egyesületbe s ennek közgyűlésein az egylet képviseletével Petneházy Ferencet ós Kolozsi Endrét bizták meg. A tárgysorozat „folyó ügyek, indítványok" pontjánál B e n c z e János, M u c s i Mihály, Bácsi Fülöp beszéltek az uj jegyzői magánmunkálati szabályrendeletről s annak több pontját kifogásolták. Végül hosszú vita után elhatározták, hogy az elnökség, a szabályrendelet jóváhagyása után rögtön rendkívüli közgyűlést hivjon össze, hogy a szabályrendeletet jogerőre emelkedés előtt megfellebbezhessék. Elhatározta még az egyesület, hogy megfogja kérni a törvényhatóságot, hogy szakkérdésekben ne hagyja figyelmen kivül az egyesületet s mint más vármegyékben is történik, hallgassa meg véleményét. Végül elhatározta, hogy a jövő közgyűlést Gyulán tartják meg. A társasvacsora. Esti nyolc órára a Magyar Király szálló fényesen kivilágított terme megtelt a nagy közönséggel. Négy hosszú asztal mellett ültek a jelenlevők s megkezdődött a vacsora, mely alatt Rima Karcsi bandája muzsikált közmegelégedésre. A pecsenyénél elsőnek Kolozsi Endre berényi elsőjegyző szólalt fel A község nevében üdvözli a vendégeket, akik legyenek meggyőződve, hogy a legnagyobb szeretettel, a legszívesebb vendéglátással fogadták őket. Petneházy Ferenc a jegyzői egyesület elnöke Iköszönte meg az elhangzott szives szavakat s az őszinte vendégszeretetet s élteti Mezőberény község polgárait s vezető férfiait, élükön Kolozsi Endrét. Kovács László dr. ügyvéd a mezöberényi polgárság nevében élteti a terhes ós fontos hivatással biró jegyzőket. Szathmáry Péter jegyzőtársainak kiván működésükben egyetértést, amely erőt ad a munkára. Bácsi Dani éltette ezután Popovics Szilveszter főszolgabírót, P o p o v i c s főszolgabíró a mezöberényi jegyzői kart, Fülöp József a mezöberényi elöljáróságot, B e n c z e János Kner Izidort, Kner a jegyzőket, Nagy Gábor a tanítókat, Paulin yi Károly az egyház és község közti egyetértést, Be len córesi József éltette a jegyzőket s kivánta, hogy az erőt munkájukhoz merítsék a nép szeretetéből ós bizodalmából, ez teszi a jegyzőt igazi jegyzővé. Popovics Szilveszter éltette még B e rt. h ó ty Gusztávot, P etneházy Ferenc Kolozsi Andrást s azután megindult a tréfás ós csipkedő toasztok árja. Vacsora után az Isten áldd meg a magyart felállva énekelte el a közönség, majd a legvidámabb hangulatban mulatott a társaság szürkülő hajnalig. A gyűlésen jelen voltak jegyzők : Petneházy Ferenc (Körözstarcsa), Házy Imre (Gyoma), Szatmáry Qábor (Békés), Mucsi Mihály (Mezőberény), Bencze János (Szeghalom), Szentgyörgyi György (Békés), Pétermann József (Gyoma), Batízi Ferenc (Körözstarcsa), Bácsi Dani (Füzesgyarmat), Bakó Mátyás (Békési, Kocsor András (Békés), Nagy Gábor (Békés), Piltz Mihály (Mezőberény), Golián Soma (Szarvas), Csikós János (Békés), Kovács Alber (Köröszladány), Kolozsi Endre (Mezőberény), Fülöp József (Kondoros), Korcsok János (Endrőd), Vishovics Ignác (Endrőd). Csaba virilis képviselői. Az 1904. évre érvényes kimutatás. A községi törvény értelmében évrőlévre ez időtájt állítják egybe a járási hatóságok a kir. adóhivataltól jnyert hivatalos kimutatás alapján a legtöbb adófizetés alapján jogosult községi képviselők jövő évi kimutatását. A csabai virilis képviselők 1904. évi névjegyzéke előttünk fekszik s adatait a következőkben közöljük : Rendes tagok : 1. Gróf Apponyi Albert 15288-38 K. 2. Bischotsheim Regina 7551'18 „ 3. Báró Inkey István 6669-38 „ folytak a könnyeim s kínomban darabokra szaggattam a finom csipkefodrokat, melyek közt Elza feküdt. Minden szerelmi vágy, melyet másra pazaroltam s melyet tőle megvontam, egyszerre ébredt föl bennem s órákig csókoltam Elza kezét s hide száját. A temetés után néhány nappal egy öreg cselédem jött hozzám. Gyermekkoromban az atyám házánál szolgált s ugy vittem Őt magammal, mikor a fővárosba kerültem. Föltótlen megbízható ember s minden családi ügyembe be van avatva. Gergelynek hívják s nagyon halkan beszól, mint aki egész életében titkokat beszól. — A nagyságos asszony — kezdte Gergely — magához hivatott halála előtt s igy szólt hozzám: Maga a legjobb emberünk Gergely. Magára mindent rá lehet bizni, maga titoktartó s még az uramnak sem mond el semmit. A nagyságos asszony a párnája alól kivette az Íróasztal kulcsát s igy szólt: — Nyissa ki az asztalfiókot, Gergely. Ott van egy kis aranyceruza ós sok levélpapiros. Hozza ide. Odavittem s a nagyságos asszony gyorsan irt egy pár sort s aztán átadta a levelet, hogy vigyem el annak az urnák, akinek szól. Nagyon a lelkemre kötötte, hog3' nagyságos uramnak ne mutassam meg. Gergely kivette a levelet s átnyújt totta nekem. A borítékon ez állott: Bognár Antal mérnök urnák, Budapest. Bent ez a pár sor : Kedves* Antal ! Köszönöm neked azo kat az édes, felejthetetleu órákat, amelyeket nyújtottál. Halálom után is csak a tied vagyok. Elza. Rémülten hallgattam az idegen ember elbeszélését. Fölálltam a kőről s ugy éreztem, hogy valami nagy, lázító harag szállt meg. Az idegen azonban nyugodtan nézett reám s újra az esernyővel piszkálgatta a fövényt. Ugy láttam, hogy óriási kérdőjelet irt a homokba. Egy darabig csendesen voltunk s a tó zúgását hallgattuk. — Még ne ítéljen fölötte — mondta végre az idegen. — Megtudtam, hogy ilyen nevű mérnök nincs a fővárosban s megtudtam, hogy egy órával a halála előtt Elza sirva kérte vissza a levelet s csak azon mult, hogy Gergelyt sehol sem találták. Azt hiszem, hogy Elza kétségbeesésében bosszúra gondolt. Egy nem létező embernek irta ezt a levelet s azért adta Gergelynek, mert tudta, hogy az okvetlenül az ón kezembe fogja juttatni. — Nem értem. — Pedig egyszerű. Elza csak megakarta mutatni, hogy asszony volt már, aki bosszúra is képes. Baba volt, ne feledje. Azt gondolta, hogy ha őt megcsalják, ő is csalni fog. A becsületessége nem vitte rá sohasem, hogy igazán megcsaljon, de asszonyi önérzete föllázadt ellene, hogy nyugtalanul múljon el, összetörve maradjon, mint a játékszer, melylyel senki sem törődik többé. Arra már nem volt ideje s talán reménye sem, hogy a szerelmével irja be magát a szivembe, kereste tehát azt a másik módot, melylyel az asszonyok emléket állítanak maguknak: a bosszút. Nagyon jól értem ón ezt. Tisztán látom a gondolatokat, melyek halála előtt támadtak benne. Látom, amint összefűzte ezeket a gondolatokat s kiérzem, a nagy, keserves gyötrődést, mely megelőzte halálát. Szegény Elza, sokat szenvedhetett, amig ezt a bosszút kitalálta s mig ugy találta ki. hogy ne szabadjon föltétlenül hinnem abban, hogy csakugyan megcsalt. — Nem értem. — A bosszú mellett Elza önmagára is gondolt. A saját emlékére, melyet soha asszony még erőszakkal be nem mocskolt s be nem feketített — Ön tehát föltétlenül tudja s meglepővilágossággal magyarázta is, hogy Elza asszony nem csalhatta meg ? Az idegen fölállt, kiegyenesedett s nyugodt férfiassággal mondta: — Esküszöm, hogy nem. Egy pillanatig csönd volt megint. A tó felől langyos szellő szállt a fák felé s a napsugár hosszú pásztákban vibrált a part fövénye fölött egy percig. Aztán hirtelen homály támadt, melyben egy árnyalattal sötétebbnek látszottak a nagy platánfák levelei. Csöndesen kérdeztem : — S ha bizonyosan tudja, mi kérdezni valója van még a földtől ? AZ idegen szomorúan hajtotta le a fejét, megint mereven nézte a földet s sóhajtott. Aztán igy szólt: Tudom, biztosan tudom. De mégis . . . Hátha igaz ? 4416 83 K 4132-28 „ 3937-66 „ 3476-90 „ 3396 52 „ 3052'92 „ 2992-16 „ 2784 09 „ 2608-83 „ 2538 81 „ 2414-32 „ 2343-28 „ 2207-34 „ 2199-99 „ 1965 35 „ 1940-82 „ 1920 60 „ 4. Beliczey Géza 5. Kocziszky Mihály 6. Omazta Gyula*) 7. Rosenthal Ignác*) 8. Fábry Károly*) 9. Nemeskey Andor*) 10. Kiiment Z. György 11. Beliczey Rezső 12. Kiiment Z. János 13. Houchard Ferencné 14. Kovács L. Mihály*) 15. Dr. Fáy Samu*) 16. Weisz Ede 17. Szalay József 18. Félix Akosné 19 Pfeiffer Antalnó 20. Varságh Béla*) Póttagok : 1. Reöck Istvánné 2. Maczák L. György 3. Kitka János 4. Kiiment János 5. Ursziny Dezső 6. Miklya Z. György 1265'20 „ A"jővő évi névjegyzék annyiban tér el a folyó évi kimutatástól, hogy a rendes tagok sorába dr. F á y Samu ós Weisz Ede bekerültek, mig Rosenthal Adolf az uj névjegyzékből kimaradt. A névjegyzék mai naptól számított 5 napon át, tehát e hó 8-ig a csabai községházán közszemlére van kitéve; 15 nap alatt a vármegyei alispánhoz intézendő beadványban megfelebbezhető. Az alispán vóghatározata ellen további 15 nap alatt a vármegyei közigazgatási bizottsághoz van felebbezésnek helye. A közigazgatási bizotttság határozata ellen a közigazgatási bíróságh oz panaszirat intézhető, A *-al jelöltek ad ója kétszeresen ran számítva. 1848-98 K. 1595-55 „ 1562-75 „ 1426-22 „ 1279-78 „ A „Békésmegyei Közlöny" táviratai. Ujabb harc a Házban. Budapest, dec. 2. (Saját tud. táv.) Tehát harc ! Mondhatlan izgalom a folyosókon Mindenki á függetlenségi pártban beállott nyílt szakadásról beszól. Most már teljesen vége annak a kedves, intim hangulatnak, mely legalább a Kossuth-párt tagjait egymáshoz fűzte. Az ok ődaszegeződött az ellenzék testébe. A szakadás nyiltan is kifejezésre jut. A békepártiak már korán letöröltettók magukat a névszerinti szavazást és zárt ülést kérő ivekről. A harci pártiak vállat vonnak. — Kiállitatunk ujakat ! A kormánypártot azonban még nagyobb elszántsággal töltötte el a függetlenségi párt tegnapi határozata. Most már egész hangosan emlegetik, hogy olyan csekély a kisebbség, amely felakarja tartóztatni a többség akaratát, hogy Tisza minden fegyverrel élhet ellene. Tisza ugylátszik készül is valamire. Mindjárt az ülés elején itt van s hol leveszi, hol felteszi a szemüvegét. Minden mozdulatán meglátszik az izgatottsága. Minden szem keresi Kossuth Ferencet, akinek a tegnapi korrekt és nemes magatartása ismét megszaporította a tisztelői számát. Kossuth Ferenc azonban az ülés elejón még nincs ott. Mi lesz, jóformán alig tudja valaki. Csak azt emlegetik kormánypárti"oldalról : — Sohso készüljetek ! Ez az ülés nem tart el est: kilenc óráig! A kérdő tekintetekre talános mosolylyal felelnek. Az ülés elején a jegyzőkönyv ellen Okolcsányi, Lengyel Zoltán szólott, majd a házszabályokról beszélt. Gróf Tisza István: Jelezni akarja, hogy a ^képviselők nagyon jó szolgálatot tesznek azoknak, akik az ország előtt azt hangoztatják, hogy ez az időfecsórlés odaviszi az országot Legyeiország sorsára. (Óriási zaj.) — Ismerünk már ! — szólt Kecskemóthy Ferenc. Ugrón Gábor : Visszautasítja azt a kicsinylő hangot, amelylyel Tisza István beszól. Alapos vélemény előtt mindig meghajol, de a kötekedósekre fittyet sem hány. Gróf Tisza István: En sem^aem gyanúsítottam, sem nem kisórelgettem. Csak rámutattam arra, hogy a képviselő urak leszállítják a parlament tekintélyét s