Békésmegyei közlöny, 1903 (30. évfolyam) július-december • 53-103. szám

1903-11-22 / 94. szám

Ebből a rövid kijelentésből sokat érthetünk. Megérthetjük azt, hogy mindig a magyar miniszterelnök megy, ha igy öszszetüzésre kerül sor és most csak véletlen, hogy Tiszára nagyobb szükség van, mint Körberre. Néhány nap múlva majd meglátjuk ebben az az ügyben a fordulatot ; még az is meglehet, hogy kibékül a két ellenfél, kibékíti őket a király. A parlamenten kivül álló politika történetében pedig nevezetes nap fog maradni vasárnap. E napon bontja ki B á 11 f f y Dezső báró az uj párt lobogóit s viszi azt majd harcba az esetleges választásokon. A program, melyet az uj párt kibocsátott szabadelvű körökben feltűnést keltett ós híveket is szerzett. A függetlenségi párt területéről is hódítani fog Bánffy valamit, de nem annyit, mint a szabadelvű párti mezőkön. Ha meg történnek az uj választások, biztosra vehetjük, hogy az uj párt emberei elég szép számban fognak ülni a képviselőházban. Közgyűlés Csabán. No /ember havi rendes közgyűlését csü törtökön délelőtt tartotta Csaba képviselőtestülete, a tárgysorozaton levő ügyek fontosságához képest kevés számú városatya jelenlétében. Éppen ezért egy ingatlan eladás felett nem határozhattak, miután a képviselők kétharmada sem volt jelen. Az elején mozgalmasan ós szólesen indult meg a tanácskozás a megsemmisített orvosválasztás ügyében. K 0 r 0 s y László terjedelmes előterjesztésére vita is indult. Később azután gyorsabb lett a tempó, a javaslatok szó nélkül elfogadással találkoztak s mire déli 11 órát ütötte a 29 pontú tárgysorozat a póttárgysorozat összes ügyeivel egészen elfogyott. Az adóbefizetésről, pénztárak vizsgálatáról, kórház s szegényház ós népmozgalomról beterjesztett havi jelentések után az orvosválasztást megsemmisítő tövényhatósági határozat került elő. "Megsemmisitette a törvényhatóság a választást, miután a képviselőtestület előzőleg nem hallgatta meg az egészségügyi bizottságot ós a második orvos választásánál felállással szavazott. A képviselőtestület a határozatot tudomásul vette ós megbízta az elöljáróságot, hogy az uj orvosválasztásra vonatkozólag tegye meg a szükséges intézkedéseket. A törvényhatóság a szervezési szabályrendeletet sem hagyta jóvá ; itt is kifogásolta, egyéb a közegészségügyi törvénynek meg nem felelő s homályos részek mellett az orvosokra vonatkozó szakaszokat is. A szabályrendelet szerint a községi kórház igazgatója a községi első orvos; a vármegyei felfogás szerint azonban ez nem helyes, miután azl igazgató teendőit egy ember az első orvosi teendőkkel együtt nem végezheti. K o r o s y László elsőjegyző előterjesztette az erre vonatkozó határozati javaslatot, majd hosszasan azt fejtegette, hogy a közsógnek az igazgató-választás autonom-joga, miután a törvény szerint is csupán a kórházi orvosokat, de nem az igazgatót nevezi ki az alispán Azonkívül érdeke a községnek, hogy a kórházat a közsógnek egy felelőséggel tartozó saját tisztviselője vezesse. Éppen ezért a határozati javaslat kimondja, hogy a vármegyei határozat első része tudomásul szolgál és aszerint átdolgozandó a szervezeti szabályrendelet. Az orvosokra vonatkozólag azonban a kórház szabályrendeletének elkészitésónól utasításul adja a képviselőtestület, hogy az eddigi módon veendő fel az igazgatói teendők megállapítása, vagyis a kórház igazgatásával oly egyén bízandó meg, aki felelős hivatalnoka a községnek. S z a 1 a y Jázsef különösen azt hangoztatta, hogy a képviselőtestületnek meg legyen az ellenőrzési joga a kórház felett, amit ugy vél leghelyesebben kivihetőnek, ha a kórházi igazgató rendes havi jelentéseket fog előterjeszteni. Margó csy Miklós dr elfogadja a határozati javaslat első részét, a másodikat azonban rem. Tartson ki a község régebbi határozata mellett, amely szerint összeférhetetlennek mondotta az első orvosi ós a kórházi igazgatói állást. Ha a javaslat szerint határoz a közgyűlés, a vármegye azt megint megfogja semmisíteni. Szeberényi Lajos szólt még röviden az ügyhöz s azután a képviselőtestület elfogadta az előterjesztett határozati javaslatot. Tudomásul vették ezután, hogy a törvényhatóság jóváhagyta a község mult óvi számadásait és megadta a felmentvényeket. Ugyancsak jóváhagyta a tanyai iskolák és községi ovodák jövő évi költségvetését is. Özv. C z i g ne r Antalnót elismerték csabai illetőségűnek, Waldner Dávidot azonban nem. Tudomásul vette a képviselőtestü let az alföldi első gazdasági vasúttal kötött területátengedésre vonatkozó szerződést. A községi jegyzők fizetósrendezósi kórelme került ezután sorra. Mult számunkban bővebben ismertettük a kórelmet, mely arra vonatkozik, hogy a járlat ós magánmunkálati jövedelem helyett űzessen a község a törzsfiztéshez csatolandó fix öszszeget. A képviselőtestület a kórelem behatóbb tárgyalása s az átlagos járJat ós magánmunkálati jövedelem megállapítására bizottságot küldött ki, melynek tagjai lettek Zsiros András biró elnöklete alatt: Szalay József, Kocziszky Minály, Sailer Vilmos dr. Sailer Gyula, Kiiment Z. János. A bizottság a legközelebbi közgyűlésen tesz előterjesztést. A községi árvaszék kérelmére helyettes elnökül Megyeri Imre árvaszéki ülnököt választották meg. A vásári helypónzszedósi iövedelem eredményét örömmel vette tudomásul a közgyűlés. Házi kezelésben erősen megnövekedett a jövedelem. A bruttó bevétel volt 12,207 korona 97 fillér, kiadás 1755 korona, marad tiszta jövedelem 10,452 korona. Az eddigi bérösszeg pedig évente 6000 korona volt. Szeberényi Lajos e pontnál felszólalt, hogy miután ennyi a jövedelem, a csabai kisiparosokon kellene könnyíteni, a helypénz leszállítása által. K 0 r 0 s y László rögtön válaszolt a kérdésre, hogy a dologgal az elöljáróság foglalkozni fog, amint az óv teljes jövedelme meghatározható. Ugyanekkor részesülnek majd jutalomban a vásári helypónzszedós kezelői is. Csicsely Mihály hajdúnak 28 évi szolgálat után megszavaztak 540 korona vógkielógitóst. A községi állatorvosok kérelmét vásári vizsgálataik díjazása végett, elutasították. Elintéztek ezután több lakositási kérelmet s áttértek a póttárgysorozatra. A felsővégi tehónlegelőtársulattal kötött egyezséget elfogadták, mely szerinta társulat holdanként 200 koronáért veszi át az útrendezós folytán fel maradt területet, Megszavaztak ezután U h r i n László joghallgatónak 100 korona segélyt, tudomásul vették a csabai nőegylet köszönő levelét, Krcsmarik Károly adótisztnek egy hónapi szabadságvt adtak, s ezek után a közgyűlés bevégződött. Gyáralapitás Csabán. Ujabb értekezlet a Reisz és 'Porjesz gyár ügyében. A békéscsabai Reisz és Porjesz bútorgyárnak részvénytársasággá való átalaki tásáról lapunk egyik utóbbi számában bővebben megemlékeztünk. Megírtuk, hogy azon első értekezleten öttagú bizottságot küldtek ki, azon feladattal, hogy irják össze a gyáros cég vagyonát s erről valamint a részvény aláirási felhívás tervezetéről tegyenek előterjesztést a később összehívandó értekezletnek. Ez az értekezlet pénteken délután a csabai községháza termében le is folyt. A zöld asztal mellett ott voltak: L uk á c s György főispán mint elnök, F á b r y Sándor dr. alispán, S z t r a k a György főszolgabíró, Zsiros András biró, K 0r 0 s y László első jegyző, V a r s á g h Béla, Havas Mór, Vidovszky Károly, F á b r y Károly, Sailer Vilmos dr., Porjesz Miksa, Reisz Miksa, Sailer Gyula és Székely Ignác. Lukács főispán meguyitotta az értekezletet s jelezte annak tárgyaként az ötös bizottság munkálatát F á bry Károly ismertette ezután az ötös bizottság működését és hogy tárgyalták azon előterjesztést, melyben a könyvvizsgálók megállapították a cég vagyonát. A könyveket F ar a g ó Mátyás, S i n g e r Lajos és T h u r y Lajós nézték át. Székely Ignác felolvasta ezután az előterjesztést, amely számlánkónt ismertette a cég vagyonát. Külön a gyártelep számláját, külön a szerszámok, külön a gépek számláját s egyóbb befektetéseket. Mindezeknek végösszege 174 ezer koronát tesz ki, mely becslés azonban nem fix, mi1 után a cég forgalma naponként változik ós igy az árutelep, valamint a nyers anyag raktár értéke is folyton változó. F á b r y Károly ezután némi százalék levonásokat tett a megállapított összegből gópkopás stb címén. Porjesz Mihály tette meg ezután az előterjesztésre a maga megjegyzéseit, majd Havas Mór igazgató jelentette ki, hogy ő az előterjesztést a maga részéről eltogadja, de nem mint az ötös bizottság munkálatát, miután csupán hárman voltak jelen a tárgyaláson. Lukács főispán kifejtette ezután, hogy csupán formai kifogásai vannak Havasnak, az értekezlet kitűzött célját azonban elérte, a cég vagyona megbecsülést nyert. Többek felszólalása után Porjesz Mihály felolvasta ezután az alap^tó-f elhívás tervezetét. A tervezet szerint a vállalat 50 évre alakul 400000 korona alaptőkével, melyhez a Reisz és Porjesz cég mintegy 200,000 korona vagyonegyenleggel járul, melyért a cég törzsrészvényeket kap. Az alapítók 1000 darab 200 korona névértékű részvényt bocsájtanak ki. Hosszú vita támadt ezután, melyben a bizottság valamennyi tagja részt vett. Részletes megbeszélés után javítottak a tervezet stílusán, egyes kifejezéseket érdemben is megváltoztattak. Kitolták a részvóny-aláirások zárónapját december 20-ikára; majd megállapították a cég kötelességeit, végül sorra került az, hogy kik lesznek az alapítók, akik a kibocsátott felhivást aláírják. Hamarosan elkészült a né vsor:Luk ács György dr, F á b r y Sándor dr., F á b r y Károly, F á y Samu dr., Rosenthal Ignác, Sailer Vilmos dr., Korosy László, Varságh Béla, Székely Ignác ós a három csabai pénzintézet. Az alapítók a felhivást nemsokára ki fogják bocsátani, amint a három] pénzintézet a hozzájárulás mérvére nézve határozni fog. * A részvénytársaság alaptőkéjének megállapítására vonatkozó megállapodásokat nem tartjuk kielégítőnek s erre következőkben hívjuk fel figyelmét az alapitóknak : Az alaptőke maximális összege 400 ezer korona. Ehhez az alaptőkéhez a Reisz ós Porjesz cég törzsrészvények ellenében legfeljebb 200 ezer korona értékű vagyonegyenleggel jár, az alaptőke másik felét, 200 ezer koronát elsőbbségi rószvónyaláirások utján hozzák létre, már most fixiroztatván, hogy nem lehet többet, mint 1000 drb 200 K. névórtókh részvényt jegyezni. Tehát az alaptőke fele, 1000 drb, egyenkint 200 K. névértékű elsőbbségi részvényből áll. praecizirozva van ; a másik fele: a cég vagyonegyenlege azonban határozatlan tétel, mert a most 200 ezer koronában előirányzott vagyonegyenleg a végleges becslés után 10—40 ezer koronáig terjedhető hiányt eredményezhet. Nézetünk szerint tehát sa részvény aláirási felhívásban kikeli mondani, hogy ha a cég által nyújtandó vagyonegyenleg a 200 ezer koronát meg nem üti, akkor a 400 ezer koronában megállapított alaptőke elsőbbségi részvényekből fog kiegószittetni. senki nem tudhatta, mi baja lett a kisaszszonynak. — Láz ós görcsök, mondta, látta, hitte a személyzet, sem a vesékbe, sem a levelekbe nem lát a — plebs — s a kisasszony is csak egyszer látott. Véletlenségből, de mégis. Egy levél volt, az apjának adressálva, megszólítás nélkül, bucsuüdvözlet nélkül irta az, kit ő az apja legjobb barátjának tartott. — Egy váltót pressentáltak nekem az ón nevemmel, de azokat a betűket nem ón irtam. Husz nap múlva rendezni kell. Oltványi. Modern nevelésű lány volt. Tudta, értette mi az. Bevezetés nélkül beszólt az apjával, nevén nevezte a történtet s ismerte a következményeket. — Segíteni kell, — mondta a megto.it apa s hitetlenkedő naiv anyunak s bement a szobájába, tán az éj hoz egy mentő gondolatot. Csak lázt hozott s rémes hallucinatiókat. Ezt kellett meggyógyítani a doktornak. A második éjszakát már ott töltötte a lány mellett. A láz enyhült s a lány beszólni kezdett. Ugy-e, megment. Oh, nekem nem szabad meghalni, mit csinálnék a másvilágon. Az én apám ugy-e, nem tette, ugy-e, nem. S ha tette is, mindent helyre pótolunk, én fogok dolgozni, keresni s takarékoskodunk s egyszerre csak rendbe lesz minden. Milyen jó lesz, ha szabad szegénynek lenni, szegény apa, mennyi baja volt, hogy eddig nem lehetett. Miattam volt. Pedig nem kellett volna. Ha szólt volna. Nekem nem kell komorna, fel tudok én magam is öltözni s ha egy kis baj van is a hajammal, de csak meg tudom fésülni s össze fonni s aztán jó lesz csendben élni. Ugy szeretem a csendet, minek a sok zaj, nevetés, mikor belül tán mindenki zokog. Ugy-e ? Tizennyolc ezer forint, azt mondta a papa. Eladjuk a Didót. Kétszáz forintot megér. Holmer kapitány mindjárt ad érte; igy hamarosan összegyűl, amennyi kell s aztán 11 együnk szegény embernek . . . megyünk . . . Kínos mosolyra rándult az arca, lángolt a szeme s az ajka meg nem érthető szavakat suttogot ; a láz, a gyötrelem szavai lehettek. És a doktor a vesékbe látott. Reggel bement az apához. — Nos? A sápadt arc, fáradt, szinte vergődő tekintettel nézte a daliás alakot, szép arcot, ki még bűnében, büntetésében is hóditó volt. Miért kell, hogyan kell ezt a , szép arcot halotthalványnyá tenni. Mi lesz ebből? Aztán a szokott lágy hangján, remegés, izgalom nélkül mondta : — Megírom a receptet, ha kifogása van ellene, megsemmisíti s más orvosról fog gondoskodni. Benyúlt az oldalzsebóbe s az Íróasztalhoz lépve, nyugodt kózvonásokkal kitöl: tött egy cheque-lapot, arról az összegről, mit egy lázas ajk az éjjel suttogott el. Felállt s helyet adott az apának. Ah, az a szép arc Egy mély villámlás e hóditó szemekből, mintha egy pillanat alatt a bosszúállás istenének avatták volna, ily mély sértésért, aztán csak a villámlás nyoma maradt meg a mély redőkben, mi keserűvé, megtörtte tette az egész embert. Szinte leroskadt a székre s kezében remegett a p^pir. Halálos csend volt, ki tudná, hány kinos percig, majd a doktor visszatért az ablaktól s tompa hangon mondta: — Mikor idejét látja, értesítsen s leszámolunk — Ah, tehát kölcsön. A lány meggyógyult s kezdett a régi rózsaszínű lenni Az egész ház más arcot mutatott. A mama vidám, gondoskodó volt s elégedett, a papa határozottan megfiatalodott kinézésre is, kedélyre is, csak a doktor volt a régi : soha jókedvű, soha rosszkedvű. Egyszer a lány nevetve mondta : — Orvos ur, nem is örül, hogy nem haltam meg. — Nem is volt szándóka s engedélye, de azért, hogy igy megakarja az ón fanyarságomat rendszabályozni, hálás vagyok. A véletlen akarta, hogy egyszer egyedül maradtak, a lány egyszerre megváltozott : meg fogta az orvos két kezét s égő szemeivel szinte esdekelve, mondta : — Mily jó ön, hogy meggyógyított; ugy-e, nemsokára erős leszek, munkaképes. A komoly arcra a derültség sugára szállott : Igen, erős lesz. Munkaképes is. A Didó most még szilajabb mint volt; munka lesz megfékezni. — Nem ülök többé lóra, felelte a lány s enyhe mosoly futotta át édes, halovány arcát.— Miért? — Ön tudja, önnek már elmondtam mindent, de ön jó, el akarja felejtetni velem, de azt nem lehet. Ön tudja, hogy mi szegények vagyunk s a gazdagok szórakozásairól le kell mondanom. Oh, nem, nem lemondás lesz, csak életünkben egy változás ; talán kellemes . . . Hiszen ugy szeretem a csendet s a szegény embert nem kiséri a zaj, a lárma. Most még nem tudom mi lesz; mindig beleszédülök, ha arra gondolok, hogy nagy feladat vár rám. Sokszor gondolok arra . . . igen, ugy-e, most kimondhatom, arra, . . . hogy öntől kérjek tanácsot . . . Meghallgatna-e ? Most már a doktor fogta a remegő kis kezet s egy soha nem érzett, soha nem várt hatalmas érzéstől vibráló halk hangon szólt: — És rám bízná a gondolatát, a terveit ? Szelíden, szinte zavartan nézett rá a lány, majd a távolba uszó tekintettel mondta : — Igen. Ön jó, olyan jó szive. Tudom csak jót mondhatna nekem. Van valami önber, a mit még másban soha nem találtam, hogy erősnek, bátornak érzem magamat, ha ön itt van mellettem. Olyan jó az ön arcára nézni, még akkor is, ha szigorúan néz rám, igen akkor is . . . Tudom, sok olyat mondok s teszek, a mi önnek nem tetszik s ha komolyan rám néz, szeretném, hogy a kedve szerint tegyek s mosolyogjon rám Nem is gondolja, milyen jó az nekem, ha maga mosolyog felém, | ugy-e, megmondja, mit tegyek, hogy célomat elérjem. — Szegény papa. Tudom, néha kifárad ebbe a sok komédiába. Milyen jó j lesz ezután. — Jó lesz ezután, ugy-e reméli, kis betegem; igen jó lesz, szegénynek lenni, dolgozni s a boldogságot várni . . . — Boldogságot ... — ismételte a lány s kicsi keze szorosabban simult a férfi kezébe — de ön nem megy el messze keresni a boldogságot ? — Nem — mondta a férfi s a lágy hangban mintha egy eskü erőssége csendült volna meg. II. Alsótoldi Bord László hatalmas léptekkel járt fel s alá s az ass ony mint egy megriasztott madár, összehúzódra ült a diván szögletében. Az asszony szólt : — Ki hitte volna, szinte álomszerű. — Lehetett ezt látni előre, de ilyen gazembernek még se látszott. Remegett a hangja a felindulástól. — Bord Magdolna, egy doktor felesége. Halálos csend. — Nem adjuk oda — sóhajtotta az asszony.