Békésmegyei közlöny, 1903 (30. évfolyam) július-december • 53-103. szám

1903-10-25 / 86. szám

sége a kiállítás plakátját, amelyre a felhívást maga Jókai Mór fogja megírni. Jókai Mór koszorús irónk nagy, nemes szivét dicséri, hogy az országhoz intézett felhívást megírja, amely rá fog mutatni arra a nemzeti veszedelemre, mit a tüdő' betegség épp a leginkább termelő néprétegben mind rettegettebben végez. Megírtuk, hogy a kereskedelmi és a földmivelési miniszterek is megígérték segélyüket. Láng kereskedelmi miniszter felhívta az összes kamarákat, hogy gyűjtsék össze a népipari és háziipari termékeket. Már az eddigi bejelentésekből biztosítva van, hogy lesz erdélyi, kalotaszegi, székelyszoba, a nyitramegyei gazdag népiparnak külön kollekciója, Békésmegye nép- ós háziipara, Szatmármegyéből külön kiállítás. Gazdag lesz a kiállítás a nép által készített gyermekjátékokban. Hogy a kiállítás teljességében bemutathassa az ország minden részének munkáját, ugy Láng kereskedelmi, mint Darányi földmivelésügyi miniszterek megfelelő segélyt engedélyeztek a nemes célra. Békésvármegyében Bartóky Lászlónó (Csaba) gyűjti a kiállításra való tárgyakat, amelyre vonatkozó ügyekben hozzá is fordulhatni. rövidesen rákerül majd a sor a végleges szerződós megszövegezésére. Hogy aaonban a bizottság teljesen világos képet nyerjen a létesítendő villamos mü valószínű jövedelmezőségéről, elh«tározta, hogy a közel jövőben gyüjtőiveket fog kibocsájtani magán előfizetők kötelező aláírására, az előfizetési felhívásban határozottan megjelölvén egy 16 gyertyafényü láng maximális diját. Eljutott végre tehát az ügy abba a stádiumba, amelyben most már azoknak kell' nyilatkozniok, akik a villamos mü felállitását évek hosszn során át leghevesebben sürgették. Majd meglátjuk, hogy komoly volt-e a sürgetés! Hisszük, hogy a község nem fog a közönségben csalatkozni. Villamos világítás Csabán. Bizottsági gyűlés. Lassan, de körültekintő óvatossággal, lépésről-lépésre halad előre a csabai villamos világítás kérdése. Bármennyire is égető már e szüksége a község közönségének, a község modern előrehaladásának : csak dicséretet érdemel az ügy előkészitésóre, a szerződés pontozatainak megállapítására kiküldött bizottság, hogy ezen korszakos intézmény létesítésénél, meiy évtizedekre kiható lökést ad a község modern fejlődésének, s melyhez a közönség százezrekre szóló áldozatkészségét kell igénybe venni, nem ragadtatja el magát a minden oldalról hangoztatott sürgősség dacára elhamarkodott lépésre, hanem a kérdés rendkívüli fontosságához képest lépésről-lépésre igyekszik a legelőnyösebb megoldást megköaeliteni. A képviselőtestület által kiküldött szükebbkörü bizottság mult héten igen fontos gyűlést tartott, melyen a legelőnyösebb ajánlattevő vállalkozónak, a világhírű Ganz és Társa cégnek kiküldött főmérnöke is részt vett, s a melyen az összes, még meg nem beszélt részletkérdések kedvező elintézést nyertek. A bizottság nem kevesebb, mint 21 kérdést intézett a Ganz társasághoz, s ezekre a kérdésekre a kiküldött szaktórfiu megnyugtató felvilágosítást nyújtott. Igy megállapodás történt a központi telep kérdésében; elfogadtatván a telep helyéül a békési ut ós mocsár utca sarkán, a Körözscsatorna közvetlen szomszédságában íekvő, jelenleg köasógi faiskolának használt nagy kiterjedésű terület. A telek az A. E. G. V. által könnyen megközelíthető, a vonal bevezetésével a kőszónszállitás gazdaságos megoldást nyer, s a mi fő, a viaszolgáitatás nehéz kérdése is a lehető legkedvezőbb kautálékhoz jut. Megbeszélték a bizottsági gyűlésen a szükséges gépek kérdését is ; megállapították, hogy a transformátorok a vasút és főutcán vasköpenyes hirdetési oszlopokban lesznek elhelyezve. A kábel vezetés kérdését elejtették, mert a kínálkozó előnyökkel szemben aránytalanul óriási tőke-befektetést igényel s most a magánbevezetést óriási mértékben megdrágítván. Megállapították a vezetékek oszlopainak anyagát: vagy vörös-fenyő, vagy impregnált fénj'ü oszlopok lesznek, melyeket később, ha a vállalat kedvező pénzügyi eredményeket produkál, bármikor ki lehet cserélni tetszetősebb oszlopokkal. Kedvezően oldotta meg a bizottság a lámpagyujtás kérdését is. Ma a közvilágitó petróleumlámpáknak százat alig meghaladó létszáma mellett a kö ség három egyént kénytelen a lámpák meggyújtására s eloltására alkalmazni; a villamos üzemnél a centraléban önműködő szerkezet fogja ezt a munkát elvégezni, ami feleslegessé teszi 4—5 tagu személyzet alkalmazását. A szakértő bemutatta az összes felsőépitkezések részlelterveit s a bizottság abban állapodott meg, hogy az építkezéseket házilag fogja végrehajtani. Ezeknek a fontosabb s egyéb kisebb jelentőségű kérdéseknek megbeszélése után Tá

rsadalmi élet A házasságról. Két rokon léleknek harmóniája ^.házasságban válik szent egységgé. Ez egységben megszűnik az egymással szemben való önzés; itt öröm a másikért való lemondás ; megosztott s ezzel könnyebb a szenvedés; megosztott s ezzel nagyobb az öröm. A lelkek harmóniájában van a boldogság biztositéka. Mert az élet küzdelmekkel terhes, levegője ködös, küzdő tere rögökkel behintett. A szeretet az egyedül, mely éltető melegével erőt ad a küzdelmek megvívására, fényességének biztató sugarával átvilágít a ködön s együttérzésében megedz az élet küzdő terén való előre haladásra. A szerelem az, — mint Heine is mondja — amelylyel ós amelyárt e poros földtekén még élni érdemes. Meg kell őrizniök e drága klenodiumot, mely lelkűknek teljessége. A férfi sorsa feltörni, megmunkálni termés alá az élet talaját. A nő feladata virágot nyújtani a termelőnek. Az ifjú nő géniusza, együttérző hitvese legyen férjének, ki megsejtse ós megértse férje törekvéseit és azokhoz csatlakozzék ; tekintete ragyogásából olvassa ki közéleti í ikerei elismerését ós szive legyen az a forrás, melyből bizodalmat merit a meg próbáitatásoknak nehéz óráiban. Simitsa el gyöngéd kezekkel a gond barázdáit férje homlokáról, midőn a sivár, irigy tömkelegből puha fészkének melegébe megpihenni tér; fogadja mindenkor szívből fakadó szelid mosolya, és mosolyára : még könyüiben is az enyhülés és remény szivárványa gyul. Sugározza szeszélytől megóvott lénye mindig a szeretetet, hogy férje szerelemmel gazdag lelkének telismerésében ujabb és ujabberőt nyerjen szerelmének nagyobbodására ; s ha a félreértés árnya lopodznék hajlókuba, gyöngéd női egyéniségéhez képest, legyen rendszerint a kérlelő, ha kell a megalázkodó, hogy a viszály, mefy önmagából növeli mérgét és erejét, sohase származzak át megerősödve a más napra. Es ha a férje látja a lényébe való ilyen beolvadást, ha látja nála a vallásosság a jóság, a türelem, az önzetlenség, a gondosság ós háziasság erényeit, melyeknek hitvesi vonatkozásban egységes fogalma és neve: a szeretet, hű lesz hozzá, érchomlokkal tör előre jóvoltáért, és boldog, ha boldoggá teheti! Amint a férfi sorsa a nő, a házasság sorsát is rendszerint a nő dönti el Ezért szólnak a szavak elsősorban az ifjú nőről. És az ifjú férj, az is őrizze meg szi vébeu vőlegényi szerelmét, hogy mindenkor megérezze és megtudja becsülni neje lelkének ragaszkodását, mert a szerelem csak ugy lángol, ha szerelemmel éltetik azt. És a férj szerelme ne legyen a nő gyöngéd szerelme. A férj legyen kitartó, erős, következetes, példaadó még a szeretetben is, de legyen amellett elnéző és megbocsátó a nők gyÖDgesógei iránt. Gondolkodásának nemessége, lelkének elvont tisztasága, férfiúi kötelmeinek c^üggedetlen teljesítése álljanak oly tisztán neje előtt, hogy az mindig feltekintsen ö reá. Legyen erős tölgy, mely biztos menedéket nyújt a törzsét átölelő fehórvirágu zöld folyondárnak. Őrizzék meg szerelmüket, s az lesz boldogságuknak állandó és kiapadhatatlan kútforrása. Azok az édes ábránd-képek, melyeket a menyasszony, boldogító önfeláldozásra kész lelkében maga eló varázsolt, melyeket a vőlegény, szerelme nemes öntudatosságában megalkotott, válnak igy a házasságban mind valóvá. Sa valónak édessége, az élet derűje, a megelégedés kedves érzése, minden ujabb ábrándkép fakadását gy életre teszi feleslegessé Ezeket a szép szavakat mondta vármegyénk alispánja, F áb ry Sándor dr. az anyakönyvezetői székből unokahúgán*k, Gócs Jolánnak e héten végbement esküvője alkalmával a házasságról. Zarándoklás Szegedre A kassai, debreceni ós eperjesi ifjak a megyében. Az ország minden városából egymásután mennek a küldöttségek Szeged városába, hol Kossuth Lajos szobráról az osztrák szoldateszka letépte a kosaorut, amely vakmerő kegyeletsértésórt még most sem kapott elégtételt a nemzet. A szentségtörően megsértett szoborra egymásután érkeznek most a koszorúk, dicsőségére a nemzeti érzés felbuzdulásának, erősítésére a nemzeti önérzetnek. És a többi koszorú mellett ott fog pihenni Kossuth Lajos szobrának talpazatán Csaba népének koszorúja is, elvitték a kassai ifjak — amig maguk a közönség küldöttjei meg nem jelennek az órcemlék előtt. Szombaton délután a kassai ifjak utaztak Csabán át; Szarvas községe pedig a debreceni és eperjesi itjakat fogadta illő ünnepélyességgel. A kassaiak Csabán. A kassai ifjak küldöttsége Holló Zoltán ifjúsági elnök vezetése mellett szombaton délután 1 óra 28 perckor érkezett Csabára s rövid időzés után átszálltak a Szegad felé menő vonatra. A pályaudvaron s a perronon alig lehetett keresztül hatolni, a sinek között pedig százával állt a nép, várva az érkező vonatot. Midőn a vonat berobogott Fábry Károly ügyvéd ment az ifjak eló s vezette őket a tömeg elé, melynek elején a csabaiak koszorúját, mint a zászlót magasra tartották. Fábry Károly szives szavakkal üdvözölte az ifjakat, kik messze földről jönnek a hazaszeretet szavára, majd fordulatosán áttért a politikai helyzetre s tüzesen magyarázta, hogy mennyire helyén való a bécsi kéz elleni tüntetés, a mai válságos napokban. Az ifjúságban látja a nemzet ütőerét, mely viszszaadja a nemzet érzéseit. Majd átnyújtva a csabai közönség koszorúját, arra kérte az ifjakat, hogy vigyék el a csabaiak koszorúját és helyezzék azt Csaba közönsége nevében a megsértett szoborra. Helyezzék el azt ott addig is, amig maga Csaba közönsége is el nem küldi megbízottait a hála és kegyelet lerovása végett a szegedi szoborhoz. Az éljenzósekkel fogadott beszédre Holló Zoltán válaszolt tartalmasan és lelkesen. Megköszönte a szives fogadtatást a kassai jogakadémia polgársága nevében, amely őket ez útra küldte, hogy koszorút helyezzznek Kossuth Lajos szobrára. Beszélt a mai politikai helyzetről s a nemzeti önérzet felbuzdulását Titusz császár esetével hasonlította össze, ki Jeruzsálem elpusztításáért azt a büntetést kapta, hogy szúnyogok csípték az orrát. Egyszer egy kovácsműhely előtt ment el s a nagy zajtól megriadtak a szúnyogok ós abba hagyták a kinzást. A császár azután mindig kovácsokkal vétette magát körül, de hiába, mert a szúnyogok megszokták a aajt s még jobban folytatták a kinzás munkáját. Igy a nemzeti felbuzdulást is hiába akarják mindenféle eszközzel elnyomni, hiába volt a szegedi golyózápor, annál inkább megszokjuk azt, annál inkább törünk előre. A beszédre újra felhangzott a zugó éljen s a néhány percnyi idő szives beszélgetéssel telt el, mig a szegedi vonat el nem indult. A debreceniek és eperjeslek Szarvason. A debreceni főiskolai és az eperjesi ifjúság szintén küldöttséget küldött ko szomjával Szegedre. E küldöttség azonban valósággal zarándok utat tett : a hazafias, fáradságot nem ismerő ifjak gyalog indultak el Debrecenből, hova előbb az eperjesiek megérkeztek. Lelkes ós nagyszabású fogadtatásban volt része a gyalogérkező ifjaknak. A szarvasi főgimnázium ifjúságával nagy része kiment az érkezők eló a mezőtúri komphoz a szarvasi határ kezdetéhez s itt várták az érkezőket. Gyönyörű látvány volt, midőn n messzeségből kibontakozott a zarándokló csapat. B o 1 z a Alfonz gróf VIII. o. t. üdvözölte itt őket. Majd együtt beljebb haladtak a köz»ég felé, amely alatt D a n c s Szilárd mondott tdvözlő beszédet. A legszebb jelenet azonban a községben a hidnál játszódot le. Itt gyülekeztek a körök, testületek ós egyletek zászlók alatt, valamint a polgári leányiskola növendékei virágözönnel kezükben. Midőn megérkeztek, a tömeg dörgő éljenzésben tört ki, M a z o r Elemér dr. hazafias üdvözlő beszédet mondott, a szarvasi szép lányok pedig elárasztották virággal a debreceni ós eperjesi ifjakat. A község az Árpád szállóban uzsonnával vendégelte meg az ifjakat, kik Debrecenből negyvenen, Eperjesről pedig húszan jöttek. Még az nap az ifjak közül negyvenőten tovább mentek gyalog Szentandrásra, onnan Öcsödre ; mindkét helyen nagy fogadtatásban volt részük. A Szarvason maradt ifjak tiszteletére vacsorát rendeztek az Árpádban, kik aztán másnap reggel indultak tovább vonattal s Vásárhelyen találkoztak elvált társaikkal. TARKA KÉPEK. A disznó. A vármegye egyik községében papot akar választani az ekklézsia. Miután pedig ez nagy dolog, hát folyt a diskurálás, ineg a tanácskozás. Sok volt a jelölt, hát lehetne válogatni. Meg is alakultak a pártok. Akadt aki öreget, aki fiatalt, meg olyan is, aki nőtlen embert akart. Az egyik csapat azonban elhatározta, hogy megnézik a jelöltjüket, már csak azért is, hogy a hozott jóhirekkel is korteskedni lehessen. Felkészültek a nagy útra, messze Erdélyországba, amikor aztán kérdi egy másik pártbeli : — Hát mit keresnek kentek ott ? — Disznót nézünk, válaszolta nagy titoktartóan a deputáció vezetője. Az üzlet. A kávéházban beszélgetett két kereskedő : az üzleti pangásról folyt a diskurzus. Az egyik, aki fakereskedő, .igy szólott a másikhoz, aki viszont cukorral kereskedik: Borzasztó, már igazán nem lehet megélni! Bizony-bizony. — Te nem is képzeled. Az én bránsomban akkora már a konkurencia, hogy kénytelen vagyok a fát ölenkint egy forint veszteséggel árulni, esakhogy a konkurenseimet túllicitáljam ! . . . Másnap a füszerkereskedő vidáman szólította meg a fakereskedőt: — Te mondj hálás köszönetet nekem ! — Miért? — Mert három forint tiszta hasznot juttattam neked minden fáradság nélkül. Ugyanis egy barátom három öl fát akart rendelni nálad, és én egy konkurensedhez utasítottam. Az az újság. Két nagyváradi ujságiró Budapestről jött haza. Utazott velők egy vidéki szinész, a ki valamikor Váradon volt és a ki nem sok kellemeset olvasott magáról a váradi lapokban, lévén ő igen kellemetlen ur — színpadon legkivált. Mikor kiderült, hogy a két ur váradi, a „művész" kezdte váradi emlékeit felidézni. Igy szólt egyebek között. — Hanem a lapok! Ott van kérem a . . . (Ide egy váradi újság nevét kell gondolni) . . . micsoda cudar egy lap az. Hogy tűrhetnek ott Váradon ilyen véresszájú újságot. Olvasom most is és mindig durva, szellemtelen, üres, ostoba . . . — Kérem - szólt mosolyogva az egyik ujságiró — csak részletezze. Ez az ur itt ugyanis annak a lapnak szerkesztője . . . r» művész hebegni kezdett: — Oh pardon . . . bocsánat . . . engedelmet kérek . . . nem ugy értettem. Régen .elkerültem már Váradról, összetévesztettem a . • . (ide egy másik lap nevét kell gondolni.) No, kérem, hogy micsoda újság ez . . . — Mondja, mondja, vág közbe most a másik ujságiró, mondja kérem — ez az ur ugyanis annak i lapnak a szerkesztője . . . ... A művész távozott. Elfogott esaló. Csalás egy járásbiró neve alatt. Köröstarcsán a napokban körmönfont csalási üzelmeknek jött nyomára D a nc s i k Ferenc rendőrbiztos. Már régóta feltűnt neki, hogy Kozma Piroska, Csák Imróné vagyonilag feltűnően gyarapodik anélkül, hogy erre szorgalma és munkássága révén rászolgált volna, mignem a napokban tapintatos eljárásával sikerült ugy a károsultakat, nemkülönben az összes bizonyítékokat megszerezni, mely utóbbiak igazolják, hogy mennyire lehet még a jó magyar gazda jóhiszeműségét kihasználni. V a 1 ki Jánosnak második feleségével évek óta tolyó válópere van, melyet Kozma Piroska tudva, egy szép napon azzal állított be hozzá : — Akarná-e kigyelmed, hogy a pőrének mielőbb jó eredményű vége legyen, mert ha erre nem sajnálja a költséget, ugy van nekem egy emberem a bíróságnál, F i k e r Károly aljárásbiró (körülbelül fél éve Aradon törvényszéki jegyző) majd megbeszélem, hogy mennyiért vállalná és majd értesíti kegyelmedet, hogy mennyi lészen a költség. Jött is pár nap múlva egy nagypecsétü levél Fikker Károly aláírásával Békésről 1790/1903. iktató-szám alatt, melyben tudósítja ValkiJJános uramat a költségekről ós pedig nz ügyésznek BüO frtot, neki 200 frtot azonnal küldjön, hogy pedig baj ne legyen, a világért sem postán, hanem Kozma Piroskával, melyet ha aztán nevezett átadott, nyugtázni fog, A jó öreg Valki készpénz hiányában felvette a pénzt a takarókból ós azonnal átadta Kozma Piroskának, hogy siessen vele a járásbiró úrhoz. Az idő mult és az öreg még semmi végzést sem kapott s türelmetlenkedni kez-