Békésmegyei közlöny, 1903 (30. évfolyam) július-december • 53-103. szám

1903-10-18 / 84. szám

a békési róm. kat. egyház sírkertjébe. Halálát édes anyja özv. J a n t y i k Mihályné, testvérei Jantyik István gyógyszerész, J a n t y i k Mihály, a gyomai járás főszolgabirája, J a n t y i k József állatorvos és J a n t y i k Lajos birtokos és Molnár György nagybátyja gyászolják. A temetésen az országos képzőművészeti társulat képviselteti magát és koszorút küld a koporsóra. Valamint Békés vármegye ós Béké-s ís, azonkívül F á b r y Sándor dr alispán részvétét fejezte ki a vármegye közönsége nevében. A gyászba, borult családnak W 1 a s s i t s Gyula közoktatásügyi miniszter is részvéttáviratot küldött, mely a következőképpen hingzik : Őszinte, mély fáidalommal tölt el Jantyik Mátyás kora halála, mely egy erős magyar művészi tehetség kialvását jelenti. Fogadják igaz részvétemet ós találjanak megnyugvást abban a tudatban, hogy az ő alkotásai hosszú időn át élni fognak. "Wlas sits. Felkereste a családot üdvözlő táviratával Zsilinszky Mihály dr. államtitkár is: Korai halála nagy veszteség hazai művészetünkre, vele sok remény ós törekvés szállott sirba. Lukács főispán sürgönyében a kiváló művész halálát mélyen fájlalja és legőszintébb részvétét tolmácsolja. Eészvóttáviratokat küldöttek móg L o t z Károly a nagy mester, N e y Béla miniszteri tanácsos, S z a n a Tamás a ki váló műkritikus, Es ztegár dr. muzeumőr, Nagy Miklós a Vasárnapi Újság szerkesztője. Amint ujabban értesülünk, a Magyar Képzőművészek Egyesületének küldöttsége is meg fog jelenni a temetésen. Az elhunyt művész hátrahagyott munkáit pedig a Képzőművészeti Társulat téli kiállítás után, februárban fogja kiállítani. Jantyik Mátyás életét főbb vonalakban a következőkben ismertetjük: Jantyik Mátyás 1862-ben született Békésen tekintélyes polgári családból. Atyja Jantyik Mihály, mint kiváló gazda volt ismeretes, anyja Molnár Mária most gyászolja férje után fiát. Már zsenge korában is különös előszeretet ós képesség nyilatkozott meg benne művészi pálya iránt Szülei, kik ismerték a művészi pálya tövises útját, le akarták beszólni erről, de Jantyik erős akarattal küzdött és győzött is. Tizenhat éves korábau már mint kitűnő torzkép rajzoló vonta magára a figyelmet ; az Üstökösnél, Bolond Istóknál még az alig felnőtt gyermek az elhalálozott Jankó Jánost — a hírneves rajzolót — helyettesitette. Azután további festészeti tanulmányai végett Párisba ment, hol éveken keresztül részint mint Munkácsy, részint mint L e f e 1 r e hires fraucia tanárnak kedvenc tanitványa a párisi festészeti akadémiát végezte. A párisi szalonban „Le mendiant (a koldus)" cimü első festménye keltett feltűnést, a Journal amus.mt kitűnő kritikát irf róla. Akkor móg 20 éves volt; Párisból hazajövet „Délben" cimü festménye tűnt fel a műcsarnokban, mint első nagyszabású zsánerkép. Sokáig ingadozott, hogy a festészetnek melyik ágát művelje, mig végre abban állapodott meg, hogy mint történelmi festő fogja a művészetet ós hazáját szolgálni. Alkotásai és vázlatai, melyek legnagyobb része hazánk történelméből való, igen nagy becsüek ós nagy tehetsége ki is tűnt akkor, midőn az uj országház falfestményeinek legkitűnőbb két freskóját a „Moriamurt" és az „Arany bullát" ő vele festették meg Sok pályázó közül egyszerre e két vázlatával nyert ós azoknak elkészítésével a minisztérium meg is bízta. Ezen falfestményekkel elnyerte a Lotz pályadijat is, melyet maga a nagymester L o t z Károly itólt oda neki. A képeket az ítélő bizottság nagy elismeréssel vette át és hazánknak örökbecsű történelmi műemlékét fogják képezni. Időközben nagyobbszabásu képei voltak Szabadka város milleniumi képe, mely Mária Terézia korának jellegében készült a város kir. városá nyilvánításának 100 éves ünnepélyére. Azonkívül a „Buzaszentelés", mely a 99-iki kiállításon szerzett nagyobb elismerést a művésznek. Számtalan vázlata, kompozíciója, mint előkészületek nagy művészi karierjére már készen várták a megvalósítást, midőn ebben öt megakadályozta a váratlan érkezett nehéz betegség, mely a lángleiket, a legszerényebb művészt, a legjobb, legbecsületesebb embert, élete legközepén tette hazánknak, családjának és számos barátjának nagy szomorúságára a sirba. Mintha életének végét érezte volna, végezetül megfestette a téli tárlatra a „Keresztfán szenvedő Krisztust," melylyel izgalmakban gazdag pályán töltött életét be is fejezte. Oly szerény volt, hogy ha megkérték, hogy Írhassunk működéséről valamit, restelve eltiltotta és a maga művészi önérzetével — ha valamit megcsinált — megelégedett. Névery Albert terjesztette elő az erre vonatkozó indítványt, melyhez hazafias, lelkesítő beszédben B erényi Ármin szólott először, utána szintén az inditvány mellett: Eavai Gábor, Mult József és S chriffert József beszéltek. Az indítványt ezután D u t k a y Béla polgármester szavazásra bocsátotta s azt egyhangúlag elfogadták. Igy Gyulaváro-ia kimondotta, hogy eltiltja az önkéntes adófizetés elfogadását, valamint a fogyasztási adók beszedését is, egyszersmind tiltakozó feliratot intéznek a képviselőtiá-íhoz, a három évet kiszolgált katonák benntartása ellen. Ezután került sorra Berényi Ármin dr. azon indítványa, hogy a határozat csak birtokon kivül fellebbezhető meg ós igy rögtön jogórvényes. K o n n Dávid beszólt az inditvány ellen, de sikertelenül, miután azt 92 szóval Kohn Dávid, Varga Lajos dr. és B e r t h ó t y István szavazata ellen elfogadták. Végül Lukács főispán átiratát, melyben előre is törvénytelennek jelentette az adómegtagadási határozatot, nem vették tudomásul. A közgyűlés igen ünnepies hangulatban, a Himnusz eléneklósóvel ért véget. Néhány napra a közgyűlés után azonban előkerült annak megbeszélése, hogy a fogyasztási adók beszedését is eltiltván a közgyűlés, hogy fogja a város, mint bérlő a bérösszeget az államnak a kellő időben lefizetni. E célból többen rendkivüli közgyűlés összehívását fogják kérni, hogy a fogyasztási adókat kivegyék a közgyűlési határozat hatálya alól. Lukács főispán pedig magához hivatta Dutkay polgármestert s kijelentette neki, hogyha a város rövidesen nem intézkedik atekintetben, hogy a határozat ne hajtassák végre : felfüggeszti állásától. Midőn a polgármester a képviselőtestületre hivatkozott, hogy az hozta a határozatot, a főispán azt mondta, hogy felfüggeszti annak a működését is. Érthető érdeklődéssel néznek Gyulán a feilödő esemónvek elé. TARKA KEPEüi. Majd meglátjuk. Jubiláló esabai nőegylet. A gyulai adómegtagadás. A megye székvárosa csütörtökön rendkívül népes közgyűlést tartott, amelyen az adómegtagadás mellett foglaltak állást. A „Békésmegyei Közlöny" táviratai. A válság. Budapest, október 17. (Saj. tud. táv. A válságban a Deák-ünnep miatt ma szünet volt. Lukács László csak délutáa érkezett Bécsből Budapestre. Este a kilences bizottság ülésezik. Lukács az ülésen jelen lesz és igyekezik a király és a bizottság közti differenciákat kiegyenlíteni. Hiszik, hogy hétfőn a válság személyi része eldől, Lukács Lászlónak miniszterelnökké való designálásával. Deák-ünnep a fővárosban. Budapest, október 17. (Saját tud. táv.) A főváros Deák Ferenc emlékezetére rendezett ünnepe esŐ3 időben a megállapított program szerint folyt le Középületek, SO Í magán ház van fel lobogózva. Fél kilenckor a belvárosi templomban volt a hivatalos főistentisztelet. A lőszentélyben ült Apponyi udvarnagy, a király képviseletében : az első padsorban Héderváry a miniszterekkel, Csáky a főrendekkel, Ap ponyi a képviselőkkel. Misét Kohl Me dárd püspök mondta. Tizenegykor a Deák szobornál volt ünnepély. A kormány, törvényhozás, főváros, megyék, városok küldöttei jelenlétében A szobor tele van gyönyörű koszorúkkal. A Himnusz után riadó éljenzéssel rátették a király koszorúját. A szalagon „Deák Ferencnek — hálás királya" fel Írással. Mihályfi Károly, a nemzeti színház tagja szavalata után Halmos polgármester mondott ünnepi beszédet. A szózat eléneklése után nyert az ünnepély befejezést A belga király Bécsben. Bécs, október 17. (Saját tud. távirata.) A belga király féltízkor érkezett meg. A pályaudvaron főhercegek és kirá lyunk fogadta Kösségi segély iránti kérvény. A nov hó 15-iki hangverseny programmja Röviden ismertettük már e lapok ha sábjain azon nevezetes eseményt, hogy t humanitás szolgálatában álló egyik legtevékenyebb egylete Békéscsabának e hó folyamán éri meg áldásos működésének ne gyedszázados évfordulóját. Hogy mit tett az egyesület ezen harmadfél évtized alatt, azt szinte felesleges apróra részletezni: ismerik Csabán mindazok, akik áldozati filléreikkel e működésnek aktiv tényezői s azoknak nagy serege, kik ez intézet jóságának passziv részesei. Keletkezése óta mindenütt részt vett a felebaráti szeretet gyakorlásának a társadalomra utalt munkájában, enyhitette a nyomort, szenvedést, segített az Ínségesen, elviselhetőbbé tette a szűkölködők elviselhetlen helyzetét. Végezte e munkáját zajtalanul, nem várva más jutalmat, mint a jószivek együttérzésének és rokonszenvének megnyerését. Eszközei a szükséglettel szemben nem állottak arányban, nem állanak ma sem; szűkre határolt körben kell mozognia. A legközelebbi másfél évtized adatai rendelkezésünkre állanak s ezek nyomán közölhetjük, hogy a nőegylet csak 1889 óta is rendes és rendkivüli segélyezések cimén 21.577'68 koronát osztott ki, ezen kivül igen sok ruhaneműt ós tűzifát (25 ölet) juttatott a szegényeknek. 1890-ben rendszeresítette az egylet a szegény iskolás gj'efmekek felruházásának, későbbi években a téli hónapokban ugyancsak ezeknek több helyen felállított ingyen konyhákon meleg élelemmel való ellátásának intézményeit. Ez utóbbi célokra fordított pénzbeli kiadása az utóbbi évtized alatt 8985 koronát tett ki, ez összegbe nem számítva a tagok által természetben adományozott és elosztott nagy mennyiségű ruházati ós élelmi cikkeket. Az utolsó évek válságos közgazdasági viszonyai mindjobban terjesztik a nyomor, a nélkülözés spóráit, hogy a jótékony intézetek s ezek között a jubiláló nőegylet humanitárius hatáskörébe ügyefogyottaknak mind nagyobb és nagyobb kontingense kerül. A rendes tagdijak s a jószivek adományai már-már alig elégségesek a folyton gyarapodó szükségletek kielégítésére. De mert a csabai nőegylet nem térhet, le arról az útról, amelyen haladva a lefolyt negyed évszázad alatt oly szép eredményeket tud felmutatni : kérelmet intézett Csaba község képviselőtestületéhez, hogy az egylet által istápolandó szegény iskolás gyermekek felsegélyezésére évi 300 korona állandó javadalmat folyósítson. Nincs kétségünk, hogy a község hazafias képviselőtestülete, mely a szűkölködők iránti jóindulatának eddig is számos jelét szolgáltatta, ezúttal sem fog szükkeblüen elzárkózni a méltányos kórelem elől. Igaz, hogy a törvényhozás ujabbkori humanitárius intézkedései e cimen jelenté keny terhet róvtak a községre ; de a nőegylet tevékenysége kiegészíti a községnek törvényben elöirott jótékonysági hatáskörét. A közsegélyre jogosult, mig a hivatalos, formákkal kötött apparátus a jogcímet megállapítja, e hosszú intervallum alatt éhen hallhat, megfagyhat, elpusztulhat; a nőegylet áldozatkészsége e téren is hasznos szolgálatot tesz a hatóságnak, pártfogásába véve a közsególyezósra előjegyzett Ínségeseket. * Ehelyütt számolunk be arról a munkásságról, melyet a nőegylet jubiláirs hangversenyének rendezésére kiküldött bizottság, ügybuzgó elnökének Rosenthal Ignácnénak fáradhatlan vezetése alatt kifejt A nagyszabású hangverseny programja nagyjában elkészült. Most röviden csak annyit, hogy lesz három élőkép : Rákóczi Ferenc elfogatása, Erzsébet királyné szobra, (a szoborpályázat egyik mintája a lapján) s az „Ember tragódiájá"-nak menyei jelenete ; K a r a s z y Ödön, a tartalmas, fiatal poéta prológót ír s a költeményt hivatott erő fogja elszavalni; a csabai dalárda énekel ; a helyi műkedvelő zenészek egyik kedves tagja lép fel a világot jelentő deszkákra ; végül egy egyfelvonásos temperamentumos vígjáték fejezi be az érdekesen egybeállított műsort. A hangverseny s az utána következendő táncvigalom méltó csattanója lesz a jubiláris napnak. D. ur, a jóhangú kántor-tanító, nagy előszeretettel viseltetett a beiratási csirkék, kacsák, libák stb. stb. iránt. Azt a gyereket, aki esetleg elfelejtett holmi efféle alkalmatossággal az ő szine elé járulni, ha csak lehetett, alkalomadtán mindég figyelmeztette erre, hogy a szülői figyelmetlenséget sohasem késő kipótolni. A kis Zajacz János is bekerült az iskolába, hogy megtanulja a betűvetés nehéz mesterségét és más egyéb tudományokat. Azonban szülei a csirke-ügyről egészen elfelejtkeztek. A tanitó úr a kis Zajaczot ez alkalommal a következőkép figyelmeztette a mulasztás helyrepótlására : - Na kis fiam, mond meg nekem, hogyha édes anyád nekem hoz két csirkét, azután megint hoz két csirkét, hány csirkét fog hozni ? A fiatal tanuló bizony még nem igen volt kioktatva a számolás mesterségébe, hanem azért a feladatot mégis megfejtette a következőképen : - Ha az én édes anyám a tanitó úrnak először hoz két csirkét, azután megint hoz két csirkét, akkor a tanitó úrnak összesen öt csirkét fog hozni ! - No majd meglátjuk! - fejezte be a tanitó úr a számtani feladatot. Helyes útbaigazítás. A napokban valami idegen ember került a városunkba, aki bizonytalanul járt egyik utcából a másikba s meglátszott rajta, hogy keres valamit. Végre megszólít egy atyafit :, - Ugyan kérem, legyen olyan szives és mondja meg nekem, hol van a járásbíróság ? - Az atyafi, aki szintén nem volt városi lakos, hanem a tanyák között élt, elkezdett gondolkozni : - A járásbíróság ? - Az. - Kérem szeretettel, azt nein tudom. Az idegen megbillentette a kalapját és tovább ment. Alig haladott azonban néhány lépésre, a mi emberünk utána kiáltott: - Tisztelt úr! Jöjjön csak vissza ! Az idegen visszajött. - Tessék, mivel szolgálhatok ? - Ugy-e azt a helyet tetszik keresni, ahová cédulával hijják az embert a városcselédek ? - Azt. - Akkor jól van; csak azért kérdeztem meg, mert igy legalább bizonyos vagyok benne, hogy nem tudom, hogy hol van ! . . . Az ismeretlen tettes. Egy rendőri körökben jól ismert firma tekintett be a minap a rendőrséghez, akinek sokszor volt már holmi ügyes-bajos dolga, de eddig mindig felcédulázták, most pedig önelhatározásából ment. Megállott az Íróasztal előtt s elkezdett panaszkodni : - Megvertek, de nagyon ám, kérem. - Ki vert meg ? A férfi felhúzta a vállait s csodálkozva nézett végig a rendőrbiztoson. - Hogy ki vert meg? ... Én azt nem tudhatom, mert sötét volt. Hál a tekintetes ur sem tudja ? - Én? válaszolt a rendőrbiztos. — Hát honnan tudnám én ? - Há'csak onnan, kérem szeretettel, mer sokszor olvasom az újságba, hogy a rendőrség nyomában van az ismeretlen tettesnek!... ÚJDONSÁGOK. A megyei alkalmazottak fizetésrendezése A vármegyei alkalmazottak javadalmának rendezése ügyében tudvalevőleg országos mozgalmat indítottak az év elején a vármegyék tisztviselői, melynek során egy országos kongresszus határozataival állapították meg azon kívánalmakat, melyek szerint javadalmazásukat az állami hivatalnokokóval arányosítani óhajtják. A tisztviselői kongresszus megállapodásainak megfelelően Bókésvármegye törvényhatósági bizottsága májusi közgyűlésén szintén szabályrendeletet alkotott e tárgyban ós feliratilag kérte a vármegye állami javadalmának felemelését, de a belügyminiszter nem hagyta jóvá a szabályrendeletet azon indokból, hogy a vármegyét ezidöszerint megfelelő állami pótjavadalmazásban nem részesítheti. A miniszteri leiratot a hétfői megyegyülés tárgyalta ós arra vonatkozólag az állandó választmány az alispán előterjesztéséhez képest azt javasolta, hogy feliratilag újra felkérjék ?. kormányt a szabályrendelet jóváhagyására. Lukács György főispán azonban utalt arra, hogy meggyőződése szerint a feliratozás céltalan volna, de viszont kétségtelen, hogy a vármegyei alkalmazottak javadalmának országos rendezése be fog következni; amennyiben pedig a vármegye közönsége kiváló tisztviselőinek a közérdeket előmozdító munkálkodását kétségtelenül honorálni akarja, azzal, hogy csekély fizetésüket javítani akarja, indítványozta, hogy tegye ezt ugy, mint a többi Zarándoklat Rákóczi sirjához. Budapest, október 16. (Saj. tud. távirata. Rákóczi hamvaihoz ment zarándokokat a szultán ma fogadta. Szelamlikon átnyújtották az üdvözlő feliratot. A szultán a zarándoklat valamennyi tagját Ozmanje rendjellel tüntette ki.