Békésmegyei közlöny, 1903 (30. évfolyam) július-december • 53-103. szám

1903-10-08 / 81. szám

elő, Széli Kálmánnak királyi audienciára való meghivása. Ezzel telj«sen előtérbe nyomultak a Széli kombinációi ós a válság megoldásának lehetősége. Bár Budapesten mindeddig nem törtónt semmi olyan, ami csak remónysugára is lehetne a kibontakozásnak. A Széli meghivását egyelőre informatív célúnak tartják, hogy ő felsége Khuenon kivül más valakitől is meghallja a helyzet psychológiáját, amelyről ugyan egyetlen jottányi vigasztalót sem lehet mondani. Szegeden már eldördült az első sortűz, október hatodikának nagyobb dicsőségére. Magyar bakák belelőttek a magyar népbe. De máskülönben is rettenetes zavar és bizonytalanság uralkodik szerte-széjjel és csalódtunk abban a reményünkben is, hogy ő felsége az Erzsébet-hid felavató-ünnepére Budapestre jön és ebből az alkalomból megoldja a válságot. Az összes politikai körökben az az egyetlen meggyőződés, hogy a megoldás a korona kezébe van letéve ós ha onnan nem jön méltányosság, kibontakozás nem is lesz. Körülbelül ez a válasz azokra az optimista felfogásokra, amelyek Széli Kálmán személyétől a Vörös tenger kettéválását remélik. Sajnos, felülről ezidőszerint közeledés a nemzeti eszmékhez nem várható, sőt a legmerevebb elzárkózásnak tulajdonítják azt is, hogy eddig az összes magyar politikusok vonakodtak a megbízatást vállalni. Már pedig azok, akiket ilyennel megkínál tak, ismerik jól a korona hangulatát. Feltűnt sokaknak, hogy Khuen lemondását ő felsége még formailag nem intézte el. Ebből arra következtetnek, hogy Khuen nevére szükség lehet arra az esetre, ha a képviselőházat elnapolják királyi kézirattal, vagy feloszlatják. Ez utóbbi esetben az újból való összehívást jó időre kizártnak tartják. Azonban Khuennel most már nem sokat törődik a politikai világ. Széli neve teljesen elnyomta Khuenét. Az értesülések szerint Széli kihallgatásának célja nem a személyi kérdés megoldása, hanem a helyzet orvoslása lesz. Irányadó helyen ugyanis meggyőződtek arról, hogy a válság megoldásánál Szélinek a feladata az lenne, hogy a koronát felvilágosítsa ama feltótelekről, melyeket a szabadelvű párttal óvatosan eltogadtatni lehetne, a hadsereg reformjának Bécsben csak olyan programja kell, melyet a bécsi körök elfogadnak. A kihallgatáson ki fog tűnni, hogy lehetséges-e ennek a feladatnak a megoldása Széli által. Itt azonban előáll az a nagy kérdés, hogy Széli hajlandó lesz-e ilyen megbízást elvállalni. Tudvalevőleg kijelentette, hogy többé kabinetalakitást nem vállal, mert nem mer megkockáztatni olyan experimentumot, melynek a sikerűitéhez nem fűz valami nagy reményeket. Széli nagyon jól tudja, hogy a királyt a hadsereg kérdésében osztrák tanácsadói befolyásolják ós hogy e befolyás ellen keveset lehet tenni. A politikától eltekintve pedig a szegedi gyalázatos esemény izgatja a magyar közvéleményt. A katonaság kiszáll a kaszárnyából ós a polgári hatóságok ellenkezése dacára rendelkezik. A dicső ármádia fényes győzelmet aratott a népen ós megostromolt egy koszorút, amely Kossuth szobrára lett letéve. Felháborító, vórttorraló, önkényes eljárás az, amely súlyos elégtételt kíván. Majd meglátjuk, hogy a honvédelmi miniszter mennyire tudja megóvni a polgárok jogait katonai önkónykedósektől. zósén kivül hozzácsatolta még a szegény iskolás gyermekeknek ruhával, a téli hónapokban meleg étellel való ellátást. Ha pedig sikerül a ma még csekély alaptőkével biró Erzsébet-szeretetházat létesítenie, akkor elmondhatjuk : szerény eszközökkel a lehető legnemesebb célokat megvalósította. * Szombaton délután tartotta a nőegylet B e 1 i c z e y Rezsőnó elnöklete alatt, a jubiláris közgyűlést megelőző választmányi ülést. A szokásos üdvözlés után bejelentette az elnöknő a julius-szeptember havi pénztári forgalmat. Az alapítványi pénztárba néhai Kis Póterné, az egylet régi álapitó tagja, elhunyta után 100 korona lett befizetve, úgyszintén H a n n e s z József elhunyt édes anyja emlékét megörökítendő s ezzel a legszebb emléket biztosítva édes anyjának, nevére 50 koronás alapítványt ajánlott fel. A pénztár gyarapodott adományokból : özv. dr. Lőwy Lajosáé 10 kor., ifj. K i n t z i g Jánosnó a ruhatárba ruhaneműt, Francsek Istvánné szegény betegnek hat gőzfürdőjegyet, két szegény családnak pedig a rendes adakozók 26 kenyeret adományoztak. Rendes havi segélyben 19 család 216 kor., rendkívüli segélyben 5 család 59 kor. adományban részesült. Utalt az elnökség jelentésében arra is, hogy a téli hónapokban a segélyezést fokozottabb mértékben kell az egyletnek gyakorolnia, már pedig a sególyző és a szegényiskolások pénztárkószlete kevésnek bizonyult eddig is és igy elhatározta a választmány, hogy a jubiláris közgyűlés napján, valószínűleg jövő hó 15-én a színházban hangversenyt rendez s telkérte a régi, oly sokszor fényes sikert aratott egyleti rendezőséget az estély rendezésére. Az egylet a most betöltött 25 évi fen állását azzal óhajtván megünnepelni, hogy még fokozottabb mértékben folytathassa a jótékonyság terén működését, e célból elnöknő indítványozta a közönséghez alapítványok tevésére felhívás intézését, mit a választmány elhatározott. A tárgysorozat elintézése után bejelentette az elnöknő, hogy az egylet tisztikarának mandátuma lejárt s kérte a választmányt, hogy ujabb, tevékenyebb erőkről gondoskodjon, különösen az elnöki teendők betöltésére nézve. Mondani is fölösleges, hogy a választmány ovációban részesítette az elnöknőt, akinél az egylet vezetését, a szegények ügyét a legjobb és legagilisabb kezekben tudja letéve. A esabai Nőegylet juöileuma. 25 év. Ez év október hó végével tölti be a csabai Nőegylet a közjótékonyság terén való működésének huszonötödik évét. A R e ö k Istvánné által alakított Nőegylet jogos büszkeséggel tekinthet vissza a múltra, mert hivatását: a szegények, betegek, elaggottak támogatásában, segélyezésében mindenkor méltóan töltötte be, s hogy ezt tehette a buzgó elnökség és választmány, abban nagy érdeme van a jószívű csabai társadalomnak is, mely mindenkor szívesen áldozott az emberbaráti célokra, melyhez az egylet elnöksége, a szegények segélyeA „Békésmegyei Közlöny" táviratai. A főrendiház üléseBudapest, október 7. (Saj. tud. távirata.) A főrendiház ma délelőtt Csdky Albin elnöklete alatt ülést tartott; nagy részvétlenség volt az ülés iránt, mert alig husz főrend volt jelen. Az ülés lefo lyása a szokottnál is unalmasabb volt. A kormány tagjai nem voltak jelen A főrendiház ülésén elnök elparentálta a pápát, Kállay minisztert, Hetyey püspököt. Tudomásul vették az átiratokat. Héderváry múltkori kinevezéséről szóló királyi kézirathoz elnök a következő megjegyzéseket fűzte: Héderváry nem fejthette ki programmját a főrendiházban az események sajnálatos alakulása miatt; de ez nem szolgálhat jövőre precedensül, mert a főrendiház más elbírálásban részesítheti a kormány programját, mint a képviselőház. Ezután még tudomásul vették az átiratokat, meghívókat, bizottsági jelentéseket. A válság. Budapest, okt. 7. (Saj. tud. távirata.) Széli reggel hétkor megérkezve Bécsbe, a Sacher-szállóba szállt. Itt a kabinetiroda értesítette, hogy a király tizenegykor fogadja kihallgatáson. A kihallgatás tovább egy óránál tartott s midőn újra a szállodába jött, Szélit számosan keresték fel képviselők, újságírók közül, kiknek kijelentette, hogy kihallgatasának sem lefo hjásáról, sem eredményéről nem nyilatkozik, mert azok nem a nyiloán osságn ak oalók. Széli memoranduma a válságról. Budapest, október 7. (Saját tud. táv.) Beavatott politikai körökből hirlik, hogy Széli jelentésében, melyet a királynak átnyújtott, ama reformokat domborítják ki, melyeknek megengedése az obstrukciót leszerelheti. Gyászmagyarok. Budapest, október 7. (Saj. tud. távirata.) A temesvári ezredeknél önkéntesen 523 újonc jelentkezett; köztük 467 német, 50 román, 6 szerb A hároméves katonák ügye. Budapest, október 7. (Saját tud. táv.) A képviselőház kérvényi bizottsága ma tartott ülésében Szatmárnémeti kérvényét a hároméves katonák szabadságolása iránt további intézkedés céljából a kormánynak sürgősen kiadni javasolja. A szegedi vérengzés. Budapest, okt. 3. (Saj. tud. távirata.) A szegedi sajnálatos ós felháborító eseményekről félhivatalosan jelentik : a szegedi esetrő^a honvédelmi ministeriumba részletes jelentés eddig még nem érkezett. Hivatalos jelentós szerint, midőn a katonai parancsnokság a Kossuth szoborra tett koszorúról értesült, lépéseket tett a politikai hatóságnál annak eltávolítására. Vizsgálat fogja kideríteni, vájjon a politikai hatóság feladatának magaslatán áliott-é, midőn a preszsziónak engedve, a koszorút a tömegűek kiadta, sőt hatósági segédkezóssel újból a szoborra helyezte. A katonai hatóság abbeli eljárása, — mondja a félhivatalos — nem kifogásolható, hogy szigorúan ragaszkodott a katonai szabályokhoz ós másodszor is eltávolította a koszorút. A katonai hatóság a nemzeti kegyeletet mindenkor (?) respektálta, ha azon sérelem esett; a vizsgálat fogja kideríteni, ki követte azt el. A koszorú ügy. Szeged, október 7. (Saját tud. távirata.) Szeged város tanácsa az izgatott hangulat csillapítása céljából ma délelőtt ülést tartott. Tóth Pál helyettes polgármester Kállay főispánt is meghívta ez ülésre, amelyen elhatározták, hogy holnapra rendkívüli közgyűlést hivnak össze, amely elé egyhangúlag a következő határozati javaslatot terjesztik : Miután a katonai hatóság ama ténynyel, hogy a város tulajdonát képező szoborról a koszorút fegyveres erővel eltávolította, azt eltulajdonította, továbbá, mert a hatóság megkeresése nélkül szuronyos őrséget küldött ki, az utcákban nemcsak a hazafiúi kegyeletet, de a törvényt is megsértette, igy feliratot intéznek a belügyminiszterhez, az országgyűléshez orvoslásért. A város vezető köreiben rendkívüli az elkeseredés a katonai parancsnokság eljá rása miatt, hogy a városban őrjáratok cirkálnak, ami példa nélküli eset. A zavargás súlyosan sebesült áldozatai közül többen nyomorékok lesznek. Megindították a vizsgálatot a koszorú elhelyezői után is s kiderült, hogy a koszorúra a pénzt az öreg bakák gyűjtötték össze; a szoborra pedig a polgárság helyezte el a koszorút, mely megtagadta az adakozó öreg bakák elárulását. Winkler őrnagy kijelentette, hogy sortüzet sem ad tak, csupán egyetlen fegyver sült el véletlenül, egy katona elesése következtében. Novemberi esküdtek. A független polgárok bíróságának tagj ait vasárnap sorsolta ki a bizottság a törvényszéken. Nóvák Kamill elnöklete alatt a szokásos formaságok betartásával lettek a jövő hó folyamán szolgálatot teljesítő esküdtek nevei a lajstromba felvéve. A bizottság tagjai voltak: Hubay Lajos és Szegedy Lajos dr. törvényszéki birák, Tóth Ferenc kir. alügyész és az ügyvédi kamara képviseletében Berényi Ármin dr. gyulai ügyvéd. A jövő hóban valószínűleg rövid lesz az ülésszak ós az esküdtek gyorsan végezhetnek feladatukkal. Eddig mindössze egy ügy van előkészítve tárgyalásra. A birói tisztet novemberben a következő polgárok fogják teljesíteni : Csabáról: Vidovszky Károly földbirtokos, Bakos Mátyás földbirtokos, Kun Ede fakereskedő. Orosházáról: Hacker Gyula magánhivatalnok, Hauser Mór dr. ügyvéd, Dégi Gyula takarékpénztári igazgató, Nagy Elemér dr. ügyvéd, Klrschmayer Lajos kötélverő, Jávorcsik György alkusz. Békésről: Pintér Jakab kereskedő, Bereczki Mihály földmives, Igaz Pál dr. ügyvéd Gyuláról: Niederhauser Gyula uradalmi intéző, Braun Vilmos borkereskedő, Sal István bádogos. G y o m á r ó 1: Debreczeni Endre földbirtokos, Bácsi Lajos dr. ügyvéd, Cs. Nagy Gábor töldmives. Endrődről: Kovács J. János földbirtokos, Hrabovszky Lajos kereskedő. Csorvásról: Nagy Pál géplakatos, Tóth Mihály üveges. Kétegyházáról: Bőhm Miklós uradalmi titkár, Spitz Rudolf kereskedő. Vésztőről: Oöllner Antal uradalmi kasznár, Mirgay Sándor urad. intéző. Mezőberényből: Kovács László dr. ügyvéd. Szarvasról: Kis Mihály földmives. Szentetornyáról: Székács József földbirtokos. Füzesgyarmatról: Fteischer János nyug. gazdatiszt. Helyettes eskiidtekül kisorsoltattak: Gyuláról: Winkler Lajos gyógyszerész, Kukla Ferenc földmives, Sal Sebestyén községi biró, Wolf Zsigmond kereskedő, Kis József timár. Békéscsabáról: Fábry Samu birtokos, Faragó Mátyás takarékpénztári könyvelő, Maczák János földbirtokos, Fried József korcsmáros, Vido vszky Ferenc ügyvéd. Iparosok továbbképzése. A továbbképző tanfolyamok szervezése. Mig külföldön mindenütt igen nagy súlyt helyeztek az iparosiíjuság továbbképzésére, addig nálunk az iparoktatásnak ez az ágazata meglehetősen elhanyagolva maradt, és csak a legújabb időkben kezdjük fölismerni az e téren ránk váró föladatokat. Iparoktatásunk nagyarányú fejlődésnek indult az elmúlt 10—15 esztendőben, a kormánynak ez irányú tevékenységét föltétlenül el kell ismerni. Azonban ugy a felsöipariskolák, mint a körülbelül 28—30 ipariskolák tanulóiról az a hir, hogy nem mind akar megmaradni az ipari pályán, ós pedig éppen a legtehetségesebbek, akiktől iparunk fejlődésére a legtöbbet várnánk, mint a példák mutatják — alighogy bizonyítványaikat megkapiák — hátat fordítanak az iparos pályáknak, ós más „uri" foglalkozást keresnek, azaz elmennek ^kishivatalnokoknak, meg nem gondolván, hogy az iparos, ha önállóvá lett és okosan viszi a dolgát, függetlenebb ós jobb helyzetű polgárává válik az államnak, mint akármelyik magasállásu, de főnökeinek mégis alá rendelt és hozzájuk alkalmazkodni köteles hivatalnok. Ugyanezért nem vagyunk egészen tisztában magunkkal, vájjon ipari fejlődésünk szempontjából örvendjünk-e a közös hadügyminisztérium legújabb rendeletének, melyet csak pár nap előtt hirdettek ki, és amely ugy szól, hogy ezentúl a felsőiparoktatási intézetek végzett hallgatóira az egyévi önkéntességi jogot szintén kiterjesztik. Az iparososztályt ez a rendelet mindenesetre megtiszteli _ós ebből a szempontból örvendeni is lehetne neki, de maga a kereskedelmi miniszter, aki e jogot, az Országos Iparegyesület évek óta tartó kérelmére végre kieszközölte, kifejezte abbeli aggodalmát, hogy nem fog-e ez a kedvezmény végre odavezetni, hogy a felsőipariskolákba- olyan ifjak fognak tolulni, akik csak e kedvezményre vágynak, s ha ezt elnyerték, soha többé az iparral törődni nem fognak. Egész más jövővel biztat azonban az iparoktatási intézmények egy másik csoportja, amelyek szervezése most van folyamatban. Ez az ipari alkalmazottak továbbképző tanfolyama, vagy amint néhol a külföldön röviden nevezni szokták : az alkalmazottak iskolája. Mint a neve is mutatja, csak olyan intézetek, amelyeket kizárólag iparos segédek számára állítanak föl, s amelyekben ezek, alkalmas időbea minden olyan ismeretet megtanulhatnak, amire szakismeretük bővítése, ós állampolgári kötelességeik helyes teljesítése szempontjából szükségük van Az országban hogy hány kisiparos segéd van, nem ide tartozik konstatálni, illetőleg számukat a gyári munkásokótól különválasztani. Egy számadatunk azonban egészen bizonyosan megállapítható, ós ez az, hogy az iparostanonc-iskolákat (számuk 427) óvenkint 15000 végzett harmadik osztályos hagyja el, mint felszabadult segéd. E 15000 fiatal segéd közt a legtöbb 16—17 éves, akikre a katonasor csak 4 óv múlva kerül. E négy év alatt tehát a négy csoport száma