Békésmegyei közlöny, 1903 (30. évfolyam) július-december • 53-103. szám

1903-07-12 / 56. szám

gyámintézeti istentisztelet előzte meg, melyen a szegény egyházak részére adakozás folyt. Az istentiszteletet ifj. Zsilinszky Endre, m.-egyházi lelkész tartotta. Kilenc órakor nyitotta meg a közgyűlést Zsilinszky Endre dr. egyházmegyei felügyelő. Az elnökség asztalánál ültek rajta kívül: Csepreghy György csabai lelkész esperes, Frint Lajos egyházi főjegyző, A b r a i Lajos ós St e 1 1 e r Árpád világi főjegyzők, L i f f a János egyházi jegyző. Csepreghy György esperes terjesztette elő az egyházmegye évi jelentésót, melyet tudomásul vettek. Ezután felolvasták az egyházmegyei iskolaszók jegyzőkönyvét, melyet az előző nap tartott iskolaszóki ülésen vettek fel. Szeberényi Lajos csabai, G á 1 i k aradi ós ifj. Zsilinszky Endre gyomamezöberónyi körlelkószek referálása alapján megállapította az iskolaszék, hogy a tanév eredménye jó volt. Következtek az egyházmegyei számvevőszéki jegyzőkönyvek, majd a pénztári vizsgálatról szóló jelentés, mely szerint mindent rendben találtak. Az egyházmegyei költségvetést helyben hagyta a közgyűlés, úgyszintén tudomásul vette a bányakerületi számadásokat. r . Hosszabban foglalkoztak a lelkészi és tanítói hiányokkal. Az a terv ugyanis, hogy a lelkészek ós tanítók természetbeni járandóságai ne a régi, hanem az uj mértékek alapján állapíttassanak meg, lehetőség szerint pedig készpénzben utaltassanak ki. Az egyházmegyei szabályrendelet is bővebb tárgyalás alapját képezte. Eddig az egyes egyházaknak külön szabályzatuk volt, mig az utóbbi közgyűléseken elhatározták, hogy az egész egyházmegyére kiterjedő szabályrendeletet készítenek. Szeberényi Lajos csabai lelkész csinálta meg a szabályrendeletet, melyet módositás céljából kiadtak F r i n t Lajos aradi lelkésznek. Frint a módositás helyett uj szabályrendelet készített. Egyben S o 1 y m o s s y Lajos báró is küldött be egy szabályrendeletet. Már előzőleg megküldték a Frint által készített szabályrendeletet az egyházközségnek véleményadás végett. Miután e vélemények nem érkeztek be, elhatározta a közgyűlés, hogy csak a jövőben foglalkozik ez ügygyei. Választás is volt kitűzve. Frint Lajos és A b r a i Lajos leköszöntek a főjegyzőségről, s helyüket be kellett volna tölteni. Hogy teljesen megfelelő egyéneket nyerhessenek meg, e kórdósben a döntést a jövő közgyűlésre halasztották. Az elhunyt Dsx György mezőberónyi lelkész, gyámpénztári elnök helyébe Jeszenszky Károlyt választották meg ; Dax_ helyébe az iskolaszékbe pedig A b r a i Lajost. A mezőberónyi német egyház presbitériuma az üresedósben levő lelkészi állás hiványát olykép változtatta meg, hogy & termény és földilletmónyt kézpénzzé számította át. Az egyházmegye azt a határozatot nem hagyta jóvá, hanem olykép való megváltoztatásba beleegyezik: a lelkész terményilletméeyót megváltják, a földjárandóságot azonban nem. A jövő évi közgyűlés helyéül Mezőberényt jelölték ki. ii kerületi közgyűlésre kiküldettek: Szeberényi Lajos, ifj. Zsilinszky Endre egyházi, Institóris Kálmán, Solymossy Lajos báró, P u r g 1 y Emil világi tagok. A gyűlésen megjelentek délben közebédre gyűltek össze a Kass-vendéglő éttermében, hol az első felköszöntőt a királyra Zsilinszky Endre dr. mondotta. Ins tit ó r i s Kálmán az egyházmegye felügyelőjót Zsilinszky Endre drt. köszöntötte föl, Csepreghy György pedig az aradi egyházat, Jeszenszky Károly, Csepreghy Györgyöt, K n e f f e 1 Lajos és T i s z t i Lajos a lelkészi kart éltette. Iparkiállitás és állatdijazás. A gyulai iparosok augusztus hó második felében, 15-ótől 26-éig iparkiállitást fognak rendezni, mint már emiitettük. A kiállítási végrehajtó-bizottság, ólén Lu k ác s György főispánnal, tevékenyen működik az iparkiállitás sikerének érdekében. E siker az iparosságra nézve nemcsak erkölcsi siker lesz, de anyagi eredményeket is fog magában foglalni. Látható les/, az ipar versenyképessége s a kiállított áruk fokozni fogják minden körülmények között a kedvet a vételre ós a megrendelésre. Az eddigi eredmények szerint a kiállítás fényesen fog sikerülni. Az iparosság érzi a cél fontosságát s tőlük telhetőleg igyekeznek az együttműködésben. A bejelentések folytonosan szaporodnak s most nem szükséges más, csak az, hogy a buzgósággal egyenlő színvonalú legyen a munkák kiválósága. A sikert még inkább fokozni fogja a gazdasági egyesület közreműködése, hogy a kiállítás alkalmával Szent István napján Jó-, szarvasmarha-, aprójószág-, méhészeti és tejelő versenyt, és gazdasági gépkiállítást, valamint állatdijázást rendez. Igy az egész vármegye gazdaközönsógónek érdeklődése is fel lesz keltve s az érdeklődést az iparosok is meg fogják érezni. A gazdasági egyesület már ki is adta az állatkiállitás megállapított tervezetét. A kiállítás főrésze lesz a lovak és szarvasmarhák díjazása több osztályban csikóval, illetőleg borjúval vagy anélkül. Ezzel kapcsolatosan lesz baromfi és méhészeti kiállítás ós tejelő tehenek fejési versenye, valamint gazdasági gépkiállítás. A lovak díjazásánál három osztályban 700 korona kerül kiosztásra, mely összegből kétszáz korona A 1 m á s y Dénes gróf adománya. — A szarvasmarhák négy osztályban dijaztatnak, összesen 1450 koronával, melyhez 220 kor. Wenckheim Frigyes gróf adott. A baromfi kiállításon libák, rucák, tyúkok ós pulykák állíthatók ki. Az összes dijakat 400 koronát: We n c k h e i m Géza gróf 100 és Wenckheim Dénes gróf 300 kor. adományozták. A dijak összes összege 2550 korona ; ily összeg még az egyesület egyetlen állatdijazásán sem szerepelt. Miután a kiállítás célja a békósmegyei állattenyésztés fejlesztése, csupán békósmegyei gazdák versenyezhetnek. A pénzdíjakat elsősorban csak kisbirtokos nyerheti. A nagybirtokosok állatai éremmel ós dicsérő oklevelekkel dijaztatnak. A szarvasmarha díjazás dijai helyett a nyerő gazdasági gépeket választhat a díj összegóig. A szárnyasokat pedig nem pénzzel, hanem a díjnak megfelelő értékű géppel vagy nemes szárnyassal jutalmazzák. A kiállításra bejelentéseket elfogad a gazdasági egyesület titkári hivatala, vagy a gyulai polgármesteri hivatal. Bejelentési iveket minden község elöljáróságánál lehet kapni, melyeken megjelölendő az állat kora, neme és származása. Kívánatos, hogy a kiállítandó állatókat a gazdák már előtte való nap délután a kiállítás helyére szállítsák. A gazdasági egyesület gyűlésén felmerült az a terv is, hogy lóverseny is rendeztessék a kiállítással kapcsolatosan. A választmány azonban a tervet elejtette. Amint ujabban értesülünk, az iparkiállitás rendezősége újból összeköttetésbe lépett a lóverseny ügyében a gazdasági egyesülettel. Az egyesület elnöksége ki is jelentette, hogy az esetben, ha az állam ad dijakat s a hölgyek diját is biztosítja az iparkiállitás rendezősége, valamint ha a váradi ós aradi huszártisztikar részvétele nem marad el a nagygyakorlatok miatt. rendez lóversenvt. Igy tehát van remény arra, hogy a kiállítás lóversenynyel is kapcsolatos lesz. A „Békésmegyei Közlöny" táviratai. A képviselőházból. Budapest, julius 11. (Saj. tud. távirata.) Csendes, nyomott a hangulat a képviselőházban Alig vannak határozatképes számban jelen a képviselők. Ma Olaj Lajos és Veres József beszéltek a miniszterelnök programja ellen. A haldokló pápa. Budapest, julius 11. (Saját tud. táv.) Romából sürgönyzik, hogy Leó pápa állapota egyformán aggasztó ós reménytelen. Rendkívüli megyegyulés. Bókésvármegye törvényhatósága rövid idő alatt másodszor tartott rendkívüli közgyűlést tegnap délelőtt. Mint rendkívüli ülésen, ugy a tegnapin is csekély számban jelentek meg a képviselők s hamar letárgyalták a tárgysorozat hét s a póttárgysorozat két pontját. A gyűlés összehívására, mint a főispán megnyitó szavaiban kifejtette, a kömives ós ácsmunkával foglalkozók munkarendjéről alkotott szabályrendelet tervezet adott okot. ts. nevezett munkások ugyanis sürgősen kérték a szabályrendelet megalkotását, hogy az a szeptemberben kezdődő téli munkaidőben már hatálylyal birjon. A póttárgysorozatba felvették még K h u e n-H éderváry Károly gróf miniszterelnök leiratát, melyben tudatja a kormány kinevezését. Az e "felett folyó kisebb vita tette élénkké a közgyűlés elejét. Lukács György 10 órakor megnyitotta a közgyűlést s előadta, hogy miért volt szükséges egybehívni a bizottsági tagokat. Első pont kóppen a miniszterelnök leiratát vették elő, melyben Héderváry tudatja saját ós minisztertársainak kinevezését s munkájához a törvényhatóság támogatását kéri a törvény korlátain belől. Az állandó választmány javaslata ugy hangzott, hogy a minisztereket hivatalukba való lópésök alkalmával a törvényhatóság feliratilag üdvözli, azzal a kijelentéssel, hogy a közjó ós a haza érdekében való munkájokban mindenkor támogatni fogja őket. B e r é n y i Ármin dr. szerint nem helyes politikai kérdéseket feszegetni, most ilyen időben, mikor a bizottság számtalan tagja el van foglalva az aratással. A miniszteri leirat tartama is szokatlan, semmi sincs benne arról, hogy a nemzeti akarat érvényesülését vinné a kormányzásba, ami pedig feltétlenül szükséges. A leirat egyszerű tudomásul vétele mellett foglal állást, miután szokatlan a mai politikai helyzet is. Oly férfiú kapott megbízást, ki semmi közösségben sem volt a magyar vezető férfiakkal, s akit a szabadéivüpárt sem fogadott bizalommal. Nem helyesli az állandó választmány javaslatát már esak azért sem, mert megeshetik, hogy a mire az üdvözlő felirat felér, a bán megbukik . . . Bodoky Zoltán dr. : Már nem bán. B e r ó n y i: Azonkívül semmiféle szellemi kapcsolatban nem volt a bán. Bodoky: Már nem ban az . . . B e r ó n y i: De az volt és ezt inkább én hozhatom a megyebizottsági tag ur tudomására, mert én a kormány bemutatkozásán ott voltam a karzaton. Azt akartam látni, 'hogy Gyula város képviselője milyen állást foglal el és mi a nézete, de sajnálattal nélkülöztem a jelenlétét. Pedig a feladatát teljesíthette volna, ott lehetett volna, — mert még eddig nem láttuk, hogy teljesítette volna hazáfias kötelességót. — A tárgyat illetőleg pedig, láthatjuk azt a lelkesedést is, amely a kormánynak ellenáll. Az ilyen lelkesedést kétféleképpen lehet lecsititani. Erőszakkal elfojtani, vagy pedig engedményeket adni. Azt véli, hogy a kormány inkább az előbbire hajlik s ezért ajánlja javaslatát elfogadásra. D a i m e 1 Sándor dr. főjegyző, a mai gyűlés törvényszerűen van összehiva, tehát határozatképes. Politikát nem lát a törvényhatóság válaszában, egyszerű udvariassági aktus az. Bodoky Zoltán dr. azzal kezdi beszédjét, hogy nem bántja szereplési viszketegsóg s igy nem is akart felszólalni. De most már kénytelen beszólni, mert Giza eljegyzése. Irta: Török István. Te kedves Ella ! Színdarabban kellene feldolgozni az eseményeket, amelyek elutazásod óta történtek. Káprázatos, szép dolgok, remek operette témák és mégis megtörtónt valóság. És pedig boldogító édes valóság, a sötét komor napok után, ragyogó, napsugaras idők. Oh leányi álmaim, Isten veletek! Búcsúzom tőled te pajkos istennő: kacérkodás ! Középső négyes, Szent T más-nap varázslatos, boldogító illúziói, ime válnunk kell. Minden ábrándot, tündéri vágyakat szóttépesz te titokzatos jövevény — komoly menyasszonykodás ! Mitológiának fogod tartani, ha itt leirom eljegyzésem történetét, pedig nem más, mint tüneményes siker. Élűiről kezdem, pedig a végén szeretném. Amikor egyik nap Ida önfeláldozó elhatározással kijelentette, hogy teljesen felgyógyultnak érzi magát, apa kijelölte az időt, amelyen elvisszük a zárdába, Láposvárra. A fölvétel előkészülései rendben voltak, az orsolyák túláradó szeretettel várták a kis jelöltet Hanem a búcsúzás, te édes Ella, szivettópő, égig feljutó fájdalmas volt. Előző este a legszűkebb családi körben utolsó vacsorát ettünk. Ida kedvenc étele volt: rizskása felfujt. Evés után zongorához ültem s Beethoven gyászindulóját játszottam, de csak a közepéig értem, tovább nem tudtam folytatni, zokogásom összefolyt Ida kinos hüpögósóvel. Ott állt szegény a zongora mellett, haja már rövidre nyirva, két tenyerét a homlokára szorította ós mint egy áldozati bárány nézett az ég felé. A főherczegnők renunciációja nem lehet ünnepélyesebb, mint Idánk lemondása a világi életről. Fájt neki itt hagyni ezt az anzikszkártyás világot, de azt hiszem, mégis ő lesz a legvallásosabb apáca valamennyi között. Másnap ismét előállott a gyászkocsi, a derék féton ós röpített hármunkat, engem, Idát ós apát a klastrom felé. Útközben elfogtak az ábrándok, félig behunyt szemmel tekintettem végig a káposztás földeken ós a káposztafejek ebben az édes, hunyorgató nézésben mind fiatal ember fejekké változtak. Felismertem bennük Szőke Gyuri himlőhelyes arcát, Ekker Laci kujon tekintetét ós a golyó nyakú Hazsintzky Páli örrökkó bicegő fejét. Ekközben pedig sóhajtozva gondoltam: — Istenem, ki lesz az enyim ? Ekker Laci-e, akit kétségbeejtően szerettek, vagy a gazdag Hazsintzki Páli ? Vagy talán egyik sem ? ... Ez a szerencsétlen apácajelölt felépítette a család muzeumát, csak belé kell temetkezni. Vagy nem-e a „Yost" vagy a telefon lesz az ón mátkám utóvégre is ? A Prága hídján ékeskedő szent János — nemzetségünk vódszentje — valószínűleg fülelt az én panaszomra, mert csak égi segítséggel történhetett az, ami beköv etkezett. Elfogulva, folytonos kereszthányások között lépkedtünk végig az orsolyák félhomályos templomán keresztül a zárda falai közé, a főnöknő eló. Ida fuldoklott a sírástól, én is 'szörnyen meghatott voltam, amikor szegény lány ajka egyik apáca szájáról a másikra szállott. Oh, ez az avató csók de gyászos, beh kinos ! Udvariasak voltak a nővérek, estére beszállásoltak egy cellába engem is. Apa künn aludt egyik vendéglőben. Esti tizenegy óra felé szorongó sejtelmek között szunyókáltam ágyamban, tekintetem a fal utolsó oldalán függő szent Veronika kendőjére volt irányozva, amikor lágy hangon, édes érzéssel hallik valami cigány zeneszó. — Csak egy kis leány van a világon . . . Hallgattam a szépen kicsalt hangokat, azon kezdtem töprengeni, ki lehet az a boldog leány a közelben, akinek olyan andalítón húzzák. De egyúttal illetlennek is találtam az eljárást, itt a zárda közelében zenélni. A kis leány után nemsokára falhangzott egy tüzes csárdás, amelyről eszembe jutott, hogy Ekkor Laci háromnegyed óra hosszat folyvást ezt húzatta kedvemórt tavaly Bogoson, búcsúkor. Ekkor már kíváncsi kezdtem lenni, ki vindikálja magá nak ezt a pompás darabot. Fölkeltem, kinyitottam az ablakot s hiányos pongyolában lenéztem a nachtmusikos társaságra. Csakhamar felismertem Ekker Lacit, aki, mint egy középkori troubadour, esengő szemekkel nézett az ablakomra s eközben folyton dirigálta a cigányt. — Csak csendesen, csak pianissimo . . . Gyönyörűség volt nézni ezt a jelenetet ós valóban megfeledkezve csekély ruházatomról, egészen átengedtem magamat a zenének, mólyen kihajolva az ablakon, néztem Ekker Lacit. Epen a csárdás végén, amikor egy hallgató-darabot kezdtek el, valaki hátulról megérint ós szigorú hangon, elfojtott indulattal szól hozzám: — Leányom, öltözzék fel ós azonnal hagyja el a zárdát. Beszennyezte a szent falakat és ezt a nagy bűnét soha életében leimádkozni nem tudja. Gondolkodnom kell, hogy a zárdát nem-e kell újból felszentelni. Amint ezen hangokra megdöbbenve hátrafordulok, a főnöknő gyilkos tekinteté vei állok szemközt. Akkor egyszerre tudatára jöttem a helyzet drasztikus voltának ós szégyenemben esengve szóltam szent Veronikákoz : — Oh, te jóságos szent, add át kendődet, azt az istenes ruhát, hadd takarjam be vele magamat ! Amidőn pedig kérésemre e könyörtelen szent nem felelt, tele torokkal kiáltottam le Ekkernek: — Laci, Laci, ne hagyjon el, jöjjön föl értem ! — Laci lovagiasabb volt s habár bejönni nem lehetett neki, a kapunál megvárt. Egy cselódleány kisórt el a megfertőztetett helyről, ón pedig mélységes bűnbánattal, de valami biztató sejtelem között távoztam. Amint az ajtónál szemközt álltam a hős ifjúval, prokátori kieszelóssel, félig mérges, félig könyörgő hangon sí.óltam : — Laci mit csinált, mi lesz ennek a következménye ? — Házasság, édes Gizanagysám. Ezennel megkérem a kezét. Sem igent, sem nemet nem válaszoltam, de szivem nagyott dobbant e bájos nyilatkozat hallatára El is vártam töle. Karon fogva, a kiküldött garde de damest ós a berúgott cigányok kíséretében hajszoltuk fel apát lakásán és bennt a kávéházi teremben Lacim újból előterjesztette kórósét ós ón igent rebegve, a zenekar tust húzva, tartottuk az ideiglenes eljegyzést. A végleges csak két hét múlva lesz, amelyre őszinte melegséggel meghi: szerető Gizád.