Békésmegyei közlöny, 1903 (30. évfolyam) július-december • 53-103. szám

1903-09-27 / 78. szám

hosszú és népes gyűlésre van kilátása a bi­zottsági tagoknak. — Nem hívják be a póttartalékosokat. Azok a póttartalékosok, kiket még a mult évben besoroztak — de bármi okból ha­lasztást nyertek, tudvalevőleg az idén ok­tóber elsejére behivták. A hadügyminisz­ter azonban pár nappal ezelőtt rendelétet adott ki, hogy a póttartalékosok behivását a változott körülményekre való tekintettel azonnal vonja vissza. Haladókot adott egyszersmind azoknak az önkénteseknek is, akik tanulmányaikat móg ez évben folytatni kivánják. — A békési járásbirói állás. Pénteken járt le a békési járásbirói állás betöltésére kiszabott határidő. Összesen 47 pályázat érkezett be a tör vény szók elnökségéhez. Ketten áthelyezést kérnek, a többiek ki­nevezést. A gyulai törvényszék területéről a következők pályáztak : L i p ó c z i Ist­ván békési, dr. Török Bálint orosházi, Kiss Kálmán békéscsabai, E s z e n y i Sándor gyulai ós Gál István szarvasi albirák. A kijelölő bizottsági ülés a tör­vényszéki elnök visszaórkezte után fog megtartatni. — Iroda áthelyezés. H ü k e Lajos csabai ügyvéd irodáját Gyomára helyezte át, mely székhely változást az aradi ügyvédi kamara bejegyezte. — Ármentesitő társulati gyűlés Az Alsófehór Körözsi ármentesitő, belvizsza­bályozó és vizhasznositó társulat kedden gyűlést tart Gyulán a társulat hivatalos helyiségében. A tárgysorozaton van az igazgatófőmérnöknek igazgatási ós műszaki, valamint a számvizsgálóbizottságnak szám­adási jelentése; igazgatói előterjesztés az Élővíz csatorna munkálataihoz egy kotrógép beszerzésére. Előterjesztik azonkivül a jövő évi költségvetést s K e 1 1 e r Imre helyére uj választmányi tagot választanak, más egyéb tárgyak mellett. — A Széchenyi utca kövezése. A csabai tanács már régebben elhatározta, hogy a forgalmas Széchenyi-utcát, mely a gyulai útra nyilik, egész szélességében kikövez­teti. A munkálatokat a héten megkezdték a Kossuth-tér felőli utca végén. — A törvényszék elnöke Orosházán. A vidéki járásbiróságok ügyvitelét, az oros­házi kir. járásbíróság kivételével, már megvizsgálta a tőrvényszéki elnök, azért szombaton Orosházára utazott, hol néhány napon keresztül fog tartózkodni, hogy az ügykezelést alapos vizsgálat tárgyává tegye. a biróság egyébként igen jóhirnévnek örvend, mert a beérkező ügydarabok itt intéztetnek el leggyorsabban, kivételt csak is a birósági végrehajtó képez, kinél az utóbbi időkben szabálytalanságok fordul­tak elő. — Egy kuruc ellenőr. Cs H egyesi István barnapiros, jóképű sárréti magyar, füzesgyarmati lakos ugyan figyelemmel ki­séri az ország dolgát s sorát, dicséret, el­ismerés hát érte, ha a gyarmati zűrzavaros állapotok közepett nem vesztette el a köz­ügyek iránt táplált hazafias irányú érzékét! Cs. Hegyesi ugyanis községi ellenőr és mint ember, de úgyis mint ellenőr egyaránt sze­reti faluját s imádja hazáját. Cs. Hegyesi igy gondolkozott: Ex-lex van ! Nincs költségvetés, nincs uionc ! Ha szünetel az állam adóztatási joga, ellenőrre sincs szükség ! — Elutasítom az önkéntes adófizetőket. Mig ex-lex lesz, nem írok elő adót! . . . Punktum ! Állásomról azért le nem mon­dok, majd csak ex-lex után ! Cs. Hegyesi igy szólt s már szavának is állt! Vájjon a járás főszolgcbirája — adott esetből kifolyólag — szaporitani fogja-e a gyarmati fegyelmi esetek számát ? Aligha ! Cs. Hegyesi pedig szívja öblös pipáját s jókorákat sodorintva hetyke bajuszán, nagy lelkinyugalommal várja az ex-lex ki­múlását ! . . . — Munkásegyleti gvülés- A Gyulavári­ban megalakult munkásegylet a héten tar­totta első közgyűlését Z. Nagy Ferenc elnöklete alatt. Az egylet küldöttségileg Berényi Ármin dr. gyulai ügyvédet kérte fel ünnepi szónokul, ki a kórelmet teljesítette is. Megjelent a közgyűlésen, majd a piactéren körülbelől 600 ember előtt tartott beszédet a testvériségről, az összetartásról ós az önképzés fontosságáról. A beszédet nagy tetszéssel fogadták, majd pedig a szónokot a falu határáig, hosszú kocsisorral, zenével kisérték. — Tífusz Csabán. A veszedelmes be­tegség, amely gyorsan végez az emberi élettel, felütötte a fejét Csabán. A gyalog­sági laktanyában csütörtökön már három ember feküdt a veszélyes betegségben s nehézségek merültek fel az elkülönitésük körül. Valószínűleg a gyakorlatokról hozták magukkal a betegség csiráit. A földmives iskola hallgatói közül is megbetegedett egy I tífuszban, a ki a csabai kórházban külön | szobában fekszik. — Gyula város költségvetése. Gyula jövő évi költségvetését a képviselőtestület a legutóbb tartott ülésen tárgyalta ós fo­gadta el. Az idei szükséglete 293,357 kor. 95 fillér volt a városnak, móg az 1904 évi csekély emelkedéssel 301,277 kor. 16 fillér. Az idei bevétellel 147,678 kor 58 fillér, szemben pedig, a jövő évre 171,239 kor. 25 bevétel van előirányozva. Ez a bevételi ellensúlyozva a kiadások csekély szaporula­tát ós lehetővé teszi az adóalap csökkené­sét es a községi adó leszállítását is A bevé­teli többet emelkedése azonban onnan van, hogy amig az idei költségvetésbe „községi adóhátrálékokból" egy fillér sem vétetett fel, addig a jövő évre ily címem 18221 kor. 76 fillért vettek fel. — Másodvirágzás. A szeptember lan­gyos időjárás ós a meleg napsugár, mely után csak a mult napokban jöttek a hűvös idők, megcsalta még a növényzetet is. A fa, amely érzi a ragyogó nap tüzes sugarát, ősszel is tavaszt álmodik és megpattannak a rügyek és feslik a virág. Igy esett ez a csabai Széchenyi-ligetben is, ahol egy le­veletlen, kopár ágú gesztenyefa álmodja már is a tavasz ittlétet ós gályáin fehérlik a virág, zöldellik az uj levél, amelyet le fog sodorni az ősz hideg szele, mint ahogy elsodorja a szines illúziókat a valóság hidege. — Megörült inunkás. S z u d á r János csabai földmivelő munkás régen elmebaj­ban szenvedett, mely legutóbb erős dühön­gésben tort ki 4rajta. Be is szállították a gyulai elmegyógyintézetbe. A szerencsétlen ember üldözési mániába szenved s mindig „idegen országba" akar menekülni. — Számadás ós köszönet. A csabai iparos olvasókör ezúton mond köszönetet mindazoknak, kik fáradozásuk által szüreti mulatságuk sikerét, mely a könyvtár ja­vára 288 korona 87 ifillért juttatott, elő­mozdították. A legtöbb confettit eladó hölgyek emléktárgyait L a m p e r Ilona ósKrajner Ida, a legtöbb levelezőla­pot kapott hölgy diját pedig Gönczi Olga nyerte el. A tekeversenynól az első dijat T o m a n Sámuel nyerte el. — Az esti táncmulatság alkalmával felülfizettek: Woczet Adolf 3 kor., Ferenczy Józsefnó 2'20 kor., Filipinyi Jánosné, Pleva Antal 2—2 kor., Darulya György, Duray Pál l-l kor., N. N. 80 fii, Zelenák Mihály, Szikora János 40—40 fillért. Fogadják érte a rendező-bizottság köszönetét. — Csabai vállalkozók Aradon. Az aradi pályaudvar kibővítési munkálatai fokoza­tosan haladnak. A m. kir. államvasutak igazgatósága egy felvételi épület ós kettős emeletes őrház építéséhez szükséges munká­latok biztosítására szeptember 19-ón az államvasutak aradi üzletvezetőségónéi ver senytárgyalás tartott. Ajánlatot tettek: Gál és Tirnauer (Budapest) 25581 korona 54 fillérrel, Fodor ós Reisinger (Arad) 29.375 korona 56 fillérrel, Wagner József (Bé­késcsaba) 25.961 korona 21 fillérrel ós M o 1­nár János (Békéscsaba) 23.191 korona 61 fillérrel. — Színészet Füzesgyarmaton. Tolnay Gyula színigazgató társulata játszik Füzes­gyarmat községében, hol sikerült neki le­küzdeni a közönség közönyösségét, mely kevósbbó jó színtársulatok szereplése foly­tán támadt a színészet iránt. Hasonló nagy ós művészi színvonalon álló társulat nem volt móg Gyarmaton ós az eddigi ott játszott társulatok műsorán sohasem sze­repelt móg operett. Tolnay pedig egymás­után adja a Katalint, Gósákat, Bob herceget a természetesen szép pártolás mellett. Kü­lönösen Bob hercegnek volt nagy sikere, a címszerepben Tolna y-nóval. Jobb tagjai a társulatnak móg Molnár, Gyar­mathy, Szabó stb. Ma vasárnap a kassai Rákóczi-szobor javára rendez elő­adást a társulat. — Az első baleset. Megtörtónt már a csabai motoros vonalán az első baleset, amely igen szerencsésen végződött. Nejn hogy emberi, de móg állati élet sem esett áldozatul. S z a s z á k Pál csabai földmives a Tátra-utcából hajtott ki a Vasut-utcára kocsival s a motoros éppen ott haladt el. Szaszák lovai már a sinen voltak s a motoros kocsi mindkét állatot feldöntötte, melyek­nek azonban csekélyebb zuzódáson kivül más bajuk nem esett. Helyes volna ha ilyen utca torkolatoknál a kocsivezető mindig csengetne. — Meglopott csirkekereskedő. K i s Ferenc szarvasi csirkekereskedő a minap Szarvasról Kondorosra utazott kocsin. Út­közben elaludt s Kondoroson vette észre, hogy pénztárcája, melyben 2000 korona volt, hiányzik. A kocsit M u c h a Pál bér­kocsis hajtotta s reá irányul K i s Ferenc gyanúja, A nyomozást széles körben meg­indították. — LÓkötök. H r u s k a György szarvasi lakos két lovát egy sötét éjjel eddig isme­retlen tettesek ellopták. A csendőrség már megindította a nyomozást a tettes után. Hruska kára 600 korona. — Hirtelen halál. Takács Mihálynó . csabai asszony futás közben összeesett s beszállították a csabai kórházba Midőn pedig a kocsi a kórház kapuja elé ért s az asszonyt le akarták venni róla, már csak holttestét emelhették le s Takács Mihálynó halálát szivszólütós okozta s a nyomozás szerint nevelt leánya kergette meg. — A nagyváradi m. kir. bábaképezdón az 1903/4 évi téli tanfolyamra a beiratások 1903 október hó 1-10-ig tartatnak. Fel­vétel végett szükséges okmányok : kereszt­levél, esketósi-, erkölcsi-, illetőségi- és or­vosi bizonyítvány. Társadalmi élet Az asszony forradalma. Vallomások. I. Nem uj dolog, amit írok s mégis e sorok olvasásakor erősebben fog dobogni nem egy asszony szive, sok egyetértő pil­lantásból helyeslést olvashatnék ki, mert testvéreim közül sokan e lapon a saját életük történetét fogják megtalálni; bár az is bizonyos, hogy egynehány boldog, vagy könnyelmű asszony nagyon hangos­nak, alaptalannak fogja gondolni e vész­kiáltást. E sorokban visszafog tükröződni a sorsa sok asszonynak, akik eddig némán viselték életük terhét, anélkül, hogy vilá­gosan látnák, miért szenved a szivük s mi fátyolozza el a vidám, tiszta pillantásu­kat ; az én kis történetem sokszoros vissz­hangot fog kelteni mindazokban, akiknek — mint nekem — sok a kötelességük ós kevés a joguk. Már az évek tekintélyes sora óta férj • nél vagyok, nem szűkölködöm pénzben ós fényűzésben, férjem bőkezűsége megengedi, hogy bizonyos határok közt művészeti szükségleteimet is kielégítsem. Boldog vol­tam, amig az érzékek beszéltek, s a kora ifjúság frissesége napról-napra uj benyo­másokat szerzett kívülről. Amig gyermekes voltam és készültem, s a férj nézeteinek készségesen alávetettem magamat — addig házasságunk brilliáns, irigylésre méltó volt 1 Apró nézeteltérések után a rákövetkező í kibékülés a két házastársnak csak még gyengédebb összekapcsolódására vezetett. De az esztendőkkel rmegjött az ítélet biz­tonsága, a kritikus szem, ? gazdagabb, mélyebb benső élet — s ezzel megjött a házaséletbe a trag kum; az egyéniség szembe helyezkedett az egyéniséggel, ós éles disz­szonanciák támadtak a házasság ked­ves duettjében Mert mihelyt az asszony, mint egyén lép fel, felvilágosításokat kór üzleti, vagyoni ügyekről, kellemetlenül vá­lik ; mihelyt a férjtől számadást kiván valamely cselekedetért, mint bizalmatlant és tolakodót elutasitják ; mint tapasztalat­lant és tudatlant nem tekintik móltónak rá, hogy osztozzék férjének érdekkörében. Az asszonynak tehát csak az a joga marad meg, hogy viselje ő is azokat a következményeket, amelyek a férj oktalan cselekedeteiből származnak ; hogy „sze­retve" ós vigasztalva álljon a férj oldalán, a társadalmi, vagy gazdasági romlása al­kalmával ; mert az asszony szava nem ért semmit, az ő tanácsát megvetették, s a legfontosabb elhatározások az ő beleegye­zése nélkül történnek. S a férj olyan bo­tor, hogy ettől az asszonytól, akit az ér­dekközösségből kirekesztett, szerelmot, oda­adást, önmegtagadást követel. Ha ez a viszony nem volna olyan fájdalmas és könnyet fakasztó, bohózat lenne, szatírája az életnek s a házasságnak Hiszen olyan a dolog, mintha a férjek irtóznának a mi részvételünktől az életük mnnkájában, any­nyira távol ós tudatlanságban akarnak bennünket tartani, olyan kevéssé van ben­nük a hajlandóság, hogy nekünk beszá­moljanak, felvilágosítást adjanak. Magatartásuk szomorú következményei nem is maradnak el. Mihelyt az asszony tudatára ébredt az élet komolyságának, a házastársak gyakran ott állanak a házas­ság csődje előtt, mint két, egymástól ben­sőleg idegen lény, akiket a véletlen, vagy okosan számító rokonok hoztak össze, s akiket most már csak a szokás ós a kou­veniencia tart együtt. De jönnek, mind gyakrabban jönnek az órák, amikor az asszony ott áll ijedten a házasság nagy tévedése előtt, amikor a tehetetlenség való gyász ós harag a boldogabb napok emlékét benne elhalaványitja. S azután jön a meg­ismerés : az életed eddig sok öntudatlan hazugság és szemfényvesztés volt, férjeddel semmi közössógtek sincs már — csak a gyermekeitek! A férjed lelke nem a tiéd, az ö gon­dolataiban nem osztozhatol, az ő vagyona nem a tied ; vehetsz ugyan magadnak cifra limlomot, de nem segíthetsz azokon, akik az életben talán végtelenül közel állnak hozzád, pedig talán gazdag asszony vagy ! És a férjed mégis derék ember, becsületes jellem, tekintélyes társadalmi állásban. Ha a megértésnek ez a szerencsétlen szüksége nem támadt volna föl benned, minden pom­pásan ment volna tovább. Margit. Uj évnegyed kezdetén. Beköszöntött már hűvös idejével ós a hideg szelek sodorják le a faleveleket. Dór lepi be már nemsokára a füt, a bok­rot, midőn elérkezik október, első hava az év utolsó negyedének. S amilyen az ősz a természetben : hűvös és szomorú, ugy a magyar politika is most ősz idején sivár, vigasztalan Az újságok, a közönség hűséges értesítői, a köznangulat tolmácsai, egyre nagyobb feladatokkal küzdenek meg. A gyors és pontos hírszolgálat mellett, a biztos és hiteles politikai hírszolgálat, a törhetet­len nemzeti irány, a demokrácia jegyé­ben is egyre fokozottabb erővel kell harcolniok, hogy eljöjjön már egyszer a nagy és szabad Magyarország. A Békésmegyei Közlöny is érzi az idők változását, a helyzet fontosságát, érzi, hogy móg fokozottabb erővel kell megfelelnie kötelességeinek és a közön­ség szeretetteljes bizalmának, mely már harminc éve veszi körül ós Bókésvár­megye első, legelterjedtebb lapjává tette. A közönség bizalmát Ígéretekkel megszerezni nem lehet; a Békésmegyei Közlöny becsületes törekvéssel, közérdekű lelkes munkával szerezte meg és tartja fenn a bizalmat, s hogy az a jövendőben se csökkenjen, de erősödjók: arról gon­doskodik maga az újság tartalma. A Békesmegyei Közlöny a forduló negyedévvel ismét erősödve, tartalmában bővülve jelenik meg. A megyei hírszol­gálatot a tudósítók szorgalmas, nagy serege teszi pontossá ós gyorssá, a hirro­vat élénkitésóre. Az országos események­ről az újság bő távirati rovata ad hirt a közönségnek, valamint a politikai élet hullámzásait az eddiginél nagyobb mór­tékben fogják fővárosi munkatársaink ismertetni a lap olvasóival, megelőzve az újság megjelenése napján az összes fővárosi és vidéki lapokat. Azonkívül a Békésmegyei Közlöny a mai válságos időkben és azután is, a fontosabb eseményeket külön kiadások­ban adja tudtára távirati tudósítások alapján a közönségnek. Mint eddig, szószólója, képviselője lesz a vármegye minden érdekének s minden törekvésnek buzgó, lelkes tá­mogatója, amely a vármegye javára szolgál. Ilyen munkássággal ós nem Ígé­retekkel reméli az uj negyedévben is a közönség bizalmának megtartását és fokozódását A Békésmegyei Közlöny. TOKVENYKEZES. Hatalmaskodó korcsmáros. Kellemetlen emlékek fűzik Budai Antalt a Fehér György korcsmájához. A f. év telén nádvágókat vitt Mezőberóny­ből, s miután hideg volt, ugy gondolta, mindnyájuknak jól fog esni egy kis sziv­erősitő. Ütjük Fehér korcsmája előtt vitte el, hátra szólt tehát a munkásoknak : — Azt hiszem, nem haragusznak meg kendtek, ha bemegyünk egy pohár borra. Ezek jónéven vették a meghívást és siettek befelé. A korcsmában Budai kije­lentette, hogy ő a gazda s ki ki azt igyon, ami jól esik. Mikor fizettsógre került a sor, kérte a korcsmárost, számítsa össze tartozását Fehér megnyomt egy kicsit a kórétát, de Budai szó nélkül fizetett. Ez feltűnt a korcsmáros Mihály nevű fiá­nak, kíváncsi volt rá, hogy mennyi pénz lehet a tárcájában. Melléje húzódott ós azt észrevétlenül kicsente zsebéből. Hegyesi József egy asztal mellett ülve látta, mikor Fehér Mihály ügyeske­dett. Figyelmeztette az édes anyját, hogy az még sem járja a mit fia elkövet. Köz­ben a korcsmáros még egyszer összeadta az elfogyasztott borok árát s azzal a meg­jegyzéssel fordult Budaihoz : — Kend móg tartozik ! — Tartozom, ugyan mivel, hiszen ki­fizettem mindent. — Móg nem fizetett. — Dehogy nem, most is több pénz van kendteknól, mint amennyi dukál. Erre a megjegyzésre a korcsmáros in­dulatba jött s főleg az ingerelte fel, hogy Budai követelte a fiától pénztárcáját. Nó­gatva szólt ehhez : — Vágd pofon fiam, miért beszól ilye­neket. Fehér Mihály nem mondatta magának kétszer Erős fiatal ember létére jól képen teremtette a támadásra el nem készült Budait, majd a kezében levő dugóhuzóval

Next

/
Oldalképek
Tartalom