Békésmegyei közlöny, 1903 (30. évfolyam) július-december • 53-103. szám

1903-09-24 / 77. szám

azokat óhajtja teljesíteni, amelyek alapján Héderváry — megbukott. Végül kinevezi a király Hóderváryt miniszterelnöknek A marifesztum, amely árnyéka sem az elégtételnek, a következő: Atyai szivemet mély gyász tölti el, — kezdi a király levelét — láttára a sajnálatos állapotoknak, melyek kedvelt Magyarországomban a politikai életet hónapok óta meddőségre kárhoztatják. Reflektál ezután a király a 67-ik évi XII. tcik 11-ik szakaszára, mely megállapította, hogy a közös hadsereg vezérlete, vezénylete, belszervezete általa intézendő el El van határozva jogait csorbítatlanul utódaira származtatni Nem tudna hozzá járulni oly intézkedésekhez, melyek kipróbált intézményeket csorbítanak, de nem zárkózik el azok megvalósításától, melyekre kormányai az országgyűlés előtt már nyilatkoztak. Alkotmányos életünket az Isteni gondviselés eddig megóvta a megrázkódtatástól, - mondja a manifesztum és figyelmeztetia nemzetet, hogy most is ragaszkodik kiegyezéshez. Bizik a király Héderváryban, hogy a magyar nemzetet felvilágositja, épp azért kinevezi újra Héderváryt miniszterelnöknek. Az alföldi munkáskórdós, Az ország súlyos válsága közben is állandó gondoskodás ós figyelem tárgya marad az alföldi munkásügy, amely magába öleli a nemzet legősibb elemeinek, a fajmagyaroknak nehéz életkérdését. Az eddig tett tapasztalatok arra mutatnak, hogy az alföldi munkásinséget csakis tervszerű ipari akcióval, nagyobb állami beruházásokkal és kellő hatósági gondozással lehet ideje korán megelőzni s ahol már meg van, megszüntetni. A földmunkásokra vonatkozólag a jövő — Olyan buza terem itt, amilyen a királynak se, mondta és a göröngyöt szétporlasztotta kezében. — Ebben a részben fekszik a híres százmázsás Porubskiné. A sirásó a jó gazda gondosságával rugdalta félre a csontokat, amelyek itt ott az ekevas nyomán kibújtak a földből. Pipára gyújtott és dalolt. Az öreg Komoró búsan támaszkodott egy faderéknak. — Hát belőlem milyen buza lenne ? — mormogta. — Semilyen, — felelt a gazdává vedlett sirásó. Csontos sovány testű ember nem táplálja a földet. Erre már mérges lett az öreg Komoró. Hallgatott egy darabig, aztán csendesen mondta : — Nagy tolvaj kend. Borza. Nem gondoltam volna, hogy ilyen nagy tolvaj. A sirásó a fogára csapta a pipát. — De már ezt ne módja nekem — felelt hetykén — Becsületes ember voltam én mindig. Vén szamár. — Akasztani való zsivány volt, — kiáltotta az öreg dübösen. — Talán még a halottakat is megrabolta. Nem is merném magam kendre bízni. A sirásó veszettül csapkodta a lovakat. — Ne haragítson, öreg, ne bőszítsen, mert megjárja! — kiabált fenyegetőleg. — Nem félek én, gyalázatos tolvaj. Az ón halottaim feküsznek ebben a temetőben, hogy mered felszántani a sírjukat?! — pattogott Komoró. Szó szót követett. Végül összeverekedtek. Szerencsére arra járt két csendőrlegény, akik a nagy kiabálásra beugrottak a temető árkán és megkötözték a két viaskodót. Véres volt mind a kettőt. Ugy kisérték őket összekötött kézzel végig a városon, a tömlöcbe. Az öreg Komoró e nagy szégyen után sokáig nem mert a diákok közé menni. De kiderülvén a verekedés oka, öreg polgármesterünk szive megenyhült ós megígérte Komorónak, hogy a rugi temetőben temetteti el, ha rákerül a sor. S igy Komoró újra hordta a zászlót. elég biztató. Amint a beruházási törvény javiislat, amely a politikai viszonyok miatt nem juthatott az elfogadásig, — kikerül a törvényhozásból: nagyobb szabású vasúti munkálatok számtalan földmunkásnak keresetet fognak nyújtani. Igy például a csabai állomás kibővítésénél nemcsak a földmunkások, de az iparosok is sokféle munkához jutnak. Azonkívül a jövő tavasszal megkezdődik a körözs-tísza-marosí ármentesitő társulat töltést magositó munkálata, melyre három millió van előirányozva s amely az alföldi kubikusoknak hosszú időn keresztül kenyeret fog adni. Maga a kereskedelemügyi miniszter is állandóan foglalkozik a kérdéssel és szeptember 10-ére nagy értekezletet hívott össze, hogy az alföldi vármegyék vezetőinek részvételével arról tanácskozzanak, hogyan kellene meghonosítani a népies háziipart a magyar községekben. Ez az értekezlet közbejött akadályok miatt elmaradt, azonban amint értesülünk, a közel jövőben meg fog tartatni. Az ankéten, melyen közbejött akadályok miatt Wickenburg Márk dr. államtitkár fog elnökölni . és Csongrád, Békés, Csanád főtisztviselőin kivül jelesebb szakértők is kifejtik a viszonyokra vonatkozó nézeteiket, megjelölve az orvoslás módjait. Békósvármegye szintén munkálkodott már e téren. A helyzeten különösen kisgazdák és földmivesek érdekében sokat segítettek a parcellázások, melynek alapján olcsón jutottak jó földekhez. Ezt az irányt ujabban láthattuk, hogy a bóhésmegyei nagybirtokosok is kezdik elfogadni s egymásután engednek át a munkásoknak olcsó bérért földet. Tapasztalhatjuk ezen a téren egyes községek mozgolódását is, melyek szintén földbirtokot vásárolnak, hogy munkásaiknak bérbe adhassák. Láthatjuk Bókósmegyóben a selyemtenyésztésnek, e könnyű és jövedelmező közgazdasági ágnak a fejlődését is. A legutóbbi kimutatás szerint is szaporodott a selyemtenyésztők száma s ezzel együtt természetesen a vármegyébe a selyemgubókért bekerült pénzösszeg is; mely nagy részében kis emberek kezébe jut. Itt van azonkívül a békési kosárfonó iskola, amely eleinte csupán tanműhely volt s utóbb alkotta iskolává a miniszter, midőn már látható volt a népnek a kosárfonás iránt való érdeklődése. Az iskola tanulói évrőlévre szaporodnak s mint kenyérkereső emberek kerülnek ki onnan. Űzhetik a földművelést s télen előkerülhet, mint biztos jövedelmet űző foglalkozás, a kosárkötós. Ki nem feledhetjük a miniszter segélyét munkásházakra, melyet ez idő szerint Békés község kapott meg s használ fel kisembereinekjavára. Megemlíthető még Békéscsaba törekvése, midőn Munkás-Otthont akar létesíteni, amely munkásközvetitővel, munkáskonyhával volna összekötve. Felsoroljuk itt Csongrádmegye intéz kedóseít, melyban sok tanulságos van. Törvényhatósági munkásközvetitő hivatal szervezett, mely a vállalkozókkal közvetlenül érintkezik. Erre tízezer forint megyei alap van. A földmunkásoknak ugyanis nagy bajuk, hogy nem vállalkozhatnak még akkor sem, ha pénzüket összerakják. Kölcsönre van szükségük, amelyről lehetőleg a megye akar gondoskodni. A kubikusok igy hasonló munkaerővel jelentékenyen nagyobb keresethez jutnak s legalább télen át rendesen élhetnek, ruházkodhatnak, táplálkozhatnak. Ami a háziipari akciót illeti, amelyre vonatkozólag lesz megtartva az értekezlet, a földművelési miniszter már adott e célra tízezer forintot. Szentes város is adott hatezer forintot, a megyei községek szintén hozzájárulnak az alap növeléséhez. Szentesen külön munkásházak létesültek, amelyekben úgyszólván ingyenes lakást ós hozzá kerti gazdaságra alkalmas területet kapnak az ínséges családok. Fejenkint ötszáz forint kölcsönt ad nekik a város, melynek kamatmentes visszatérítésére csak tiz év múlva kötelezi őket. A kerti vetemények, a baromfiak részint háztartási szükségleteiket födözik, részint keresetforrásul szolgálnak. Ez az intézmény igen célszerű és jól beválik. Közgyűlés Csabán. Békéscsaba képviselőtestülete mult hétfőn tartotta szeptember havi közgyűlését. a tárgysorozat 24, a póttárgysorozat 2 ügygy®

1 kedveskedett a városatyáknak, ezek között a jövő évi költségelőirányzat is szerepelt, mégis 43 képviselő közül 10, szóval is tiz tartotta kötelességének, hogy a gyűlésben megjelenjen, s ott kötelességszerű ellenőrzését gyakorolja. Gyülósrőlgyülésre tapasztalható a városatyák közügyek iránti érdeklődésének csökkenése s ha a lelkesedés fokonként ekként süllyed, ma-holnap a fagypontra ér. Egyébként nincs ezen mit csudálkozni : a másfél évvel ezelőtt lezajlott községi képviselő választástól az uj választásig van még másfél esztendő ; elég idő arra, hogy a programbeszédben hangoztatott ígéretek feledésbe menjenek s elég arra is, hogy a még hátralévő időben ujabb s hangz -tos ígéretekről álmodozhassanak a városatya aspiransok — íme a gyűlés lefolyása. Havi jelentések. K o r o s y László főjegyző előadása nyomán tudomásul vették a rendszerinti havi jelentéseket. Községi adóból befizettek augusztus hó folyamán 33.656-67 koronát, községi közmunkából 3.687-87 koronát. Az összes pénztárakat 35.847*79 k. készpénz, 785'678'17 korona kötvénybeli maradványnyal az elöljáróság teljes rendben levőnek találta. A kórházban 1.262-16 kor. költséggel gyógykezeltek 109 egyént, kik közül gyógyultan elbocsájtottak 32, javultan 12, gyógyulatlanul 1 egyént, meghalt 2, további gyógykezelés alatt maradt 62 ; a szegényintézetben 528'52 korona költséggel ápoltak 37 egyént, ezek közül 5 táván az intézetből, maradt a hó végén 32. A népmozgalmi kimutatás szerint a lakosság száma 82-vel szaporodott. Felsőbb leányiskola. Jelentettük volt annak idején, hogy a vallás és közoktatásügyi miniszter a csabai állami polgári leányiskolának felsőbb leányiskolává leendő fokozatos átalakítását elrendelte Az erre vonatkozó miniszteri rendelet következőképp szól: Békésvármegye kir. tanfelügyelőségének. Elhatározván, hogy a békéscsabai állami polgári leányiskolát az 1903/4-ik iskolai év kezdetével állami felsőbb leányiskolává fokozatosan átalakítom, az átalakítás munkájával s az e végből szükséges intézkedések iránti javaslatok tervezésével B e r e c z Antal felsőbb leányiskolái biztosomat bízom meg. Miről a kir. tanfelügyelőséget tudomás végett oly felhívással értesítem, hogy nevezett biztosomat munkájában kitelhetőleg támogassa s hogy ezen elhatározásomról Békéscsaba nagyközséget értesítse. Az átalakítás folyamán az iskola felügyelete fokozatosan a felsőbb leányiskolái biztos hatáskörébe megy át. Budapest, 1903. augusztus hó 25-én. Wlasslcs s. k. A miniszter leiratát a képviselőtestület lelkes éljenzéssel vette tudomásul. A képviselőtestület a szabályrendelet ujabbi átdolgozására bizottságot küldött ki s ennek tagjaiul megválasztotta Beliczey Géza, S e i 1 e r Gyula, S z a 1 a y József, Koeziszky Mihály, Roseuthal Ignác és dr. U r s z i n y i János képviselőket. Ezután tudomásul vette a képviselőtestület a törvényhatósági bizottságnak a települési szabályrendelet jóváhagyására vonatkozó határozatát, valamint a megyegyülés azon véghatározatát is, melylyel F e r e n c z i Zoltán volt községi fővégrehajtó ^ fizetésének kétharmadrésze a közpénztár által visszatartatott. Az A. E. G. V. részvénytársaság igazgatóságának a Gézamegálló-Tótkomlós között létesítendő vasútvonal segélyezése tárgyában beadott előterjesztése felett a 15 nap múlva egybehívandó ujabbi közgyűlés fog határozni. Wi Jelentések, előterjesztések. ím István gazdasági intéző, mint községi számvevő ismertette ezután a jövő évi költségelőirányzatot, melyet a képviselőtestület minden hozzászólás nélkül 461.695-01 K. kiadással, 241.740 41 K

. bevétellel, 'J19.954-60 K. hiánynyal egyhangúlag elfogadott s a községi pótadót az első csoportbeli költségekre 37°/

0, a második csoportbeli költségek e 6 6°/

0, a harmadik csoportbeli költségekre 23.3%-ban állapította meg. Az egyes tételek csak itt-ott szenvedtek lényegesebb változást; igy a rendőrség ruházatának tételeit felemelték 400 koronával abból a célból, hogy a rendőrtisztviselők (fő , albiztos és írnok) egyenruhával láttassanak el, mert a közszolgálat sikeres ellátása igy kívánja. (!) Hja, haj ! az uniformis . . . Majd megállapították a jövő évi községi közmunka mérvét. A mérnöki hivatal által egybeállított költségelőirányzat szerint fedezetet kiván 25,200 kor.; ennek fedezetét képezi: kor. n n 8676 858 64 2728 1007 14793-60 31-20 Helypénzazedéai szabályrendelet. Ismeretes az elöljáróságnak azon törekvése, hogy a több évtizeddel ezelőtt alkotott, s viszonyaink között már teljesen avult vásári és hetipiaci helypónzszedési szabályrendelet a mai igényeknek megfelelően modosittassék. A régi szabályrendelet egyik-másik intézkedésének megváltoztatását különösen azon körülmény tette szükségessé, hogy a piactérnek s a vásártérnek ujabb törvények által kivánt berendezése és felszerelése, kibővitóse s fentartása évről-évre mind több terhet ró a községre, mig a helypénz dijtótelei aránytalanul csekély összegben vannak megállapítva. A képviselőtestület még 1901. évi november hó 14-én tartott gyűlésében módosította a régi szabályrendeletet, s jóváhagyás végett a kereskedelemügyi miniszterhez terjesztette. A miniszter méltányolva a községnek azon kórelmét, hogy a vásártér berendezésére, kibővítésére és illetve jókarba helyezése céljából eszközölt befektetéseivel szemben a vásári bevételek némi emelése utján nyerjen fedezetet: s nem zárkózik el a község azon törekvése elől, hogy az eladó ós vásárló közönség érdekében tett ezen kiadásai fedezésére a helypónzdijszabályzat tételei némileg emeltessenek. Minthogy azonban a bemutatott szabályrendeletben ugy az aradi kereskedelmi és iparkamara, mint a földmivelósügyi miniszter véleménye szerint is, egyes tételeknél az eddigi állapottal szemben túlnagy emelés mutatkozik, a szabályrendeletet azzal küldte vissza, hogy az teljesen átdolgozandó s oly díjtételek állapitandók meg, melyek a község részére vásártartási kiadásainak fedezésére i móltányos többkiadást biztosítják ugyan, le másrészről, a vásári forgalomra bónitóag nem hatnak. 3082 kétfogatú iga után 13 egy fogatú 2169 vályogház 143 téglaépület „ 8 emeletes ház „ 2728 zsellér lakó „ 1007 cselédtag „ kézi napszám számíttatván, minden kézi nap 80 fii. értéket képviselvén, — igy öszszesen 13.333 kézi napszám után a kivetendő összeg tehát Ezt a kivetési tervezetet a közgyűlés jóváhagyás végett a törvényhatósági bizottság elé terjeszti. Miután a kanálisi szőlő szabályozása érdekéből engedélyezett kisajátítási jogot a csabai kir. járásbíróság, mint tkkvi ha10666-40 kor. 25,491-20 tóság az egyes parcellákra s birtoktestekre a tanács, az építészeti bizottsággal egyértelmüleg bemutatta a legközelebbi jövőben végrehajtandó kisajátítás programját, melyet a közgyűlés elfogadott s a terv keresztülvitelével az elöljáróságot megbízta. Varságh Béla, K o r o s y László, Kol p a s z k y László hozzászólása után elhatározták, hogy a jövő tanévben Erzsóbethelyen közsógileg segélyezett magánóvodát állítanak fel s az óvónői állásra annak idején pályázatot hirdetnek ; addig a jelenlegi Albrechtovics Gusztávnó magánóvónőt 800 koronával segélyezik. Elfogadták s a közigazgatási bizottsághoz felterjeszteni határozták a községi tanyai iskolák ós ovodák jövő évi költségelőirányzatát s Maros György indítványára elhatározták, hogy kérelmet intéznek a közoktatásügyi miniszterhez a községi tanitók korpótlókainak az államkincstár terhére leendő átvállalása iránt. | Kisebb ügyek. Kérvények. A községi orvosok teendőit körvonalozó szabályrendeleti javaslatot elfogadták s jóváhagyás végett a megyegyülós elé terjesztik.—Elhatározták, hogy a vásártéren a sörház telkének sarkába passzus házat építenek. — B o d ó József segédmórnök fizetósfelemelós iránti kórelmét elutasították. — Hrabovszky Pálnak utcaszabályozás folytán elveendő Ű-ölekórt 250 korona kárpótlást szavaztak meg. — A szüretelés idejét szeptember hó 28-ára kitűzték. — H a r tl Albertné bérszerződésót törvényhatósági jóváhagyástól feltételezetten 3 évvel meghoszabbitották. — Kozma Mártonnak, a Petőfi-ligetbeli kioszk bérlőjének a fél haszonbért elengedték. — S i p o s András gimnáziumi tanulónak a folyó tanévre 150 korona községi segélyt engegélyeztek s miután több település ós lakositás iránti kórelmet kedvezően elintéztek, a közgyűlés délelőtt 11 órakor véget ért. A városatyák közül jelenvoltak: virilisek: K 1 i m e n t Z. János, Kocziszky Mihály, S z a 1 a y József, Varságh Bóla, dr. Margócsy Miklós, — választattak : G á 1 i k János; Beliczey Géza, Szeberónyi Lajos, Wagner József ós P a t a y Zs. András.