Békésmegyei közlöny, 1903 (30. évfolyam) július-december • 53-103. szám

1903-09-17 / 75. szám

ez a bérest fenyegetőleg összeszidta, miért is a béres Birót megütötte. Erre Biró neki rontott az öreg béresnek, a földhöz vágta s a kezében levő késsel éppen megszúrni akarta, midőn egy másik béres Birót meg­ragadta s kezéből kicsavarta a kést. A rendőrkapitány Birót letartóztatta s a kir. törvényszék fogházáha átkísértette. — Kedélyes öngyilkosjelölt. Bedő Gábor mint bérkocsis szolgált Csabán. Vasárnap éjjel egy nagyot mulatott s megfeledkezett s gondjaira bizott bérkocsiról. Mikor aztán józanodni kezdett, „Egy életem egy halá­lom !" kiáltással ruhástul a kőhid mellett a Körözscsatornába gázolt és a viz közepén öngyilkossági szándékkal háromszor is a viz alá merült. A hideg viztől aztán józan lett s a parton állók biztatására abban­hagyta az ingyen fürdőzést s kijött a víz­ből. Egyik mulató pajtása, mikor az ön­gyilkos jelöltet megfoghatta, egy párszor alaposan nyakonverte s ez hatott reá leg­jobban, mert most már igy fakadt ki Bedő: „Jól teszi sógor, csak üssön ! u — Tüz. Békésen Béres Mihály és Eszter háza leégett. A tüz oka ismeretlen, de a gyanú özv. Béres Lajosné felé irányul, ki bosszúból részeg állapotban már a mult évben is gyujtogatási szándékból a leégett ház padlásán tüzet rakott, de akkor észrevették és hamar elfojtották a lángokat — Kiütötték a fogát. Varga Zsu­zsana a Füzesgyarmathoz tartozó puszta­macskási birtokon mint béresné szolgál. A napokban egy konyhán lakó szomszédnéjá val valami pletyka miatt összeszólalkozott. Társnője, ki hevesebb természetű, hamaro­san ugy vágta öböllel szájon Varga Zsuzsát, hogy nyomban kiesett két foga. Ezekután pedig begyalogolt Zsuzsa Füzesgyarmatra orvosi látleletért s egyben a bíróságnál feljelentette az esetet. — Öngyilkos asztalossegéd. Békésen Kim e r Gyula asztalossegéd öngyilkos­ságot követett el. Tette előtt több korcs­mában ivott, majd pedig S a 1 József asztalosmester lakásán a torgácsos kamara padlásán felakasztotta magát. Tettét való­színű, hogy részeg állapotban követte el. — Érzékeny szöllö csősz. Füzesgyarma­ton Berki Sándor szöllőcsősz, V i n c z e István gunyhójában felakasztotta magát. Egy munkásigazolványból kiszakított lapra ráirta, hogy azért lett öngyilkos, mert M a k a i Mihály füzesgyarmati lakos, kinek szintén van szöllője, azzal vádolta Berki Sándort, hogy az tőíe szilvát lopott, pedig — mint irja — Isten látja a lelkét, nem lopott ő egy szem szilvát sem, csak egy éhes gyermeknek szedett egy pár szemet. A holttestet Kiss Lajos füzesgyarmati szöllőmunkás vette észre, le is vágta a kö télről, de már nem volt benne élet. Tömeges munkás-sztrájk Gyulán. Valóságos epidemia most Gyulán a sztrájkolási kedv. Kezdték az épitőipari munkások, folytatták a harisnyagyárbeli munkáslányok, ezek magukkal ragadták a gyufagyárban dolgozókat, kedden pedig a kováos, lakatos ós csizmadia segédek jelen­tették ki, hogy béremelés nélkül nem dol­goznak. A tömeges sztrájk élénk visszatetszést kelt a városban, mert a szegény, félreve­zetett munkások sorsa végre is nem kö­zömbös dolog. Az izgatók lelketlen dolgot művelnek, midőn reménytelen küzdelembe ugratják be hiszékeny társaikat. Szó sincs róla, hogy eredményt érhessenek el; sem a kereseti, sem a munkaviszonyok nem olyanok, hogy küzdelmük gyümölczöző lehetne. Már csaknem anarchikus állapotok következtek be ; a kőmives munkások tür­hetlen erőszakoskodást követtek el azokkal szemben, kik nem rokonszenveztek a bér­harc eszméjével, és éhező családtagjaik számára kenyeret kívántak keresni. Ezeket állandó ellenőrzés alatt tartották, valóságos detektív csoportok járták be az utoákat, hogy a tétovázókat megfélemlítsék és visz­szariasszák a munkába állástól. a mellett a polgármester ellen minő­sithetlen modorban tüntettek. Szidták, gya­lázták s azzal fenyegetőztek, hogy kötelet akasztanak a nyakába. Cselekedték pedig ezt a rendőrkapitány fülehallatára, kinek a munkások esztelen kifakadásai ellen egy árva szava sem volt. Végre is az alispán sokalta meg a dolgot, erélyesen ráirt a városra, s elrendelte, hogy a lármázok ellen a legszigorúbban kell eljárni. D u t k a y polgármester erre eltil­totta a csoportosulásokat, azonkívül köz­hírré tétette, hogy az építési vállalkozók felhatalmazást nyertek arra, hogy ha a gyulai munkások nem akarnak munkába állani, ugy bárhonnan hozathatnak maguk­nak munkásembereket. Azok ellenében pe­dig, kik munkába álló társaikkal szemben eröszakot követnének el, a törvény teljes szigorát alkalmazzák A határozott fellépésnek annyiban meg lett a sikere, hogy a dolgozni kívánók bán­tatlanul távozhattak a városból. Hogy a sváb-munkások mennyire naivak ós meny­nyire nincsenek tisztába a sztrájk fogal­mával, élénken illusztrálja a következő mulatságos eset. A sztrájk kitörése után néhány kőmi­ves egy magán házon dolgozott, a mit megtudtak a vezetők. Egyik szájas társu­kat kellő kísérettel ellátva rájuk küldötték. hogy őket a munka abbahagyására bírják. Ezek nem voltak hajlandók szót fogadni. A legidősebb kijelentette közülök : — Mi nem akarunk sztrájkolni, munka­adónk tiszteségesen megfizet, mi tehát tovább dolgozunk. — Micsoda? csattant fel erre a szájas népbolonditó, hát nem teszitek le a vakoló kanalat ? — Nem, felelték eltökélettel. — No megálljatok, mindjárt csendőr­szuronyokkal foglak benneteket erre kény­szeríteni. A szurony szóra riadtan néztek egy­másra a renitenskedők, végre is kijelen­tették : bármennyire meglegyenek elégedve mesterükkel, azt még se kívánhatja tőlük, hogy összeszurkáltassák magukat. Rögtön abbahagyták a munkát, ós elmentek „mu­száj sztrájkolóknak". Szegények, abban a tévhitben éltek, hogy ha nem akarnak sztrájkolni, ugy erre csendőr karhatalom­mal fognak kényszeríttetni. A gyufagyárbeli munkásleányoknál még érthető, ha sorsukon segíteni próbál­nak. Nehéz és egészségtelen munkát végez­nek silány dij ázásért; — de már a kötő­szövő gyárbeüektől hálátlanság, hogy a munkát abbahagyták. Aránylag elég gyor­san ós tisztességesen kereshetik meg ke­nyeröket, s a vállalat nem érdemelte meg, hogy bérharcot kezdjenek. Bizonyára ők is tudták, hogy a gyár még eddig hasznot alig hozott, miután a folytonos befekteté­sek súlyos terheket róttak a vállalatra, s emlitésreméltó haszonról csak akkor lehet szó, ha ezeket letörlesztették. A szövőgyár munkásainak mozgalma nem irányult a munkabér emelésére, ha­nem inkább a munkavezetők személye el­len. Weisz Mór vezérigazgató még va­sárnap orvosolta a munkások ezen óhajait s hétfőn a gyárban újra kezdetét vette az egy napig szünetelt munka. A mi a kovács, lakatos ós csizmadia segédek bérmozgalmát illeti, ennek már igazán nincs értelme. A kisiparosok a nél­kül is a pusztulás szélén állanak, s ha még saját segédeik is segítenek romlásukat elő idézni, ugy mit várhatnak a jövendőből ? Munka nincs, kereset nincs, s igy a kis­iparos élete nélkülözésekkel teljes vergő­dés, mert sohasem tudhatja, hogy a dobot mikor ütik meg hajléka felett. A legtöbb közülök máról holnapra él, ezektől tehát nem kívánható, hogy ha van egy-két se­gédjük, azoknak magasabb bórt fizessenek. A gimnázium építésénél Szabados vállalkozó első sorban gyulai kőmiveseket kívánt alkalmazni, de mert ezek vonakodtak az általa felajánlott tisztességes napszámért dolgozni, Nagyváradról hozatott olasz mun­kásokat s igy a kenyérkeresettől itt is el­estek. Csak sajnálni lehet a szerencsétlen félrevezetett embereket, mert nyakasságuk miatt a nyomornak néznek eléje s éhező családjuknak nem fognak tudni kenyeret adni. Egyelőre nincs rá kilátás, hogy e tö­meges sztrájkmozgalmak megszűnjenek, ez csak is akkor fog bekövetkezni, ha az éh­ség az ajtón kopogtat. Ekkor bizonyára szívesen vállalnak munkát még azok is, kik most leghangosabban szidják az urakat ós a munkás nép „zsirján" hizó vállalkozó­kat; mert utoljára is esak ezektől remél­hetnek kenyeret. KÖZGAZDASÁG, — A magyar ipar ujabb diadalát jelenti az a fontos mezőgazdasági érdeket szolgáló kitünö találmány, amelyet Kádár Gyula ismert nagyváradi gépgyáros produkált most s amelyet több nagy birtokos kipróbált már és arról, hogy pontosan bevált és megfelelt, elismerő levelek tanúskodnak. Kádár Gyula találmánya egy uj szabadal­mazott gyors lóhere ós lucernamag cséplő, egyben gubózó gép, mely nemcsak nagy munkaképességénél fogva múlja felül az eddig létező összes ilynemű gépeket, ha­nem kiváló ós megbecsülhetlen előnye az, hogy vele a cséplés és gubózás egyszerre végezhető, de egyedül a gubózást is kitűnő sikerrel végzi. Ezen szabadalmazott lóhere ós lucerna­mag cséplődob, mely minden cséplőgéphez alkalmazható, két részből van készítve, il­letve a ráreszelt csavarok segélyével két kü­lönböző hengerpalástot lehet képezni ós pe­dig az etető nyílásnál levő hengerpalástnak nagyobb átméret szükséges, mert itt több gubót vesz be ; mig a kiömlő nyílásnál levő henger palást szűkebb átmérőjű parallelre állitható, mi a kifejtés főtényezője. Hogy ezen uj magyar találmány, mely kétszer annyi magot fejt ki félannyi erő­vel, mint az eddigi heremagfejtök — mily előnyös, arról számtalan elismerő le­vél tanúskodik. Ara teljes felszereléssel 80 forint. — Megszűnt ragadós száj- ós körömfájás. Bókésszentandrás községben a ragadós száj­és körömfájás megszűnt s az alispáni hi­vatal a zárlatot beszüntette és az óvintéz­kedéseket hatályon kivül helyezte. Gabona árak. Békéscsaba, szeptember 16. Budapesti gabonapiacunk irányzata is­mét csendesebb, az árak esésben vannak. Csabai hetipiacunkon élénk kínálat mellett a következő árakben vettek : I-ső rendű piros export buza. 7'20—7-30 „ „ sárgás buza . . . 7-00—7'10 Középminőségü buza .... 6 50—6.90 Árpa 4-90—5-00 Zab 4-90—5 00 Csöves tengeri 2'80^3'00 Budapest, szeptember 16. (Saj. tud. táv.) Készbúza csendesebb, őszibuza 7'45—46, tavaszbuza 7 73—79, tengeri 904-re 539 - 4o'. I kik az VI HÍRLAP vidéki elárusitását el­vállalni akarják, tudas­sák ezt Békéscsabán a CORVINA nyomdával. LLPTOVICS KÁROLY csabai hentesmesternól a közraktárban megtekinthető fehér, finom, száraz, sziláit szalonna kapható. Tudakozódni lehet nála a Vasut-utcai bolthelyisógben, Gécs-bazár. TANÜGY. A belratáaok. A szarvasi ág. ev. főgimnáziumban és a vele kapcsolatos intézetekben e hó első három napján voltak a beiratkozások, me­lyeknek eredménye osztályonként a követ­kező : I. o. 71., II. o. 51., III. o. 47., IV. o. 48, V. o. 45., VI. o. 48., VII o. 54., VIII. 0. 47., összesen 411. A tanitó képzőben: 1. o. 8., II. o. 8., III. o. 14., VI. o. 16., összesen : 46- A gyakorlóban van összesen 12 tanuló. A békési ev. ref. főgimnáziumba beirat­kozott eddig: 197. És pedig az 1-ső osz­tályba 44 ; a II-ikba : 31; a ill-ikba : 30 ; a IV-ikbe: 22 ; az V-ikbe : 24 ; a VI ikba : 29; a VII-ikbe : 16; a VlII-ikba : 15. Az előző évhez arányítva a szaporulat: 33. A vidékiek száma még egyszer annyit mutat, mint a mult évben. A szarvasi polg. leányiskolába beirat­kozott összesen 109 nyilvános növendék, mult tanévben 93 és pedig, elemi osztá­lyokba : I. 9, a mult évben 4, II 6, mult évben 6. III. 7, mult évben 9. IV. 12, mult évben 4, összesen 34, mult évben 23. A polg. osztályokba I. 14, mult évben 11. II. 16, mult évben 20. III. 19, mult évben 25. IV. 26, mult évben J4, összesen 75, mult év­ben 70. Szaporodás 16. Beirás a közs. kereskedő tanoncisko­lába az 1903/4. tanévre 20-án vasárnap d. u. 2—4-ig az áll. polgári fiúiskolában lesz megtartva, a tanuló hozza magával előző évi ellenőrző könyvét, az ujak iskolai és ujraoltási bizonyítványt. Beíráskor fize­tendő 5 korona I. félévi tandij. Az igaz­gatóság. Hirdetmény, Alulírottak közhírré tesszük, hogy Endrőd község határában egy 8 évesnek látszó mocskos szőrű, 2 hátsó lába kesej, kis csillaggal, jobb ezombján M bólyegű A közönség köréböl. T. Szerkesztő ur ! Utóbbi időben ugyancsak erősen grasz­szálnak a részeg ós duhajkodó legények. Szombatesténkint és vasárnap délután nem igen ajánlatos a Vasut-utcának a Jókai­utcától kezdő részétől a vasútig, viszont a Zöldfa-vendéglő és a Szarvasi-ut környé­kén járni. Ha nem is életveszélyes, de mindenesetre súlyos természetű bántalma­zásban részesülhet bárki is. Mult vasárnap délután is a Kohn-féle korcsmából négy „felhangolt" legény iszonyatos ordítással ugrott ki a járdára, ós az arra sétáló kö­zönség közül többeket feldöntöttek. Az elégtelen létszámú rendőrség ezért nem okolható, de talán lehetne hatóságilag e baj elhárítására nézve intézkedni. Egy békés polgár. Egy jó karban levő zongorát keres bérbe. Ki? Megmondja a kiadóhivatal. találtatott gazdátlanúl. Tulajdonosa tulaj­donjogának igazolása mellett f. hó 24-ón megtartandó árverés napjáig Endrőd köz­ség elöljáróságánál. Endrődön, 19J3. szeptember 4. Viskovics Ignácz, Uhrin i. Imre, jegyző. biró. Bart&k né kertje Erzsébethelyen, közvetlen a vasút mellett, fronttal az országútra, egészben vagy par­cellázva, házhelyeknek is, szabad kézből, jó feltételek mellett eladó. Akiválóan egy csésze jó teát óhajt élvezni, kérje mindenütt a világ legjobb és leg­finomabb teáját, ós az az INDRA-TEA, mely Chinának, Indiának ós Ceylonnak legfinomabb teakeveróke. — Valódi csak eredeti csomagolásban. Raktárokat a hirdető táblák mutatják. ritflnlk mindennemű börtisztátalanság ós bőrkiütés, továbbá Mitesser, bőr- ós arcvörösség stb, Bergmann kátrányszappana naponkénti használata által. Bergmann & Comp Kapható Csabán drbja 60 fillérért: Sas gyógyszertárban, Gencsi József, Siiberstein Ignác utóda és B/au Béla dioatüzietében. sss^ssssssS TOvra.vTKy.v.v.vv.v .y.yy jwv v. tisztító-kivonat jobban tisztit, mint bármely más fényesít őszer. Cyiitnöks, fözelcH, HísconserVálíat aszalt fozcUHct ajánl a legjobb minőségben az „glső KecsHcmetl ConserVgyár" KecsHctneten. Árjegyzékek ingyen és bérmentve. Nyomatja és kiadja a „CORVINA" könyvnyomda Békéscsabán 1903.

Next

/
Oldalképek
Tartalom