Békésmegyei közlöny, 1903 (30. évfolyam) július-december • 53-103. szám

1903-08-23 / 68. szám

zására. Ha már az osztrákok is igy beszélnek, akkor valószinü, hogy végre valahára mégis eljutunk a külön vámterülethez. A közigazgatási bizottságból. Az augusztusi ülés. A vármegye közigazgatási bizottsága hétfőn tartotta augusztus havi ülését és azon, egy berényi panasz ós egy békési adóügyet kivéve, melyek közül hosszabb vita fejlődött ki, gyorsan perdült le a tárgysorozat. Haviár Lajos kir. főmérnök jelentése birt még némi érdekességgel. A közigazgatási bizottság ugyanis az év elején felterjesztéssel élt a kereskedelmi miniszterhez, hogy az államvasutak állomásaihoz a telefont vezettesse be ós állitson nyilvános telefon-állomást, ugyan akkor kérte a belügyminisztert is, hogy a csendőrőrsök is kapjanak teletont, végül, hogy a tulmagas telefondijak szállitassanak le. A kereskedelmi miniszter most leiratban értesítette a vármegyét, hogy a vasúti állomásokon nem hajlandó telefonállomásokat létesíteni, a csendőrörsök telefonjára nézve tárgyalt a belügyminiszterrel, s ha a költségek megfelelő fedezetet nyernek, akkor majd létesíteni fogják. A telefon díjszabálynak leszállítására nézve pedig tárgyalások folynak a minisztériumban. — A bizottság a miniszter válaszát tudomásul vette. A tárgysorozattal 11 óra után már végeztek, ugy hogy délig még három albizottság is elvégezte munkáját. Az ülésen Lukács György dr. főispán elnöklete alatt jelen voltak : Fábry Sándor dr. alispán, Daimel Sándor dr. főjegyző, Ladirs György, Haviár Dániel, Bodoky Zoltán dr., Varságh Béla, László Elek dr., Beliczey Géza bizottsági tagok, Zöldy János dr. főorvos, Zöldy Géza dr. főügyész, Somossy Zsigmond h. pénzügyigazgató, Jantsovics Péter árvaszéki elnök, Haviár Lajos kir. főmérnök, Zlinszky István közg. előadó. Az ülés megnyitása után Daimdl főjegyző felolvasta az alispánnak a mult hóról szóló jelentését. A vagyonbiztonság 25 apróbb esetben volt megtámadva. Szarvason Kis István hamisezüst pénzt gyártott; öngyilkosság 15, tüz 17 esetben fordult elő. Az idei termés jó közepes; a munkásviszonyok kieligitők. Ugy az alispáni jelentést, mint a közigazgatási bizottságnak az év első feléről a minisztériumhoz intézett felterjesztését tudomásul vette a bizottság. Marók Zános ós B o 1 d i s József mezőberényi lakosok fegyelmi feljelentést adtak be a belügyminiszterhez P o p o v i c s Szilveszter, békési járási főszolgabíró ellen, hivatalos hatalommal való visszaélés miatt. A feljelentés tárgya olyan természetű, hogy hirlapilag tárgyalni szinte lehetetlen. A vármegyére Ugyanis névtelen levél érkezet, melynek irója Bart Ilona mezőberényi kofát magzatelhajtással vádolta s több személyt nevezett meg, kiknél sikerrel „operált". Az alispán puhatolódzásra hivta fel a főszolgabírót. A főszolgabíró azonban félreértette az alispáni felhívás intencióit s a névtelen levélben megnevezetteket a mezőberényi községházára idéztette s formális vizsgálatot tartott, melyről csak az érdekeltek és F r e y Géza járási orvos tudott. A határozati javaslat nem tartotta az ügyet a fegyelmi eljárásra alkalmasnak; Haviár Dániel, L a d i c s György, Fábry Sándor dr., Bodoky Zoltán dr. ós L u k á c s György dr. felszólalása után azonban a bizottság a fegyelmi eljárást megelőző vizsgálatot a főszolgabíró ellen elrendelte. M a k a i Márton füzesgyarmati irnok a füzesgyarmati kaszinó közgyűléséből kifolyólag hírlapi polémiát folytatott s most sajtó utján elkövetett becsületsértés miatt vád alá van helyezve. A bizottság állásától az ügy eldőltéig felfüggesztette Makait a községi törvény értelmében. A kir. tanfelügyelő helyett Daimel főjegyző referált. A bizottság jóváhagyta Hajdú Mihály orosházi, Szotyor József és Varga János békési tanítók megválasztatását. Bucsatelepen Szeghalom községének egy második iskolát kellene állítani, erre azonban a község nem hajlandó, mert az összeirt iskolások közül csak 120-an jártak iskolába. A bizottság kimondotta, hogy a község köteles a második iskolát felállítani. Egész halmaz iskolai költségvetés lett ezután jóváhagyva. Szarvas községét pedig felhívták, hogy az iskolai költségvetéseket jövőben három példányban terjessze be. S o m o s y h. pénzügyigazgató jelentése szerint a mult hóban egyenes adóban 135 ezer koronával kedvezőtlenebb volt az adóbefizetés, mint az előző év hasonló időszakában, mig hadmentességi dijban 1093 keronával kedvezőbb az eredmény. Szügyi József békési ref. kántortanítóra és Jámbor Lajos békési ref. tanítóra, az egyháztól fizetésük kiegészítéséül nyert föld után, bár a földadót az egyház fizeti, még IV. osztályú jövedelmi adót is vetettek ki; ezen sérelmes intézkedést az illetők megfelebbeztók. A pónzügyigazgató az adó jogos voltát vitatta s a felebbezóst elutasítani javasolta. A bizottság a főispán, Haviár Dániel felszólalása után, hogy egy adóalanyról két bőrt lehúzni nein lehet, a kivetett adó törlését kimondotta. Zöldy Géza főügyész apró cselódbér iránti pereket referált, mig Jantsovics Péter az árvaszók tevékenységéről számolt be s szomorúan tapasztalta a bizottság, hogy az elintézetlen ügydarabok száma fokozatosan szaporodik. Okozza pedig ezt az, hogy Szabó Emil ülnök 35 napi fegyvergyakorlatra vonult be, S á r o s y ülnök pedig beteg. Haviár Lajos főmérnök az utak, állapotáról, építéséről tett jelentést. Tudatta, hogy a mezőberényi vashid építése j eddig lanyhán folyt, felhívta a vállalkozót I nagyobb munkaerő alkalmazására. Valószinü azonban, hogy a zárt határidőre nem fog elkészülhetni. Móg a kereskedelmi miniszternek a telefon-felterjesztésre vonatkozó leiratát hallgatta meg a bizottság s ezzel az ülés i befejezést nyert. A kihallgatások. — Fővárosi munkatársunktól. — Budapest, aug. 22. Nagyon is természetes, hogy a király őfelsége előtt megjelent államférfiak most, amikor móg a kihallgatandó parlamenti vezórfórfiak egész sora van hátra, audienciájuk lefolyásáról ós eredményéről egyelőre mitsem közölnek, noha intimusok és kelletletlen hírszerzők szinte kíméletlen módon „megkörnyékezik" őket. De már most is bizonyosra vehető az, hogy Csáky Albin gróf, a főrendiház nagy értékű elnöke, semmi-féle kabin etalakitásban részt nem vesz; szintúgy bizonyosra vehető, hogy ugy ő, mint a kihallgatott másik két politikus, Andrássy Gyula ós Károlyi Sándor grófok, Apponyi Albert grófot ajánlottákő felségének, mint olyan államférfit, aki a mai helyzetben legkönnyebben képes a kormányalakitás és a parlamenti válság megoldása előtt feltornyosult akadályok elhárítására s a sikeres kibontakozás megteremtésére. Apponyi Albert gróf, aki terjedelmes emlékiratot szerkesztett a politikai helyzetről, ő felségének bizonyára jelentést tett a kihallgatás alkalmával az ellenzéknek hangulatáról ós kívánságairól is, amelyekről mint a képviselőház elnöke kötelességének tartotta magát informáltatni. Ha a tények logikája nem mond csütörtököt, ugy Appo ayi Albert gróf lesz az uj kormányélóns kabinetjében helyet foglalnak előreláthatólag "Wekerle Sándor is (akiről különben azt' mondják, hogy pusztán szakminiszterségre nem vállalkozik), valamint Tisza István gróf. A legfelsőbb kihallgatásra meghívott államférfiak már valamennyien a fővárosba érkeztek ós F a 1 k Miksaa dr. is, ki jelenleg Ischlben tartózkodik, vasárnapra már visszaérkezik Budapestre. Amint értesülünk, ő felségének ez alkalommal államférfiak meghívására vonatkozólag nem fognak ujabb javaslatok tétetni. 0 felsége álláspontja, mint legbeavatottabb oldalról jelentik Széli, Fejérváry, K hűen elbocsátása óta nem változott. A királynak nincsen szándóka ujabb engedményeket adni, hanem ott megállani, ahova már Széli alatt eljutott. Ezek az engedmények az úgynevezett Szentiványi-féle pontozatok, melyeknek lényeges része a katonai büntető törvénykönyv reformja, a zászló és jel vény kér dós rendezése és a magyar tisztek hazahelyezóse. De móg ezek is magyarázatra szorulnak. A büntető törvénykönyv reformja alatt az anyagi intézkedés reformja értendő ós nem a magyar nyelv behozatala az eljárásba. A zászló- és jelvónykórdós pedig valami móg ki nem forrt közösséget és nem a magyar zászlót ós jelvényt jelenti. Ezeket a nemzeti engedményeket is legfelsőbb helyen a véderő keretéhez kötik, vagyis ezek is csak akkor kaphatók, ha a nemzet előbb bemegy a kétéves szolgálattal ós a kontingens felemelésével járó nagyobb terhekbe. Ez a király álláspontja, mely nem egyezik meg egyetlen párt felfogásával sem, ugy hogy kibontakozásról szó alig lehet, bárki is vállalkozik ezen az alapon a kabinetalakitásra A koronának engednie kell. 0 Allatkiállitás Gyulán. A széthúzó nemzetgazdasági erők harmonikus együttműködését s a Bókésmegyében hosszú időn át tapasztalt széthúzó községi érdekek barátságos, kölcsön együtthatását van hivatva előzmozditani a gyulai ipar és állatkiállitás. Körülbelől ezekkel a szavakkal jellemezte vármegyénk agilis főispánja azon ünnepségek sorozatát, melyeknek a vármegye szókhelye, Gyula volt e héten át gazdag szintere. Valóban : nemzetgazdasági szempontból nem képzelhetünk előbbre való feadatot, mint az ipari és mezőgazdasági erőknek összhangzatos kooperációját, s vármegyénk fejlődését mi sem biztosítja jobban, mint összes községeinknek minden féltékenységtől ment egységes törekvése a tökéletesedés felé. A Békésmegyei gazdasági egyesület készséggel ragadta meg az alkalmat, hogy a gyulai iparkiállitás ötletéből e kettős feladatnak szolgálatába álljon s mint úttörő, valóban elismerést érdemel. Köszönet érte vármegyénk főispánjának, aki a kez demónyezós munkáját végezte, köszönet az egyesület vezetőségének, akinek munkája által az eszme alakot öltött. * Szent-István napja borús reggelre virradt ; a gyulai vásártéren berendezett álkapu lett volna, amikor üdvözlő szónoklatába fogott: — Hozta Isten kedves fiam uram; igen örvendek, hogy végre rászánta magát eme fáradságos útra és meglátogat bennünket. Amennyire tőlünk telik, igyekezni fogjuk ittlétének minden percét kellemessé tenni. Otthon tárt karokkal várják mindannyian, a feleségem is, a Sárikám is. — Szívesen jöttem kedves bátyám, no meg a kötelesség is hozott, azonban kiváncsi természetemnél fogva igen szeretném tudni, hogy kihez is legyen szerencsém ? — Hát nem tudja, hát nem sejti, hogy én vagyok a Farkas Dávid a Sárika apja. A Sárika az ón lányom, — mondta büszkén az öreg. Összeráncoltam homlokomat és igy igyekeztem leányismerőseim közül a Sárika névre hallgatót felismerni. — Mondja csak öregem, nem volt dohánytőzsdóben alkalmazva kedves leánya? — Szent Isten, hova gondol uram, az én lányom nem tett egy tapodtat sem egyedül hazulról. Ugy bizony kedves uram; nem olyan lány az, mint a többi lányok, akiket nem győzni divatos kalapokkal, ruházattal, pipere ós mindenféle szépítő szerekkel. Az ón leányomnak nincsennek igényei ; szerény, egyszerű, házias nevelésű és hozzá milyen jó gazdasszony! Mondhatom, nem szívesen adom ki a házból, de utóvégre nem maradhat holta napjáig odahaza. — Hiszen ez mind nagyon szép, de miért mondja mindezt nékem ? — Hát nem mondta meg önnek a Postásnó ? Vagy talán tévedtem volna ? Nem a Turul fogvájó gyár utazója azúr? — Az a foglalkozásom. — Akkor jó nyomon járok. Mégis jó szimatom van nekem, hiába csúfol a feleségem borvirágnak vörös orrom miatt, hasznát veszem ón még annak néha napján. Most is hogy megírta a húgom, tudja a Postásnó, hogy szándékában van öcsém uramnak bennünket meglátogatni, magam vállalkoztam arra, hogy ezer közül is meg fogom ismerni az én leendő vőm uramat. — Nagyon feldicsérte ám a húgom, a lelkem, uraságodat. Azt irta, hogy annak az okos, takarékos, iparkodó kis húgának, az ón Sárikámnak olyan férfit, talált, amiért irigykedni fog rá a világ, Én meg hozzá teszem, hogy boldog lesz az a férfi, akinek az én lányom lesz a felesége. Kezdett világosodni a dolog előttem. Postásnó szenvedélyei közé tartozott, hogy házaspárokat boronáljon össze. — Én már csak a mások boldogságán sütkérezem, — szokta mondani. És folyton azon fáradt, hogy minél többet sütkérezhessen. Világos lett előttem az is, hogy Sárika unokahugát egyik ifjabb utazó kollégámnak szánta, hiszen a mi boldogságunknak útját állta volna — a feleségem. Ifjú kollégámnak viszont a háztüznózés vált szenvedélyévé, erről aztán annyi szépet tudott mesélni, hogy szinte irigykedve hallgattuk. Egy eszme villant meg agyamnak legsetótebb zugában: Mórt ne mehetnék el ma ón is lánynózőbe ? Legnyájasabb hangomat vettem elő, szinte szerelmesen néztem az öregre, mikor az megszólalt: — De talán mehetnénk is már haza, ahol tárt karokkal várnak bennünket a feleségem is, a Sárikám is. En ugyan sajnáltam az otthoniakat, hogy oly sokáig kénytelenek tárt karokkal várakozni, mégis arra kértem Farkas uramat, engedné meg, hogy előbb a szállodába menjek, aztán látogassak el hozzájuk. — Üljön a kocsimba vőm uram, Ígérete szerint várjuk. — Szikrázó Samu pontosan megtartja igéretét, mondám büszkén és csókot hánytam a megindult kocsiból az öreg felé. A szállodához érve, a fiakkeres a viteldijat követelte tőlem. Kifizettem ós azon gondolkodtam, hogy a kocsis csapott-e be, vagy Farkas ur mikor azt mondta, hogy az ő kocsija visz. A vendéglős mosolygott ós amennyire potroha engedte, hajlongott előttem. Vélem ugyanis a még egyetlen üres szobája is „megtelt," az pedig olyan ritka tünemény az ö szemében, hogy megérdemli azt a kis mosolygást. Rendesen előbb a vendéglőben szoktam étkezni, ha valahova ebédre vagy vacsorára vagyok meghiva. E szokásom következtében enni kértem, nehogy üres gyomorral látogassak Farkasókhoz. A vendéglős elég csinos leánya szolgálta fel az ozsonnát. Móg mielőtt a falatozáshoz kezdtem, már megcsókoltam a kezét. Rám nézett három nullás ultramarin kék szemeivel ós eltűnt, de az ozsonna elfogyasztása után ott termett emlékkönyvével és kért, hogy írjak bele. Kórósét egy szerelmes pillantással, egy sóhajjal ós egy ahhal togadtam, de azért beleírtam a könyvébe: — Illik a szádra a csók, mint a szeg letbe a pók. A csók szóért megharagudott. A leányok mindég megharagszanak, ha csak Ígérgetik nekik a csókokat. Az nap nem mutatta magát többet, annál inkább a kedves papája. Az nem hozott ugyan emlékkönyvet, de örök emléket akart adni: faggatott, van-e feleségem ? Ismét egy kaján gondolat. Ha már benne vagyok a háztüznézésben, miért nézzek ón csak egy leánynál körül ? Nem szeretem a krajzlerkodást, én nagyban szoktam dolgozni. A vendéglős bőbeszódüsógóből sejtettem, hogy benne ugyan holmi titokzatos hir meg nem marad. Bizalmasan értésére adom, hogy én a Turul fogvájó gyár igazgatója vagyok ós feleséget keresek. Inkognitóban akarom a kereskedők leányát meglátni, megismerni és megszeretni. Az ón emberem teljesen megtelelt a belé helyezett bizalomnak. Móg akkor este elhíresztelte titkomat a faluban, még aznap ráparancsoltak a kereskedők leányaikra, hogy másnap hajnalban keljenek fel, takarosan, csinosan, kiöltözve jelenjenek meg a boltban. A rendelményt mindenütt móg aznap elkészítették számomra. Pontban öt órakor toppanok be Farkas uram lakásába. Elébem sietett ós láthatólag igyekezett zavarát palástolni. — Kedves Szikrázó ur! igazán sajnálom, hogy családomat nem mutathatom be önnek. Leányom hirtelen rosszul lett, át kellett küldenem a szomszéd faluba, — tudja, levegő változtatást ajánlott az orvos. Kíváncsiságom teljesen fel volt csigázva, hogy megismerjem a tárt karok tulajdonosait, kikkel egy pompás délutánt szándékoztam eltölteni; ime Farkas ur hire lerombolta terveimet. — Sohase szontyólodjou el emiatt barátom, kimegyünk a gazdaságomba, ugy eltöltjük a délutánt, hogy még ól, sem felejti el a mai napot. Az öreg nem szólított vejének többé. Dacára, hogy leánya beteg lett, igen jó kedvű volt az egész uton. Jól tartott vele megtörtént katona dolgokkal, amelyek után Háry Jánost kis Miskává degredáltam. * A vendéglős ismét mosolygott ós hajlongott, mikor lakásomra visszaérkeztem. Titokzatos arccal közli a falu legújabb sütetü pletykáját: — Hallotta már ? Vőlegényt vártak Farkasék a lányukhoz, aztán valami jöttment csavargót fogott el a vasútnál az öreg ós már az eljegyzési ünnepélynél tartottak, mikor megérkezett Potlásnétól a sürgöny, hogy egy hót múlva jön az igazi vőlegény. Tehát emiatt nem sikerült mai háztüznézési tervem. Vigasztalódtam azonban, hiszen a ma elmulasztottat kipótolom holnap másutt. És az, hogy két hót múlva valamennyi üzlet ajtajában ott volt a piros plakát, mely szerint nincs párja a Turul fogvájónak — jele annak, hogy a lányok ma is nagyon eladók. e -r. e-1.