Békésmegyei közlöny, 1903 (30. évfolyam) július-december • 53-103. szám

1903-07-02 / 53. szám

helyzet képe tehát nem biztat valami rózsás jövővel. Egyik oldalon a függetlenségi párt, amely újból harcolni akar és valószínűleg folytatni fogja az obstrukciót, — a másik oldalon pedig a még teljesen egybe nem olvadt szabadelvű párt, amely ha igy marad, egységes támogatásra nem lesz képes. Minden valószinüség szerint igazuk lesz azoknak a politikai jósoknak, akik a Khuen-kabinetet jó előre már „átmeneti"-nek jelezték. Á kötött fegyverszünet ugy látszik nem lesz hosszú és nem lesz meg az eredménye, amit vártak tőle. A politikai helyzet tornyosuló hullámait nem hogy lecsillapította volna, de még magasabbra verte, amint az első ülés lefolyása mutatta. Béke csak nem lesz tehát, harcok szintere lesz ismét a parlament és a rég várt békés alkotásokra megint kevés alkalom lesz. A Khuen-kabinetet még gyöngíti egy másik körülmény is, amely a mggyar politikában feltűnő jelenség; sez Bánffy Dezső báró fellépése. Bukása óta visszavonultan élt Bánffy és most egyszerre újra a politikai térre lép. Régen keringtek már hirek Bánffyról, de a fellépése mindig elmaradt, amig most csakugyan meg nem történt. A politikába való elegyedés helyett publicisztikai tevékénységet fejtett ki s legutóbb különösen a nemzetiségi politikáról fejtette ki nézeteit. Most azonban nyíltan zászlót bontott és hirdette egy politikai pártalakulás szükségességét. Az uj párt programjában benne volna a külön vámterület, a választási jog kiterjesztése s a magyar katonai vezénylet. Valószínű, hogy a fellépésnek — ha nem is nagy — de lesz annyi hatása, hogy a szabadelvű pártot gyöngíteni, az ellenzéket pedig növelni fogja. Hogy a párt megalakuljon, ahhoz első sorban az szükséges, hogy Bánffy Dezső bejusson a parlamentbe. A temesvári kerület azonban, ahol Fejérváry lemondott, nem olyan biztos Bánffynak, mint ahogy mondják. A függetlenségi párt is ilyen „pártalakulás"-féle helyzet előtt áll. Amint ismeEgy főjegyző ünneplése. 15 éves működési jubileum. retes, a párt az obstrukció óta „harcias" és „nem harcias" elemekre oszlott, különösen az ex-lex beállta után a bomlás jeleit mutatta. Ez a bomlási processzus megkezdődött avval, hogy Kossuth Ferenc, a párt elnöke lemondott elnöki állásáról és vele együtt lemondott Komjáthy Béla, a párt alelnöke, akik négy másik függetlenségi párti képviselővel együtt ki is vonultak pártból. Hogy meddig tart és milyen következményei lesznek ennek a válságnak, azt egyelőre a legilletékesebb emberek sem tudják, bár a pártban általános a nézet, hogy Kossuth Ferencet visszatérésre kell birni. a lappoknál például a csók abban nyilvánul, hogy az orrukat dörzsölik egymáséhoz. A finnek háttal közelítenek egymáshoz s ez náluk csókot jelent. A négereknél pedig az arcnak kézzel való simogatása jelzi a csókot. A statisztika árgus szemei elől mi sem rejtőzhetik el. Mi mindent nem gyűjtenek már össze, szép áttekinthető rendben ! íme ama felkiáltások, amelyeket a hölgyek hallatnak az első csók elcsattanása után : Egyesek igy szólnak : — Istenem, mit tett ön ? ! Mások: — Jaj, ennyire nem kellett volna elmennünk ! A többi felkiáltások a legnagyobb változatosságban a következő: — Soha sem akarom látni, menjen innét! — Hagyjon magamra kérem, egyedül akarok maradni! — Nohát ezt nem hittem volna öntől! — Oh, ón nagyon szerencsétlen vagyok ! (Ezt könnyekkel, vagy a nélkül mondják.) — Na megálljon! (Ezt különösen a vidéken kedvelik.) — Uram, ha ezt a férjem tudná, lelőné 1 (Nagyon gyakori kijelentés.) A kis óvatosak: — Szent Isten, ha megláttak volna bennünket! Sokan meg semmit se szólnak. — Ez talán a legokosabb. A csókot a statisztikusok 65 rideg számmal különböztetik meg. A csók lehet többek között hideg, meleg, jeges, lángoló, boldogító, mámorító, csábitó, lopott, átkos, emésztő, forró, remegő, hűtlen, kínos, édes és isteni, mely utóbbinak mindenki bolondja. A jól teljesített munka mindenkor elismerésre talál; a lelkiismeretesen betöltött hivatásnak legszebb jutalma az elismerés. Ennek az axiómának megkapó példáját láttuk mult vasárnap, amikor csendben, a nyilvánosság teljes kizárásával, családias körben, az együttműködésre hivatottak inti • mus körében, a csabai községháza közgyűlési termében az odaadó kötelesség teljesítés igaz méltánylásban részesült. K o r o s y László főjegyzőt ünnepelték ; ünnepelték nemcsak azok a tisztviselők, akik a hála érzetével szivükben, titokban készítették elő a községháza ezen családi ünnepét, de szívvel ünnepelték a kartársak, az egész elöljáróság, a teljes tisztikar. Jól tudja azt Csabán mindenki, hogy amiből az ünnepély csirái fakadtak: a községi tiszti nyugdíjintézet megteremtése, csak egy kicsiny részlete annak az áldásos tevékenységnek, melyet Korosy László, immár 15 évre terjedő jegyzői működése alatt kifejtett; a községnek újkori, szinte rohamos haladása lépten-nyomon uj és uj alkotásokat köszönhet az ő megalkuvást nem ismerő munkaerejének, lelkiismeretes tettbuzgóságának, kiváló szorgalmának, fényes tehetségeinek. Részt kór tehát magának az ünnepélyből nemcsak az a tisztikar, mely a községi tiszti nyugdíjintézet megteremtése révén is igaz hálával adósa a főjegyzőnek, nemcsak a kartársak s elöljáróság tagjai, az ő közjóra törekvő munkásságának osztályosai; de szivvel, lélekkel csatlakozik az ünneplőkhöz Csaba község minden rangú ós rendű közönsége is, mert az ő tevékenységének gyümölcseit egyaránt élvezik valamennyien. A csabai községi tisztikar jövőjét biztosítja azon alkotás, mely a községi tiszti nyugdíjintézet megteremtésével az elaggott, munka és keresetkóptelenné vált hivatalnoknak késő öregségében nem fényes, de legalább nélkülözésektől ment megélhetését teszi lehetővé. Ennek az intézménynek megteremtésében elsőrendű szerep jutott Korosy László főjegyzőnek, aki a tisztviselők iránt érzett meleg szimpátiával távolította el mind azon akadályokat, melyek e nagyfontosságú intézménynek útjában állottak. Hosszú küzdelem után megalakult a községi nyugdíjintézet, mely, mint kizárólag községi alkotás, egyedüli az országban. A nyugdíjintézet tagjai keresték az alkalmat már több izben, hogy hálájuknak az úttörő iránt kifejezést adjanak, de szándékuk a főjegyző puritán egyszerűségén hajótörést szenvedett. Azért az ünnepélyt egész titokban készítették elő. s ennek napjául a főjegyző nevenapját, egyúttal jegyzővé választásának 15-dik évfordulóját választották. A mult hó 28-án, délelőtt 11 órakor a községháza közgyűlési termében gyűlt össze az elöljáróság és tisztikar teljes számban, s ott félkört formálva, harsány, lelkes éljenzéssel fogadta a terembe küldöttségileg meghívott főjegyzőt. A tisztinyugdijintézet tagjai nevében Áchim Gusztáv főmérnök adott keresetlen, egyszerű, mégis ékes szavakban kifejezést hála érzetének, melylyel az ünnepelt iránt a tisztikar viseltetik. A csinos beszéd után, a lelkes éljenzés megszűntével, a láthatóan meglepett ós megilletődött főjegyző szokott ékesenszólásával köszönte meg az ünnepeltetést, az érdemet magától szerényen a község közönségére hárítva. Ezután az ajándékok átadására került a sor: a tiszti nyugdíjintézet tagjainak csoport os fényképe s egy bronz iró asztalkészlet. A fényképek művészi kivitelben Békési Gyula jónevü műterméből kerültek ki, a masszív, barokstilü fényképkeret az iparművészet valóságos remeke, mely a csabai Reisz ós Por j esz cég bútorgyárában készült; a bronz íróasztali készlet szintén hazai munka. ról is, kik a selyemtenyósztós ügyét felkarolták ós támogatták. Első sorban is legnagyobb hálával emlékezünk meg, mondja a jelentés, F á b r y Sóndor' alispánról, ki a legjobb indulattal karolta fel a selyemtenyésztést. Majd háláját nyilvánítja a jelentés R o h o s k a Mihály gyomai járási főszolgabírónak, Korosy László, csabai főjegyzőnek, S e i 1 e r Gyula volt és W i 1 i m István mostani csabai gazdasági intézőnek, a csorvási, gyomai elöljáróságnak. Bókésvármegyében 20 községben 494 tenyésztő 5303 klgr. gubót termelt, 9961 koronát keresett. Átlagos keresete egy tenyésztőnek '20 koroua volt; legmagasabb keresetepedig egy tenyésztőnek 114 koronára rúgott a vármegyében. A selyemtenyésztés megkezdése óta 43930 koronát fizettek ki a vármegyében. Szederfa-állománya : közterületeken lombszedésre alkalmas szederfa van 2081 drb, esik átlag 1 tenyésztőre 4 drb. Ez évben adott a vármegye községeinek az intézet 40520 drb, magánfeleknek 26020 drb, összesen 66540 drbot, továbbá magánfeleknek 7296 drb kiültetósre alkalmas 2—3 éves szederfacsemetét; a községek faiskoláikból kiültettek 6217 drb szederfát, tönkre ment 4175 drb. A családias ünnepély véget. l/

a12 órakor ért Békésmegye selyemtenyésztése 1902-ben. Az országos selyemtenyésztési felügyelőség minden évben jelentést terjeszt a földmivelési miniszterhez a selyemtenyésztés állapotáról. Egyes vármegyékről még külön jelentésben is megemlékezik s igen részletesen tárgyalja a selyemtenyósztós fejlődésót. Békésmegyéről is szól ilyen külön jelentés, melyből az alábbiakat közöljük. Bezeródj Pál, selyemtenyésztési felügyelő megemlékezik jelentésében azokOrosházai járás. Orosházai járásban együttvéve 6 községben 114 tenyésztő 1544 klgr. gubót termelt, 2853 koronát keresett. Átlagos keresete egy tenyésztőnek 25 korona volt; legmagasabb keresete pedig egy tenyésztőnek 105 koronára rúgott a járásban. A selyemtenyósztós megkezdése óta 9364 ko rónát fizettek ki a járásban. Szederfa-állománya: Közterületeken lombszedésre alkalmas szederfa van 1054 drb, esik átlag 1 tenyésztőre 9 drb. A községek faiskoláikból kiültettek 888 drb szederfát; tönkre ment 279 drb. Csoroás községben 40 tenyésztő 695 klgr. gubót termelt es 1294 koronát keresett. Átlagos keresete egy tenyésztőnek 32 korona volt; legmagasabb keresetepedig egy tenyésztőnek 105 koronára rúgott. A selyemtenyósztós megkezdése óta 2044 koronát fizettek ki a községben. Szederfaállománya : Közterületeken lombszedésre alkalmas szederfa van 270 drb, esik átlag 1 tenyésztőre 6 drb. Tönkre ment 130 drb. Csorváson megkétszereződött a selyemtenyésztők száma. A gubótermés háromszoros volt a mult évihez képest ós az átlagos kereset is kielégítőnek mondható. A községben igen szép jövője lesz a selyemtenyésztésnek. De okvetlenül szükséges, hogy a szederfákat mentől nagyobb mérvben szaporítsa az elöljáróság, mert a mos tani szederfa-állomány mellett nagyobb lendületet nem vehet a tenyésztés. Melegen kérik az elöljáróságot, hogy a kiültetett fiatal szederfákat gondozza minél jobban. Felette sajnálatos, hogy 130 drb szederfa tönkre ment ós egyetlenegyet nem ültettek ki. Elismeréssel adóznak az elöljáróságnak, hogy a közterületeket kizárólag szederfák számára tartja fenn. Gádoros községben 29 tenyésztő 49 klgr. gubót termelt ós 89 koronát keresett. Átlagos keresete egy tenyésztőnek 3 korona volt; legmagasabb keresete pedig egy tenyésztőnek 19 koronára rúgott. A selyemtenyósztós megkezdése óta 89 koronát fizettek ki a községben. Szederfa-állománya: Közterületeken lombszedósre alkalmas szederfa van 226 drb, esik átlag egy tenyésztőre 7 drb. Tönkre ment 82 drb. Gádoros községben a lakosságnak élénk érdeklődését a selyemtenyósztós iránt legjobban bizonyítja az, hogy megháromszorosodt'

1 a tenyésztők száma. Az eredmény azonban nagyon silány volt, mert kevés a szederfa, Annál nagyobb sajnálattal vettek tudomást arról, hogy az elöljáróság szederfák helyett közterületekre százakra menő másnemű fát ültet ki. Még sajnosabb, hogy j 82 drb szederfa pusztult el, holott egyetlenegyet nem ültettek. Melegen kérik az elöljáróságot, hogy szegény polgártársaik érdekét szem előtt tartva, fektessen fősúlyt a szederfák szaporítására ós gondozására. Nagy-szénás községben 2 tenyésztő 33 klgr. gubót termelt ós 70 koronát, keresett. Átlagos keresete egy tenyésztőnek 35 korona volt; legmagasabb keresete pedig egy tenyésztőnek 41 koronára rúgott. A selyemtenyósztós megkezdése óta 73 koronát fizettek ki a községben. Nagy-Szénás községben még nem sikerült meghonosítani a selyemtenyésztóst. Biznak azonban az elöljáróság jóindulatában ós remélik, hogy a szederfák szaporítását minden kitelhető módon ós eszközzel elő fogja mozdítani. Igy azután előbb-utóbb itt is erős gyökeret fog verni a selyemtenyósztós. Orosháza községben 17 tenyésztő 272 klgr. gubót termelt és 493 koronát keresett. Átlagos keresete egy tenyésztőnek 29 korona volt, legmagasabb keresete pedig egy tenyésztőnek 94 koronára rúgott. A selyemtenyósztós megkezdése óla 736 koronát fizettek ki a községben. Szederfa-állománya : Közterületeken lombszedósre alkalmas szederfa vau 114 drb, esik átlag 1 tenyésztőre 6 drb, községi faiskolából kiültettek 661 drb szederfát. Orosházán az idén 17 selyemtenyésztő volt ós átlag 29 koronát kerestek a gubóórt. Biztosra veszik, hogy itt szép jövője lesz a selyemtenyósztósnek, csak fokozza évről-évre a szederfaállományt az elöljáróság. Továbbá ne engedje meg többé, hogy közterületekre másnemű fákat ültessenek ; az idén is közel hatszáz másnemű fát ültettek ki ós ezzel ugyanannyi szederfának foglalták el a helyét. Pedig tudvalévő dolog, hogy a selyemtenyósztóssel foglalkozó szegény ember csak a szederfának veszi hasznát. Puszta-földoár községben 13 tenyésztő 152 klgr. ,gubót termelt és 293 koronát keresett. Átlagos keresete egy tenyésztőnek 22 korona volt ; legmagasabb keresete pedig egy tenyésztőnek 45 koronára rúgott.« A selyemtenyósztós megkezdése óta 1191 koronát fizettek ki a községben. Szederfaállománya : Közterületeken lombszedósre alkalmas szederfa van 134 drb, esik átlag egy tenyésztőre 10 drb. A községi faiskola ból kiültettek 122 drb szederfát; tönkre ment 21 drb. Puszta-földvár községben nem emelkedik a selyemtenyósztők száma, noha a kereset mindig meglehetős. Szívesen elismeri a jelentés, hogy a község az idén is kiültetett 122 drb szederfát. De egyúttal kérik, hogy a lehető legnagyobb gondozásban részesítse a kiültetett szederfákat, mert, sajnos, az idén is 21 drb ment tönkre. Arra is melegen kérik, hogy közterületekre ne engedjen másnemű fákat kiültetni. Az idén 650 ilyen fát ültettek ki ós ezzel ugyanannyi szederfa helyét foglalták el. Kívánatos volna, hogy a Csaba felé vezető utat is szederfával fásitanák be. 1 ót-Komlós községben 13 tenyésztő 341 klg. gubót termelt ós 612 koronát keresett. Átlagos keresete egy tenyésztőnek 47 korona volt ; legmagasabb keresete pedig egy tenyésztőnek 97 koronára rúgott. A selyemtenyésztés megkezdése óta 3902 koronát fizettek ki a községben. Szederfaállománya : Közterületeken lombszedósre alkalmas szederfa van 210 drb, esik átlag 1 tenyésztőre 23 drb. A községi faiskolából kiültettek 105 drb szedertát; tönkre ment 46 drb. Tót-Komlóson a tavaszi fagy ós rosz időjárás dacára igen jól sikerült a selyemtenyósztós, mert a szederfa állomány még nincs' kihasználva és igy a fagy mellett is ölegendő lombbal rendelkeztek a tényésztők. Biztosra vehető, hogy itt a tenyésztők száma szaporodni fog. Nehogy később a tenyésztők lombhiányban szenvedjenek, kérik az elöljáróságot, hogy még nagyobb mérvben szaporítsa a szederfákat, de gondozza is minél jobban a kiültetett fákat, mert az idén is 46 drb ment tönkre. Gtyomal járás. Gyomai járásban együttvéve 2 községben 64 tenyésztő 2104 klgr. gubót termelt, 2195 koronát keresett. Átlagos keresete egy tenyésztőnek 34 korona volt; legmagasabb keresete pedig egy tenyésztőnek 114 koronára rúgott a járásban. A selyemtenyésztés megkezdése óta 3573 koronát fizettek a járásban. Szederfa állománya : Közterületeken lombszedésre alkalmas szederfa van 57 darab, esik átlag egy tenyésztőre 7 drb. A községi faiakolából kiültettek 256 drb szederfát; tönkre ment 16 drb. Endröd községben 30 tenyésztő 301 kgr. gubót termelt és 579 bnrr>«if l-or^set. i 9 l 1) y iat g 5 6 Sí fi h o ! h •b m a. ág nt 1Ü eer ü, ik il sett. Átlagos keresete egy tenyésztőnek 47 korona volt; legmagasabb keresete pedig egy tenyésztőnek 114 koronára rúgott. A selyemtenyósztós megkezdése óta 1621 koronát űzettek ki a községoen. Szederfaállománya: Közterületeken lombszedésre alkalmas szederfa van 22 darab, alig esik egy tenyésztőre egy drb. A községi faiskolából kiültettek 450 darab szederfát. Gyomán szintén megháromszorozódott a selyemtenyósztők száma. Ez kétségtelenül arra mutat, hogy a nép lelhasznál minden alkalmat, hogy keresethez jusson. A tenyésztők átlagos keresete igen szép volt, mi annak köszönhető, hogy egyes udvarokon igen sok szederfa van és a vagyonosabbak is foglalkoznak a tenyésztései. Kérik azonban az ! elöljáróságot, hogy közterületekre is ültes-