Békésmegyei közlöny, 1903 (30. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1903-06-28 / 52. szám

Melléklet a Békésmegyei Közlöny 1903. évi 52. számához. dasági egyesület csekély 60 korona kamattöbbletet sajnál - fontos gazdasági céloktól. Szép példával jár elől az az egyesület, melynek a vármegye gazdasági életében vezető szerepe van. Nem támogatja a gazdasági ismeretek terjesztését, mivel abban nagy összeg — 60 korona — akadályozza. Itt is az volt az érv, hogy az államnak nem kell alapitványt tenni. Itt is elnézték a belső tartalom helyett a formát. Mert most mi lesz? az állam befogja kérni az alapitványt s addig tőkésiti, mig ki nem jön az alapítványi összeg teljes 300 koronája Addig pedig az alapítvány előnyeit nem élvezheti senki sem. A gazdasági egyesület szintén nem ad az államnak semmit. De persze ugyanazon az ülésen, hol ezt a határozatot hozták, az egylet 50 ezer korona kölcsönt kért az államtól. Es jól esnek az állam kiutalványozott pénzösszegei, melyekből aztán lehet gazdasági előadásokat tartani, állatdijazásokat és luxus-lóvásárokat rendezni. De ugyanezt az egylet csekély 60 koronával sem képes viszonozni anyagi viszonyai miatt. Ha pedig maga a gazdasági egyesület sem törődik az ilyen gazdasági ügyekkel hivatása ellenére, hát ugyan ki törődne vele más ? Mindennek pedig az a vége, hogy az idén két jóravaló, szegény földmives fiúval kevesebb sajátitja el azokat a gazdasági ismereteket, melyekre igen-igen szüksége volna. Nem sajátíthatja el a község, meg a gazdasági egyesület jóvoltából. Pedig, amint tudjuk, nagyon is volnának olyanok, kik rászorulnak az alapítvány jótéteményére. Eddig is 28 szegény földmives ifjú kért alapítványi helyet, — de hát hogy is törődne ezzel a község ós a gazdasági egyesület. Hiszen az alapítvány a tönk szólére juttatta volna mind a kettőt. A „Békésmegyei Közlöny" táviratai. Az uj minisztérium. Budapest, junius 27. (Saj. tud. távirata.) Khuen-Héderoáry gróf ma korán reggel kihallgatásra jelentkezett a királynál. Előterjesztette a miniszterek névsorát és a király előterjesztéseit egész terjedelmében elfogadta Igy teljesen bizonyos, hogy a bán a belügyin kivül, a király személye körüli minisztériumot is fogja vezetni ideiglenesen s hogy Kolozsoáry Dezső honvédelmi ós Tomasics Miklós horvát miniszter lesz; a többi miniszteri székeket a régi emberek töltik be. A régi kabinet fel centesét és az uj kinevezését a hivatalos lap vasárnapi száma közli. Az uj horvát bán pedig Pejácsevics Tivadar gróf lesz. Khuen-Héderváry ma Bécsben maradt és konferált Goluchovszkyoal és Körberrel. Holnap a kabinet tagjai is Bécsbe utaznak s a király 11 órakor ünnepies kihallgatáson /fogadja őket, mely alkalommal leteszik a miniszteri esküt. Fejérváry és Bánffy. Budapest, junius 27. (Saját tud. táv.) Egy estilap híradása szerint Fejéruáry Géza báró mandátumáról is le fog mondani. A temesváriaknak pedig utódjául Bánffy Dezső bárót fogja ajánlani. Az estilap értesülése szerint Bánffy Dezső, ha bejut a parlamentbe, pártot fog alakítani az önálló vám terület programjával s a kormánypárt ból hívei kilépve, átmennének az ellenzékre. Az uj miniszterelnök tervei. Budapest, junius 27. (Saj. tud. távirata.) Khuen Héderoáry első sorban az indemnitást és az ujoncozást akarja letárgyaltatni. Ez alatt le fog utazni Zágrábba, hogy hivatalosan átadja a báni méltóságot utódjának. A szabadelvüpártnak frakciókra való szakadásáról félhivatalosan tudatják, hogy a csoportosulások felfognak oszlani, miután csak a válság idejére alakultak. A párt hétfői értekezletén erre nézve kijelentések is fognak elhangzani. A békés -bánáti ref- egyházmegyéből. - Az őszi közgyűlés. A különválasztás. Főjegyzőés tanácsbiró-választás. A békés—bánáti ev. ref. egyházmegye, amely tavaszi közgyűlését Temesvárott tartotta meg, már készitgeti elő az őszi egyházmegyei közgyűlés tárgysorozatát. Sok érdekes tárgya lesz ennek a közgyűlésnek, amelyet október havában Szegeden fognak megtartani. Az őszi közgyűlésnek egyik nagyfontosságú tárgya lesz a békés—bánáti ev. ref. egyházmegye különválasztásának régóta húzódó ügye. Előkerült már ez a kényes kérdés a temesvári gyűlésen is, ott azonban nem határoztak az egyházmegye különválasztása tárgyában. Az ügyet tanulmányozták, tárgyalták és beviszik azt a Szegeden tartandó gyűlés elé. A tiszántúli ev. ref. egyházkerületnek tudvalevőleg a békés—bánáti a legnagyobb egyházmegyéje Majdnem felét teszi ki a kerületnek. Ez inditotta aztán az egyes presbitériumokat arra, hogy a békés —bánáti két, esetleg három egyházmegyévé való felosztása céljából mozgalmat indítsanak. A mozgalom megindítói azzal érveltek az egyházmegye felosztása mellett, hogy az ev. ref egyháznak ugy is elve az, hogy minél több egyházi tisztséget szervezzen, hogy ezáltal is az ev. ref. vallású egyének érdeklődését lekösse A temesvári gyűlés után a békés —bánáti ev. rex. egyház vezetősége az egyházmegye összes presbitériumait felhívta, hogy az egyházmegye felosztása iránti véleményüket az öszi közgyűlésig terjeszszék elő. A szegedi ev. ref. egyház szintén megkapta ezt a felhívást és már egy ízben tárgyalta is azt a presbitérium. Akkor azt határozták el, hogy közelebb közgyűlést tartanak és azon fogják tárgyalni az egyházmegye felosztásának kérdését. A szegedi ev. ref. egyházmegye felosztása ellen fog nyilatkozni. Békésen az egyház presbitériuma ma délelőtt fogja ezt a kérdést tárgyalni. Nevezetes tárgya, lesz az őszi közgyűlésnek a Széli Ákos kir. közjegyző halálával megüresedett világi főjegyzői állás ós tanáesbirói állás betöltése. Az egyházmegye világi főjegyzővé B a k s a Péter hódmezővásárhelyi ügyvédet, tanácsbiróul pedig S z e 1 e s s Elek szegedi kir. Ítélőtáblai birót óhajtja megválasztani. Az őszi közgyűlésen e két állásra elrendelik egyházankint a szavazást Rákóczi napja Békéscsabán. Öltözzetek ünnepi ruhába, öltözzék a lelketek ünnepi érzésbe, ragadjátok ki magatokat a mindennapi élet zajongásából, emelkedjetek a hazafiúi lelkesedós szárnyain abba a világba, hol a kegyelet, a hösök hőséhez való ragaszkodás, rajongásig menő szeretet mutatja előttetek az utat! Kivolt Rákóczy ? A nemzeti öntudat, önérzet, büszkeség megtestesülése ! Á bátorság, vitézség, hősiesség megtestesülése ! Azt vallotta : a Haza minden előtt ! Ő teremtette a kurucvilágot, nevéhez tüződnek a csodaszép, legendás idők vívmányai, ő volt 200 évvel ezelőtt a magyarok Istenónek| a követe. Emlékezzetek reá ! Ünnepeljetek ! Ez a lelkesítő felhívás olvasható az egyetemi ifjúság hatalmas falragaszain ós mindenfelé szótküldött meghívóin, a nagysikerűnek ígérkező, fényes ünnepély meghívója és műsora a következő : Bókósvármegye Egyetemi Ifjúsága a kolozsvári „bókósmegyei egyetemi ifjak köró"-nek kezdeményezéséből, Békéscsaba közönségének támogatásával, II. Rákóczi Ferenc szabadságharcának 200 éves emlékére, a Kassán felállítandó országos Rákóczi-szobor javára dr. Zsilinszky Mihály, dr. Lukács György, dr Fábry Sándor, Benka Gyula, Csepregi György, Fábry Károly, dr. Hajnal István, Haoiár Dániel, Korosy László, Ttosenthal Ignác, Szalay József, Sztraka György, Varságh Béla, Veres József, védnöksége alatt junius hó 5-ón megyei jellegű Ríkóczi ünnepet rendez. Á bókósmegyei Rákóczi-ünnep rendező-birottsága nevében Zsilinszky Endre dr., diszelnök Bukooszky János, dr. Fáy Samu, Maros György, dr. Pándy István, dr. 'fíell Lajos, mint elnökök s a polgárság részéről 150 rendező-bizottsági tag. Az egyetemi ifjúság részéről: Kocizky Iván, r. b. elnök. Pásztor Mihály, r. b. elnök. Szolár Ferencz, r. b. titkár. Biró Emil, r. b. jegyző, Vajda Mihály, r. b. pénztáros. Südy Ernő, r. b. ellenőr, ifj. B idics Elek, Botyánszky Pál, Deutsch Henrik, Juhász József, Lux Emil, Pető /ikos, ftasootszky Géza, fteisz József, ifj Sailer Gyula, Szarnék Emil, Vidovszky Béla, mint a végrehajtó-bizottság tagjai s 80 tagu egyetemi ifjakból álló rendezőség. Ünnepi sorend: Délelőtt ünnepi Istentiszteletek a Rákócziról való emlékezéssel kapcsolatban a szokott időben az összes felekezetek templomaiban. Délelőtt 11 órakor a városházán: A fenti védnökök hozzájárulásával rendezet ünnep keretébe illeszkedik be Bókéscsaba képviselőtestületének díszközgyűlése. Délben a vendégek tiszteletére közebód a Széchenyiligetben. Délután 3 órakor a Kossuth-tóren az egyetemi polgárság ünnepélye : 1. Himnus. Énekli :a Békéscsabai Iparos Daloskör. 2. Ünnepi beszéd. Mondja : K ú n Béla, a Kolozsvári Rákóczi-bizottság s az Egyetemi Kör elnöke. 3. Rákóczi hamvai. Irta : K ú n Béla, szavalja Pásztor M i h á 1 y, a kolozsvári „Békésmegyei Egyetemi Ifjak Köré"-nek elnöke. 4. Kuruc-dalok. Énekli: a Békéscsabai Iparos Daloskör. 5. Beszéd a budapesti egyetemi polgárság nevében Mondja: K o v á c s J. István, a budapesti Egyetemi Kör volt elnöke. A vidéki egyetemi ifjak üdvözlő beszéde. 6. Rákóczi. Költemény. Szavalja: ifj. Sailer Oyula, joghallgató. 7. Szózat. Énekli zenekisérettel a közönség. Rákócziinduló. Előadják a békéscsabai egyesitett zenekarok. Este 8 órakor a Széchenyi-ligeti pavillonban k u r u c-e s t é l y. Műsora : 1. Tárogató nyitány. Eredeti Rákóczi dalok. Előadja kísérettel.: Farkas Jenő műegyetemi hallgató. 2. Ünnepi beszéd. Mondja : Rákosi Viktor országgyűlési képviselő. 3. Népdalok D ó c z i Józseftől. Énekli ; B. Rúzs i n s z k y Ilona, a nagyváradi színtársulat tagja, zongorán kiséri : Dr. Balázs Lajos. 4. Egyveleg a Rózsavölgyi-, Bihari- és Boka kesergőkből ; Palotások (cigány hallgató-frissek). Hegedűn játsza: M e 1 c z e r Tibor, kiséri: Purcsi Jancsi zenekarának három tagja. 5. Eredeti Rákóczi-költemény a kuruc korból. Szavalja : Pataki József, a szegedi színtársulat tagja. Az estély után táncvigalom reggelig. Belépő-jegyek a Kuruc-Estélyre (hangverós táncvigalom) személyenként 3 koronáért a „Corvina" könyvkereskedésben ós este a pénztárnál kaphatók. Deák-jegy a hangversenyre 1 korona. Az ünnepély határozottan megyei jellegű lesz; megadja ezt a jelleget az általános érdeklődés, mely mind inkább nagyobb arányú. A rendezőbizottság irodájába halomszámra érkeznek a tudakozódások az egész megyéből. Az egyetemi ifjúság részvételét pedig még impozánsabbá teszi az egyes községek ifjúságának testületi megjelenése s hogy a délutáni ünnepélyen megbízottaik beszólni fognak. Fényes pontja lesz az esti ünnepélynek, a nagynevű író, országgyűlési képviselő, Rákosi Viktor beszéde, kinek megjelenése bizonyos. B. fiuzsinszky Ilona éneke pedig el fogja ragadni a hallgatóságot. Á neves művésznő mindig feltótlen sikereket arat minden fellépésével s Gyulán is teljesen meghódította a közönséget. Mélczer Tibor ismerőse már a csabaiaknak s művészi játéka mindig elismerésre talált. Ez alkalommal 'a Purcsi-zenekar három tagja fogja kisórni, kiket Melczer maga tanit be a kíséretre, A műsorából látszik, hogy a régi nagystílű cigányzene tanulmányozásával foglalkozik s zeneszerzői tehetsége is ez irányban fordult. A műsor után következő táncvigalom is nagysikerűnek Ígérkezik s valószínű, hogy a meghívó jelzése szerint csakugyan „reggelig" fog tartani. egy harmadik, az enyém Zsazsi, szólt egy szőke, az enyém Lulu mondja egy barna angyal, én Bébi vagyok szólt egy fitos, én pedig Didi , - mutatja be magát egy kevésbé fitos. Végre megszólalt egy kék bluzos szépség, aki mindezideig csendesen iisdögélt egy puffon. - Az én nevem Mariska I — Mariska ! ? Zudult fel az általános csodálkozás moraja. Mariska, hogy is hívhatnak valakit Mariskának ! A hivő. Beállított a mult vasárnap a doktor elé egy fiatal asszony és egy jól megtermett tanyai polgártárs. - Begyiittiink kérem, — mondotta az einber a doktornak - itt van a cédula is, mit akarnkk velünk ? — Magukkal semmit, — válaszolt az orvos, elolvasva a cédulát, — hanem a Ferkó gyereket majd beoltjuk. — Miféle Ferkót ? - Hát Kardos Ferkót, a maguk fiát. Behozták-e? — A mi fiunkat ? Hiszen azt Istványnak hijják, oszt alig van kéthetes, csak nemrégen született. A doktor nagyot nézett erre a feleletre s újból megtekintve a cédulát, bosszúsan kérdezte : — Kicsoda hát az a Kardos Ferenc ? - Kicsoda volna? Hát én. — Hány esztendős maga? - Huszonhat voltam kukoricavetéskor. — Mikor keresztelték meg? — Mikor-e ? A mult esztendőben. Az orvos most még inkább elcsodálkozott s tovább akarta faggatni a tanyait, de ez hirtelen megatta a kívánt felvilágosítást., — Hát tudja kérem, feleségesedni akartam, de a pap nem esketett meg, merhogy az apám nem kereszteltetett meg annak idejében mikor születtem. Hivő voltam 25 esztendeig s csak — a tavaly születtem újra, mikor oszt megkereszteltek ! INNEN-ONNAN Uj irány a kritikában. A Marosvásárhelyen megjelenő hetilap a kritika egy uj irányát fedezte fel, amely annyira eredeti és oly ötletes, hogy méltatni sem tudjuk kellően. Igy csak kritika nélkül mutatjuk be, már csak azért is, mert jó ismerősről, a bájos, csabai születésü operettszubrettről, Feledi Boriskáról szól. íme : „Olyan a kedvem máma, mintha volnék Dalai Láma, - szóljék hát vigan a tnakáma. Mert tegnap, becsöngött, csöppet se ődöngött „Bob" úrfi, ki , helyre egy legény, díszben és kecsben nem szegény. | Mint a többi nem olyan operette, mikben az Ízlést a fene megette. (Ej, ej). Érzelgős a kis meséje, andalító a zenéje, gyönyörű a kilátása, remek az előadása ; szóval nincsen sehol mása. Az

4egész színpad csupa élet, láttára a jókedv éled ; zsúfolt a nézőtér, alig hogy a néző fér; csengő bongó már nem hézagosan kongó zenekar, mely zendít amit akar

; szóval az egész s/.ingazdag, mint egy dúsan rakott asztag, mit körülröpköd egy fecskesereg s rajta vigan csicsereg. Bob úrfi ugy dalol és táncol, hogy minden szivet magához láncol, aki látta, hogy mit müveit Feledi, Isten úgyse, nem feledi. Az élvezet tejét Feledi Boriska jobban leadja, mint akármely svájci riska, - valósággal ennivaló — Bob-riska. (Szörnyűség!) Tojletben utólérhetetlen, kecses, becses elől, hátul, - elszédültünk a dalától. Ha kell, fürge, mint az ürge, s ha kell, pacsirta, ki nótáját a szivünkbe sírta. Volt is elég „tapsi"-füles s lelkesedésünk nem volt üres. Szokatlan név. Egy vidám társaságban történt. Összeverődött néhány jómódú szülőknek örvendő, előkelő lány. Az urak bemutatkoztak a hölgyeknek, mire ezek is megmondták nevüket. - Én Oogó vagyok, engem Zuzunak hívnak, mondta egy másik, az én nevem Fincsi, mondta ÚJDONSÁGOK:. Asszony miatt a halálba. Öngyilkosság és gyilkossági kisérlet. Valóságos paraszttragédia hirót vesszük Mezőberény községéből, mely egy életet áldozatul kívánt, egyet pedig a halál mesgyéjére sodrott. Egy fiatal legény agyon akarta lőni szomszédjának feleségét, majd pedig maga ellen forditotta a fegjvert. Az inditó ok itt is a szerelem ; ez adta a legény kezébe a pisztolyt, ez ösztönözte arra, hogy másnak életét akarja elvenni, amely szerencsére nem sikerült. Az öngyilkos levelet is hagyott hátra s ebből világlik ki, hogy szerelmes volt az aszszonyba, akit leakart lőni s aki valószínűleg nem adta bizonyítékát viszontszerelmének. Az eset részletei a következők: Dombi Lajos, mezőberényi 21 éves szőlömunkás csütörtökön délután 5 óra felé beállított szomszédjának, Elek János földmivelőnek a házába, a lakásban nem volt más, mint Elek János felesége, aki gyermekágyban teküdt. Dombi Lajos belépett az asszony szobájába ós rövid szóváltás után pisztolyt rántott elő. Az asszony rémülten ült fel ágyában, Dombi pedig ráfogta a pisztolyt s a lövés eldördült. A golyó azonban nem fúródott az asszony testébe, csupán a nyakát sértette meg. Elek Jánosné ekkor sikoltozva, segítségért kiáltva kiugrott az ágyról s mig Dombi a pisztoly újra töltésével bajlódott, alsó ruhában átszaladt a szomszédba, hol rögtön ápolás alá vették. A szomszédok ezután átmentek Elekekhez, hogy Dombit lecsillapítsák vagy megfogják, do már nem találtak a lakásban. Dombi Lajos mikor látta, hogy terve nem sikeiult, az asszonyt nem tudta elpusztítani, elhagyta Elek János házát és hazasietett. Édes apja lakásán bezárkózott a kamarába és szíven lőtte magát. Mire feltörték az ajtót, holtan feküdt a kamara egyik sarkában. Egy levelet is hagyott hátra, melyből kitűnik, hogy szerette Elek János feleségét. Az öngyilkos legény levele igy hangzik : Kedves édes apám, anyám és testvéreim ! Isten legyen veletek én már jobb hazát választok magamnak, mert megcsalt az, akit én igaz szívből szerettem. De tanuljon is róla minden menyecske. E levél utolsó mondatából az látszik ki, hogy Dombi azt hitte : agyonlőtte Elek Jánosnét. Aki azonban él s bár a nyakán ejtett seb súlyos természetű, mégis remélnek felgyógyulásában. A községi elöljáróság az esetet rögtön bejelentette a felsőbb hatóságnak, amely megengedte, hogy a szerelmi dráma szomorú véget ért hősét boncolás nélkül temessék el.