Békésmegyei közlöny, 1903 (30. évfolyam) január-június • 1-52. szám

1903-05-10 / 38. szám

Nálunk ós a külföldön. (Fővárosi levelezőnktől.) A magyar országházban igen paprikás a hangulat. Tagad'natlan azonban, hogy mig a szabadelvű párt ugy egészében, mint egyenkint is komolyan és méltóságteljesen viselkedik, addig az ellenzék egyes tagjai személyes inzultusoktól sem riadnak vissza. A K u b i k Béla vagdalkozását például még az ellenzékiek is Ízetlennek találták és ha nevén nevezzük a gyermeket, bizony nemcsak Ízetlen, hanem illetlen és a ház méltóságát sértő volt az a viselkedés. „Ezek az apjukat is megölnék, képesek minden gazságra!" Ezt kiáltotta Kubik a szabadelvűek felé. Ilyen hanghoz a magyar parlament nincsen szokva s isten őrizzen, hogy az meghonosuljon ós ezzel az osztrák Reichsrath üléseihez legyen hasonló a magyar honatyák tanácskozása. V i s o n t a i Soma ós B a r t a Ödön összetűzése fényes tanúságot tett az ellenzéki tábor együttérzése tekintetében. Alaposan leszólták egymást a ház ülése folyamán s most karddal vagy pisztolylyal készülnek megfoltozni a kikezdett böosületet. "ügy hírlett, hogy a párbaj tegnap megy végbe, de megint csak elodázódott valamelyes címen. Az a hazárd kártyajáték, amelyet mágnásaink a napokban rendeztek, alaposan indokolja azt a miniszteri rendelkezést, amely az iparszerüleg űzött kártyajáték üldözését célozza. A méltóságos urak milliókat nyernek és vesztenek a kártyán s igy járnak elől jó példával akkor, midőn a kormány a kártyaszenvedély rákfenéjét orvosolni készül. Szigorú, rettenetes törvényt kellene hozni a hazárdj átékosok ellen, olyan törvényt, amely egyformán sújtsa a szegényt vagy gazdagot, a bürgert vagy mágnást. A szerencsétlen Lujza hercegnő sorsában változást idéz elő a gólya. Egy kis baba, csöppség az egész és képes lehet fenekestől felforgatni egy óriási hadműveletet, amit egy segítség nélkül álló, védtelen nő ellen intéztek, akinek nagy hibája az volt, hogy nem tudta a szerelmet udvari szabályok szerint értelmezni. Es tévedett, megbotlott, mint annyi sok más. Csakhogy az a sok más nem viselt koronás monogrammot a fehérneműiben ós igy enyhébb a bűnük. Amint hirlik, talán nyugalmat hoz az a kis baba, amelynek a sok szenvedésen kei észtül hajszolt Lujza hercegnő a napokban adott életet. A lapok, amelyek szeretnek érdekes szenzációs hirekkel szolgálni, azt irják, hogy a szász trónörökös üdvözlő táviratot menesztett nejének Lujza hercegnőnek a kis hercegnőcske világrajötte alkalmából. Ez mindenesetre békét jelentene, ha nem volna az örvendetes szenzáció nyomában a másik, a cáfoló szenzáció, amely valótlannak jelenti a trónörökös üdvözlő sürgönyét. Az albánok zendülése hamarosan odafejlesztette a dolgot, hogy ma már egy bolgár-török háború esélyei előtt állunk. A levegő tele van puskaporral s az összes hatalmak fegyverkeznek. Szalonikiben statáriumot hirdettek ki ugyan, de ugy látszik, ez nem vált be gyökeres orvosságnak. A bolgárok egyre féktelenkednek s uralkodójuk, a hős Ferdinánd ugy vél kibújni a felelősség alul, hogy otthagyva országát — Párisba zónázott. xim ez aligha segit és kétségkívül alkalmatlan furfang a felelősség elhárítására, a helyzetet pedig éppenséggel nem tisztázza. A háború a levegőben van s minden pillanatban várható a kitörése. A szocializmus vázlatos története. ii. Hogy a szocializmus fejlődésének ujabb impulzus adassék, a világtörténelemnek egy ujabb lépést kellett tennie és ez az individualizmus és a gazdasági szabadság árnyéka alatt kifejlődött kapitalizmus erősbödése és vele a bourgeoisie ós a proletariátus kettészakadása. Ezen állapotból uj erőt és irányt nyer a szocialisztikus eszme és a szocialisztikus propaganda. Ezen uj irányzatnak tudományos képviselői St. Simon ós Fouriei-. St. Simon szerint a középkor szervezete a társadalomra nézve leghelyesebb, — hibája, hogy részint háborúra, részint babonára volt épitve. A modern társadalomban a szerzés főtényezője már nem lehet a háború ós a vezetés főtényezője a hit. Jelenleg uj tényezők működnek : a szerzés alapja a munka, a vezetésé a tudomány. A társadalmi szervezkédéshez kót hatalom szükséges ; egy világi és egy szellemi. Az uj társadalomban egyiket a termelők, a másikat a tudósok képezik. Ellentétbe helyezi magát a forradalommal ós Rousseauval, kik a vagyonközösséget ós egyszerűséget hirdetik, az ő eszményképe egy gazdag társadalom, melyben a munka megfelelő jutalomhoz jut. Fourier ellensége a forradalomnak és minden erőszaknak. A társadalmat az emberi ösztönökre kell alapítani, s ez oly társadalmi szervezethez segit, denki számára a legnagyobb boldogságot biztosítja. Vitatja azt, hogy élvezetekre mindenkinek jogosultsága van, ós ha a munkának a jövedelem s/i2, a tőkének a tehetségnek 3/ia-ed részét juttatjuk, az élvezetek skálája hihetetlen arányban fog emelkedni. A legszegényebb többet fog élvezni, mint ma a leggazdagabb. j-iS szerinte ez a szocializmus fő célja. Az eddig felsorolt irányzatok nagyrészt utópikusak, azonban a francia szocializmus ezen jelleget hamar levetette ; át alakítása főleg Louis Blanc és Proudhon nevéhez fűződik. kifestett arcú lányon, aki kelletlenül vonogatta a vállát s lopva a kávéház ablakán kukucskált be. — Fülelj hát Ripacs ! Kezdem. A méltóságos asszony előtt vedd le azt a kopott cilindert és fogd be a szád, hogy pálinkás lehelleted még az üveget se érje. Egyátalán a szád mindig zárva tartsd, mert ezek a hölgyek nem szokták meg a tróberillatot. Nézd, ez a három kislány legszebb Csabán. Az, aki az ákáclevelet tépdesi, egy kissé hideg, a báli belópős cukorbaba, aki meg a legyezőjével játszik, az édes, forrószivü gyermek, akit még akkor is mindenki becézne, ha nem akarnának is valamit feledtetni vele. Még két szép lány van, de azok nincsenek itt. mert — messze van a pokol-utca. Eh, nem tudok én hölgyekről beszélni, azaz tisztességes hölgyekről nem, Mici meg nincs köztük. — Ostoba vagy — pattant fel a lány s ruháját merészen fölfogva, pár lépést tett egy közeledő alak felé s látva, hogy a fiatal ember nem is ügyel rá, csalódottan ment vissza társaihoz. A hírlapíró ép akkor kezdte ismertetni a férfiakat. — Hogy elszáll az idő. A fiatal jogászból, a ki a véderővita alatt majdnem megbuktatta Tiszát, komoly prókátor lett s ifjúsága emlékeiből csak annyi maradt, hogy népgyűlést rendez a katonai javaslatok ellen. Meglássátok, még képviselő lesz belőle. — Nagyszerű, ujongott Ripacs, beprotegáltatom magam vele a nemzetihez. — Portásnak ? — kérdezte a festett lány. Ha protekciót akarsz, akkor ezt a monoklis urat kérd meg. — Aha, a kis szolgabírót. Ez már legény a talpán. Olyan kártya-stikliket csinál, hogy az ember szája tátva marad. Es tud vagy háromszáz kinrímet a Borsszem Jankóból. — Hát még mit tud ? faggatózott Ripacs. - Te sokat kívánsz egy embertől fiam, tud ő mást is, de még fiatal, nincs szüksége a többire, hát minek mutassa ? — Ni a „felelős" milyen komolyan néz a világba, mintha mondaná: rend legyen világ, mert ón vagyok a közvélemény. De azért jó fiu, csak éppen azt nem akarja, hogy függetlenségi lapot csináljon az a másik, a ki a túlsó oldalon fitogtatja az orrára bigygyesztett cvikkert. — Hát az kiféle? A festett lány megvetően legyintett. — Az, az egy komisz fráter, még sohse volt nálam, úgy őrzi a tisztességét a bolond, mintha az utolsó ruhája volna, fél hogy leszakad róla s még fügefa levélre szorul. — Az újságíró féle is mély megvetéssel szólt: — Az a cvikkeres egy ostoba fickó, egy képzelgő, hiu fráter. Összefirkál egy csomó sületlen verset, kiadja abban a reményben, hogy dicsérik, meg is fogják venni s valamennyi a nyakán szárad. Nem tudja a szamár, hogy a mai világban többen kapnak a friss újság botrányhajhászó cikkein, mint egy csomó rímen. De most okulhatott s tudom nem ad ki több verset életében ! — Ugyan ne trécselj már — morgott Ripacs, inkább menjünk be egy fraklira. Gyere Mici. A festett arcú lány belekapaszkodott kót társa karjába s halkan dúdolta Bob hercegből: „Ha pénzem nincs, iszom hitelbe" . .. Mikor a kávéház ajtajába értek egyet ütött r az óra. Éjfél után egy óra volt . . . A három alak egy szempillantás alatt eltűnt, a kávéház ajtajában egy összerágott szivarvég füstölgött, a mit a hazafelé induló segédszerkesztő dobott el. A Fiume sarkán lévő kirakat üvege mögött pedig mosolygott tovább a sok szép lány ós asszony képe, mig az urak komolyan néztek szót a csöndes éjszakába. Kavics. 183'2-ben jelenik meg az „Organisation du travial" Louis Blanc hires munkája, melyben nagy közvetlenséggel ós erős szí nekkel festi a haldokló társadalom állapotát, melynek életelve a szabad verseny, mely a szegényre nézve halált, a középosztályra nézve a tönköt jelenti. Kárhoz tatja az egyedáruságot, mint a szabad verseny eredményét. Kimondja hires tételét: „Laconcurrence conduit au monopolé." Követeli, hogy a társadalom adja meg a jogot munka által élni. A „droit an travail" (jog a munkára) csakhamar jelszóvá vált és az 1848. francia forradalom egyik főtörekvését képezi. Louis Blanc hirdeti először a guvernementalizmus tanát, mely szerint a tőke az államé legyen, s a munka által szerzett bórt az állam fizesse. A másik, külünösen kiváló irányt Proudhon képviseli, mely szerint a nemzetgazdaságtan azonosította magát a múlttal ós annak jogrendszerével, melynek végső következményét Malthus ekként fejezi ki: „Akinek nincs semmije, az haljon meg." A szocializmus pedig túlbecsüli a létesítendőt A nemzetgazdaságtan sérti az egyenlőséget, a szocializmus sérti a szabadságot. A szabadság mellett is megvalósulhat az egyenlőség. Igy jut el az anarkizmüshoz, mivel oly társadalomban mindenki a méltányosság által vezéreltetve, a többiek jogait tisztelni fogja ós igy minden állami hatalom, illetve kénj'szer feleslegessé válik. Proudhon a hitelt tekinti azon eszköznek, mely a tőke hatalmát megdöntheti. A tőkekamat eltörlése által mindenki tőkéhez jut. Proudhon nem közönséges szocialista, mivel ellenkezője a demokráciának,nőemancipációnak, lelencházaknak ós az általános szavazatjognak, de pártolja a felbonthatatlan házasságot, az örökösödési jogot, halálbüntetést, a szerzett jogok tiszteletbentartását. A szocializmus története uj talajt talál Németországban, ahol a szocialisztikus elméletek tudományosabb megállapítást nyertek. E munkában a következő írók szereztek érdemet: Robertus, Lassale és Maix. Lassale különös érdeme az, hogy Marx ós Robertus elméleteit felhasználva a szocializmus számára, gyakorlati fegyvereket szerez. Robertus szocialisztikus rendszere lé nyegesen különbözik a többi rendszerektől. Ő egész rendszerét nem az emberi ösztönre ós élvezetekre vezeti vissza, mint Fourier, az ő szocializmusa a kötelességek szocializmusa.. Az állam jóléte a fő, annak az egyén alá van rendelve. Az államnak kell az egész gazdaságot vezetni, munkaeszkömely min- zök, földbirtok, tőke, mind az állam tulajdonában legyenek. A munkásról való gondoskodást azért ajánlja, mert jelen termelési viszonyok a munkást Ínségbe döntik, ami a gazdasági haladás megakadását vonja maga után. A. haladás érdeke kívánja a munkásosztály sorsán való enyhítést. Hátra van még az úgynevezett tudományos, vagy modern szocializmus vizsgálása, mely Marx-féle szocializmusnak is neveztetik, mivel a Marx-féle elméleten alapszik ós három nagy szellem befolyása alatt áll, ezek : Hegel, Feuerbach ós Darvin. A modern szocializmus abból a felfogásból indul ki, hogy az emberiség tör ténetóben az anyagi érdekek viszik a tő szerepet ós az egész történelem tulajdonképen nem más, mint osztályharc, mely osztályharcok a termelési és jövedelmei viszonyok következményei. Es innen vezethető le a régi modern szocializmus közötti különbség. A tudományos szocializmus a történeti fejlődós tónyóből indul ki ós a régi szocializmus ideálizmusa helyében az u. n. materialisztikus történetfelfogást hc lyezi, ós nem kíván valamely végleges tár^ sadalmi rendszert, hanem csupán módot keres a társadalmi ellentétek kisimításához. Ezen ellentétek kutforrását pedig felfedezte a modern szocializmus az úgynevezett értéktöbbletben, melyből Marx egyfelől a tőke keletkezését ós szaporodását, másfelől a munkások kizsákmányolását magyarázza. Ajánlja ezen órtóktöbbl«t megszüntetése céljából munkaközpontok létesítését és a gyárak államosítását. A legújabb alakulatok azonban nem is nevezhetők szocialisztikus, illetve kommunisztikus irányzatuaknak, mivel inkább csak altruisztikus elvekórt küzdenek. Igy Bernstein, Marx egyik legkiválóbb tanítványa kijelenti, hogy egy jó munkásvódő törvényben több szocializmus van, minü egy egész csomó gyár államosításában. Sőt magáról a szocializmus feladatairól is változnak a nézetek. Legújabban már a szocializmus vezérei kijelentik hogy a szocialisztikus mozgalmokban nem a cél a fő, hanem a mozgalom, azaz a cél nem egy végleges társadalom, hanem csak egy bizonyos társadalmi elv megvalósítása. Hasonlóképen némi megszorítást szenved a czocializmus a mezőgazdasággal szemben is, mivel a szocializtikus irány egy része elösmeri a kisbirtok jogosultságát. Azaz a termelési eszközök központosítására sem lehet törekedni. Mindezekből látjuk, hogy. a szocializmus magának az emberi társadalomnak szüleménye, kíséri az emberiséget a történelem folyamán lépésről-lépésre. Az elnyomottaknak hitvallása, mely jogot igór mindenkinek. Es egy ilyen hitvallás, mely magának az embernek természetéből folyik, a jövőben sem irtható ki az ember szivéből, csak is jogos kívánalmának teljesítése által. S ez az oka annak, hogy ujabban a szocializmus forradalmi jellegéből annyit veszített, mert az állam veszi kezébe a munkás ügyét, maga az állam legelső harcosa e szocializmus elvnek s ezért Berstein joggal és az állam tevékenységébe vetett hittel mondhatja : „Jobb egy jó munkásvédő törvény, mint szocialista népboldogító k sok üres, hiábavaló ábrándja, álma . . Balogh István hamvai Dobozon. Amit a költő életében olyan gyakran és hőn óhajtott, most már valóra válik: idegen földben nyugvó hamvait szülőfalujába, Dobozra szállítják. A barátoknak az a lelkes csapata, mely az elhunyt poéta, a mindenki által szeretett Bal ogh István porladó tetemét a szülőföldben kívánja elhelyezni s e célra tekintélyes összeget gyűjtött össze, lankadatlan buzgalommal fáradozik, hogy a kegyeletnek ez aktusa minél impozánsabb legyen. Elismerés illeti a jó dobozi népet, mely a saját szülöttéről ily kegyeletesen emlékezik meg s ily szép példáját szolgáltatja annak: miként kell az érdemes tevékenységet még a siron tul is jutalmazni A doboziak ünnepe azonban mind nagyobb dimenziókat ölt s nemcsak a szülőföldön, de a jóbarátok és ismerősök körében messze vidéken is általános az érdeklődés az ünnepély iránt. A csabai Rudolf-főgimnázium, ahol az elhunyt költő tanárságának első éveit töltötte, testületileg vesz részt az újratemetésen ; az intézet, a tanári kar, az ifjúság küldöttségek utján róvja le a kegyelet adóját a jeles tanférfiu iránt. Domoszlay József uradalmi intézőtől a rendezőség következő jelentését vettük, mely az ujabb részletekről számol be: T. Szerkesztő úr ! Jelenteni kívánom, hogy Balogh István hamvainak Dobozra szállítása ügyében ismét előbbre vagyunk egy lépéssel. A mult vasárnap ugyanis újból összejöttünk, hogy egyet mást megbeszéljünk. Előadtam az egybegyűlt uraknak, hogy a sirkő meg van rendelve Csabán Michnai sirkőárusnál ; ára 760 korona alapzattal, kerítés fal ós vaskerítéssel együtt teljesen felállítva ós felírással ellátva. A vállalkozó 10-ike után már fel is állítja az egészet, ugy hogy május 17-én, vagy ami valószínűbb május 21-ó n áldozó csütörtökön — de ekkor mindenesetre — megtörténhetik a temetés. Felemiitettem, hogy ugy megyénk érdemes alispánja, valamint Udvarhelymegye alispánja az ügy iránt a legnagyobb előzékenységgel viseltetik ós mindkettő megígérte hatásos támogatását kegyeletes tervünk megvalósításához. Hogy ügyünk iránt a közönség is érdeklődéssel viseltetik, azt mutatja az a levél, melyet hozzám Csabáról irt Gr. P. molnár mester, ki oly nagy tisztelettel viseltetik az elhunyt Balogh István iránt, hogy annak hamvai hazaszállításához még bandériumot is szeretne szervezni. Szeretem hinni, hogy a most még nem tudom mi okból, kissé hidegen viselkedő egy-két doI bozi ember is, annak idején megmutatja, hogy igen is tudja mi az a kegyelet és merő rosszakaratú ráfogás, a midőn valaki azt állítja, hogy a református ember előtt ismeretlen dolog ez. Megcáfolja ezen állítást azon tény is, hogy halottak napján valóságos virágos kert a dobozi temető ós éppen ezért erősen meg vagyok győződve, hogy a dobozi ember hálásan veszi, amikor falujának egyszerű szülöttje iránt megnyilatkozni látja a kegyelet ós a tisztáiét jelét,. Összejövetelünk alkalmával szóba került, hogy az emlék fentartására teendő alapítvány kezelésére aligha fog vállalkozni a dobozi eklézsia, mert ilyen magánjellegű alapítványok kezelését nem engedik meg a fölöttes hatóságok. A helybeli ev. ref. lelkész nem lévén jelen, nem tudjuk ml igaz ebből; mert ha ez igy van, ugy a sírnak gondozása csakis Balogh István ismerősei, barátai s azok utódaira marad, mindaddig, amíg Balogh István emléke el nem mosódik. Megbeszéltük továbbá főbb körvonalaiban a temetés ünnepélyének programját is. Meghívjuk az ünnepélyre a község elöljáróságát, a községben levő egyleteket ós olvasóköröket; felkérünk valakit az elhunyt kartársai közül egy emlékbeszéd tartására. A helybeli ev. ref. lelkész megígérte a tanítói kar segédlete mellett a temetési fohászt elmondani, a csabai gimnázium kántusából való kis énekkar pedig énekkel búcsúzik el hajdani tanárától.